Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-08 / 7. szám

Évszázadok találkozása Siklóson. Fegyelmezetten A fejlődés az ellentétek harca — tanultuk az első szemináriumok egyikén. De hogyan lesz akkor fejlődés a szocializmusban, a kommu­nizmusban? — kérdeztük nyom­ban, mert naivul hittünk az esz­ményi állapotok megvalósulá­sában. S most pedig, néha ér­tetlenül állunk a szokatlan, új ellentmondások láttán. S elő­fordul', hogy az idő távlatá­ban megtisztult, megszépült múltbeli állapotokat idealizál­juk. Pedig tudjuk, hogy az óhaj­tott célok, a vágyak esetenként felülkerekedtek a józan belátá­son,. a reális megfontoláson. Minden döntés, — bármeny­nyire körültekintő és mentes a szubjektivizmustól — kockázat­tal jár. Ez napjaink szeminá­riumi tétele. Többek között azért is, mert a döntés meg­old feladótokat, ellentmondá­sokat, de — az élet már csak ilyen — újabbakat szül. A cé­lok elérése, s nyomban., a so- ronkövetkezők kitűzése, a hoz­zájuk vezető út tisztázása — a perspektíva — az ambíciók for­rósa, a politikailag legaktívabb, a közélet iránt elkötelezett em­berek biztonságos cselekvésé­nek alapja. A távlatok felvázo­lásánál eleve a jelen és a jövő .érdekei, a ma fogyasztása és a holnap lehetőségei ütköznek össze. Biztosan lehetne, sőt kellene többet költeni például jövőre a meglévő jövedelmi aránytalan­ságok felszámolására, a telje­sítmények honorálására, az árak stabilizálására, lakások, iskolák építésére. De nem mondhatunk le az új ötéves terv első esztendeiben és a távo­labbi jövőben a termelési, gaz­dasági, műszaki lehetőségeket bővítő fejlesztésekről, beruházá- ' sokról, a jólét holnapi forrásai­nak megalapozásáról. A jelen és a jövő szükségle­teinek optimális összhangjához az adott időszak gazdasági nö­vekedése teremt kedvező felté­teleket. (Ha nagyobb a nemzeti jövedelem, több juthat fogyasz­tásra és fejlesztésre is.) Am a gazdasági növekedés egysze­rűbb, extenzív útja, a termelés mennyiségi növelésének lehető­sége igen korlátozott. Az új munkaerő-források gyakorlati­lag elapadtak, ez közismert. A piaci feltételek romlását már kevésbé veszik figyelembe a vállalati tervezéskor. Pedig az ipari termékek jelentős részé­nek értékesítése egyre nehe­zebb, a termeléshez szükséges energiahordozók, nyers- és alapanyagok beszerzése egyre költségesebb. A magyar népgazdaság fej­lődésének belső ellentmondá­sait szándékainktól és érde­keinktől függetlenül felerősítik a külső tényezők. A tőkés világ­piaci infláció, a pénzügyi és gazdasági válság, az energia- és nyersanyagkrízis 1974-ben számottevően növelte a költ­ségvetés hiányát, csökkentette az ország deviza bevételeit. A nemzeti jövedelem idei növek­ményének jelentős részét fel­emésztette tőkés külkereskedel­münk cserearány-romlása. Ne­vezetesen az, hogy a tőkés im­port árszínvonala lényegesen gyorsabban nőtt, mint az ex­porté. S további devizabevétel­kiesést okozott a közös piaci országok húsimportjának egyol­dalú leállítása. E tényeket figyelembevéve nyilvánvaló: az igények és a lehetőségek összhangja, az el­ért életszínvonal stabilizálása csak a gazdasági növekedés in­tenzív módszerével valósítható meg. Ideje tehát komolyan venni a gazdasági hatékonyság oly gyakran hangoztatott köve­telményét: az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, a munkaerő és az állóeszközök jobb kihasználását, a készletek csökkentését, a termelés szer­kezetének gyorsabb átalakítá­sát, a minőség javítását, a kon­centrált fejlesztést, a beruházás megvalósításának gyorsítását. S az idei év nagy tanulsága, hogy fokozottan számolni kel! a tőkés külkereskedelem bi­zonytalansági tényezőivel. E bizonytalansági faktor csökken­tése és a hatékonyság fokozása egyaránt feltételezi a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítését és kibontakozását. A népgazdaság alapproblé­máit különféle részellentmondó- sok szövik át meg át. Leggyak­rabban az egyéni és a csoport érdekek kerülnek szembe a na­gyobb közösségével, a társada­loméval. A vélt és jogos sérel­mek, az egyéni és a vállalati igények, a régi és az újra te­remtődő jövedelmi aránytalan­ságok az érdekütközések mind megannyi forrása. Bár elvben ezek az ellentmondások a fej­lődés hajtóerői, a gyakorlatban mégis sokszor az erők szétfor- gácsolásához, a fegyelem, a morál lazulásához, az előreha­ladás ütemének lefékezéséhez vezetnek. Elsősorban azért, mert a társadalom tudatossága, szervezettsége, az ösztönzés, a gazdasági szabályozás rendsze­re, következésképpen a cselek­vőkészség és az önfegyelem nincs mindig összhangban a feladatokkal, a kor kívánalmai­val. A felszabadulás 30. évfordu­lójára, pártunk XI. kongresszu­sára készülve minden szinten számadást készítenek a meg­tett útról és hosszabb távon mé­rik fel a tennivalókat. Nincs olyan dolgozó kollektíva, lakó­helyi közösség, család az or­szágban, amely ne tapasztalna számottevő változást, a gazdál­kodós, a szociális gondoskodás, az életkörülmények alakulásá­ban. Persze gondok, problémák most is vannak. De ezek már nem a régiek, hanem a válto­zások következményei. Merjünk hát szembenézni velük új mó­don, a feszítőerőket a társa­dalmi, gazdasági haladás szol­gálatába állítva. A tennivalók, a feladatok nem csökkentek, nem is lettek könnyebbek. Sőt! Az új ötéves terv formálódó or­szágos célkitűzései számolnak a realitásokkal, s valóraváltá- suk nagy erőfeszítésekre kész­teti a vállalatokat, a szövetke­zeteket, a munkahelyi kollektí­vákat, az egész népgazdaságot. De képesek lesznek-e minden szinten a valóban hatékony módszerek megválasztására, a tömegek mozgósítására, kellő szervezettségre, tudatosságra? A válasz nem könnyű, lényege a vezetés színvonalának emelé­se. S a kongresszusi, a jubileu­mi készülődés jó alkalom erre. Reális, mélyreható helyzetelem­zés az ellentmondások és a belső tartalékok bátor feltárá­sában, demokratikus módszerek a célok, . a feladatok megha­tározásában, a döntések elő­készítésében, következetesség és fegyelem a végrehajtásban — ezek előre haladásunk sa­rokpontjai. Cél: a fuvarozási igények még jobb kielégítése A közlekedés idei terv A személyszállítás legfontosabb feladata a zsúfoltság mérséklése Villányban vetik a cukorborsót A villányi Új Alkotmány TSZ 60 holdas földjén vetik a cukorborsót a Szársomlyó déli lejtőjén. Képeinken balról: lovakkal végzik a baronálást, mert a traktorok letaposnák a földet, jobbról: vetőmaggal töltik fel a gépet. Fotó: Erb János. A közlekedési vállalatok sze­mélyszállítási teljesítménye 5 százalékkal, s ezen. belül a VOLÁN-é 9 százalékkal, a MA- HART-é 18 százalékkal, a MA- LÉV-é megközelítően 25 száza­lékkal növekedett 1974-ben. Az áruszállítási teljesítmények olyan szintet értek el, amit eredetileg csak 1980 körül vár­tak, a korábbinál nagyobb ütemben emelkedtek a nemzet­közi kapcsolatokkal összefüg­gő szállítások. A kapacitásokat meghaladó igények kielégítésére a vállala­tok belső munka- és üzemszer­vezési intézkedésein túlmenően adminisztratív intézkedésekre — az áruk sorolása, a közületi gépjárművek időszakos igény- bevételére, az áruszállítás köz­útra terelésére stb. — kénysze­rült a közlekedési kormányzat. Az intézkedések eredményeként az év utolsó két hónapjában enyhült a feszültség, s az alap­vetően fontos fuvarozási igé­nyeket a vasút is ki tudta elé­gíteni. A MÁV hatmillió tonná­val több árut vitt el, a közúti közlekedés 36—37 millió ton­nával teljesített többet, mint az előző évben. Ezekben összegezte a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium előzetes mérlege az ága­zat múlt évi tevékenységét, amit a rendelkezésre álló több mint 19 milliárd forintos beru­házás 90—95 százalékos telje­sítésével is segítettek. A múlt évre tervezett fejlesztésben munkaerő és kivitelezési problé­mák miatt 200 millió forintos a pénzügyi lemaradás a Metró észak-déli vonalának építésé­nél, a vasút pedig hasonló okok miatt, főleg a pálya-kor­szerűsítésében és a biztosító berendezések szerelésében ma­radt el. Terven felül szerzett be viszont a MÁV negyven, egyen­ként 800 lóerős Diesel-moz­donyt és 900 tehervagont, a VOLÁN és a városi közlekedés autóbuszokat. Az idei legfontosabb tenni­valókról, a végrehajtáshoz szük­séges intézkedésekről a KPM közlekedéspolitikai főosztályán tájékoztatták az MTI munkatár­sát. Elmondották, hogy az elő­ző évben tapasztalt feszültsé­gek ellenére átgondolt, takaré­kos gazdálkodás mellett bizto­sított az ágazat további fejlő­dése. A személyszállítási igé­nyek mind a távolsági, mind a helyi közlekedésben kielégíthe­tők. A vasúti utasforgalom vár­hatóan 1—1,5 százalékkal tovább csökken, az autóbuszközlekedés 4,8 százalékkal, a tanácsi köz­lekedés 1 százalékkal több utas­sal számol. A személyszállítás legfontosabb feladata változat­lanul a zsúfoltság mérséklése, az új lakótelepek közlekedésé­nek fejlesztése. A személyforga­lom fejlesztésére, színvonalának javítására a vasút egyebek kö­zött a tavalyinál több, 138 személykocsit, motorvonatot, a VOLÁN 1000 autóbuszt, a városi közlekedés 17L*csuklós villamos­szerelvényt, 25 metró-kocsit és 10 háromrészes HÉV-szerel- vényt szerez be. A személyautó állomány a tavalyihoz hasonló­an 80 000-rel, ezen belül a la­kosságé 71 000-rel bővül. Az áruszállításban várhatóan mérséklődik az igények tavalyi kiugró növekedési üteme, de továbbra is jóval meghaladja a korábbi előrejelzések szintjét. Az 1974. évi növekedési ütemtől (Folytatás a 2. oldalon.) Amerikai flottamozdulatok Dél-Vietnam felé tart 11 hajóból álló flottaegység Az UPI hírügynökség saigoni amerikai diplomáciai körökre hivatkozva kedden délelőtt azt jelentette! hogy Dél-Vietnam partjai felé tart egy 11 hajóból álló amerikai flottaegység: az Enterprise repülőgép-anyahajó, két rakétacirkáló, hat romboló és két kísérőhajó. A flottilla - fűzte hozzá a UPI — szerdán greenwichi idő szerint 12 órakor foglal állást a dél-vietnami par­tok mentén. Az Enterprise nukleáris meg­hajtású repülőgép-anyahajó, az Egyesült Államok hadiflottájá­nak legnagyobb hajója, és a Long Beach ugyancsak nukleá­ris meghajtású rakétacirkáló — folytatódik a jelentes — kedden hajnalban futott ki a Fülöp- szigeteken lévő egyik amerikai támaszpontról és szerdán reg­gel találkozik a többi kilenc­cel. Úgy tudják, hogy — ismeret­len számú kísérőhajóval együtt - a Coral Sea repülőgép-anya­hajó is a Dél-kínai-tenger térsé- ségen tartózkodik. Az Enterprise F—14 típusú, változtatható szárnyóllású va- dószbombázókat hordoz, ame­lyek nyolc tonna bombateher­rel óránként 2400 kilométeres sebességgel repülnek. A gépek számát nem közölték. Amerikai szóvivők sem Sai­gonban, sem a Fülöp-szigete- ken nem voltak hajlandók az Enterprise vagy a 7. flotta bár­melyik másik hajójának moz­dulatairól nyilatkozni. * Az amerikai hadügyminiszté­rium elismerte ugyan, hogy az Enterprise repülőgépanyahajó kísérőhajók egy csoportjával el­hagyta a Fülöp-szigeti támasz­pontját, de mint a Pentagon szóvivő közölte, a hadihajók úticélja nem a dél-vietnami partszakasz. Nem felel meg a valóságnak — idézi az AP Winant Sidle vezérőrnagyot, a Pentagon szóvivőjét. — hogy hadihajóegység tart a dél-viet­nami vizekre. Illetékes körök szerint — írja viszont egy másik AP jelentés - az amerikai nemzetbizton­sági tanács ez idő szerint ta­nulmányozza a dél-vietnami helyzetet és azt, hogy mit tehet az Egyesült Államok. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nupio XXXII. évfolyam, 7. szám 1975. január 8., szerda Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom