Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-15 / 45. szám

6 Dunántúli napló 1975. február 15., szombat Olvastuk, hallottuk Baranyáról Baranyai szakmunkástanulók művelődéséről olvashatunk a Népszabadság 26-i számában. Fehér Gyula, amikor megláto­gatott néhány pécsi szakmun­kásképző iskolát, elsősorban arra volt kíváncsi, hogy Bara­nya 9500 ipari tanulója a vá­lasztott szakmán, elméleti isme­reteken túl, milyen módon gaz­dagíthatja általános műveltsé­gét. * A közművelődés első milliói címmel olvashatunk a Népsza­va február 9-i számában. Itt arról tájékozódhat Baranya la­kossága, hogy az Országos Közművelődési Tanács döntése alapján a Pécsett élő délszláv lakosság klubjának berendezé­si költségeire 300 ezer forintot szavazott meg. Helyi kezdemé­nyezés alapján a klub részére már megvásároltak egy épüle­tet és azt saját erőből át is alakítják. * Bánya a Szársomlyó oldalá­ban. Ezzel a címmel mutatja be a Népszabadság február 9-i száma Dél-Baranya egyik leg­szebb dombvidékét, ahol a gazdag madárvilág mellett ritka délszaki növények honosodtak meg. A hegyoldalból azonban most naponta 600—700 tonna mészkövet robbantanak le, mely sokkal értékesebb a látványos­ságnál, hisz ezt használják a cukor derítésére és fehérítésére is. Az itt dolgozó robbantó-fejtő bányászokat régen bunkózónak nevezték; erős embereknek, akik a követ bunkózva törték és azoknak ment jól, akik jó nehéz darabokat pakoltak a csillékbe. Ma olyan 27 tonnás dömperekkel is rendelkeznek, amelynek egyetlen fúvott gumis kereke maidnem annyiba kerül mint egy Trabant. A techniká­val természetesen a „bunkózók- nak" is lépést kellett tartani. * Biricz Tibor, a Lobogó mun­katársa Magyarsarlósra látoga­tott. A 350 lakosú község há­rom nemzetiségű dolgozóinak történetét és mostani összefo­gását ismerteti az országgal. A riportban megszólal többek kö­zött Martin Ferenc, akinek ülc- apja mint német Magyarsarló­son a Martin család megala­pítója volt. A történelem úgy hozta, hogy ennek ellenére a most 53 éves Martin Ferenc, a volt pécsi tüzérezred hadna­gya 1945. február 7-én a Gel­lérthegyen megtagadta német felettesei parancsát és 38 ma­gyar bajtársával elindult a szov­jet csapatok felé. Február 12- én Orlov vezérkari főnök társa­ságában tizenkét beosztottjával a Citadellán ünnepelte Buda felszabadulását. Lipóczki József Tízezer lakás épül harminchatezer embernek Tárgyalóasztalon a Siklósi városrész rendezési terve Elkészült a Siklósi városrész végleges rendezési terve. A munkán a tervpályázat által szolgáltatott ötletek felhaszná­lásával külön tervezőcsoport dolgozott. A kész tervet a pé­csi Városi Tanács végrehajtó bizottsága degközelebbi ülésén tárgyalja meg. „Levegős” városrész A tervezési terület egyenlő­szárú háromszögre emlékeztet. Alapja a Siklósi útnak a lak­tanya déli végétől az út nyu­gati oldalán levő vízműtelepig terjedő része, csúcsa pedig a volt lőtéri védősáncok találko­zási pontjától délre kb. 400 méterre van. A terület északon határos Lvov-Kertvárossal, dé­len pedig eléri Mólom első házait. A teljes terület 137,8 hektár, a lakóterület 57,9 hektár lesz, ebből a lakóépületek alapte­rülete 11 hektárt tesz ki. A tervezett bruttó laksűrűség 295, a nettó laksűrűség 441 fő lesz hektáronként. Az egy főre jutó szabad terület 13,3, a teljes zöldterület 12,0 négyzetméter. Ezekből az adatokból is érzé­kelhető, hogy az új városrészt „levegősre” tervezték. A korábbi pécsi — és az or­szágos — városépítési gyakor­lat tapasztalatok tárházát szol­gáltatta, ahhoz, hogyan for­málják ezt az új városrészt. A beépítési javaslat alapelveiben ilyen részleteket olvasunk: ,,A terület funkcionális szervezését elsősorban azokra a létesít­ményekre és tércsoportokra kell alapozni, amelyek keretet adnak a közösségi életnek . ..” — „A lakóterület belső szerve­zése nem egy-egy iskola által meghatározott lakókörzetek egymásmellettiségét igényli, hanem az oktatási és nevelési hálózat és a lakóterületi rend­szer kapcsolatán alapulhat”. - „Célunk olyan nyílt rendszer kialakítása, amely a közösségi igények változását a legjob­ban követi”. — „Szervező erő­nek nem egy-egy intézményt, hanem egész intézményrend­szert tekintünk a társadalmi és közösségi élet igényei alap­ján, biztosítva az egyéni élet­vitel lehetőségeit is”. Hadd utaljunk néhány jel­lemző momentumra, ami eltér az eddigi gyakorlattól. A lakásokat úgy telepítik, hogy azok kétfajta, kapcsolódó terület-felhasználási kategória választóvonalára kerüljenek. A lakásokat egyik oldalról a gépkocsi-közlekedés és a vá­rosias funkciók, a másik oldal­ról a gyalogutak és zöldterü­letek fogják közre. Az előbbi foglalja magában — hagyo­mányos városias arculatot ad­va a városrésznek — a keres­kedelmi és szolgáltató létesít­mények zömét, az utóbbi pe­dig az oktatási-nevelési intéz­ményeket és a pihenésre szol­gáló zöldterületeket tartalmaz­za. Öt szerkereti Az Újmecsekalja méretű városrész öt szerkezeti egység­ben valósul meg, s ezek mind­egyike úgy, hogy már a beköl­tözés idején a viszonylagos befejezettség állapotában le­gyenek. Az első egység a há­romszög csúcsában, a Megye­ri út tervezett meghosszabbí­tásától nyugatra lesz, s itt 1535 lakás épül 5530 fő részére. A második egység lesz területi­leg a legnagyobb, s Lvov-Kert- városhoz kapcsolódik annak teljes déli hosszúságában. Az itt épülő 3930 lakás 13 750 embernek ad otthont. A har­madik egység Lvov-Kertváros­tól keletre a Siklósi útig ter­jedő területen épül 1045 la­kással 3660 lakosnak. Ettől délre lesz a negyedik egység a városközpont egy részével, s itt 2050 lakás épül 6640 fő részére. Az ötödik egység a második egység déli szomszéd­jaként épül 6385 lakost befo­gadó 1824 lakással. Itt — a domborzati lehetőségeket ki­használva — nyugatra néző teraszházakat is terveznek. Az ötödik egységgel fejeződik be a Siklósi városrész első sza­kaszának építése. összesen 10 384 lakás lesz e területen — nagyjából fele-fele arányban 5 és 11 szintes épületekben —, s a városrészt 35 965 — 36-40 ezer? — ember népesíti be. Optimális körülmények között ez 1990-ig meg is valósulhat. A részletek előtt néhány szót a városrész közlekedési háló­zatáról, hiszen ez határozza meg a továbbiakat is. Kezdjük a Siklósi úttal! A városrészt keletről határoló utat a temetőtől kezdődően 60 méter szabályozási szélességű­re bővítik, az útpályát 2x2 mozgó nyomsávra építik ki, gyorsforgalmi út jellemzőkkel. A másik főútvonal a Megyeri út lesz. Ismeretes, hogy ezt már az idén meghosszabbít­ják Lvov-Kertvároson át annak déli határáig. Ezt az utat ké­sőbb tovább viszik enyhén dél­kelet felé fordítva. Lvov-Kertvá- ros déli végétől (ahol az új keszűi út délnyugat felé for­dul) kb. 400 méterre az út el­ágazik majd, a főág — a déli összekötő út — kelet felé for­dul és a Siklósi utat az új városrész oldalán levő vízmű­teleptől délre mintegy 100 mé­terre éri el. A mostani új ke­szűi út a későbbiekben egysze­rű szervizúttá minősül, s köz­vetlenül mellette új — északi — összekötő út épül a Siklósi útig, s a csomópont a posta­völgyi elágazástól északra kb. 200 méterre lesz. Épül még egy gyűjtőút: a meghosszabbí­tott Táncsics Mihály utca a jelenlegi nyomvonaltól ott tér el, ahol most épül Lvov-Kert- város keleti részén az utolsó kelet—nyugati tájolású épület­sor. Ez az út lágy S-alakú ív­ben közel párhuzamosan kö­veti a Siklósi utat és csatla­kozik a déli összekötő úthoz. Ezek az utak mind 2x2 mozgó nyomsávval készülnek majd, tehát pécsi viszonylatban min­den eddiginél nagyobb átbo­csátóképességű lakóterületi utak lesznek. Kereskedelmi hálózat Az említett utak mentén — az északi összekötőutat nem számítva - helyezkedik el a kereskedelmi-szolgáltató háló­zat zöme. Az üzletek részben a lakóépületek földszintjén, részben önálló egységekben lesznek és ezek (számszerint he­tet terveztek) kiteresedő mini­központokat alkotnak a főút­vonalak mentén. Gondoltak a tervezésnél arra is, hogy az új városrészben elkerüljék azt az általános betegséget, amit az üzletek mai feltöltési rend­szere jelent. * Egyedül ez a módszer tette lehetővé, hogy megtervezzék a kizárólagosan gyalogosforgal­mat bonyolító mintegy 700 mé­ter hosszan elnyúló városi in­tézményközpontot. A Ivov-kertvárosi iskola-óvo- da-bölcsőde együttessel szem­KENDE SÁNDOR 86. Ágnese azonban bekopogott. Az ő jelzését megismertem, hi­szen majdnem minden este át­jött hozzám lefekvés előtt, és mindig akadt egymásnak mon­danivalónk, amire csak ilyenkor kerülhetett sor. Öt bizony be kellett engednem. Ágyba bújtam, s ő odaült mellém. Szokása szerint most is a szőnyegen hagyta a cipőjét, hogy a paplanom alá csúsztas­sa a lábát; így szoktunk beszél­getni. — Szépen összegyűröd a szoknyád! — figyelmeztettem, de mintha meg se hallotta vol­na, még közelebb fészkelődött. — Mama, édes, mi történt?! — kapaszkodott a kezembe, és megcsókolta az arcomat. — Na­gyon féltünk ... Évek óta úgy kellett délre te­ríteni nekünk, hogy anyósom az egyenes támlájú, magas széké­ben maradt, ennek a karfáira keresztben fölszerelték ilyenkor azt a rögzíthető alkalmatossá­got, melyre a tányérokat helyez­hették, hogy ne kelljen étkezés közben előrehajolnia — mi pe­dig a hosszú ebédlőasztalnál foglaltunk helyet, egymás mel­lett, hogy mindannyian szembe kerüljünk vele. A zavar ma dél­ben már a tálaláskor kezdődött — s Ágnese még este, az ágyam szélén, s mi kettőnk bi­zalmas külön-félórájában is csak kapkodva, eléggé össze­vissza tudott beszélni róla. Más­kor, titokban, talán nevetett is volna az általános tanácstalan­ságon — ha nem pont az én hiányom okozta volna az ijedel­met. A legnagyobb zavarban mindjárt a fehérkesztyűs Mar- gherita volt, aki az ezüst hangú asztali kézicsengő jelzésére pontosan előállt a tálcával, és a tálalást természetesen a magasított hátú széknél kezdte — utána azonban tüstént el­akadt. Margherita elvégre nem sejthette, hogy az asztalnál ülők tudomásával hiányzik-e az úr felesége, s ha igen, akkor miért terítettek a részére még­is? Rendben van: a fegyelem és a jólneveltség arra int, hogy olykor szemet kell hunyni, és is­meri itt kötelességtudón min­denki azt a ki nem mondott igét, mely szerint az is jelen van, aki történetesen hiányzik — igen, de akkor miért csodál­koznak azon, hogy eggyel íme kevesebben várakoznak? — Az első fogásból tehát került még az én tányéromba is, de utána végképp elapadt Margherita tu­dománya, és senki sem igazítot­ta el, ezt a megoldást ítélték a legkönnyebbnek. Aztán ráadásul még este se jöttem meg időben. — Mama, édes, mi tör­tént?! . . . Végül mégiscsak ránk nyitott a férjem. Még gz ajtóban állt, amikor Ágnese újra kezdte: — Úgy megijedtünk!... Apa már jelentette a rendőrségnek... — És kérdeztétek, természe­tesen, a mentőket is? — Igen, mama . . . S hogy az apja nem mozdult, savanyú képpel lemászott az ágyamról. Megkereste gyorsan a cipőit, majd mecsókolta a keze­met. Aztán az ő homlokát is. És nem tárva szélesre az ajtót, csak úgy oldalazva kicsúszott. Mielőtt Dario megszólalt — úgyis azt kérdezte volna, hogy valóban rosszul vagyok-e? — felkönyököltem az ágyban: — Tehát kerestettél? Nem válaszolt. — Legalább értesítetted őket azóta, hogy abbahagyhatják már? (Folytatása következik) ben van ma a mesterséges termékenyítő állomás. Ennek helyén egy kb. 150x300 méter területű, dél felé nyúló park lesz, aminek délkeleti sarká­ból nyílik a városközpont. Ke­let felé húzódik, majd a Tán­csics Mihály utcán át (az ösz- szeköttetést aluljáró biztosíta­ná) dél felé fordul. A déli öszekötő útnál egyelőre vé­get ér a központ, de az út túloldalára tervezett 250 ágyas szálloda már jelzi, hogy a vá­rosközpont — s vele az egész Siklósi városrész — tovább ter­jeszkedik majd. Mi lesz a városközpontban? Puszta felsorolással jelezzük: úttörőház könyvtárral, 400 négyzetméternyi vendéglátó­hely, 7000 négyzetméternyi üz­let, 6000 négyzetméternyi ke­reskedelmi-szolgáltató létesít­mény, posta, OTP, AB-fiók, 39 munkahelyes rendelőintézet, irodaház, valamint a Színház térre emlékeztető terecskén klub, újabb könyvtár, 400 sze­mélyes kamaraszínház kiállítá­si és bemutató termekkel, va­lamint egy 700 személyes film­színház. * Az érvényes OT-normák sze­rint a városrészben 500 böl­csődei, 750 óvodai helyet és 80 általános iskolai tantermet lehetne létesíteni. A gyermek­szám azonban bizonyára itt is nagyobb lesz a normában „előírtnál" — ezzel a tervezők is számolnak —, ezért 620 böl­csődei, 1400 óvodai helyet 136 általános és 40 középiskolai tantermet terveznek. A terület orvosi ellátását az említett ren­delőintézeten kívül 37 körzeti orvosi munkahely biztosítja. Tízezer gépkocsi Felvetődik még egy kérdés: mi lesz a gépkocsikkal? A ter­vezők ma már kedvezőbb hely­zetben vannak mint Újmecsek­alja tervezése idején, amikor még senki sem gondolt a gép­kocsi-ellátottság ilyen mértékű felfutására. Meg is van az eredménye! A Siklósi város­rész esetében a maximális te­lítettséggel számolnak és — egyéb igények kielégítésére is gondolva — 10 471 gépkocsi elhelyezésére biztosítanak par­kolási lehetőséget. 9351 gép­kocsit térszíni parkolón, 648- at épületek alatti garázsokban, 472-t pedig földalatti parko­lókban — a második szerkezeti egységben — helyeznek el. Sor­garázsok építésére nem adnak lehetőséget! Az új városrész építése egy lépéssel már túl van a terve­zőasztalokon : megkezdődtek már a szükséges kisajátításo­kat előkészítő tárgyalások. Hársfai István A bejelentéseket bizalmasan kezelik Új otthont kapnak- a zavar vizsgálók Sokszor nem is gondol­juk, hogy „bűnösök" va­gyunk. Csak azt látjuk, hogy a televízió képernyő­jén csíkok szaladgálnak, a rádió sípol. Ilyenkor az is­meretlen szomszédot hibáz­tatjuk, s csak akkor lepő­dünk meg, amikor a Posta zavarvizsgáló műszerésze becsönget, s a készülék el­lenőrzése után arra kér bennünket, hogy tizenöt na­pon belül javíttassuk ki a hibát. A postai zavarvizsgálat - ki gondolná - egyidős a hazai rádiózással, azaz öt­venegy éves. Szolgáltatás­ról van szó, a hiba megál­lapításáért nem kell fizetni a lakónak, a zavar meg­szüntetése viszont a háztar­tási gép tulajdonosára há­rul. A Rádió és Televízió Mű­szaki Igazgatóság zavar­vizsgáló felügyelőségéhez tartozó országos hálózat öt kirendeltséggel működik, köztük az egyik pécsi szék­hellyel. A kirendeltség munkatársai négy megyé: ben - Tolnában, Baranyá­ban, Somogybán és Zalá­ban — végzik a zavarvizs- gólatot a beérkezett jelzé­sek alapján. Munkájukat nehezíti, hogy az emberek eleve bizalmatlanok, holott a lakosság sokat segíthet­ne. Megjegyzendő, hogy a szolgálat szakemberei bi­zalmasan kezelnek minden bejelentést, a felesleges kellemetlenségtől óvják a lakosságot. A pécsi kirendeltség, amely egyébként ebben az esztendőben jubíjál — ti­zenöt esztendővel ezelőtt hozták létre - ez év máju­sától végre sokkal kedve­zőbb feltételek között vé­gezheti feladatát. Mint ahogy Kovács Imre, a Rá­dió és Televízió Műszaki Igazgatóság zavarvizsgáló felügyelőségének helyettes vezetője elmondta, május elejére elkészül a pécsi ki- rendeltség új „otthona” az újmecsekaljai szolgáltató­házban, a 39-es dandár úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom