Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-28 / 58. szám

1975. február 28., péntek Dunántúli napló 3 A biztosabb haladás érdekében Ifjúságkutatás a társadalompolitikai helyzetről A kutotok csendben dolgoznak. Leg­feljebb munkájuk egy-egy szencáziós eredményéről szerez tudomást a külvi­lág, s akkor sem tudja érzékelni azt a lassú, meg-megtorpanó, ara- szolgatva haladó folya­matot, amely a figyelem­felkeltő „végtermékhez" vezetett... A társadalomkutatók, akik napjaink életéről ké­szítenek metszeteket, s ezek összehasonlításával, elemzésével rajzolnak ké­pet a máról, — még „csendesebb szavúak". A végtermék sem szenzá­ciós, kézzelfogható anya­gi valami, — hanem mondjuk egy tanulmány, egy-egy térkép szelet társadalmunkról. És ez a térkép igen fontos segéd­eszköz ... Az ifjúságkutatás mint fo­galom is alig-alig ismert, pe­dig a felnőtté váló nemzedék életének, körülményeinek is­merete, a róluk készült „tér­kép" sem hiányozhat. A KISZ KB kebelén belül közel két esz­tendeje működik ifjúságküta- tó csoport. „Székházuk" egy kis faépület Budapesten, az Amerikai úti Központi KISZ Is­kola udvarában. Ök is csend­ben dolgoznak, — ezért keres­tük meg Schiffer Pétert, a csoport vezetőjét, hogy munká­jukról, a nálunk folyó ifjúság- kutatásról beszélgessünk. A gyakertetf érdekében uj utakon az ifjúság helyzetét feltáró munka sebb ideje működik hasonló profilú ifjúságkutató csoport. Ebből a sajátos helyzetből adódik az is, hogy tevékeny­ségünk változó, az ifjúsági mozgalom igényeihez kell iga­zítani a munkánkat, olyan té­mákat kutatni, amelyek hasz­nosíthatók a mozgalom szá­mára. Nem foglalkozhatunk az ifjúság minden problémá­jával, — bár akárhová nyúlunk, majdnem mindegyik szűz terü­let — szelektálni kell a témá­kat a mi feladatunknak meg­felelően, illeszkedve az orszá­gos ifjúságkutatási program­hoz. Elsődlegesen a KISZ so- ronkövetkező, legfontosabb feladataira összpontosítunk, — ezt szolgálja a tudományos munkánk, s ez a csoport he­lyét, szerepét is megváltoztat­ta. Egy ideig a KISZ Központi Iskola mellett működött az if­júságkutató csoport, rövid idő­re önálló csoportként tevé­kenykedett, most pedig, hogy pontosítottuk feladatainkat, a KISZ KB politikai-képzési osz­tályának keretében végezzük a munkát, kapcsolódva a Tár­sadalomtudományi Intézethez, és így az országos kutatási programhoz. férnék # Két éve dolgozik az ifjúságkutató csoport. Ma­gyarországon korábban nem folyt ifjúságkutatás?- De igen, ifjúságkutatás már elég régóta sokféle terü­leten folyik. Például a Honvé­delmi Minisztérium a fiatalok honvédelmi nevelése, a haza­fias nevelés szempontjából végez tudományos kutatást a fiatalok körében, a Belügymi­nisztérium a fiatalkori bűnö­zés okainak, társadalmi-embe­ri hátterének megismerése ér­dekében folytat kutatást, a Népművelési Intézetnél dolgo­zó ifjúságkutatók érdeklődésé­nek középpontjában a művelt­ség, szabadidő kérdései áll­nak, természetesen egész más­ként közelítik meg a fiatalo­kat a Pedagógiai Intézet mun­katársai ... Mindegyik intéz­mény a maga profiljának meg­felelően végzi a kutatást a gyakorlati hasznosítás érdeké­ben. terület • A KISZ KB ifjúságkuta­tó csoportjának melyik a speciális területe?- Sajátos helyzetben va­gyunk, hiszen egy mozgalmi szervezet keretében dolgo­zunk, s ennek még nincsenek hagyományai Magyarorszá­gon, - a környező szocialista országokban már több-keve­# A hely és a szerep tisz­tázása után milyen fonto­sabb kutatási témákkal fog­lalkozik a csoport? — Említettem, sajátos hely­zetünknek megfelelően a kuta­tandó kérdéseknek összhang­ban kell lennie az ifjúsági szövetség soronkövetkező fel­adataival. Elvégezzük a KISZ KB áprilisi határozatának ha­táselemzését, tudományos módszerekkel próbáljuk meg­rajzolni az ifjúság eszmei-poli­tikai arculatát. Tájékozódunk az ifjúság körében végzett ideológiai tevékenység helyze­téről, közvéleménykutatást vég­zünk az ifjúsági szövetség munkájával, a KISZ élettel, pártélettel kapcsolatban ... És a saját kutatás mellett tájé­kozódunk a hazai és külföldi tudományos eredményekről, és elemző módon feldolgozzuk azokat. # Milyen létszámai, mi­lyen módszerekkel dolgozik a csoport? — Nincs nagy apparátu­sunk, jelenleg egy csoportve­zetőből és hat munkatársból áll a gárda, de a létszám az új feladatnak megfelelően va­lamelyest bővülni fog. Termé­szetesen nagyon sok alkalmi külső munkatársunk van — évente háromszáz körüli - el­sősorban egyetemisták. A mód­szereink sokfélék: környezetta­nulmány, mélyinterjú, kérdő­íves feldolgozás ... többféle szociológiai módszert alkalma­zunk, gyakran együtt is, a pon­tosabb kép érdekében. Az esetek többségében reprezen­tatív felméréseket végzünk, mindig a témának megfelelő nagyságú mintát választunk, — és itt hadd oszlassunk el egy félreértést: a minta alap­ján végzett kutatás is teljes körű képet ad, — jellemző az egészre. A kérdésekre adott válaszok egy bizonyos szám után ismétlődnek, s e-z nem­csak hogy nem segíti, inkább zavarja a kutatót. 0 Az elmondottakból is kitűnik, a kutatás nem ön­célú, — mégis, hogyan hasznosítják a kutatási ered­ményeket a gyakorlatban? — Ha feldolgoztunk egy-egy témát, megküldjük az illeté­keseknek, — az ifjúsági moz­galom irányítóinak, vagy ha egy-egy speciális témát vizs­gáltunk, a megfelelő osztály­nak. És bizonyára az így ka­pott térkép is hozzájárul ah­hoz, hogy könnyebben, bizto­sabban haladhassunk előre. D. K. J. Fűtésgondok Kertvárosban Nem megfelelő a kert­városi új' lakótelep fűtése. Panaszok százai kerülnek a Hőszolgáltató Vállalat­hoz. A szerelők „kiszáll­nak” a helyszínre: szele­pet cserélnek, bővítik a bekötőcsöveket, nagyobb és mégnagyobb szivattyú­kat építenek a hálózatba, aztán j'ószerével csak pi­ronkodnak, mert nem ja­vul meg a fűtés a lakó­házak többségében. Hol a hiba? Finoman szólva: itt is, ott is. Hiányosságok már az épü­letek tervezése során becsúsz­tak. Információink szerint a la­kótelep — Júlia és Gyöngyös utcai — garázsos épületeinek, valamint a Varsány utca ár­kádos házainak lakásaiba kis radiátorokat terveztek, ezért itt utólag növelték meg a fű­tőfelületet. A fűtés azonban nem javult. Kis szivattyúkat is terveztek, ezt kicserélték na­gyobb teljesítményű berendezé­A HIBÁK EREDETI TÖBBFÉLE sekre. A lakásokban még ek­kor sem lett melegebb, a ter­vezőknek viszont bizonyára me­legük lett, amikor rájöttek, hogy a garázsok és a lakások között nem oldották meg kel­lőképpen a hőszigetelést. Ezt a hiányt a közelmúltban pó­tolták. A helyzet azonban mit sem változott, ezért a tervezők még nagyobb teljesítményű fűtési-keringtető szivattyúk be­építését javasolták. Maradjunk abban, ez sem segített, sőt a túlterhelés miatt leégett a vil­lamoshálózat .. . Tavaly nyáron minden épü­letbe fűtést szabályozó — NSZK-ból származó — differen­ciált nyomásszabályzót szerel­tek fel. A több millió forint értékű berendezések egy má­sodpercet sem üzemeltek, mert ismeretlen okból (!) teljesen használhatatlanok. Szakembe­rek hada vizsgálta eddig már a gazdaságos energiaelosztást Újból bizakodnak a falubeliek A dombtetőről Sósdra látni, távolabb az út Felsőegerszeg házai közé kígyózik. A falube­liek, ha erre járnak — márpe­dig csak erre nyílik kapu a külvilág felé — szinte simo­gatják szemükkel a behemót füldgépeket. Épül a bekötőút, s az emberek újra terveket szövögetnek. Egyikük új házat épít és nősülni készül, másik autót vesz, és általában min­denki boldog izgalommal vár­ja a rég áhított napot: ,,Hej, ha egyszer itt is lesz köves­út...r • — Csak egy ugrás ide Fel­sőegerszeg — mondták a sásdi tanácson. - Talán, ha két ki­lométer, onnan meg ugyan­annyi Varga. Ezt a két közsé­get egy bekötőút köti majd össze a 66-os úttal. Szó ami szó, szép kis ugrás. Nem a távolság miatt, hanem abban a sárga agyagban ugyancsak lekivánkozik a fél­cipő. Az_ emberek, ha moziba, bálba, vagy vendégségbe men­nek Sósdra, hónuk alatt viszik a jó ruhát, cipőt, aztán vala­hol átöltöznek. — Már három hete ki sem mozdultam Egerszegről — mond­ja Katona Józsefné, aki egysze- mélyben vezetője a vegyes­boltnak és a kocsmának. — Ez a sáros, nedves időjárás a faluhoz szegezi az embert. — Hogyan jut el ide a napi friss élelmiszer? — Lovaskocsi hozza heteként háromszor a kenyeret, tejet. Kedden már háromnapos ke­nyeret esznek a falubeliek. Itt, a boltban, a pult mel­letti pádon ücsörögnek estén­ként az emberek, és beszélik meg a legfrissebb eseménye­ket. Mostanában egyetlen fő téma az út. Ezzel kapcsolat­ban került szóba, hogy Bálint Aladár tavaly új házat épített. A házról még hiányzik a nemes vakolat, parkettázásra várnak a szobák, de lassan az is meglesz, egyetlen fillér köl­csön nélkül. Csak a szülők vannak otthon napközben, s a régi ház konyhájában miről is lehetne szó, mint a köves- útról. — Úgy várom már, mint gye­rekkoromban a karácsonyt — mondja Bálint néni. — Itt él majdnem hatvan éve. Régen nem hiányzott az út? — Az más volt. Akkor nem volt az embereknek pénzük. Úgy éltünk, ahogy esik, úgy puffan. Aztán itt a fiunk is. Nem akart itthagyni bennün­ket, de letelepedni sem akart a faluban. Most, hogy út lesz, házat épített, asszonyt is hoz a házhoz. • Három Sásd környéki kisköz­ség, Vázsnok, Felsőegerszeg és Varga még ebben az évben kap bekötőutat, összesen csak­nem 700 ember életkörülmé­nyei javulnak ugrásszerűen. A munkaképes korúak fele a Búzakalász termelőszövetkezet­ben dolgozik, a többiek Kom­lóra, Dombóvárra, Sásdra jár­nak. A rendkívül rossz útviszo­nyok miatt sok volt a panasz az alapvető szükségleti cikkek ellátására. A sürgős gyógyí­tásra szoruló betegeket a téesz lovaskocsija vitte be a nagy­községbe. Az elmúlt öt év alatt Varga lakossága csaknem a felére csökkent. Felsőegerszegen és Vázsno- kon megszüntették az általá­nos iskolákat, Vargán ez az utolsó tanítási év. (Ezekért az iskolákért ugyan nem nagy kár, de a gyermekek iskolába járását csak a bekötőút old­hatja meg.) * Általában jó anyagi körül­mények között élnek itt az emberek, de a három község­ben összesen csak hat gépko­csi van. Érthető. Egy kis eső és már csak gyalogszerrel jut haza a vezető, hacsak nem te­repjáró kocsija van.- Errefelé csak mezőgazda- sági félcipőben lehet közle­kedni — mutatja a gumicsizmát Nagy Tibor, Varga község ta­nácstagja, némi együttérzés­sel szemlélve térdig agyagos lábunkat. A fotóriporter éppen egy rombadőlt házat örökít meg, Nagy Tibornak elszomorodik a hangja.- Áz elmúlt pár év alatt nyolc-tíz ház dőlt össze Var­gán. A családok elköltöztek, egyszercsak beomlott a tető, kidőlt a vertfal, jött egy dózer és eltolta a törmeléket. < íme egy falusi ház életének utolsó felvonása.- Most újra bizakodnak az emberek, tervezgetnek, hogy mi minden lesz, ha bejön a busz a faluba. Elképzelhető micsoda öröm, hiszen van, aki húsz éve innen jár a bányá­ba dolgozni. Az én fiam ötö­dikes, kollégiumban lakik Sás- dog. Hetenként csak másfél napig látjuk. A falu „főutcáján" félméte­res kátyút vágtak a traktorke­rekek, de túl a házakon hatal­mas szkréperek egyengetik már a szeszélyes dombokat.- Kérem, írja meg, hogy az egész falu nagyon köszöni az utat mindenkinek, aki tett va­lamit érte — kér búcsúzóul Nagy Tibor. A Közúti Építő Vállalatnál elmondták, hogy januárban kezdték a földmunkákat, s ígérik, hogy még ebben az év­ben befejeződik a mintegy 22 millió forintos beruházás. Vázsnok, Felsőegerszeg és Var­ga még az idén bekötőutat kap. Kurucz Gyula szabályozó szerkezeteket. Vé­gül is a tervezők arra a fel­fedezésre jutottak, hogy a megjelölttől eltérő alkatrészt tett az NSZK cég a berende­zésbe, de sietve azért hozzá­fűzték: ettől még ragyogóan kellene azoknak működniök. Használhatatlan berendezések Más, de mégis az előbbihez hasonló szarvashiba, melyet is­mét csak nyugati valuta „el­lenében” követtek el az illeté­kesek: az épületek fűtési víz- mennyiségének szabályozására használható NSZK-márkájú mérőműszerből — esetenkénti mérésekhez — csak néhányat vásárolt a hőszolgáltató, pe­dig minden épülethez kellett volna. Ez, a sokak által hibás­nak ítélt döntés mégis jól „sült el" — ugyanis a már be­épített berendezésekhez az említett műszert használni egy­általán nem lehet. Folytassuk tovább a hiányos­ságok, tévedések sorát? Erre a fűtési szezonra a VILLATI a nyolc kertvárosi fűtőközpontba villamos automatikát szerelt, melyek a fűtést és a meleg­vízkészítést szabályozzák. Az NSZK gyártmányú berendezé­sek, programozásuk miatt az esti melegvíz fogyasztási csúcs­kor csökkentik, sőt többször teljesen leállítják a fűtést. A Hőszolgáltató Vállalat most kísérletezik átprogramozásuk- kcl. Hogy minél többen juthassa­nak lakáshoz, az Éva utcai és a Krisztina téri tízemeletes épü­letek földszintjén is lakásokat alakítottak ki. Az még hagyján, hogy e lakásokat elcsúfítják a közműcsövek kötegei, de az úgynevezett szifonkötések rend­szerint el is dugulnak. Emiatt megszűnik az egész ház fűté­se. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak és a Hő- szolgáltató Vállalatnak sikerült egy sajátos berendezést kiala­kítani, mely e problémát meg­szünteti. Ezeket a szóban for­gó épületekbe beszerelik. Az áldatlan állapotért ma­guk a kertvárosi lakók is fele­lősek. Az egyik műszaki szak­ember szerint, az emberek jó­része még nem tanulta meg lakni a lakását. A Hőszolgál­tató Vállalatnak rövidesen el­készül a fűtési tájékoztató füze­te, melyet a közeljövőben meg­kapnak a fogyasztók is, akik a kiadványból megtudhatják mit lehet és mit nem szabad csi- nálniok a fűtőtestekkel. Számo­sán javítás címén kényük-ked- vük szerint „barkácsolják" a radiátorokat, nem gondolva ar­ra, hogy drága, csak tőkés im­portból beszerezhető alkatré­szeket tesznek tönkre. Nem gondolnak arra sem, hogy ha „felpiszkálják" saját radiáto­rukat, a két emelettel feljebb le­vő lakásokba szemernyi meleg sem jut. Kutatják az okokat Végezetül: 2614 lakást és az építők 300 téliesített, félkész lakását fűtik a Kertvárosban. Az idén összesen 300 hibabe­jelentés érkezett a Hőszolgál­tató kertvárosi kirendeltségé­hez, melyeknek kétharmada va­lóban indokolt volt. A Hőszol­gáltató dolgozói a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tud­ták orvosolni a panaszokat. A tervezők, beruházók és a kivi­telező, sőt most már a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szak­emberei is kutatják a hibák okait. Egyelőre eredménytele­nül. S ha továbbra is tehetet­lenül állnak szemben a fenn­álló műszaki problémákkal? Ha a jövőben sem lelnek megol­dást? Ha ismét csak kihaszná­latlanok maradnak a vagyont érő berendezések, tovóí bra is pironkodnak a szakemberek? (Mécs) Út épül a kü . világi felé Az épülő bekötő út itt torkollik a 66-os útba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom