Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-16 / 46. szám

likőrt Jugoszláviába tonna kő az idén Ismét egy zárszámadás, ez­úttal olyan szövetkezetben, amelynek tagjai inkább mond­hatják magukat városlakóknak, mint parasztoknak, hiszen ma már jelentős jövedelmet húz­nak a vendéglátásból: Tegnap vetett számot tagsága előtt múlt évi gazdálkodásától c siklósi Magyar—Bolgár Testvé­riség Termelőszövetkezet. A tsz siklósi székházában tartott ün­nepi zárszámadási közgyűlésen megjelent Takács Gyula, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese, is, ahol Roskó Zsigmond el­nök számolt be az eredmé­nyekről. Tanácskozott az MSZMP Pécs városi pártértekezlete Kitüntették a nyugállományba vonuló Ambrus Jenő elvtársat A városi pártbizottság első titkárának Lukács Jánost választották A városi pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról Eredmények és gondok a várospolitikában Az 1960-as népszámláláshoz viszonyítva, jelenleg kb. 45 ezerrel több lakosa van Pécs városának. Lényegesen javult az általános iskola 8 osztályát sikeresen befejezők aránya, majdnem megduplázódott az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. A város társadalmi szerke­zetére a munkásság túlsúlya jellemző, az aktív keresők 60,7 százaléka fizikai dolgozó, a megyei városok közül a leg­magasabb. A várospolitikai munka az 130 ezret rendelt. Ugyanakkor az igények egyre eltolódnak a nemes zúzalék felé. Az idén összesen 500 ezer tonnára eme­lik a nemes zúzalék termelé­sét, s ezen 500 ezer tonnából 100 ezer tonna lesz az úgyne­vezett különleges finomságú zúzalék, amely többek között az M-1-es autóút fedőrétegét al­kotja majd. (E zúzalékot egyéb­ként a komlói kőbánya adja, hiszen a vulkanikus kőzet igen kitűnő „érdesítő" tulajdonsá­gú, nem poralizálódik: s az útfelület tapadó tulajdonságát sokáig megőrzi.) A kőre tehát nagy szükség van. A dél-dunántúli vállalat egyetlen bányája, az erdős- mecskei gépesítését nem sike­rült még maradéktalanul meg­oldani, mint ahogyan a válla­lat igazgatója mondotta, ott termelnek egyedül 70—80 évvel ezelőtti módszerekkel. Éppen ezért — az igények nyomására- rövidesen megkezdődik a mecskei bánya rekonstrukciója is, s június 30-ra már modern gépek segítségével jöveszthetik a sziklafalat ott is. Ugyan­akkor az ötödik ötéves terv idő­szakában a nagyharsányi bá­nya fejlesztése kerül előtérbe: 1980-ig szeretnék a bányát évi egymillió tonnás termelésre fel­futtatni. Hiszen a harsányi kar­bonátos kőre egyre nagyobb szükség van a házgyári elemek- panelok - készítésénél, mi­vel a hiánycikknek számító ka­vicsot kiváló tulajdonságai ré­vén pótolni tudja. Zárszámadás Siklóson Tegnap a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem aulájában, 288 küldött részvételével tanácsko­zott az MSZMP Pécs városi pártértekezlete. A tanácskozást Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának első titkára nyitot­ta meg. Javaslatot tett a párt­értekezlet elnökségére, melyben helyet foglalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB osztályvezető­je, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára is. A tanácskozáson Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára elnökölt. Az elmúlt négy esztendő munkájáról szóló írásos beszá­molóban volt miről számot ad­nia az MSZMP Pécs Városi Bizottságának a pártértekezlet résztvevőinek. A Város kommunistái, a pártszervek és párta la pszerve­zetek eredményesen dolgoztak a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtása érdekében. Azok az eredmények, amelye» két a pártbizottság írásos je­lentése felsorakoztat, a kom­munisták és pórtonkívüliek, a lakosság különböző rétegeinek szorgalmas munkája révén szü­lettek. A párt politikája a vá­ros lakosságának széles rété- geiben megértésre, egyetértés­re és cselekvő támogatásra talált. Érvényesült a párt és a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosz­tály hatalma, fejlődött a szo­cialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. Az elmúlt négy esztendő a város politikai, gazdasági és társadalmi életében jelentős előrehaladást hozott. Tovább szilárdultak a szocialista ter­melési viszonyok, erősödtek a szocialista vonások az emberek gondolkodásában és magatar­tásában, mélyült a lakosság minden rétegében a szocializ­mus építésének tudatos válla­lása. A dolgozók széles körei felelősséggel vesznek részt a közéletben. A gazdasági és városfejlesz­tő munka eredményeként je­lentősen megváltozott a város képe. A munka- és életkörül­ményeket javították a lakás- és egyéb beruházások, a meg­valósult rekonstrukciók. Nőtt a termelés technikai színvona­la, gazdagodott a város egész­ségügyi és oktatási intézmé­nyekben, bővült a kereskedel­mi és szolgáltató hálózat, ja­vult a tömegközlekedés. Új lendületet kapott a közművei lődés, hatékonyabbá vált a nevelőmunka. A városban aktívabb lett a pártélet, különösen az alap­szervezetekben, melyek szere­pe, súlya és felelőssége to­vább növekedett a X. kong­resszus óta. Pécs város kommunistái és párton kívüli dolgozói érdek­lődéssel tanulmányozták a Központi Bizottság kongresszu­si irányelveit. A város közvéle­ménye helyesli a kitűzött cé­lokat, a párt X. kongresszusá­tól egyöntetűen az eddigi po­litika folytatását várják. elmúlt négy év során sokré­tűbbé, célirányosabbá vált, megvalósítását segíti a lakos­ság növekvő társadalmi aktivi­tása. Ez nyilvánult meg többek között az ,,Egy üzem - egy is­kola” patronálási mozgalom­ban, az óvodaépítkezések, a felszabadulási emlékmű építé­sének segítésében, a fiatalok társadalmi munkaakcióiban. A város építését, szépítését szol­gáló társadalmi munkák érté­ke 1973 óta évente 10 millió forint. A fejlődés ellenére je­lentős gondok vannak, néhány fontos létesítmény megvalósí­tása különböző okokból elma­radt, általános a határidők el­húzódása. A X. kongresszus óta a vá­rosban jelentős ipari létesít­mények épültek, több rekonst­rukció valósult meg. Bővült az ellátó hálózat, fontos kulturá­lis, egészségügyi létesítmények­kel gazdagodott a város. Szin­te valamennyi közszolgáltatás korszerűsödött. Gyarapodott a város úthálózata, a tömegköz­lekedés járműállománya. Eny­hültek az óvodai gondok. Az új lakótelepeknél a kapcsolódó létesítmények: utak, járdák, parkok, gyermekintézmények megvalósulása kevesebb késés­sel követi az alapberuházást. A korábbi ötéves tervben is egyik legnagyobb gond a la­kásállomány avultsága, a ke­vés lakásépítés volt. Ez a fe­szültség a negyedik ötéves tervben sem mérséklődik. A pincebeszakadások megsza­porodása következtében nagy számú volt a lakásmegszűnés, ez újabb gondokat szült. A lakásigénylők száma kilenc-tiz (Folytatás a 2. oldalon) A jugoszlávok előbb az eszé­ki és pélmonostori cukorgyárak számára kértek 32 ezer tonna követ Nagyharsányból, aztán újabb 14 ezer tonnára kötöttek szerződést, s szó van arról, hogy ismét jelentkeznek egy 40 ezer tonnás tételért. De igen meg­nőttek a hazai piac igényei is — mondotta dr. Fekete Sándor, a Dél-dunántúli Kőbánya Vál­lalat igazgatója. - Nincs az a mennyiség, amit a piac ne tud­na felvenni. Éppen ezért már a napokban módosítani kellett az idei tervet, amely szerint a baranyai kőbányák 12 szá­zalékkal többet adnak az idén, mint az elmúlt esztendőben, összesen kétmillió-kétszázezer tonnát. A vállalat e termelési tervé­hez a komlói kőbánya 750 ezer tonna kővel, a nagyharsányi és a polgárdi bánya 700—700 ezer tonnával, az erdősmecskei pe­dig 50 ezer tonnával járul hoz­zá. A termelést a komlói re­konstrukció - amely a napok­ban fejeződött be — nagyban segíti, hiszen messze a környé­ken nem bányásznak olyan jó minőségű — és vulkanikus ere­detű — kőzetet, mint itt, A né­hány éve még feleslegesnek tartott beruházás - közel 70 millió forintot emésztett fel — most kamatozhat. (Hiszen 1972 -73-ban a beruházási stop után igen nagy mennyiségű kő maradt a depókon, a terme­lést vissza kellett fogni.) A legnagyobb hazai igény­lők közül is kiemelkedik a Du­nai Vasmű, amely a kohásza­ta számára kér félmillió tonnát, s a cukoripar, amely a tava­lyi 70 ezer tonnával szemben Az Országos Bányagép­gyártó Vállalat törzsgyárában — a kongresszusi rnunkaverseny keretében — elkészült az a három darab F6—HK típusú korszerűsített fejtő-rakodó gép, amellyel az elövájásoknál kiküszöbölhető a nehéz fizikai munka. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 46. szám 1975. február 16., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szilárd eszmei, politikai egységben dolgozzunk tovább népünk felemelkedésén! Kétmillió-kétszázezer

Next

/
Oldalképek
Tartalom