Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-13 / 43. szám

1975. február 13., csütörtök Dunántúli napló 3 m ííiíSíSi 'fMiM&fmA' A hitelek odaítélésének kulcsszerepe lesz? A minden évben szokásos budapesti sajtótájékoztatón már túl vagyunk: lényegé­ben nem változtak a hitel- politikai irányelvek, emellett azonban a banknak követke­zetesebb és szigorúbb gya­korlatot kell követnie. Az alábbiakban dr. Kisvári And­rás, az MNB megyei igazga­tója nyilatkozik az ez évi hi­telezési lehetőségekről. Rövi­den: a pénz nem lett több- A számunkra fontos ágaza­tok a tavalyihoz hasonló hi­tellehetőségekre számíthat­nak. Jóllehet, a kérelmek elbírálásánál szigorúbb gya­korlatot követnek, a bank a maga részéről minden jó, a népgazdaság céljait szolgáló fejlesztési elképzelésnek és ötletnek zöld utat biztosit. Dr. Kisvári András elöljáró­ban leszögezi: Határozottab­ban kell segítenünk a társa­dalmi érdekek érvényre jutá­sát, körültekintőbben kell el­járnunk a mérlegelés és az esetleges kivétel alkalmazását illetően. Ez nemcsak a beru­házások hitelezésére, de a vál­lalati tevékenység egészére vonatkozik. Visszatekintve az elmúlt évre, azt mondhatom, a rövidlejáratú hiteligényeket is alaposabban kell bírálnunk, ezeket sem tekinthetjük szá- molatlan pénznek. Úgy látiuk ugyanis, hogy ilyen okok miatt több vásárlóerő szabadult fel. Meg kell néznünk, a rövidle­járatú hitel mennyiben forrá­sa a beruházási vásárlóerő többletnek. A körültekintés kü­lönösen azért is indokolt, mert az elmúlt évben találkoztunk értékesítési gondokkal is, ami korábban nem volt tapasztal­ható. E jelenség megismétlő­dése semmiképp sem volna szerencsés. A baranyai gazdaság fejlő­dését a hitelpolitikai irányel­vek érvényesítésével a továb­biakban is minden lehetséges módon segítjük — szögezi le dr. Kisvári András. Ebben azonban vannak sajátos fel­adataink, a megoldás módjai­ra helyi körülmények hatnak. A sajátosságok Nálunk nem folyik egyedi nagyberuházás, a fejlesztések a vállalati és a szövetkezeti döntési körbe tartoznak, s ezekben meglehetősen széles körben vesz részt a bankhitel. A tavaly beruházott érték 25 százalékát tette ki, s ennek nö­vekedésével számolnunk kell. O Beruházásaink nagysá­gához képest sok a befejezet­len létesítmény, köztük számos olyan, amelyben figyelemre méltó a hitel részaránya. Úgy­szólván nincs, illetve csak alig található olyan beruházásunk, amely határidőre és az előre kalkulált költséggel készül el. # Az országos átlaghoz ké­pest Baranyában előbbre tart a termelőszövetkezetek egyesü­lése. Helyeseljük a korszerű technikával arányos üzem­nagyságok kialakítását, de ez óhatatlanul fejlesztési igénye­ket támaszt, ami a hitelek üte­mezésében gondot okozhat. Nem szabad tűzoltómunkát vé­geznünk, a hitelekkel a gaz­daságok távlati stabilitását kell megoldanunk. ^ További gond: a megye jellemzően kisüzemi iparszer­kezete átalakulás előtt áll, amelynek közelebbi céljait még nem ismerjük. Nyilvánva­ló, ha jelentősebb fejlesztésről van szó, a hitelekkel nem kon­zerválhatjuk a mai szerkezetet, messzebbre kell látnunk. Tavaly a késedelmek miatt nem tudtuk a szerződött hite­leket kihelyezni, át kellett üte­meznünk az igénybevételi ha­táridőket. Ez arra int, jobban meg kell néznünk a beruhá­zások anyagi-műszaki megala­pozottságát, nem dönthetünk elhamarkodottan, körültekin­tőbbnek kell lennünk. Annál is inkább, mivel az 1975-re össze­gyűjtött prognózisok hasonló jelenséget mutatnak. A beru­házni szándékozók magas épí­tési igényt terveznek, amikor az építőipari kapacitás egyéb­ként is szűkös, szétaprózott, és akkora állami támogatást irá­nyoznak elő, amelynek realitá­sa enyhén szólva vitatható. Ezért a hitel odaítélésének az idén várhatóan kulcsszerepe lesz. Itt figyelmeztetnünk kell arra, hogy a vállalatok a hitel elbírálására szánják a legke­vesebb időt, az ilyen igény azonban nem támogatható. Meg kell győződnünk a dolog másik oldaláról, az építőipari kapacitásról, az anyagi-mű­szaki megalapozottságról. Késedelmek Az export növeléséhez tulaj­donképpen változatlan érde­keink fűződnek, de az elmúlt évi tapasztalatok igazolják, nem .minden áron kell szorgal­maznunk. Különösen a szocia­lista export alakulását kell fi­gyelemmel kísérnünk, hogy csak indokolt esetben haladja meg az állami szerződések mértékét, illetve az esetleges többletek hazai értékesítése biztosított legyen. Ugyanakkor a tőkés exportnál valószínűleg új helyzetet teremt az ár- és árfolyamváltozás, amit újfent át kell tekintenünk. Röviden még néhány dolog. A szolgáltatások fejlesztésére kedvezmépyes hitelek állnak rendelkezésre. A bank ismét szorgalmazni fogja a forgóala­pok feltöltését. Tovább folyta­tódik a technika megújítása, a hitellehetőségek nem szű­kültek, az idén is támogatjuk a szocialista gépimportot. Baranyában több beruházás is indult közös vállalkozásban. Eddigi tapasztalataink, ami a szerződések komolyságát, az ígéretekkel való elszámoltatást illeti, nem valami jók. A jö­vőben előbb fel kell hívni a Készülődés a Lipcsei Tavaszi Vásárra Hatvan ország kilencszáz ki­állítója jelentkezett öz idei Lipcsei Tavaszi Vásárra, ame­lyet március 9-16. között ren­deznek meg. A 30 éve szabad Magyaror­szág hagyományos résztvevő­je ennek a kiállításnak. A fő­leg műszeripari és híradás- technikai cikkeket kiállító 34 magyar vállalat 3000 négy­zetméter fedett és 400 négy­zetméter szabad területen mu­tatja be termékeit. A legna­gyobb kiállítók közé tartozik a mérlegeket, híradástechnikai és automatikai műszereket fel­vonultató METRIMPEX, az adatátviteli berendezéseket bemutató BUDAVOX és a VI­DEOTON, amely R—10-es szá­mítógépével, rádióival, televí­zióival és magnetofonjaival képviselteti magát. figyelmet a késedelmekre, mi­vel a beruházás megvalósulá­sához társadalmi érdekek fű­ződnek. A bank jelzőszolgálata min­dig működött, de talán nem elég konkrét és határozott. Ebben szándékozunk nagyon határozottan előbbre lépni - fejezte be nyilatkozatát dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tója. Miklósvári Zoltán Heteues a villanyi kísérleti telep Hét esztendős a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet villányi kísérleti telepe. 1968-ban 46 hektáros területen alakították ki a telepet: paradicsom, ubor­ka, fűszerpaprika, áttelelő kel­káposzta, zöldborsó és cseme­gekukorica kísérletekkel próbál­koznak a napsütötte, dél-bara­nyai szubmediterrán éghajlatú tájon. Ma már zöldségtermesz­téssel is kísérleteznek —/ez még a magtermesztés mostoha­Mit csinál az esztergályos? • Lányoknak is való Szakmák jelentkező nélkül Beszélgetőtársaink hetedik és nyolcadik osztályos lányok. Valamennyien az egyik pécsi általános iskola tanulói. — Érdemes ma szakmunkás­nak menni? — Igen — felelnek vala­mennyien. — Közülietek mégis négyen tanárnak, hárman közgazdász­nak készültök, egy társatok pe­dig orvos akar lenni. No tény­leg mondjatok egy olyan fog­lalkozást amihez szakmunkás- képző intézeti végzettség szük­séges. — Eladó. —• Es mit csinál egy eszter­gályos? — Hűha — nevet Marika ta­nácstalanul tekingetve társaira. Nem kap segítséget, kénysze­redetten válaszol: — Hát szerintem fát fűré­szel . . . Miközben egyértelművé tesz- szük az esztergályos szakma fogalmát az egyik kislány meg­kockáztatja: — ugye nem lesz több nehéz kérdés? Végül csupán egy kérdés a lányokhoz: — milyen nőnek va­ló foglalkozásokat ismertek, amit szükség esetén ti is meg­tanulnátok? — s amire így vá­laszoltak: — Fodrász, kozmetikus, orvos, tanár, közgazdász, gépírónő, titkárnő, eladónő . . . — Ezek a foglalkozások a divatos szakmák közé tartoz­nak, — mondja Schmidt Károly, a Baranya megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet vezető­je. Kevesen tudják, hoqy csak Baranyában 103 szakmát ok­tatnak, s ennek több, mint fe­le olyan, amit lányoknak ajánl­hatunk. Igaz, hogy ők inkább a közismert foglalkozásokat vá­lasztják. Talán úgy látják — vagy láttatják velük —, hogy csak az a néhány szakma ga­rantálja számukra a társadalmi „rangot". Még valami: hallott már esztergályos, vagy marós lányok versenyéről? Na ugye! Bezzeg fodrász, kozmetikus és gépíró versenyről . . . így igaz, hiszen a pécsi 500- as Szakmunkásképző Intézet esztergályos szakmát tanuló lá­nyai is csak a fiú diáktársaik­kal versenyezhetnek. Pontosság­ban, szépérzékben, ügyesség­ben és szorgalomban már most kemény vetélytársaik. Beszélge­Dániel Éva karajt szeletel tésünk során mondta egyikük: ,,Mi amolyan eltévedt bárány- kák vagyunk, de szerencsére jó útra tereltek bennünket". Cha- lupa Éva például vendéglátó­ipari felszolgáló akart lenni, s most elsőéves esztergályos: — Vásárosbécen lakom, s amikor először meghallották, hogy mit tanulok, nagyon fur­csán néztek rám. Most már kér­dezgetnek, meg hogyismond- jam, felnéznek rám. De szerin­tem még most sem értik, hogy mit magyarázok nekik. — Magatok választottátok ezeket a szakmákat? — Á, dehogy! — nevet Zol- tány Mari. Nekem is terveim voltak, csakhogy nem sikerül­tek. Amikor értesítettek, hogy nem vettek fel, jópár foglalko­zást is javasoltak. Választottam és így jelentkeztem ide. — Én az édesapámra hall­gattam — mondja Bogár Zsu­zsa. Ö is esztergályos. Vass Évát a jövőjéről kérde­zem : —- Érettségizni szeretnék, majd, — munka mellett. — Mit tartasz szépnek eb ben a szakmában? — Képzeljen el egy alakta­lan vasdarabot, amiből én a kis masinámmal azt csinálok, amit akarok. — A közvélemény elíogadia már lányoknak való foglalko­zásként az esztergályos szak­mát? — Zsuzsa: — igen. — Éva: — nem. Évente 4—5000 szakmunkás­ra lenne szükség Baranyában, s ezzel szemben mindössze 2400—2500 a végzős fiatalok száma, tájékoztattak a Megyei Tanács munkaügyi osztályán. Elhelyezkedési lehetőségben te­hát bőséges a választék. A ke­véssé ismert vagy nem lányos foglalkozásnak elkönyvelt szak­mában, ha lassan is, de nö­vekszik a nők aránya. Dániel Arankával a pécsi Bem utcai húsboltban beszél­gettünk. — Két éve fejeztem be a kereskedelmit, azóta eladóként dolgozom — mondja, miköz­ben karajt szeletel. — Hány kilós ez a húsvágó­bárd? — Kettő. Nem éppen köny- nyű, de hozzáedződtem. Bon­tani is tudok, habár azt in­kább a fiúk csinálják. — Mennyi a fizetése? — Havonta megkeresem az 1800—1900 forintot. — Hány éves? — Tizenkilenc. Simon Gáborné műszerész a Mechanikai Laboratórium pé­csi Mérőműszerek Gyára sze­reidé üzemében: — Lakásra gyűjtünk. A szü­leimmel közösen vásárolt kocsit eladtuk, takarékba tettük a pénzünket. — Mennyit keres? — Kétezernyolcszázat. Hu­szonhét éves fejjel szerintem ez szép pénz. Szeretünk utazni, van már egy sztereo rádiónk lemezjátszóval és egy varró­gépünk is. Figyelmeztetőként: egy — a hetedikesek között — tavaly végzett, fiúkra, lányokra egy­aránt érvényes felmérés szerint 860 gyerek tagozatos gimnázi­umban kíván tovább tanulni, de megyénkben csak 660 gye­reket tudnak fogadni. Az ipari jellegű szakközépiskolákban 498 hely van, de csak 404-en akarnak ide jelentkezni. Jelen­tős túljelentkezés várható az autószerelő, a gépszerelő, az asztalos, a női fodrász, a női szabó, a szobafestő és a fel­szolgáló szakmában is. Egyet­len egy tanuló sem választotta viszont a^z általános orvosi mű szerész, a kerámiakészítő, a ké­ziszedő, a vas- és fémszerkezet lakatos, a cipőgyártó, a nö­vénytermesztő gépész és barom­fifeldolgozó szakmákat... Török Éva gyermekének számít a mező- gazdaságban. A villányi kísérleti telep or­szágos intézmény egyik kis egysége, munkájuk összegezé­sekor csak arra a sokezer adatra tudnak hivatkozni, ame­lyeket központilag értékelnek. Természetesen az Intézet köz­pontja, és a villányi kísérleti telep is, közvetlenül is haszná­ra van Baranya zöldségterme­lésének. Különleges, nagy vi­tamintartalmú zöldségek nép­szerűsítésével igyekeznek ked­vet teremteni a megye zöld­ségtermesztéstől idegenkedő gazdaságainak. Fajtabemutatók, tápanyag­visszapótlási kísérletek, a ve­getációs időszakban rendszeres (heti) nyilvános bemutatók szolgálják ezt a célt. Kevés és drága a zöldség. Ez a mindennapos panasz nem kizárólag magyar jelenség. A sokrétű probléma megoldása nem egyszerű. A zöldségterme­lés gépesítésében nem lehet a gabonához, a kukoricához, cu­korrépához hasonló robbanás- szerű fejlődésre számítani — Baranya gondjait sem oldja meg egyszeriben a mezőgazda- sági üzemek összefogásával lé­tesülő görcsönyi melegház. Alapvető technikai és bioló­giai okok akadályozzák a gyors eredményeket. A kertészetben és gyümölcstermesztésben al­kalmazott gépek bebizonyítot­ták, hogy a kézi munkaerőt le­hetséges csökkenteni, ám ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a termelési költsé­gek ennek arányában nem csökkennek. A villányi kísérleti telep ku­tatóit ennek a problémának a megoldása ösztönzi — a meg­levő technológiákhoz alkalmas fajták kikísérletezésével foglal­koznak. Elsősorban természete­sen Baranyában hagyományos fajtákkal, mint a zöldborsó,„át­telelő káposzta, másrészt a me­gye élelmiszeriparának alap­anyagául szolgáló paradicsom, uborka, zöldbab, zöldborsó faj­takutatás a cél. A fajta ugyan­is ma már nemcsak botanikai, hanem ökonómiai fogalom is. Termelőeszköz. A kertészeti kutatás eredmé­nyeként több zöldség- és gyü­mölcsfajtánál csupán a régi fajták leváltása 50—200 száza­lékos többlettermelést hozott, (paradicsom, uborka, fűszer- paprika, pirosribiszke). Ha hoz­závesszük, hogy a kertészeti kultúrákban a nagy mennyiségű többlettermelés jelentős minő­ségjavulással párosult, nem le­het kérdéses a fajta óriási je­lentősége. Ezt szolgálja a Ba­ranyában is széles körben el­terjedt több tucat új zöldség­fajta, amelyet a Kísérleti Inté­zet állított elő. A fajtakutatás másik útja a honosítás — új, külföldön jól bevált fajtákat ugyanis nem lehetséges egy­szeriben magyar földbe telepí­teni. Az Intézet új fajtáit, fajtaje­löltjeit, törzseit, a honosítandó fajtákat a kecskeméti központi telepén, az északabbra fekvő Hatvanban és az ország legdé­libb részén a villányi telepén próbálja ki. Ez a munka nem látványos, aprólékos méréseket kíván, mégis ebből a szürke, de lel­kiismeretes munkából várhatók azok a fajták, technológiák, amelyek talán már a holnap zöldségtermesztésének alapjait szolgálják. L. J ‘ ‘' vyXwXwX%*X,XvW*W»v*v.>x y^.v.v.sy.• v*v*v*'«v ,v.v,\v.v> víárn > x -x ^ ^ W'w :*í .y. ? x- s • viwiw" WX« t ;!J; 3 * X* Xsv W {•; , Xvi w X* X '<•' Ä •, •X,X,!,X,v'v,ííííí .. • • ....: • • • • ‘ . Zöldség­termesztés borvidéken A kísérleti fajták ötven—kétszáz százalékos többleteredményt hoznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom