Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-02 / 32. szám
A tervezettnek megfelelő ütemben halad Pécsett a Mecsek oldalán a felszabadulási emlékmű építése, amihez a megye lakossága jelentős anyagi támogatást nyújtott. Ezekben a napokban — mint képünkön is látható —, az emlékmű építészeti részeként készülő lelátó ülés-elemeit emelik a helyükre. Fotó: Szokolai A gép nem minden Kádár iános a Ganz-MÁVA pártértekezletén A Ganz-MÁVAG Vagon- és Gépgyár kommunistái pártértekezletet tartottak az üzemi művelődési központ nagytermében. A pártértekezleten részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A képen: Károly József, a Híd gyáregység lakatos csoportjának vezetője, alapszervezeti párttitkár megnyitja a pártértekezletet. T öbb a gép, lassan ugyan, de javul a gépek, berendezések kor és teljesítmény szerinti összetétele. A szocialista szektor beruházásokra költött minden száz forintjából negyvennégyért belvagy külföldről gép, gyártóberendezés kerül az ipari és mezőgazdasági üzemekbe, a szállításba, a kereskedelembe. Az arány nem rossz, illetvé — egészen a hatvanas évek közepéig — volt rosszabb is. Akkor az építésre fordított összeg aránya lényegesen nagyobb volt. Az utóbbi években vesztett uralkodó helyzetéből, már-már felül- kerekedőnek látszik a gép, de ... S ez a de a népgazdaság egyik súlyos gondjával folytatódik. Valahogy így: felülke- rekedőnek látszik a gép, de puszta megvásárlása, beállítása csak lehetőség. Más is kell ahhoz, hogy szerepét betölthesse, rendeltetésének megfelelhessen. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, az 1975. évi költségvetés tárgyalásakor Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára erről a következőket mondotta: „Fejlődésünk tekintélyes tartaléka a termelőberendezések jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasználása. Felmérések szerint az iparban az átlagos műszakszám 1,4 körül van. Sajnos — részben az elavult gépek lassú kiselejtezése miatt — még a korszerű gépek kihasználásában is csak alig jobb a helyzet. Emiatt nagy részét elveszítjük annak, amit a műszaki fejlesztéssel nyernünk kellene.” Helyben vaqyunk. Az álló, vagy alig működtetett gépek, a lehetséges teljesítményét csak ritkán nyújtó berendezés miatti kárunk — mert közös kárunk! — többszörös. Nem kamatozik az eszközért már kiadott pénz, hiányzik az eszköz munkába állításától remélt termék, ennek nélkülözése viszont másutt kelt — akár a felhalmozásban, akár a fogyasztásban — zavarokat. Ma sok szó esik a takarékosságról, de nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy ott, ahol megpróbálják a filléreket fülönfogni, a forintok után is kinyújtják a kezüket. Egyszerűbben szólva: a kihasználatlan gép, berendezés a pazarlás szembeszökő esete, s mégis, kevés figyelem jut rá. Ami az üzem- és munkaszervezésre is fényt vet, de megvilágítja azt a gondolkodásmódot is, amelynek nagy hagyományai vannak, ám jövője aligha lehet. E szemlélet gyakorlói azt tartják, hogy a minél több és jobb, korszerűbb qép a termelés hatékonyabbá tételének egyetlen feltétele. Ne sajnáljuk tehát rá a pénzt, sőt, a fejlesztési alapokból erre adjuk a legtekintélyesebb summát. Lelkesedésükben, az új technika táplálta buzgalmukban azonban mellékesnek ítélnek tényezőket; amik éppen- hogy döntőek. így egyebek mellett az új technikához tartozó új ismeretek elsajátíttatását, a megvásárolt gép, berendezés beillesztését, összhangját — ahogy/a szakmai nyelv jelöli: organizációját — a már meglévőkkel, a korszerűbb eszközök megkövetelte szervezési keretek kialakítását stb. Szinte köznapinak, már-már megszokottnak számítanak azok a tapasztalatok, hogy az új gép hónapokig kicsomagolatlanul hever, az új berendezés nagy termelékenységét képtelenek kiszolgálni a kapcsolódó eszközök, s hogy a gépcseréket zűrzavar követi, mert versenygépkocsit és szekeret próbálnak egyszerre futtatni ... Az útépítésben visszatérő gond, hogy a gépláncok egyes darabjainak kapacitása erősen eltérő. A textiliparban a nagy termelékenységű fonó- és szövőgépek munkába állítását nem mindenütt követte nyomon a kikészítő üzemek fejlesztése. A gépipar egyes területein a gyártó sorok megnövelt teljesítményét azért nem lehet maradéktalanul kihasználni, mert e tempóhoz nem tudnak igazodni az edző, a festő, az alkatrészgyártó műhelyek. Példákat említettünk, s hasonlóakat — sajnos — szinte minden más területről elsorolhatunk. Egy-egy negyedévben nem kevesebb, mint 10—11 milliárd forintot tesz ki a szocialista szektorban a gépekre, berendezésekre költött összeg. Némelyik üzemben több tucat ország termékei adnak egymásnak találkozót, de a termelésben, a mindennapi üzemmenetben hiányzik közöttük a kapcsolat, az összhang. Ezeken a helyeken aligha lehet tényleges korszerűsítésről, gépi fejlesztésről beszélni. Meggondolatlan pénzköltésről, oktalan nagyvonalúságról van inkább szó. Mert hiába áll betonalapzatán a csillogó „mindentudó" gép, hiába tölti be a műhelycsarnokot az új gyártóberendezés, ha az emberek majd csak most kezdik hónapokon át tanulni kezelésüket, karbantartásukat, javításukat, ha a kiszolgáló gépegységek oly’ öregek, hogy egy órát mennek, s másfelet pihennek életrekeltésre várva, ha ... Sok, sokféle a ha, s kárát a közös pénztár bánja. D rága a korszerű technika - sűrűn hallható panasz. Igaz. Ám még drágább akkor, amikor csak megvásárolják, s nem szervezik, nem biztosítják minél gyorsabb, minél hatékonyabb alkalmazását. Mészáros Ottó A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár kommunistái szombaton az üzemi művelődési központ nagytermében pártértekezletet tartottak. A tanácskozás feladata az volt, hogy megvonja a párt legutóbbi kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának mérlegét, értékelje a 85 alapszervezetben dolgozó párttagságnak az utóbbi négy évben végzett munkáját, s az elért eredmények, tapasztalatok ismeretében megjelölje a további tennivalókat. Az elnökség és a munkabizottság megválasztása után Károly József, a híd-gyáregység lakatos csoportvezetője, párt- alapszervezeti titkár megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Katona' Imrét, a KB tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Petrák Ferencet, a Vili. kerületi pártbizottság első titkárát. A pártértekezlet megvitatta és elfogadta a vállalati pártbizottság beszámolóját, s határozatban szabta meg az alapszervezetek, a kommunisták so- ronkövetkező feladatait. Hangsúlyozottan aláhúzták: a dolgozók véleményére, javaslataira támaszkodva tovább kell növelni a vállalati párt- és tömegszervezetek szerepét a tei- vek kialakításában, a gazdasági munka ellenőrzésében, a dolgozók jogainak és kötelességeinek érvényesítésében. A tanácskozáson felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. fl francia parlamenti delegáció látogatása Egerben 850 milliós program • 1230 új lakás Házgyári paneltípusok Tető alá kerül a 25 emeletes A Francois le Douarec alel- nök vezette francia parlamenti küldöttség — amely a magyar országgyűlés vendégeként hivatalosan tartózkodik hazánkban — szombaton Egerbe látogatott. Elkísérte vidéki útjára a delegációt Raymond Bressie, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, Varga Gá- borné, az országgyűlés alelnö- ke és dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője is. Egerben dr. Varga János, a városi tanács elnöke fogadta a Minden eddiginél nagyobb, 850 millió forintos program megvalósítása vár 1975-ben a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatra. Ez 100 millióval több a tavalyinál, mégis ugyanennyivel elmarad az igényektől. A több mint ötezer fős vállalat sajátossága, hogy szinte mindent építenek: lakást, kommunális létesítményeket, ipari üzemeket, s végez mélyépítést is. A dús programból csak néhány: 1230 új otthont kell átadni. A kezdet bíztató, 800 lakás már összeszerelten áll, amire még nem volt példa januárban. A pécsi Baromfifeldolgozóban — amelynek alapjait tavaly rakták le — idén területet adnak a technológiai szerelőknek, hogy a jövőre tervezett átadás ne csússzon. Tovább épül a Pécsi Húsüzem. Alapozzák a bőrgyár új velúrcsarnokát. Erre is tető kerül az év végéig. Az új Pannónia szállodában a belső munkák következnek. Szigetváron 170 milliós értékű kórházépítés indul. Mivel új munkáskézre a vállalat csak nagyon szerényen, számíthat, a 100 milliós többlet termelés 80 százalékát termelékenység növelésével, korszerű technológiák alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel kívánják elérni. Január elsejétől külön szervezési osztály működik a vállalatnál, amelynek elsődleges feladata a belső tartalékok felkutatása. Nagyobb mértékben „iparosítják” a munkaigényes helyszíni műveleteket. Ez évtől így készül az üvegezés, mázolás, panelépületek homlokzata. Idén térnek át az új házgyári paneltípusra, vagyis Pécsett is házgyári készültségi fokra emelik ezt a technológiát. Idei érdekesség még: tető kerül a jugoszláv IMS feszített vázszerkezettel tervezett 25 emeletes pécsi toronyházra. Az utóbbi években Baranyában sok gondot, a beruházások megvalósításában késlekedést okozott az előkészítés, az érdekeltek közötti kellő összhang hiánya. A helyzet javításáért nemrég szocialista együtt^ működési szerződést kötöttek Pécs párt- és tanácsi szervei, a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok. A műszaki fejlesztés előrevitele érdekében a baranyai ÁÉV és a Pécsi Tervező Vállalat hosszabb távú együttműködési megállapodást írt alá. Eszerint a lakásokhoz kapcsolódó kommunális beruházások kivitelének korszerűsítését közösen oldják meg annak érdekében, hogy a lakásépítés üteméhez igazodjon az óvodák, iskolák, bölcsődék megvalósítása is. Ennek módja: az IMS és panel technológia kombinációja. így készül a pécsi toronyház melletti ABC áruház, étterem, több 16 tantermes is kola, továbbá középiskola, iparitanuló iskola és kollégium. vm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja vendégeket, majd tájékoztató hangzott el a történelmi város múltjáról és fejlődéséről. A tájékoztatón ott volt dr. Varga József, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese, Pusztai László- né, a város országgyűlési képviselője és Veres István, a Hazafias Népfront városi titkára. A delegáció ezután Eger nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a belváros műemlék- épületeit, az új városnegyedeket, majd hosszan időzött a várban. tlj utakat építenek a Lvov-kertvárosi új lakóházak között. Szokolai felv. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 32. szám 1975. február 2., vasárnap Ára: 80 fillér
