Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-12 / 42. szám

Elkészült a pécsi magasház negyedik szinti vázszerkezete Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Negyvennyolcmilliós létesítmény Amerikai zsoldosok Szaúd­Arábiának Vizsgálat indul az ügyben John Stennis, a szenátus katonai bizottságának el­nöke, több szenátor köve­telésének engedve, hozzá­járult, hogy bizottsága vizsgálatot indítson a sza- ud-arábiai belbiztonsági erők kiképzésére „magán­korporáció" útján szerződ­tetett amerikai zsoldosok ügyében, A kongresszusban ugyanis élénk csodálkozást keltett a Pentagonnak az a beismerése, hogy 77 millió dollár összegű szerződést kötött a kaliforniai Vinnéll Corporation of Alhambra céggel. Ennek értelmében a cég legalább 1000 ame­rikai veteránt, többségük­ben Vietnamot megjárt tisztet és altisztet toboroz a 24 ezer főnyi szaud-ará- biai „belbiztonsági nemzeti gárda” kiképzésére, és azoknak a fegyvereknek a használatára, amelyeket az Egyesült Államok egy 1974. áprilisában kötött megálla­podás alapján 300 millió dollár értékben szállít Sza- ud-Arábiának. Több amerikai tövényho- zó „értetlenségét" fejezte ki amiatt, hogy a havi 1500— 1800 dollár fizetésért Sza- ud-Arábiába elszerződő amerikai hivatásos katonák éppen azoknak az olajme­zőknek a „védelmére" fog­ják kiképezni a Fejszál ki­rály féltestvérének parancs­noksága alatt álló „nemze­ti gárdát", amely olajmező­ket Kissinger külügyminisz­ter fenyegető kijelentései értelmében amerikai kato­nai intervenció fenyegetné, „ha a nyugati ipari világ a tényleges megfojtás veszé­lyével" kerülne szembe. A legközelebb beépítésre kerülő pillérek lakásokat tar­tanak majd a pécsi Szigeti úton épülő 25 szintes magas­házban. Az eddig elkészült szinteken ugyanis közhivatalo­kat, illetve a negyedik szinten szárító helyiségeket és a víz-, csatorna-, gáz-, villanyveze­tékek szerelő helyiségeit ala­kítják ki. Az idei 47,9 millió fo­rintos építési program során - a B. m. Állami Építőipari Vál­lalat lakóépületen egy év alatt hasonló értékű munkát még soha nem végzett — a teljes feszített vázszerkezetet össze­szerelik a vállalat munkásai. Ezekben a napokban az épületszerelők egy 36 méteres fesztávolságú, száz méter ma­gasra felépíthető óriásdaru beton alapjait készítik, amely eddig az új pécsi szálloda építésénél szolgálta az építő­ket. A magasház már felépült váz-szerkezetében az ácsok dolgoznak: a merevítőfalak zsaluzatát'készítik. A 13 méter magas építmény máris kiemel­kedik környezetéből, elkészül­te után mintegy 75 méteres magasságával volósággal ural­ja majd a környéket. Az elké­szülte után 120 millió forint értékű épületben a fürdőszo­bákat, s a konyhákat teljesen készen összeszerelve szállítják a helyszínre, a március elején kezdődő további emeletek épí­tésekor érdekes látványnak ígérkeznek a betonvázban he­lyet foglaló helyiségek. Kék sisakos, sárga munka­ruhás építők félszázas csapata dolgozik az épületen. Többsé­gük a szintén IMS technoló­giával épült három új mohá­csi lakóépületen, a 400 ágyas klinika mögött épülő nővér- szállás összeszerelésén szerzett tapasztalatokkal már-már ru­tinszerűen építi a legmaga­sabb pécsi lakóházat, amely­nek technológiáját néhány esztendeje még a szakembe­rek is csak hallomásból is­merték. Kissinger Jeruzsálemben Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 42. szám 1975. február 12., szerda Tanácsi munka Tagadhatatlan, hogy napja­inkban jobban mennek az ál­lamigazgatás dolgai, mint bár­mikor ezelőtt. Szakmai kifeje­zéssel élve: hatékonyabbá vált a tanácsok munkája, az ügy­intézés. A helyi tanácsok mun­kájuk közben ma már szolgál­tatást végeznek. Olyan szolgál­tatást, amely a hatáskörükbe tartozó ügyekben a lakosságot szolgálják, segítik hivatalos ten­nivalóik végzésében. A fejlődés alapja a négy év­vel ezelőtt alkotott tanácstör­vény. Az elmúlt időszakban lé­nyegesen megnőtt a helyi ta­nácsok feladata. Egy-egy köz­ségi tanács átlag 2—300 új ha­táskört kapott, kivétel nélkül olyat, amelyben csakis helyben lehet és kell gyorsan, hozzáér­tően dönteni. Az üzletek nyit­vatartási rendjétől a szociális segélyek elbírálásáig, odaítélé­séig ezernyi „apró” ügyben vált felelőssé a helyi tanács. De ve­hetjük példának a helyi taná­csok irányító, ellenőrző tevé­kenységét is. Az elmúlt négy évben országszerte csaknem 20 ezer költségvetési intézmény ke­rült a tanácsokhoz. Emellett szinte nincs egyetlen tanács sem, amelynek ne lenne irá­nyító, ellenőrző feladata a ha­táskörükbe tartozó gyakran tu­catnyi vállalattal, üzemmel szemben. Kétségtelen, hogy a több ten­nivaló, a hatékonyabb, kultu­ráltabb ügyintézés minden ed­diginél nagyobb szakértelmet, hozzáértést követelt. És ez az egyik olyan terület, ahol taná­csaink — a legnagyobbtól a legkisebbig — előbbreléptek. 1971-ben, az új törvény meg­születése idején a tanácsi ve­zetők, ügyintézők 21,4 száza­léka rendelkezett egyetemi, fő­iskolai végzettséggel, és csak­nem ennyien viszont nem jutot­tak többre a nyolc általános osztálynál. Ma viszont a veze­tők szinte kivétel nélkül elvé­gezték a tanácsakadémiát, az ügyintézők 23,6 százaléka egye­temi végzettségű, csaknem 70 százalékuk érettségizett. Ez a fejlődés is bizonyítéka a haté­konyabb tanácsi munkának, a kulturált, hozzáértő ügyintézés­nek. Ez a jövő útja is. A tenni­valók egyértelműek, ez érthe­tően megfogalmazódott az irányelvekben is: „A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepének kibontakoztatása, munkájuk to­vábbfejlesztése folyamatos fel­adat. Erősíteni kell irányító, el­lenőrző tevékenységüket a ha­táskörükbe tartozó gazdasági, kulturális, egészségügyi és szo­ciális intézmények felett”. Mind­ehhez változatlanul a szakérte­lem, a hozzáértés segíthet, te­hát a tudás újabb lehetőségeit kell megkeresni és a minden­napi munkában felhasználni. A helyi tanácsok munkája egyre inkább szolgáltatás. Szol­gálja az állampolgárok minden­napi életét. Jogaik, kötelessége­ik teljesítéséhez segítséget, szakértelmet nyújt. Ne feledjük: a lakosság ügyes-bajos tenni­valóinak több mint 80 százalé­kában a helyi tanácsok az ille­tékesek! A tanácsok pedig nép- képviseleti szervek, s ez a szó pontosan utal a tennivalók ho­gyanjára is! Takarékosság a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Rendelet a tennivalókról A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendeletet adott ki a takarékossági intéz­kedési tervek készítéséről; esze­rint az állami szervek és a szövetkezetek minden évben kü­lön tervet kötelesek készíteni az anyagokkal, az energiával, a beruházási és egyéb költsé­gekkel való takarékosságról. A rendelet hangsúlyozza: a meg­takarítást a hatékonyság foko­zásával kell elérni, nem lehet engedményeket tenni a terme­lési, fejlesztési és egyéb fel­adatok ellátásához szükséges feltételek rovására. A tervben foglaltakat az üzemek, gazda­ságok éves tervében érvénye­síteni kell. A terv teljesítését megfelelő időszakonként érté­kelik majd. A MÉM irányelveket adott közre a takarékossági terv el­készítéséhez. Ebben részletesen megszabják azokat a feladato­kat, teendőket, amelyek az üzemekben előbbre vihetik a takarékosság ügyét. A műtrá­gya felhasználásánál például általánossá kell tenni a meg­előző talajvizsgálatokat, és a műtrágya kiszórásának helyes agrotechnikáját is biztosítani kell. A vegyszeres növényvédel­met a központi és a helyi elő­rejelzések alapján kell meg­szervezni, a talaj-fertőtlenítés­nél pedig előzetes vizsgálatok­ra van szükség ahhoz, hogy a helyes és optimális adagot megállapíthassák. Nagyobb gondot kell fordítani a növény­védőgépek karbantartására és a korszerű készülékek széles­körű elterjesztésére. A takarmánykeverékek gyár­tásánál lehetőség szerint ha­zai termelésű fehérjékkel kell helyettesíteni az importból származó anyagokat és csök­kenteni kell a betakarítási, tá­rolási veszteségeket. Az állat- tenyésztőknek fokozottabban figyelembe kell venniök az adott termelési célnak legjob­ban megfelelő technológiákat, és részletesen felül kell vizs- gálniok a takarmányozás je­lenlegi gyakorlatát. Soron kí­vül meg kell szüntetniök a kedvező takarmány-hasznosu­lását akadályozó tartási-tartás- technológiai rendellenessége­ket. Az irányelvek részletesen meghatározzák az energiahoF- dozó takarékos felhasználásá­nak lehetőségeit, valamint a beruházási és egyéb költsé­gekkel való takarékosság el­veit is. Vastagabb boríték a Kesztyűgyárban Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter kedden Rabin mi­niszterelnökkel reggelizett, majd a nap folyamán újabb tárgya­lásokat folytat az izraeli veze­tőkkel. Az amerikai diplomácia ve­zetője, aki — mint jelentettük — hétfőn este érkezett Izraelbe és azonnal kétórás megbeszé­lést folytatott vendéglátóival, szóvivője, Robert Anderson sze­rint továbbra is „derűlátó” missziójának kimenetelét ille­tően. A hétfő esti eszmecsere során „a helyzet általános át­tekintését" végezték el. Kissin­ger az előzetes tervek szerinl délelőtt utazik tovább Kairóba. Amennyiben szükséges, eluta­zása előtt még egy tárgyalási fordulón vesz részt az izraeli kormány tagjaival. ♦ Az amerikai külügyminiszter­nek — az elmúlt 15 hónapban tett útjaival összehasonlítva — ez lesz a legnehezebb kairói látogatása — írja keddi szá­mában az AI Ahram című fél- hivatalos egyiptomi lap, Egyip­tom álláspontja változatlanul az, hogy a csapatvisszavonást Izraelnek nemcsak az egyipto­mi, hanem a Szíriái és jordániai fronton is végre kell hajtania. Évek óta kiválóan dolgozik a Pécsi Kesztyűgyár és vidéki gyáregységei immár négyezer­nél is többet számláló kollek­tívája, ám ennek ellenére saját erőből évente csak 3—4 száza­lékos bérfejlesztésekre futotta. Ezt méltányolandó, a miniszté­rium tavaly év végén jelentős bérkedvezményt engedélyezett a Kesztyűgyárnak. Az összeget decemberben prémiumként osz­tották ki, s ezzel a vállalatnál az éves bérszínvonal 1974-ben 7,5 százalékkal emelkedett. A bérkedvezmény nem egy­szeri, hanem folyamatos, tehát az icjei bérfejlesztésekbe is be­építették. Ennek eredményeként a Pécsi Kesztyűgyár most 7 százalékkal több bért fizethetett dolgozóinak, hétből 4 szá­zalék a kedvezményes, 3 szá­zalék pedig a saját erőből tör­ténő bérfejlesztés. A pénzt — a szakszervezettel egyetértés­ben — természetesen differen­ciáltan osztották szét. Mindenki részesült belőle ugyan, de a legtöbbet — 10 százalékos bérfejlesztést — a nappabőr szabászok, majd sorrendben a kézivarrók (8 százalékos) és a gépivarrók (7 százalékos) kap­ták. Egy elkülönített összegből a szakmunkás bizonyítvány megszerzését kívánják ösztö­nözni a varrodákban, mégpedig azzal, hogy a betanított mun­kakörben dolgozó varrodai szakmunkások mindenkori da­rabbérükre 10 százalék pótlékot is kapnak. A visszamenőleg, január 1- től számított felemelt béreket tegnap, a február 11-i fizetés­kor vették át először a dolgo­zók. Mondanunk sem kell, nagy örömmel és megelégedéssel. A gyár börkonfekció varrodája

Next

/
Oldalképek
Tartalom