Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-21 / 51. szám
1975. február 21., péntek Dunántúli napló 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az I974. évről (Föl, tatás az 1. oldalról) 1974-ben könyvelhette el a mezőgazdaság. Ezek az eredmények a termelés korszerűsítése, új fajták, termelési rendszerek révén jöttek létre. A szervezeti változások, egyesülések 'tovább fejlesztették a nagyüzemi gazdálkodás kereteit. A két nagyüzemi szektor termelési színvonala — a termelőszövetkezetek dinamikus fejlődése révén — közelebb került egymáshoz. A kalászosok és őszi betakarításé növények terméseredményei kedvezően alakultak. Mind búzából, mind kukoricából az eddigi legmagasabb hektáronkénti hozam termett. A növénytermesztés ez évi sikerei azért figyelemre méltóak, mert az előző két év dinamikus fejlődése után az 1974-es év második felének mostohább időjárási viszonyai ellenére is nőttek a termésátlagok. Az eredmények egyértelműen bizonyítják a nagyobb területű, koncentráltabb termelés és a korszerű agrártechnika biztonságát. A különösen esős időjárás következtében a betakarítási és talajmunkák elhúzódása miatt 1974. év őszén 10 ezer hektár búza vetése maradt el. . A korábban hozott kormány- intézkedések hatására tovább nőtt egyes ipari növények (cukorrépa, szója) és a burgonya termelése. A szarvasmarha állomány 1970-től eleinte; lassú ütemben nőtt, majd az 1972-ben hozott kormányintézkedések óta dinamikusan emelkedett, ez év végén meghaladta a 100 ezer darabot (az öt év alatti növekedés 11 ezer darab). A tehénállomány is nagyobb, mint egy évvel korábban, azonban itt a növekedés lényegében a termelőszövetkezetek állományfejlesztéséből adódik (11 százalék), az állami gazdaságok tehénállománya csupán 2 százalékkal nőtt, míg a kisgazdaságoké 7 százalékkal csökkent. Sertésből a gazdaságok 1974. év végén 2,3 százalékkal többet tartottak, mint egy évvel korábban. A három év előtti járvány óta a sertésállomány folyamatosan növekedett. A nagyüzemek tekintetében e folyamat párhuzamos a szakosított telepek feltöltésével, a kisüzemekben pedig a megnövekedett értékesítési lehetőségek növelték a tartási kedvet. A kocaállomány azonban egy év alatt 11 százalékkal csökkent, elsősorban a kisüzemekben, ami arra enged következtetni, hogy az ezen ágazatban ismert ciklikus hullámzás ismét jelentkezik. A juhtartás fejlesztése érdekében állami támogatás, különböző ösztönzők igyekeznek hatni. Megyénkben ennek ellenére tovább csökkent a juhállomány, a nagyüzemek anyaállománya 1973. márciustól 1974. év végéig 14 százalékkal csökkent. Az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági termék- értékesítés az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal nőtt. Búzából mintegy 16 ezer tonnával több az értékesítés, mint 1973-ban. A zöldségfelvásárlás is nőtt, 17 százalékkal haladta meg az előző évit, a gyümölcsfelvásárlás azonban csökkent. Az állatok és állati termékek közül csak a baromfihús értékesítés lett kevesebb. A marhahús értékesítés 3 százalékkal meghaladta a tavalyit, a vágómarha exportértékesítési nehézségek megyei viszonylatban is érezhetők voltak. jövedelmek Az iparban foglalkoztatottak átlagbére kisebb, a többi ágazatoké nagyobb mértékben nőtt, mint az előző évben. A lakosság összes készpénz- bevételén belül tovább nőtt a társadalmi juttatások aránya, ami tükrözi a szociálpolitikai és népességpolitikai céljaink elérése érdekében hozott intézkedések hatását. Az év során családi pótlék címén 15,6 százalékkal nagyobb bevételhez jutott a lakosság. A táppénz és egyéb társadalombiztosítási kifizetések összege 17,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amiben a keresetekkel arányosan növekvő táppénz mellett a táppénzesek számának emelkedése, és a magasabb összegű segélyek is szerepet játszottak. A lakosság vásárlóereje 1974- ben gyorsabban emelkedett, mint a korábbi években, mert a bevételek jelentősebben, a fogyasztói árak pedig mérsékeltebben emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron számolva közel 7,8 milliárd forint volt, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az iparcikkek forgalma rendkívüli mértékben megélénkült, ezen belül elsősorban a ruházati cikkek 10,6 százalékos forgalomnövekedése szembetűnő, hiszen a megelőző 3 év alatt ösz- szesen 12,8 százalék volt a fejlődés. Az év végi felfokozott kereslet is főként az iparcikkekre irányult: az utolsó 3 hónapban ruházati cikkekből 17 százalékkal, vegyes iparcikkekből 19 százalékkal nőtt az értékesítési forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkek forgalma az első 9 hónapban nem érte el az egy évvel korábbi szintet, a IV. negyedévben viszont 13 százalékkal (hitellevélre 29 százalékkal) többet adott el a kereskedelem e cikkekből, mint az 1973. év megfelelő időszakában. A tervidőszak első négy esztendejében összesen 10 737 lakásnak kellett felépülnie a Megyei Tanács negyedik ötéves terve szerint. Ebből 5858-at Pécsett kellett megvalósítani. Ez a terv — egészét tekintve — valóra vált, négy esztendő alatt 10 748 lakás épült fel. Pécsett 4823 lakás készült el, a tervhez képest négy év alatt több mint 1000 lakás a lemaradás. Az 1974. év folyamán 2632 lakást vettek használatba a megyében, eggyel többet mint tavaly, de 275-tel kevesebbet, mint amennyit erre az esztendőre terveztek. Ebben az évben is a vártnál több lakás épült a falvakban, nagyrészt magánerőből. oktatás A megye egészségügyi helyzete és a lakosság ellátása 1974-ben is javult, bár az év végi influenza járvány növelte a megbetegedések és a táppénzen lévők számát. Az egészségügyi szervezetnek az év folyamán a legnagyobb problémát a születések számának emelkedésével kapcsolatos feladatok megoldása jelentette. Az oktatási intézmények hálózatának fejlesztése során 1974-ben is az óvodai férőhelyek számának bővítése képezte a legégetőbb problémát. Míg az általános és a középiskolai tanulók száma az utóbbi években állandóan csökkent, az óvodába járó gyermekek száma nőtt, e növekedést azonban férőhelyhiány korlátozta. Az óvodai hálózat fejlesztése terén jelentős eredmények születtek, melyben része volt a széles körű társadalmi összefogásnak is. Az óvodai férőhelyek száma 828-cal bővült, ebből 460 Pécsett létesült. A kongresszusi irányelvek tükrében a területfejlesztés gazdasági, társadalmi követelményei Az elmúlt években sikeresen megvalósítottuk azokat a társadalompolitikai célkitűzéseket, amelyek a gazdaság területi szerkezetében, fejlettségi színvonalában, továbbá a lakosság életkörülményeiben korábban meglévő nagyarányú különbségek felszámolását célozták. Ezen eredmények alapján — összhangban hoszszú- és középtávú gazdasági és társadalmi céljainkkal — a következő évek területfejlesztési politikájában — a XI. Kongresszus Irányelvei alapján — két feladatcsoportot indokolt kiemelni. Követélménye 3 hatékonyság Nevezetesen: a főváros, a megyék gazdasága — a hatékonyság követelménye alapján — kiegyensúlyozottan fejlődjön, továbbá a különböző körzetekben élő népesség élet- színvonala, életkörülményei közeledjenek egymáshoz. Indokolt hangsúlyozni, hogy a következő években területfejlesztési politikánkban is erőteljesebben érvényesíteni kell gazdasági fejlődésünk alapvető érdekét, a hatékonyság növelését. Az iparilag még kevésbé fejlett területeken új munkahelyek létesítésével is segíteni kell a még foglalkoztatható munkaerő elhelyezkedését. Ezért elsősorban északkeletmagyarországi körzetben, Szabolcs, Hajdú megyében és Borsod megye egyes városaiban, valamint a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl egyes településeiben szükséges új munkahelyeket létesíteni. A hatékony területfejlesztési politika érvényesítésében, gazdasági súlya miatt is hangsúlyozott szerepe van a budapesti gazdasági, települési körzet fejlesztésének. Főváros és vidék A cél az, hogy a fővárosban a következő évtizedekben a munkaképes korú népesség csökkenése ellenére növekedjék az egészségügyi, szociáliskulturális, kereskedelmi ágazatokban foglalkoztatottak száma. E feladat csak a főváros iparának munkaerő-megtakarítást eredményező intenzív fejlesztése (gépesítés, automatizálás, szervezési színvonal emelése) útján valósítható meg, mely a gazdaságtalan tevékenység megszüntetését, a tervszerű iparkitelepítés folytatását indokolja. A következő évtizedben a területfejlesztési politika másik kulcsfeladata, hogy a gazdasági fejlettség növekedésével, a több megyét magába foglaló gazdasági körzetekben élő népesség életszínvonala, élet- körülményei közeledjenek egymáshoz. Ennek fő eszköze a foglalkoztatás feltételeinek javulásával párhuzamosan emelkedő jövedelmi színvonal, és a lakosság alapvető szükségleteit kielégítő szolgáltatási hálózat fejlesztése. E cél — elsősorban már felsorolt területeken — új ipari munkahelyek létesítésével, továbbá az adottságokhoz igazodó, azt kihasználni képes korszerű mezőgazdasági termelés fejlesztésével érhető el. A lakosság életkörülményeiben ma meglévő különbségek viszonylagos kiegyenlítése természetesen csak hosszú folyamat eredménye lehet. Az V. ötéves tervidőszakban elsősorban az alapvető ellátást biztosító intézményhálózat fejlesztésében lehet előrehaladni. Az 1976—80. években első helyen változatlanul a lőkásellátás javítása áll. A városok lakáshiányának mérséklése érdekében erőforrásainkat elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari központokban élők lakáshelyzetének javítására célszerű koncentrálni. Emellett változatlanul támogatni kell a falun élő népesség lakásépítését, különös tekintettel arra, hogy ma az ipari munkások körülbelül fele a községekben él. Mindezek megvalósítása teremti meg az alapját a tervszerű településhálózat fejlesztésének és feltételét annak a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célnak, hogy tovább csökkenjen a különbség a város és falu között. Sokirányú feladat A területfejlesztés minden alapvető elemét felölelő célkitűzések gyakorlati megvalósítása folyamatos, sokirányú tervszerű előkészítő, tervező, koordinációs munkát ró a minisztériumokra, a megyei, városi, községi párt és tanácsi szervek vezetőire, dolgozóira. E munka csak akkor lehet eredményes, ha a megyék, városok, községek területi, illetve településhálózat-fejlesztési terveikben foglalt célok és a rendelkezésre álló eszközök éves és középtávú tervekben egyaránt a népgazdasági és a helyi lehetőségekkel összhangban vannak. Dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője „Csöngess be hozzám, jóbarát, csak ne álmos hajnalon” — szólal meg a reggeli zenés műsorban táncdal formájában az intelem. De ez az átok vekker nem ismeri a nagy igazságokat . .. S egy téli hajnal milyen lehetne, mint álmos? Lassan olvad a szélvédőre fagyott pára, asztmáson köhécsel a hideg motor, nehezen melegszik az utastér. Nagyot nyújtózik még az éjszaka, akárcsak az a buszra váró férfi, aki álmos mozdulattal vágja zsebre a fes- tékszagú újságot. Hajnali öt óra. Ébred a város. A Kórház téri fűszerbolt előtt már várja a tej a nyitást, amott, az újságos pavilonnál a posta furgonjából dobálják az újság- kötegeket. A Zsolnay utcai sütőüzem bejáratánál kenyerekkel telt rekeszeket húznak a teherkocsikhoz. A pékek már túl vannak a munka javán. — Az éjszakai műszak este 7 és 9 óra között kezdett — szakaszosan kezdődik ugyanis a munka — a hajnaliak négy és hat között jönnek, a szállítók háromra — mondja Szabó József üzemvezető. — Itt, a központi üzemben ma mennyit sütöttek? — Mi csak egykilóst sütünk, ebből viszont ellátjuk szinte az egész várost. A nyolcórás műszak kapacitása 105 mázsa lenne, de mindig többet sütünk, ritkán dolgozik egy műszak kilenc óránál kevesebbet. Egy kilencfős brigád nyolcórai normája 5500 egykilós kenyér lenne, ezzel szemben ma éjjel sütöttek 7500-at, de péntekenként megsütik a 9000-et is.- Ha a reggeli boltnyitáskor nincs kenyér, az üzletvezetők a szállítást okolják. — Húsz teherkocsink hordja a kenyeret hajnaltól délig. Húsz kocsi csak ebből az egy üzemből. A teherautók ritkán „robbannak” le, inkább a rakodók „elfelejtenek” bejönni. Nehéz erre a munkára embert kapni.- És péket? — Néhány éve valóban gondot okozott az utánpótlás. Most 28 harmadéves tanulónk van. Tény, hogy nem könnyű munka — majd az lesz az automata kenyérgyárban —, de jól fizet: három és féltől hatezerig változik a kereset. Fél hat. Indulnak a lapkézbesítők. Aki később ébred, levélszekrényében már ott találja a friss híreket, öt órakor végzett a nyomda: a Dunántúli Napló ma. 82 500 példányban jelent meg. A nyomdászok nyugovóra térnek, az újságíró pedig a vasútállomásra. A vonatok ontják a bejárókat. öt és nyolc óra között tizennégy vonat érkezik Pécsre, több mint négyezer utast szállítva. Négytől nyolcig pedig tizenhét szerelvény indul. Vasúti resti. Éjszakai városnéző portyák végcélja, reggeli lélekmelegítő. íov aztán nehéz lenne itt elválasztani a tegnapi részegeket az újaktól . .. — Ma csendes napunk van — mondja inkább panaszkodva, mintsem lelkendezve Kirizs Sándor felszolgáló. — Ilyenkor csak néhány reggeliző vendég tér be hozzánk. Akik csak inni akarnak, a talponállóba, vagy szembe, a Kettererbe mennek. Fizetésnapokon aztán megindul nálunk is a bolt. Hajnalban zárnak a bárok, mi ötkor nyitunk, s az Olimpiából jónéhány vendégnek nem akaródzik egyenesen hazamenni . . . — Ilyenkor születnek a nézeteltérések . . . — Ne higgye. Három éve vagyok állandó reggeles, de különösebb probléma itt még nem volt. Nagypiac. Álmos utasok tö- rölgetik az autóbuszok -párás ablakait, kicsit odébb friss-piros kofák fényesítik orrukhoz hasonlatosra az almákat. De nem nagyon kínálják. A hajnali közönség nem vesz almát ... — Csak megszokásból jövök ki, meg aztán valahol mégiscsak el kell adni az almát — mondja Kiss Lajosné. — Nyáron egészen más. Akkor már hajnali kettőkor éled a piac, hozzák a teherautók a friss zöldárut, s így hat óra tájban már tele vagyunk vásárlókkal is. Most meg csak topogunk a hidegben. A szombat az egyetlen nap, amikor érdemes kijönni. A lángossütő és a lacikonyha előtt azért vannak egypáran: a nép békésen várakozik a sorára, néhányon kis poharat melengetnek a kezükben... A Shellhez sorra gördülnek be a már jó meleg kocsik. A hátsó ablakban kalapok, felöltők, az üléseken nyakkendős, fehéringes emberek. Többségük Pestre megy. Értekezni, tanácskozni, ügyintézni, beszerezni, vásárolni, megrendelni, egyeztetni, szállítani, aláírni, magyarázni, magyarázkodni ... Mindkét Shell-kút két-két kútkezelővel éjjel is nyitva tart. — Télen kisebb, nyáron nagyobb az éjszakai és a hajnali forgalom — mondja Schreer János kútkezelő. — Hajnalban négy—fél öt között „mozdul meg a bolt", ilyenkor azok jönnek, akik külföldre indulnak, öt és hét között pedig a Pestre utazók. — Érdemes éjszaka is nyitva tartani? — Szolgáltatást nyújtunk, tehát kell. Egyébként éjszaka átlag 3—3500 liter benzint adunk el, ez a napi mennyiség egyharmada. • Hét óra. Feljött a nap, leszállt a köd. A Reggeli Krónika köszönti hallgatóit. Kihalt a Széchenyi tér. A belváros még otthon van. Zuhanyozik, borotválkozik, reggelizik, cipőt tisztít, iskolába készíti a gyereket. Hoppá, a gyerek. Futás haza! Fél nyolc. Iskolások lepik el a várost. Ez már a reggel, üres műanyagdobozt rugdos két srác a ház előtt, három kislány egy füzetet bogarász. Nem sietnek. A szerkesztőségben kifolyt az első kávé, az asztalokon szétnyitva az újságok, csörögnek a telefonok, kopognak az írógépek, a szobában már vágni lehet a füstöt. Új nap -kezdődött... , (Panics) 4L virSmJjL %Jk%mJk m JLÁ\JLJÁA%mrnA ' WW*»s*W®siS; sM? % ■%• if m (ffi w-•¥ * Sí- W fia i ■' í:. i * *-. .i í:í:;-;íS ÄiMSSI»
