Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-02 / 32. szám

A tervezettnek megfelelő ütemben halad Pécsett a Mecsek oldalán a felszabadulási emlékmű építése, amihez a megye lakossága jelentős anyagi támogatást nyújtott. Ezekben a napokban — mint képünkön is látható —, az emlékmű építészeti részeként készülő lelátó ülés-elemeit emelik a helyükre. Fotó: Szokolai A gép nem minden Kádár iános a Ganz-MÁVA pártértekezletén A Ganz-MÁVAG Vagon- és Gépgyár kommunistái pártértekez­letet tartottak az üzemi művelődési központ nagytermében. A pártértekezleten részt vett Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára. A képen: Károly József, a Híd gyáregység lakatos csoport­jának vezetője, alapszervezeti párttitkár megnyitja a pártérte­kezletet. T öbb a gép, lassan ugyan, de javul a gé­pek, berendezések kor és teljesítmény szerinti összeté­tele. A szocialista szektor beru­házásokra költött minden száz forintjából negyvennégyért bel­vagy külföldről gép, gyártóbe­rendezés kerül az ipari és me­zőgazdasági üzemekbe, a szál­lításba, a kereskedelembe. Az arány nem rossz, illetvé — egé­szen a hatvanas évek közepéig — volt rosszabb is. Akkor az építésre fordított összeg aránya lényegesen nagyobb volt. Az utóbbi években vesztett uralko­dó helyzetéből, már-már felül- kerekedőnek látszik a gép, de ... S ez a de a népgazda­ság egyik súlyos gondjával foly­tatódik. Valahogy így: felülke- rekedőnek látszik a gép, de puszta megvásárlása, beállítása csak lehetőség. Más is kell ah­hoz, hogy szerepét betölthesse, rendeltetésének megfelelhessen. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, az 1975. évi költ­ségvetés tárgyalásakor Németh Károly, a párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára erről a követ­kezőket mondotta: „Fejlődésünk tekintélyes tartaléka a termelő­berendezések jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasználása. Fel­mérések szerint az iparban az átlagos műszakszám 1,4 körül van. Sajnos — részben az el­avult gépek lassú kiselejtezése miatt — még a korszerű gépek kihasználásában is csak alig jobb a helyzet. Emiatt nagy ré­szét elveszítjük annak, amit a műszaki fejlesztéssel nyernünk kellene.” Helyben vaqyunk. Az álló, vagy alig működtetett gé­pek, a lehetséges teljesítményét csak ritkán nyújtó berendezés miatti kárunk — mert közös ká­runk! — többszörös. Nem kama­tozik az eszközért már kiadott pénz, hiányzik az eszköz mun­kába állításától remélt termék, ennek nélkülözése viszont má­sutt kelt — akár a felhalmozás­ban, akár a fogyasztásban — zavarokat. Ma sok szó esik a takaré­kosságról, de nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy ott, ahol megpróbálják a filléreket fülönfogni, a forintok után is kinyújtják a kezüket. Egyszerűb­ben szólva: a kihasználatlan gép, berendezés a pazarlás szembeszökő esete, s mégis, ke­vés figyelem jut rá. Ami az üzem- és munkaszervezésre is fényt vet, de megvilágítja azt a gondolkodásmódot is, amely­nek nagy hagyományai vannak, ám jövője aligha lehet. E szem­lélet gyakorlói azt tartják, hogy a minél több és jobb, korsze­rűbb qép a termelés hatéko­nyabbá tételének egyetlen fel­tétele. Ne sajnáljuk tehát rá a pénzt, sőt, a fejlesztési alapok­ból erre adjuk a legtekintélye­sebb summát. Lelkesedésükben, az új technika táplálta buzgal­mukban azonban mellékesnek ítélnek tényezőket; amik éppen- hogy döntőek. így egyebek mellett az új technikához tartozó új ismeretek elsajátíttatását, a megvásárolt gép, berendezés beillesztését, összhangját — ahogy/a szakmai nyelv jelöli: organizációját — a már meglévőkkel, a korszerűbb eszközök megkövetelte szerve­zési keretek kialakítását stb. Szinte köznapinak, már-már megszokottnak számítanak azok a tapasztalatok, hogy az új gép hónapokig kicsomagolatlanul hever, az új berendezés nagy termelékenységét képtelenek ki­szolgálni a kapcsolódó eszkö­zök, s hogy a gépcseréket zűr­zavar követi, mert versenygép­kocsit és szekeret próbálnak egyszerre futtatni ... Az útépí­tésben visszatérő gond, hogy a gépláncok egyes darabjainak kapacitása erősen eltérő. A tex­tiliparban a nagy termelékeny­ségű fonó- és szövőgépek mun­kába állítását nem mindenütt követte nyomon a kikészítő üze­mek fejlesztése. A gépipar egyes területein a gyártó sorok megnövelt teljesítményét azért nem lehet maradéktalanul ki­használni, mert e tempóhoz nem tudnak igazodni az edző, a festő, az alkatrészgyártó mű­helyek. Példákat említettünk, s hasonlóakat — sajnos — szinte minden más területről elsorol­hatunk. Egy-egy negyedévben nem kevesebb, mint 10—11 milliárd forintot tesz ki a szocialista szektorban a gépekre, berende­zésekre költött összeg. Némelyik üzemben több tucat ország ter­mékei adnak egymásnak talál­kozót, de a termelésben, a mindennapi üzemmenetben hiányzik közöttük a kapcsolat, az összhang. Ezeken a helyeken aligha lehet tényleges korszerű­sítésről, gépi fejlesztésről be­szélni. Meggondolatlan pénzköl­tésről, oktalan nagyvonalúság­ról van inkább szó. Mert hiába áll betonalapzatán a csillogó „mindentudó" gép, hiába tölti be a műhelycsarnokot az új gyártóberendezés, ha az embe­rek majd csak most kezdik hó­napokon át tanulni kezelésü­ket, karbantartásukat, javításu­kat, ha a kiszolgáló gépegysé­gek oly’ öregek, hogy egy órát mennek, s másfelet pihennek életrekeltésre várva, ha ... Sok, sokféle a ha, s kárát a közös pénztár bánja. D rága a korszerű tech­nika - sűrűn hallha­tó panasz. Igaz. Ám még drágább akkor, amikor csak megvásárolják, s nem szer­vezik, nem biztosítják minél gyorsabb, minél hatékonyabb alkalmazását. Mészáros Ottó A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár kommunis­tái szombaton az üzemi műve­lődési központ nagytermében pártértekezletet tartottak. A ta­nácskozás feladata az volt, hogy megvonja a párt leg­utóbbi kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának mérlegét, értékelje a 85 alap­szervezetben dolgozó párttag­ságnak az utóbbi négy évben végzett munkáját, s az elért eredmények, tapasztalatok is­meretében megjelölje a továb­bi tennivalókat. Az elnökség és a munkabi­zottság megválasztása után Károly József, a híd-gyáregység lakatos csoportvezetője, párt- alapszervezeti titkár megnyitó­jában üdvözölte a megjelente­ket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Katona' Imrét, a KB tagját, a Budapesti Pártbi­zottság első titkárát, Petrák Fe­rencet, a Vili. kerületi pártbi­zottság első titkárát. A pártértekezlet megvitatta és elfogadta a vállalati párt­bizottság beszámolóját, s hatá­rozatban szabta meg az alap­szervezetek, a kommunisták so- ronkövetkező feladatait. Hang­súlyozottan aláhúzták: a dol­gozók véleményére, javaslatai­ra támaszkodva tovább kell nö­velni a vállalati párt- és tö­megszervezetek szerepét a tei- vek kialakításában, a gazdasá­gi munka ellenőrzésében, a dolgozók jogainak és köteles­ségeinek érvényesítésében. A tanácskozáson felszólalt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára is. fl francia parlamenti delegáció látogatása Egerben 850 milliós program • 1230 új lakás Házgyári paneltípusok Tető alá kerül a 25 emeletes A Francois le Douarec alel- nök vezette francia parlamenti küldöttség — amely a magyar országgyűlés vendégeként hi­vatalosan tartózkodik hazánk­ban — szombaton Egerbe láto­gatott. Elkísérte vidéki útjára a delegációt Raymond Bressie, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete, Varga Gá- borné, az országgyűlés alelnö- ke és dr. Pesta László, az or­szággyűlés jegyzője is. Egerben dr. Varga János, a városi tanács elnöke fogadta a Minden eddiginél nagyobb, 850 millió forintos program megvalósítása vár 1975-ben a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalatra. Ez 100 millió­val több a tavalyinál, mégis ugyanennyivel elmarad az igé­nyektől. A több mint ötezer fős vál­lalat sajátossága, hogy szinte mindent építenek: lakást, kom­munális létesítményeket, ipari üzemeket, s végez mélyépítést is. A dús programból csak né­hány: 1230 új otthont kell át­adni. A kezdet bíztató, 800 la­kás már összeszerelten áll, amire még nem volt példa ja­nuárban. A pécsi Baromfifel­dolgozóban — amelynek alap­jait tavaly rakták le — idén területet adnak a technológiai szerelőknek, hogy a jövőre ter­vezett átadás ne csússzon. To­vább épül a Pécsi Húsüzem. Alapozzák a bőrgyár új velúr­csarnokát. Erre is tető kerül az év végéig. Az új Pannónia szállodában a belső munkák következnek. Szigetváron 170 milliós értékű kórházépítés in­dul. Mivel új munkáskézre a vál­lalat csak nagyon szerényen, számíthat, a 100 milliós több­let termelés 80 százalékát ter­melékenység növelésével, kor­szerű technológiák alkalmazá­sával, szervezési intézkedések­kel kívánják elérni. Január elsejétől külön szer­vezési osztály működik a vál­lalatnál, amelynek elsődleges feladata a belső tartalékok fel­kutatása. Nagyobb mértékben „iparosítják” a munkaigényes helyszíni műveleteket. Ez évtől így készül az üvegezés, má­zolás, panelépületek homlokza­ta. Idén térnek át az új ház­gyári paneltípusra, vagyis Pé­csett is házgyári készültségi fokra emelik ezt a technológi­át. Idei érdekesség még: tető kerül a jugoszláv IMS feszített vázszerkezettel tervezett 25 emeletes pécsi toronyházra. Az utóbbi években Baranyá­ban sok gondot, a beruházá­sok megvalósításában késleke­dést okozott az előkészítés, az érdekeltek közötti kellő össz­hang hiánya. A helyzet javítá­sáért nemrég szocialista együtt^ működési szerződést kötöttek Pécs párt- és tanácsi szer­vei, a beruházó, tervező és ki­vitelező vállalatok. A műszaki fejlesztés előrevitele érdekében a baranyai ÁÉV és a Pécsi Tervező Vállalat hosszabb távú együttműködési megállapodást írt alá. Eszerint a lakásokhoz kapcsolódó kommunális beru­házások kivitelének korszerűsí­tését közösen oldják meg an­nak érdekében, hogy a lakás­építés üteméhez igazodjon az óvodák, iskolák, bölcsődék meg­valósítása is. Ennek módja: az IMS és panel technológia kom­binációja. így készül a pécsi toronyház melletti ABC áruház, étterem, több 16 tantermes is kola, továbbá középiskola, ipa­ritanuló iskola és kollégium. vm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja vendégeket, majd tájékoztató hangzott el a történelmi város múltjáról és fejlődéséről. A tá­jékoztatón ott volt dr. Varga József, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese, Pusztai László- né, a város országgyűlési kép­viselője és Veres István, a Ha­zafias Népfront városi titkára. A delegáció ezután Eger neve­zetességeivel ismerkedett. Meg­tekintette a belváros műemlék- épületeit, az új városnegyede­ket, majd hosszan időzött a várban. tlj utakat építenek a Lvov-kertvárosi új lakóházak között. Szokolai felv. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 32. szám 1975. február 2., vasárnap Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom