Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-14 / 44. szám
2 Dunántúli napló 1975. február 14., péntek Eredményes évet zártak A tizenhatodik, s egyben az utolsó zárszámadást tartották tegnap a vásárosdombói Búzakalász Termelőszövetkezetnél. Ugyanis január elsejével a vásárosdombói, a sásdi és a ge- rényesi termelőszövetkezetek egyesültek, s az idei évben már közösen gazdálkodnak — összesen 6200 hektáron. Az elmúlt év igen eredményes esztendő volt a vásárosdombói termelőszövetkezet életében: a 25 millió forintos közös vagyont közel kétmillió forinttal növelték, annak ellenére, hogy igen rosszak a környék földjei: nem érik el a holdanként'! 7 aranykoronát. Az 1440 hektáron gazdálkodó Búzakalász Tsz legjobb eredményét a búzatermelésben érte el: 265 hektár átlagában 38,5 mázsás termést takarítottak be, s egy mázsa búza előállítási költsége 176 forint volt. Nyereséget hozott még a kukorica is: 140 hektáron 44 mázsás átlagot sikerült realizálniuk. A tegnapi zárszámadáson — amelyen részt vett dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára, — Máté László elnök, az egyesült termelőszövetkezetek elnökhelyettese elmondotta, hogy a 241 taggal rendelkező dombói szövetkezet 1970 óta töretlenül fejlődött, s az elmúlt öt évben mindig sikerült a célkitűzéseket realizál- . ni. Ennek köszönhető, hogy már hagyományosan 10—10 százalékos nyereséget fizettek ki többek között év végén, s az, hogy a termelőszövetkezeti tagok összesen 4,2 millió forintot kaptak 1974-ben, munkájuk után. löy© júliuséban Magyar-finn barátsági hét Szentistványi Gyulánénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának nyilatkozata N egyedik alkalommal kerül sor 1976 júliusában Finnországban magyar—finn, Magyarországon finn- magyar barátsági hét megrendezésére. Helsinkiben erről tárgyalt és az előkészítésről megállapodást írt alá a finn rendezőpartnerekkel a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, amelyet Szentistványi Gyuláné titkár vezetett. — A barátsági hetet Magyar- országon a Hazafias Népfront szervezi, Finnországban pedig ezt a feladatot a Finn—Magyar Társaság, a Finn Népi Demokratikus Unió, a Finn Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Centrum Pórt, a Svéd Néppárt és a Liberális Néppárt képviselőiből alakított előkészítő bizottság végzi el — mondotta Szentistványi Gyuláné, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában. — Tárgyalásaink során arról győződhettünk meg, hogy Finnországban — ahol a barátsági hét előkészítésének, sikerének ügye jó összekötő szál a pártok, a haladó erők között — igen nagy az érdeklődés a szocialista Magyarország fejlődése, népünk élete iránt. A Finn— Magyar Társaság ebben az évben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját, és ebből az alkalomból ünnepségeken, sokféle rendezvényen felidézik Magyarországnak a felszabadulás óta eltelt három évtizedben elért eredményeit. — Ami a hét várható programját illeti, a hagyományoknak megfelelően 300 finn vendéget fogadunk Magyarországon, s ugyanennyien utaznak tőlünk is Finnországba. Mindig is izgalmas téma, s nemcsak a szakmai berkekben, mi illeti meg az államot, mi marad a vállalatoknál és a vállalati kollektíváknak. Ez volt a témája a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportja tegnapi rendezvényének a pécsi Technika Házában. Ferge Sándor, a Pénzügyminisztérium közgazda- sági osztályvezetője a vállalati jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltségi rendszer várható módosításairól ismertette az elképzeléseket. Lesz-e gyógyszerészmúzeum Pécsett? Készülődnek a muzeológusok... Tíz éve mór, hogy az érdeklődők kiállításon láthatták Pécs és Baranya gyógyszertári értékeit. A nagy sikerű időszakos kiállítás után vetődött fel az a gondolat, Pécsett gyógyszertári múzeumot kellene létesíteni. Egy éve a Helytörténeti Múzeum, a Gyógyszertári Központ és a Budapesti Orvostörténeti Múzeum dolgozói beszélték meg a lehetőségeket. A Helytörténeti Múzeum muzeológusának, B. Horváth Csillának tájékoztatása szerint a legalkalmasabb egy gyógyszerészeti múzeum kialakítására a pécsi Sipőcz patika lenne. A muzeológusok gyűjtik Baranya megyéből és Pécsről a múzeumba szánt anyagot. Az elképzelés szerint a Sipőcz patika első helyisége megmaradna eredeti formájában, a másik két hozzá kapcsolódó helyiség közül az egyik Pécs és Baranya megye híres gyógyszerészeinek életét és munkásságát mutatná be, a másik helyiségben pedig 1867-től napjainkig azokat a szerszámokat és eszközöket állítanák ki, amelyeket eredeti formájukban már nem találhatunk meg. Az értékes anyagok gyűlnek, muzeológusok vigyázzák őket, reméljük hamarosan lesz anyagi fedezet egy patikamúzeum létrehozásához. a rádiómúzeum anyaga Érdekes, ritka példányok Ritka példánynak sSömít az 1930-ból származó „Telefun- ken” rádió, Arcophon külön hangszóróval, csak néhány darab került Magyarországra; antik dobozba helyezték el az első,. Super rendszerű TRT gyártmányú Olimpikon Szuper rádiót. A rádiózás őskorából származik a nyolccsöves Ultradyn kapcsolású telepes világvevő, 1928-ban készült, nagyméretű Acuston tölcséres hangszóróval. A felsorolt készülékek a létesítendő pécsi rádió-múzeum „sztárjai” közé tartoznak. Negyven társukkal együtt egy raktárhelyiségbe zsúfolták be őket. A Doktor Sándor Művelődési Központ tavaly meghirdetett gyűjtési akciójában szinte az egész ország részt vett. Elektroncsövek, hangszórók, rádiók érkeztek Pécsre. 1975 jubileumi esztendő a magyar rádiózás történetében. 1925. december 1-én indult el a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió RT égisze alatt este 20 órakor az 546 m hullámhosszon a rendszeres adás a „Megnyitó díszhangversennyel". A jelenlegi gyűjtés nemcsak a régi híradástechnikai eszközökre, hanem a híradástechnikai irodalomra is kiterjed. A felajánlásokat a Doktor Sándor Művelődési Központ 7621 Pécs, Déryné utca 18. címre lehet beküldeni. A múzeum részére gyűjtést csak olyan személyek végezhetnek, akik erre a művelődési központ hivatalos pecsétjével ellátott megbízólevéllel rendelkeznek. Minden, a múzeum részére átadott tárgyról az átadók a művelődési központban pecséttel ellátott elismervényt kapnak. A postán feladott, vagy egyéb úton beküldött tárgyakról a művelődési központ az átvételtől számított 2 napon belül postán, ajánlva' elküldi az átvételi elismervényt. A rádiómúzeum anyaga a Janus Pannonius Múzeum tulajdona lesz. Amíg a múzeumhelyiség problémája megoldódik, nagy szükségük lenne egy helyiségre a városban, mert az újabb küldeményeket nem tudják elhelyezni. A MÁV idei feladatai Ülésezett a Vasutasok Szakszervezetének Központi Vezetősége Az évek óta csökkenő tendenciának megfelelően az előző évinél kevesebb, 365,3 millió utast szállított a MÁV, viszont a 128,8 millió tonnás teljesítménnyel áruszállítási rekordot ért el — összegezte a vasút két legfontosabb ágazatának múlt évi eredményeit Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének csütörtöki ülésén. A vezérigazgató a kimaKövetésre méltó példa a pályaválasztásban Nem vitás, hogy a „legkézzelfoghatóbb” termékek egyike a kesztyű. Mégis — többnyire csupán „kopisgál- juk", hogyan is készül. Márpedig, ha netán gyártóivá s nem csupán viselőivé akarunk válni e nélkülözhetetlen ruhadarabnak, célszerű még pályaválasztás előtt megismerkedni készítésének titkaival. Igen jó, ha — mondjuk — elolvassuk a megfelelő szakkönyvet. Jobb, ha saját szemünkkel is sikerül „megtapasztalnunk", miképp tevékenykednek a kesztyű mesterei. De a legeslegjobb mégiscsak az, ha „egy-az- egyben" megpróbálkozunk a kesztyűgyártással. Nos hát ilyesvalaminek lehetünk most tanúi a Pécsi Kesztyűgyár egyik „magaslati műhelyében", ahol ügyet sem vetve a páratlan körpanorámára tevékenykednek a gyár kesztyűs szakkörének Kesztyűpedagőgia tagjai: húszegynéhány ifjú lány a helyi általános iskolák utolsó két osztályából. E pillanatban nem éppen kesztyűt gyártanak Szabó Györgyné („civilben” egy hétszeres szocialista brigád vezetője) és segítőtársa Dudok Ilona irányításával, de ami kikerül a kezük alól az máris elég bonyolult és elég szép ahhoz, hogy örömüket leljék az önként vállalt munkában, hflá- tis Pálma, Légrádi Bea, Simon Zsuzsa és a többiek ma még csak a legelemibb munkafogásokat gyakorolják, látványos és játékos aprómunkák „világra hozásával” bíbelődnek, de alkalmasint azért igazi kesztyűt is előállítanak. Igaz, csupán miniben. — Szeptembertől járunk ide, havonta kétszer, csütörtök délutánonként - mondja Bakó Kornélia, aki a Felső- vámház utcai iskolában szerzett tudomást a szakkörről. — Annyira megszerettem ezt a munkát, hogy elhatároztam: szakmunkástanulónak jelentkezem és itt fogok dolgozni, ebben a gyárban, amelyet már szinte otthonomnak tekintek. Ügy tudom Vagácz Erzsi, Árvái Papp Rozália és Horváth Györgyi is így döntöttek. — Én csak másodiknak, tartalékként választottam a kesztyűs szakmát! — helyesbít Györgyi a 39-es dandár úti iskolából, s közben látható gyönyörűséggel szemléli a keze közt levő félig- kész „munkadarabot”. Tóth Antal oktatási előadótól és pályaválasztási felelőstől megtudjuk, hogy 1973 szeptemberében indítottak először ilyen szakkört a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és munkatársa Herbert János alkotó közreműködésével, s máris látható: ez a forma munkaerőgazdálkodási és nevelési szempontból egyaránt beválik. A látogatás befejezéseképpen e sorok írója a maga viseltes kesztyűjét „dobja be” mintegy ellenőrzésére a megtanultak- nak. A készséges válasz egy önkéntes riportalany részéről: „Ez itten egy sertésbőr egészkesztyű, melyet Lasch- géppel varrtak és három- nátlis”. Ebben maradtunk. Boda M. gasló teljesítmény elismerése mellett szólt a fogyatékosságokról — növekedett a vonatokon a zsúfoltság, romlottak az utazási körülmények, kirívó hibák adódtak a teherkocsi- gazdálkodásban stb. —, majd beszámolt a MÁV idei terveiről, amelyek alapján a szak- szervezet vezető testületé meghatározta különböző szerveinek a gazdasági munkát segítő tennivalóit. A MÁV idei személyszállítási terve 354 millió utas, tehát számol az igények további csökkenésével, ugyanakkor előírja a személyszállítás kulturáltságának, az utazási körülményeknek a javítását. Az áruszállítási tervet 128—180 millió tonnában határozták meg. A nagyobb feladatokhoz az anyagi-technikai fejlesztésen túlmenően 4800 új dolgozó munkába állításával számol a vasút, annál is inkább, mert ez teszi lehetővé a január 1-től engedélyezett rövidített munkaidő tényleges, többlet túlórák nélküli megvalósítását. A tervek szerint a tavalyinál 600 millióval több, összesen 7,4 milliárd forint jut a vasút állóeszközfejlesztési programjára; az összegből egyebek között 310 kilométer vógányhálózatot korszerűsítenek. Folytatják a MÁV budapesti központi, valamint szegedi és pécsi rendelőintézetének, a balatonfüredi szívkórháznak és a hévízi reumakórháznak az építését, 132 millió forintot fordítanak a vasutasok élet- és munkakörülményeinek, szociális ellátásának javítására, s 100 millió forinttal támogatják a dolgozók lakásépítkezéseit. A kormány és a legmagasabb pártfórumok már korábban megállapították, a jövedelemszabályozás — amely a népgazdasági terv célkitűzését közvetíti a _ vállalatoknak, tehát az egyik legalapvetőbb szabályozó — lényegében bevált, csupán módosításokra szorul, úgymond karakterisztikusabbá kell tenni. Az elképzeléseket a szaksajtó, de mi is ismertettük már. Időközben azonban új helyzet állt elő: az ismert világpiaci nehézségek, a külkereskedelmi cserearányok romlása — mindezt figyelembe kell venni a szabályozók módosításakor. De melyek voltak az eredeti elképzelések? Tegyük mindjárt hozzá, ezeket az elképzeléseket változatlanul érvényesíteni kívánják. Először is: a vállalatok közötti nagy nyereségszóródást mérsékelni kell, bizonyos ármódosításokkal, ahol szükséges, a bérek és a nyereség alakulása közötti szoros kapcsolat kiiktatásával. Másodszor: meg kell drágítani az élőmunka árát. Harmadszor: megszüntetni az ingyenes állami pénzeket, az állam által adott támogatásnak is legyen valami terhe, ehhez is fűződjenek bizonyos elvárások. Mindezt több lépcsőben kívánták megvalósítani, hogy a vállalatok megfelelően tudjanak alkalmazkodni. De voltak további módosítási elképzelések is. Ezek közül a legfontosabb a vállalati nyereség mai«, kötött rendszerű felosztásának megváltoztatása. Eszerint egy minimális nyereségrészesedést valamennyi vállalat adómentesen képezhet nyereségéből, majd miután adózási kötelezettségeinek eleget tett, a megmaradó nyereségrészt — megfelelő adózási terhek mellett — saját belátása szerint oszthatja fel részesedési és fejlesztési alapra. Itt még egy lényeges változás: a jóléti kiadások elszámolásának újszerű szabályozása. Eszerint a vállalatok gyermekjóléti intézményeik kiadásait nem az ún. R-fix, hanem költségeik terhére számolhatják el, csakúgy, mint egyéb — étkeztetés, sport, kulturális stb. — jóléti kiadásaikat. Persze megfelelő normák mellett. Nos, többek között ez volt az elképzelés az ötödik ötéves terv időszakára, s ez áll is, azzal, hogy a módosításokban a megváltozott külgazdasági feltételek hatásait is érvényesíteni kell. Ezt célozták a már korábban elhatározott ez évi, január elejei termelői áremelések is. De mint kiderült, a vállalatok még most sem érzik annak a nagy nyomásnak a súlyát, ami a külgazdasági kapcsolatokon keresztül a népgazdaságra hárul, ezért további árrendezésekre kerül sor. A fogyasztói árak rendezésére is szükség lesz, természetesen megfelelő béremelések mellett. Minderre megfelelő alternatívákat dolgoznak ki. A cél végsősoron az, hogy a jövedelmek átcsoportosításával mérsékeljék a vállalatok közötti nagy jövedelmi különbségeket. <— mz —) Nemzetközi tudományos tanácskozás Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Béke Világtanács, az Országos Béketanács és az Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete által rendezett háromnapos tanácskozás, amelyen nemzetközi munkacsoport foglalkozik a fejlődő országok problémáival és a fejlődési világkonferencia előkészítésével. A munkacsoport ülését — amelyen nagy számba^ vettek részt elsősorban a fejlődő országok képviselői — Be- rend T. Iván akadémikus nyitotta meg. ■ ■ ■ m? ■"■'■ Wmb i hmm S.W mtamfn i ms I [iliHHH iMHÍI i n 1 iiMki s n 111
