Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-28 / 58. szám

A vetőburgonya termesztési társulás keretében új burgonyatároló kombinát épí­tését kezdte meg a mohácsi Dunavölgye Tsz. Arató Tamás felvétele A formalitás veszélyei A munkásosztálynak meg kell hódítania a kultúra erődíté­seit — volt a jelszó az ország- építés első éveiben. Az igény ma is ugyanaz. Sőt, a tudás, a műveltség, az emberek fejé­ben lévő világ változásának az igénye a korábbinál markán­sabban jelentkezik. Az MSZMP KB közművelődési határozata ezért hangsúlyozza: „Politikai­ideológiai, gazdasági-techni­kai érdekek egyaránt sürgetik a munkás művelődés követke­zetes fejlesztését. A társada­lom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkás- osztály műveltségi helyzetével: a munkásművelődés ügyét ezért alapvető fontosságúnak kell te­kinteni". A határozat minde­nekelőtt a szocialista brigádok, az aktív művelődési igények­kel rendelkező munkás közös­ségek erőteljes segítését szor­galmazza. A brigádok tagjai a munka­helyükön már bizonyítottak. Most a tanulásuk, művelődé­sük kerül előtérbe. Ezt a célt szolgálják a kulturális vállalá­sok is. Kérdéses azonban, hogy mennyire értékelik mindezt. A szocialista brigádoknál végzett vizsgálódások azt bizonyítják, hogy elég sok a formális, je­lentéktelen vállalkozás. Gyak­ran kísért a vállalások értéke­lésében a formalitás, a szám­szerűség. Mi tehát a teendő? Elsősor­ban az, hogy nem szabad en­gedni a sablonos, formális vállalásoknak. Tudatos, hosz- szúlejáratú kulturális tervek kellenek. Olyan tervek, ame­lyek reális lehetőségeket kínál­nak; igazi műveltséget és tu­dást. A kultúra befogadását nem tekinthetjük kampányjel­legű, alkalmi feladatnak. Csakis tartalmas, mélyenszántó vállalkozásnak. A jelenlegi gyakorlatban meglévő ponto­zási rendszert is azért kell el­vetni, mert a számok világá­ban, a sablonos értékelések­ben éppen a lényeg, a kultúra vész el. Pontozás helyett in­kább minősíteni kellene a bri­gádokat. Néhány nagy üzem­ben már ezt teszik. Ehhez persze arra is szük- ság van, hogy mindenki meg­értse: a termelés nem helyet­tesítheti a kulturálódást. Két különböző terület ez, amelyek szükségszerűen kiegészítik egy­mást. Az üzemek és a gyárak gaz­dasági, műszaki vezetői a ter­melést érthetően, döntő fontos­ságúnak tekintik, de mindin­kább tekintettel kell lenniük a művelődés kérdéseire is. Hiszen éppen ők azok, akik ösztönöz­hetnék, hatékonyan irányíthat­nák a munkásművelődésért ví­vott harcot. De ennek elenged­hetetlen feltétele, hogy ők ma­guk is igényeljék, értékeljék és hirdessék a kultúra fontosságát. Tarthatatlan az a nézet — amely még ma is sokhelyütt uralkodik az üzemekben —, miszerint a kultúra a népmű­velők dolga. Ellenkezőleg! A munkahelyi vezetőknek kulcs­szerepük van a munkásműve­lődés szervezésében és segíté­sében. A formalitás veszélyeit sok­oldalúan kell kivédeni a brigá­dok kulturális vállalásaiban. Művelt munkásokat akarunk, de nem rossz eszközökkel. Olyan művelt munkásokra van szükségünk, akik a szocializ­mus mai é$ holnapi fejlődésé­nek megfelelő kulturális szín­vonalon élnek és gondolkod­nak. V. Pécsi Ipari Vásár —1975. július 4—13-ig Százhetven kiállító mutatja be termékeit Tizennyolcezer négyzetméteren A vásárok tervezőit, rende­zőit a megfelelő terület meg­határozásán belül egyre inkább a fedett csarnokok, kiállítóter­mek biztosítása foglalkoztatja. Ugyanis ma már mind keve­sebb kiállító hozza termékeit a szabad ég alá. Mi pécsiek, szűkre szabott lehetőségeinkkel gazdálkodhatunk, a vásárterü- I let évek óta adott. A Köztársa- I ság téren, az iparitanuló-inté- zetben, a két technikumban és az általános iskolában lesz a centrum, s idén először a ka­pukon kívül is lesz egy kiállító­központ, a Jókai utcai általá­nos iskolában. így mégiscsak bővül 1000 négyzetméterrel a fedett kiállítási terület, amely a nyékládházai MEZÖPANEL 450 négyzetméteres, hat méter magas csarnokával összesen 6000 négyzetméter lesz. Ezen túl még 1200 négyzetméteres nyitott terület fogadja majd a Pécs, István téri pillanatkép. Erb János felvétele Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke és a kul­turális miniszter javaslatot tett az ipari formatervezés szerepé­nek növelésére a népgazda­ságban. A kormány a javasla­tot elfogadta és úgy határozott, hogy létrehozza az ipari for­matervezési tanácsot és a tá­jékoztató központot. A tanács fő feladata az ipari termékek színvonalának emelése, az ipa­ri formatervezés irányításának javítása. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett az 1975. évi ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár előkészületeiről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. VÁKUUMTECHNIKA II. ÜTEM Elkészül 1979 végén len dolgot tartott szem előtt: a beruházás minél hamarabb kezdje meg visszafizetni ma­gát, míg az építők, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak saját tel­jesítőképességét, alvállalkozói érdekeit .és az építőanyagipar szállítási készségét kellett mér­legelnie. Végül is megegyeztek a több mint 350 millió forintos beruházási program úgyszólván minden fontos részletében, most már ráüthetik a pecsétet a szer­ződésekre. E szerint: amint az idei nyá­ron átadják a vákuumtechnikai gépgyár első létesítményeit, rögtön hozzákezdenek a máso­dik ütemhez, A munkálatok a. tereprendezéssel kezdődnek, s azt követően a Tanácsi Magas- és Mélyépítő évente ötvenmil­lió forint értéket épít be. Elő­ször a szolgáltatóház (transz­formátor, hőközpont, tmk) épí­téséhez kezdenek, majd 1976 végére felhúzzák — ez már a második — üzemcsarnokot, hogy 1977 elején már fogadni tud­ják, be is szerelhessék a gé­peket. Elkészül egy újabb szo­ciális épület is, öt szintjén lesz öltöző, fürdő, üzemi konyha, étterem és irodák. Közben hoz­zákezdenek a harmadik nagy­csarnok építéséhez, ezenkívül segédüzemi épületet (itt lesz többek között a galvanizáló), nyersanyag- és készáruraktárt hoznak tető alá. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő a maga részéről, beleértve a parkosí­tást is, 1979 novemberére szándékozik elkészülni a mun­kálatokkal. A többi aztán már a szerelők dolga. A Pécsi Vákuumtechnikai Gépgyár építése ezzel nem fe­jeződik be, a gazda, az Egye­sült Izzó a beruházások III. üte­méről is beszél, tehát még na­gyobb lesz a gyár. De ez már a nyolcvanas évek témája. M. Z. Egy mondatban: zöld út a vákuumtechnika ll-nek! Az el­ső fordulóban — ez pontosan három héttel ezelőtt volt — el­képzeléseiket ismertették, teg­nap pedig a határidőkben is megegyeztek az érdekeltek a Sopiana Vákuumtechnikai Gép­gyár kertvárosi beruházásának második ütemét illetően. Az 5 órás, marathani tárgyalást mi is végigültük, s csendes szem­lélői voltunk a határidő „alku­nak", amelynek során a beru­házó, az Egyesült Izzó egyet­Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanio XXXII. évfolyam, 58. szám 1975. február 28., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja PÉCSI IPARI VÁSÁR mc& ZVRXSZ Lvov és Szliven bemutatkozása 40 új kiállító jelentkezett Minden eddiginél nagyobb, szebb és látványosabb vásár elé tekinthetünk az idén: 170 kiállító jelezte érkezését az V. Pécsi Ipari Vásárra, amelyet Pécs város Tanácsa július 4-e és 13-a között rendez meg. A vásári készülődés az elmúlt év augusztusában kezdődött: a vásárrendezés úgynevezett há­lótervét a Közgazdasági Egye­tem pécsi tagozatának egyik tanulócsoportja készítette el, összesen 376 tevékenység-cso­portot jelölve meg benne. E hálóterv szerint vásárunk akkor sikerül, ha minden pontot tel­jesítünk, s ha a szervezés ide­ién adódó feladatok — érte­kezletek, konzultációk stb. — sorrendiségét betartjuk. magyar ipar reprezentánsait és Pécs két testvérvárosának — Lvov és Szliven városok — be­mutatkozását. Tornacsarnokot hoz a MEZŐPANEL A vásár bonyolítója, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal tájékoz­tatása szerint a nyékládházai MEZÖPANEL reklámcsarnoka — melyben a bútoripari termé­kek kapnak elhelyezést — fé- lig-meddig ajándék is a vá­rosnak; mert a vásár után ott marad a Köztársaság téri Álta­lános Iskola udvarán — mint tornacsarnok. A „vásárfia” mindössze másfél millió forint­ba kerül — mivel a MEZŐPA­NEL ingyen hozza, csak a fel- állítási költség terheli a várost. Másként 7—8 millió forintba is belekerülne. Az eddigi vásárok is minden esetben a kiállítók számára je­lentettek megterhelést anyagi­lag, hiszen a vásáron való részvételt nekik kell fizetniök. Az előzetes számítások szerint nem fog sokba kerülni az idei PIV. Talán ha két, két és fél­millió forintba. Pedig ez lesz az eddigi legnagyobb, hiszen az első vásárra, 1969-ben csak 62 kiállító jött, 1970-ben — az eddigi legimpozánsabb és leg­látogatottabb vásáron — 135 cég mutatta be termékeit, 1971- ben 116, 1973-ban pedig 130 kiállító érkezett Pécsre. A vásár szervezői már szin­te minden szabad területet „el­adtak”: a kiállítók 99 száza­léka már név szerint ismert. Nagy az érdeklődés az idei PIV iránt. A régi vásárosok kö­zött negyven új cég van. így többek között jön az ORION új gyártmányaival, a Lamport, a VBKM, itt lesz a GANZ Vil­lamossági Művek, a Gürdülő- csapágy Művek, a MEZŐGÉP Tröszt, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a VIDEOTON, a MER­KUR, amely gépkocsikat hoz és műszaki tanácsadással szolgál a vásár ideje alatt. A vásár szervezői Pécs test­vérvárosait is meghívták a ju­bileumi vásárra, amelyet ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója jegyében rendeznek. Lvov és Szliven elfogadta a meghívást, az eszékiek anyagi gondok miatt nem tudnak jön­ni. A Ivoviak — szovjet vendé­geink — 163 négyzetméteren állítanak ki, s előzetesen úgy tájékoztatták a PIV-et, hogy könnyűipari termékeket, ruhá­zati cikkeket és élelmiszeripari készítményeket mutatnak be, de hoznak autóbuszt is. A bolgá­rokkal a kiállítandó termékek­kel kapcsolatban még nem si­került tárgyalni. Nagydíjak a Zsolnayból A kiállítók között az előze­tes elképzelések szerint 35 nagydíjat — a Zsolnay Gyár­ban gyártott eozin-vázák — és 250 termékdíjat fognak kioszta­ni. A termékdíj-plaketteket az Állami Pénzverdében készítik. Kozma Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom