Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-01 / 31. szám

1975. február 1., szombat Dimantati napló 3 Neubauer József, Rameisl Ferencné, Bánfai József, Sarkadi Nagy Barna, Gergely László, Komlódi Józsefné, dr. Ádám Antal, Pollák Dezsőné, Rácz Gyula. llllll | 111 | f £ 1 1 I | ? JL# f • f IW JM1 1*1 I « Í ä If I sl ? jT * 1 | 1 * f WM T £ IBI BllU LIJJL1 iUiuir® »i15! Id iid 11 JhIHj * A felszólalók sokoldalúan ele­mezték az irányelvekből fakadó tennivalókat. Dr. Ádám Antal: — Az irányelvek az előző kongresszus előkészítő anyagá­hoz képest hangsúlyozottabban foglőlkoznak szocialista álla­munk helyzetével, szerepének további fejlesztésével. Egyetér­tek vele és azzal is, hogy a köz­ponti irányítást hatékonyabbá kell tenni. Ehhez azonban el­engedhetetlen a minisztériumok központi irányító munkájának fokozott összehangolása, az ál­lamigazgatási munka színvona­lának emelése, korszerűsítése és egyszerűsítése. Hozzáteszem: a központi és ágazati irányítás összehangolása mellett nem ke­vésbé fontos a helyi, a területi koordináció sem. A kongresszus adjon hangot a helyi, a területi koordináció fokozott szükséges­ségének is. Össze­hangoltan Neubauer József: — Van egy megjegyzésem az­zal kapcsolatban, amit Ádám elvtárs mondott az államigazga­tási munka javításáról. Egy-egy törvény, kormányhatározat meg­hozatala után sokszor késik a végrehajtási utasítás, ez pedig minden szinten zavart okoz. Erre feltétlenül figyelemmel kell len­ni. — Ami pedig minket illet: fel­tétlenül egyetértünk az irányel­veknek azzal a megállapításá­val, hogy „a szakszervezetek politikai befolyásukkal, mozgal­mi eszközeikkel is segítsék a termelési feladatok sikeres tel­jesítését ...” E téren Baranyá­ban eddig is sokat tettek a szakszervezetek, legutóbb éppen a kongresszusi munkaverseny szervezésében. Soronlévő fel­adataink is ezt a célt szolgálják, s a hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodás megteremtéséhez kívánunk igen alapos segítséget nyújtani. — Az irányelvek az életszín­vonal és a szociálpolitikai fel­adatok kapcsán kiemelten fog­lalkozik a lakásépítéssel. Ezzel egyetértve úgy véljük, az építési ütemet gyorsítani kell, s a fel­adatokra az építőipart sokkal jobban fel kell készíteni. Feltét­lenül növelni kell az állami erő­ből épülő lakások számát. — Az üzemi demokrácia fej­lesztésében a kívánatosnál las­súbb az előmenetel. Ennek ná­lunk olyan okai is vannak, hogy a baranyai vállalatok nagyrésze nem helyi irányítású, s a veze­tőknek nincs elegendő hatáskö­rük. Az üzemi demokrácia fej­lesztéséhez, teljessé tételéhez új módszereket, új fórumokat ajánlanak az irányelvek. Nem feledhetjük azonban, hogy a fő kérdések végül is az üzemben, a szűkebb értelemben vett mun­kahelyen valósulnak meg, s a munkásság gondjaira, problé­máira elsősorban ott kell fi­gyelemmel lenni. Politikai nevelés Rameisl Ferencné: — A politikai nevelőmunkánk­ra egyértelműen fogalmaznak az irányelvek: nem kielégítő. A magunk részéről arra kell össz­pontosítani, hogy jobban érvé­nyesüljön a jelzőszerepünk, az­az idejében figyeljünk fel a munkásoktól érkező különböző jelzésekre. Különleges a felelős­ségünk abban is, hogy az ál­talános és szakmai képzésben egyaránt a munkásosztály után­pótlása kerüljön a központba, a munkásművelődést pedig ne csak szavakban, hanem tettek­ben is fontos kérdésként kezel­jük. — Nagyon örülök annak, hogy a nőkkel és a családokkal fog­lalkozó kérdések külön is meg­fogalmazódtak az irányelvek­ben, s a velük kapcsolatos in­tézkedések sorát helyezi kilá­tásba. Fontos feladatunk köz­reműködni olyan közhangulat megteremtésében, hogy a nagy családok a társadalom köz­pontjába kerüljenek és az őket megillető előnyöket élvezzék az élet minden területén. Pollák Dezsőné: — Az irányelvekben foglaltak megerősítik, hogy a Hazafias Népfrontnak a szocialista nem­zeti egység teljes kibontakozta­tásában nagy szerepe van. En­nek a feladatnak minél jobb megoldásáért mindenütt hely­ben kell meghatároznunk a tennivalókat. Különböző mun­kabizottságokban lehet dolgoz­ni a lakosság érdekében. A Hazafias Népfront keretei jó le­hetőséget adnak a fiataloknak a közéleti tevékenységre való felkészülésre. — Lapjukban olvastam, hogy a szocialista brigádvezetők ré­szére rendezett hasonló jellegű rendezvényükön is szót ejtettek a fizikai dolgozók tanulásának segítéséről, többek között a 8 általános elvégzésének szüksé­gességéről is. Sokan vannak, akik iskolaköteles korukban nem végzik el a 8 általánost, hanem munkába állnak és „majd esti tagozaton elvégezzük” — mond­ják. Aztán ennek a szándéknak valóraváltása is elmarad. Véle­ményem szerint itt hatékonyabb munkára van szükség: a 8 ál­talánost mindenki végezze el. Sarkadi Nagy Barna: — Az irányelvek rendkívül szorosan összefüggnek minden­napi életünkkel. Érthető, hogy a fiatalok körében is nagy vissz­hangra találtak. — Az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtása során egyre több esetben mérhették le a fiatalok azokat az eredménye­ket, amelyek értük, de segítsé­gükkel valósultak meg. Az ered­mények egy része kézzel foqha- tóan mérhető, hiszen jelentősek az anyagi eredmények, de fel­tétlenül szólni kell a politikai, erkölcsi nevelés hatására törté­nő, pozitív irányban fejlődő szemléletváltozásról is. Pártunk hangsúlyozza, hogy az ifjúság- politikai munka nem külön fel­adat, nem egy szövetség ten­nivalója, hanem minden kom­munistának kötelessége. Termé­szetesen ez a munkamegosztás mind jobb érvényesülése nem jelentheti azt, hogy a fiatalok nevelésével a KISZ ne úgy fog­lalkozzon, mint egyik legfonto­sabb tennivalójával. — Fokozottabban kell töre­kednünk arra is, hogy mindenkit munkája alapján bíráljunk el, s ennek megfelelően válhasson KISZ-taggá. — Jobban kell segíteni a szakmunkásképzés szívonalának emelését, ami megalapozása le­ezért szükséges, hogy javítsuk a tömegsport tárgyi, technikai feltételeit, s egyértelműen el­fogadtassuk a tömegsport je­lentőségének elismerését. Komlódi Józsefné: — Nagy jelentőségűnek ér­tékeljük, hogy az irányelvek kiemelik a család szerepét az ifjúság művelődésének maga­sabb színvonalra emelésében. A családok ugyanis nem cse­kély mértékben felelősek azért, kitűzések segítése és nagy in­tenzitással láttak hozzá a ta­karékoskodással, munkaszerve­zéssel összefüggő feladatok megoldásához. Korlátok Rácz Gyula: — Határozott célkitűzéseink vannak bányászaink élet- és munkakörülményeinek javításá­ra. Tovább könnyűjük a fizikai munkát a földalatti és külszíni anyagmozgatásban; a vibrációs ártalmak elkerülésére saját gyártásból és importból eredő fúrókocsikat alkalmazunk, olyan orvosi intézmény létreho­zását tervezzük, amely a be­tegségek megelőzését, a „kar­bantartást" és a munkások re­habilitációját szolgálja. Egyet­értek Neubauer elvtárssal, erő­feszítéseket kell tenni az állami lakásépítés fokozására. Ügy véljük, hogy a jelenlegi területi korlátokat rugalmasabban kell kezelni. Nagyon sok olyan bá­nyászunk van, aki vidéken épí­tene szívesen, ha megkapná azt az akcióban biztosított tá­mogatást, ami a pécsieknek minden további nélkül megjár. Gondolni kellene arra is, hogy a munkáslakás-építést a válla­lat ne csak az R-alapból támo­gathassa, hanem — ahol erre lehetőség van — tartalékalap­jából is. — Néhány szót az üzemi de­mokráciáról. Nem az a kive­zető út, hogy új fórumokat ke­ressünk, hanem az, hogy a meglévőket erősítsük. Meg kell tanítani a szakszervezeti veze­tőket — de a gazdasági veze­tőket is! — hatáskörükre és jogkörükre. És még egy gon­dolatot a szakmunkásképzés­ről: a munkásműveltség meg­szerzését már az iskolában biz­tosítani kell jól felszerelt tan­műhelyekkel, kollégiumi férőhe­lyekkel. Bánfai József: A Hazafias Népfront tevé­kenységének fokozása megkö­veteli, hogy a szocializmus épí­tését tegyük közüggyé, a tár­sadalom széles rétegeit vonjuk be a közös munkába. Használ­juk fel a Hazafias Népfront adottságait és sajátosságait a politikai nevelőmunka fokozá­sára. A Hazafias Népfrontnak nincsenek üzemi szervezetei, a lakóterületeken végzi munká­ját. Nagy lehetőségei vannak, s ezeket mindjobban ki kell használnunk a rétegpolitikánk­nál. A terület lakóinak vélemé­nyére, javaslataikra nagy fi­gyelemmel kell lennünk és ezek hasznosítására kell töre­kednünk, például a különböző tanácsi feladatok — város- és községpolitikai tervek — jobb megoldása érdekében. Épül az „atom­vasút" Épül az „atomvasút" Duna- földvár és Paks között. Az atom­erőmű építéséhez szükség van a nagy teherbírású vasúti pályára, ezen szállítják majd az építés­hez szükséges anyagokat. Amikor Dunaújváros épült, a Pusztaszabolcs—Dunaújváros— Dunaföldvár közötti vasutat kor­szerűsítették. Paksig azonban maradt a régi pálya. E 20 kilo­méter hosszú szakasz felújítása az erőmű építése miatt szük­ségessé vált. Terveit a MEVTI készítette. Az ötvenmillió forin­tos beruházást a Betonépítő Vállalat vállalta. A paksi vasútállomástól a lé­tesítendő erőműig öt kilométe­res iparvágány építése vált ese­dékessé, mely 35 millió forintba kerül. A kivitelező, a 22-es Ál­lami Építőipari Vállalat. A vasút-korszerűsítés vízügyi munkálatokat is szükségessé tesz: a csőáteresztéseket, árko­kat és a tervbe vett 17 kisebb hidat a Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói ké­szítik. Az elmúlt év augusztusában kezdődött meg a nagyteherbí­rású sínek fektetése, a vasúti töltés megerősítése és az ipar­vágány létesítése. Az építők - akik Előszálláson szerelőtelepet hoztak létre — eddig Dunaföldvár és Paks kö­zött három kilométer pályasza­kaszon rakták le a síneket. Az idén tizenhét kilométer hosszú­ságban kell kicserélni a vasút- pályatestet. A vízépítési munkálatokkal várhatólag a jövő év nyarára végeznek. A paksi vasútállomásról kiin­duló iparvágány két kilométeren követi a 6-os út nyomvonalát, majd dél felé tart és az erőmű területén az új teherpályaudvar­ba ér. Az építők szerencséjére a 40-es években ebben az irányban tervezték a paks—tol- namőzsi vasútvonalat. Akkori­ban mintegy két kilométeres szakaszon elkészült a pálya úgynevezett alépítménye. Ezt kellett helyrehozni. A vonal to­vábbi része az árvízvédelmi töl­tés tetején fut végig, ezért a töltést megerősítik az építők. (M) Malom­korszerűsítés A Gabona Tröszt az 1975-ös igények alapján 270 000 vagon- nyi táp-, koncentrátum, és dú­sított takarmányliszt gyártását irányozta elő, ez csaknem 20 000 vagonnal több az elmúlt évinél. Az élelmiszeripari, vala­mint a mezőgazdasági szükség­let fedezése érdekében az ipar­ban korszerűsítésre került sor. Húszmillió forintos költséggel rekonstrukció fejeződik be a budai malomban, valamint a veszprémi, a siklósi és a kapos­vári üzemekben. Hasonló nagy­ságrendű költséggel felújítják a szegedi, a soltvadkerti és a mernyei takarmánykeverő üze­meket. fin két az irányelvekről A Központi Bizottságnak a párt X|. kongresszusá­ra kiadott irányelveiről lapunk belpolitikai rovata an- kétot rendezett az SZMT, a KISZ és a Hazafias Nép­front vezető funkcionáriusainak részvételével. A ta­nácskozáson részt vett: Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára, Rácz Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti titkára, Sarkadi Nagy Barna és Gergely László, a KISZ megyei bizottságának tit­kárai, Komlódi Józsefné, a KISZ megyei bizottságá­nak munkatársa, dr. Ádám Antal, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöke, Pollák Dezsőné, a Hazafias Népfront Pécs városi elnökségének tagja, Bánfai József, a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának munkatársa, Békés Sándor főszerkesztő he­lyettes, Garay Ferenc belpolitikai rovatvezető, Hárs­fai István, Török Éva, a belpolitikai rovat munkatár­sai, Szokolai István fotóriporter. hét a jövő munkásosztálya to­vábbi művelődésének. — Bizonyítani kell mindazok­nak, akik a fiatalok nevelésével foglalkoznak azt is, hogy a köz­ügyekbe nemhogy szabad, ha­nem érdemes és bele is kell szólniuk. Csak így várhatjuk a mai fiataloktól, hogy felnőttként is aktív közéleti emberekké vál­janak. A fiatalokért Gergely László: — A fiatalok várakozással te­kintenek az irányelvekben fog­laltak megvalósulása elé. Lé­nyeges kérdésnek találják a lakáshelyzet, bölcsődei, óvodai, egyáltalán a gyerekneveléssel összefüggő valamennyi körül­mény változását. Ugyancsak he­lyeslik a fiatalok, hogy a párt- szervezetek tovább kívánják se­gíteni a KISZ-szervezetek mun­káját. Véleményük szerint a mind szorosabb kapcsolatok hű kifejezői annak, hogy a párt számít a fiatalokra és elismeri munkájukat. Az irányelvekben megfogal­mazottak megvalósítása egész­séges nemzedéket is kíván. Épp hogy a gyerekek legalább a 8 általánost elvégezzék, s a to­vábbiakban pedig ösztönözzék őket a magasabb iskolai vég­zettség megszerzésére. Ahhoz, hogy a mai fiatalokban kiala­kuljon ez a felelősségérzet, a mostani tizenéveseket fel kell készíteni a családi életre. A ne­veléshez szorosan hozzátarto­zik a művelődés és a szórako­zás. Épp ezért a jövőben job­ban figyelemmel kísérjük, hogy a tanulás-művelődés mellett a kulturált szórakozás jobb felté­telei is megteremtődjenek. Nem újkeletű tennivaló a munkásifjúsággal való fokozott foglalkozás. Az egyetemi előké­szítők, szaktáborok szervezésé­nek eredményessége azt pél­dázza, hogy jó úton haladunk, a jövőben pedig szélesítenünk és erősítenünk kell ezeket a te­vékenységeket. Az irányelveket végigolvasva azt is el lehet mondani, hogy a KISZ az Irányelvek szinte minden feje­zetében megtalálja a maga feladatát. A fiatalokat erősen foglalkoztatja a gazdasági cél­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom