Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-13 / 12. szám
NAGYVILÁG Elutazott az NSZK külügyi Amerikai kongresszusi államminisztere képviselők Budapesten Vasárnap elutazott hazánkból Hans-Jürgen Wischnewski, az NSZK külügyi államminisztere, aki Marjai József külügyi államtitkár meghívására tartózkodott hazánkban, A hivatalos látogatás alkalmával megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzetről, és a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről. Hans-Jürgen Wischnewskit fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Púja Frigyes külügyminiszter. Elutazása előtt az NSZK külügyi államminisztere a ferihegyi repülőtéren nyilatkozott az MTI munkatársának. Ügy vélem — mondotta -, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat felvétele nagyon időszerű gyakorlati lépés volt, elősegítette a két ország kapcsolatainak további fejlődését. Budapesti megbeszéléseiről szólva hangsúlyozta: — Látogatásomra egy évvel a diplomáciai kapcsolatok felvétele után került sor, így alkalmunk nyílt mérleget vonni az azóta eltelt időszak eredményeiről. Feltétlenül pozitív tényekről kell beszélni, bár vannak problémák is. Nagyon örvendetesen fejlődött a gazdasági együttműködés az NSZK vállalatai és a magyar ipari vállalatok között. Szélesedett a turizmus is: tavaly például 320 000 nyugatnémet állampolgár látogatott Magyarországra.- Egyébként valamennyi megbeszélésünk igen jó lég-' körben zajlott le, az eszmecserék megteremtették kapcsolataink további bővítésének le♦ ♦ SZOMBATON este hazaérkezett Londonba lames Callaghan brit külügyminiszter, 12 napos afrikai köútjáról. Hét afrikai országban tett látogatásának lő célja a Rhodesiával kapcsolatos vita megbeszélése volt. + A SANTIAGÓI külföldi nagykövetségeken 528 politikai menekült várja, hogy valamelyik európai ország befogadja január 20-án egy 50 tagú menekült csoport hagyja majd el Santiagói, s utazik Rómába. A további 478 politikai menekült és a hozzájuk tartozó 1507 családtag sorsa továbbra is bizonytalan. A négykézlábmászás világrekordere „Csak a pénzért csináltam" - jelentette ki a 18 éves Steve Talevi, aki megnyerte a négykézláb mászás világbajnoki cimét. 8 óra 58 perc leforgása alatt egy lutballpályán összesen 9,2 kilométert mászott négykézláb. Az előző világrekorder, egy New York-i fiatalember 9,1 kilométeres eredményt ért el. A verseny időtartamára Talevi vastag párnát erősített a térdére, összesen 55 dollárt nyert, amelyet barátai adtak össze arra az esetre, ha sikerül megdön- tenie az eddigi világrekordot. + KAIRÓI hivatalos látogatását befejezve Reza Pahlavi iráni sah vasárnap délután kü- lönrepülőgéppel Bécsbe érkezett. Ez alkalomból schwechati repülőtéren szigorú biztonsági intézkedéseket tettek annak ellenére, hogy az iráni uralkodó látogatása megánjellegű. A szokásos évi orvosi ellenőrzésnek veti magát alá Bécsben. A sah öt napot tölt az osztrák fővárosban, s ennek során nemhivatalos találkozót bonyolít majd le Kirschläger elnökkel és Kreisky kancellárral. hetőségeit tárgyalásainkon. Hangsúlyosan esett szó - a két országot érintő kérdések mellett - a széles nemzetközi érdeklődést kiváltó kérdésekről, így az európai biztonsági konferenciáról, s a közelkeleti konfliktusról is. Gierek Kubában A kubai forradalmi kormány Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárát, aki Fidel Castro meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a szigetországban, a „Jose Marti" érdemrenddel tüntette ki. E magas kitüntetést a kubai kormány azoknak a személyiségeknek adományozza, akik különösen sokat tesznek a béke, a haladás és a szocializmus ügyéért. Az elmúlt években a kitüntetést többek között odaítélték Leonyid Brezsnyevnek, Salvador Allendének, Angela Davisnek és Valentyina Tyereskovának. A kitüntetés átadásának ünnepélyes aktusa szombaton ^s- te zajlott le Havannában. Os- valdo Dorticos és Fidel Castro jelenlétében. A kubai—lengyel magasszintű pártközi tárgyalások első szakasza szombaton?* délelőtt lezárult. A LEMP első titkára és kísérete délután megtekintette Havanna most épülő új városrészét, Álamért. ♦ «S A SANTIAGÓI külföldi nagykövetségeken 528 politikai menekült várja, hogy valamelyik európai ország befogadja. Január 20-án egy 50 tagú menekültcsoport hagyja majd el Santiagót, s utazik Rómába. A további 478 politikai menekült és a hozzájuk tartozó 1507 családtag sorsa továbbra is bizonytalan. + AZ AL AKBAR című egyiptomi napilap vasárnapi számá ban az Egyesült Államok közel-keleti politikájával foglalkozva megállapítja, hogy az amerikai kormány két célt kíván elérni a térségben: egy gazdaságit, amely, az olajárak csökkentésére irányul, és egy politikait, amely Izrael megsegítését szolgálja. Az egyiptomi napilap hangsúlyozza, hogy Washington mindkét célkitűzése illuzórikus, mivel az ipari és a közel-keleti olajtermelő országok régi erőviszonyait soha többé nem lehet feltámasztani, továbbá az arabok ragaszkodnak a cionizmus és a kolonia- lizmus elleni harc jogához. A REZA PAHLAVI iráni sah négynapos hivatalos látogatása befejeztével vasárnap elutazott Kairóból. A sah Szadat elnökkel és más egyiptomi vezetőkkel a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről tárgyalt. Charles N. Wilson demokratapárti képviselő vezetésével rövid látogatást tett Budapesten az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi képviselőinek egy csoportja azzal a céllal, hogy eszmecserét folytasson az ♦ EDGARDO MERCADO JARRIN perui miniszterelnök és hadügyminiszter szombati beszédében a latin-amerikai népek ellen irányuló imperialista gazdasági agressziónak nevezte az amerikai kormány által elfogadott külkereskedelmi törvényt. A perui miniszterelnök felhívta a latin-amerikai országokat, hogy nemzeti érdekeik védelmében hozzanak létre egységfrontot az Egyesült Államok gazdasági zsarolása ellen. ♦ A CSEHSZLOVÁK párt- és kormányküldöttség tesz január sodik felében hivatalos baráti látogatást Bulgáriában, a BKP Központi Bizottsága s a Bolgár Minisztertanács meghívására. A delegációt Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára vezeti. ♦ VASÁRNAPRA virradó éjjel mintegy 200 katonából álló izraeli egység hatolt be Arkub dél-libanoni körzetbe, s o$t utakat és hidakat robbantott fel. A palesztin felszabadítási mozgalom harcosai felvették a harcot a betolakodókkal, és egyórás heves tűzharc után visszavonulásra késztették az izraeli támadókat. A DZSALLUD líbiai miniszter- elnök törökországi látogatása alkalmával exkluzív interjút adott a Cumhuriyet című istan- buli lapnak. Egyebek között kijelentette: „Ha Törökoiszágot agresszió éri, Líbia saját magát lógja megtámadottnak tekinteni, és minden erejét Törökország rendelkezésére fogja bocsátani." ♦ Heroincsempészek A vasárnapi osztrák lapok hírül adták, hogy Bécs melletti schwechati repülőtéren szombaton kábítószerrel kereskedő nemzetközi csempészhálózat tagjait tartóztatták le. Őrizetbe vettek hét malaysiai állampolgárt, akik Kuala Lumpurból, Malaysia fővárosából Sa- bena repülőgéppel érkeztek .és csomagjaikban 19 kilogramm heroin volt elrejtve. A feltételezés szerint nemzetközi hálózat tagjairól van szó. Erre utal az a körülmény is, hogy a heroin lefoglalása után az osztrák rendőrség értesítette az Interpolt s a Bécs- ből tovább repült Sabena gép malaysiai utasainál Brüsszelben több mint 20 kiló heroint találtak. európai helyzetről és a magyar —amerikai kapcsolatokról. Az amerikai képviselőket fogadta Huszár István miniszterelnökhelyettes, Púja Frigyes külügyminiszter és Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár. A SZOMBAT este Pekingbe érkezett Franz Josef Strauss, a nyugatnémet CSU (Keresztényszociális Unió) elnöke. Strauss két hetet tölt majd Kínában. + SZOMBAT este Rómába érkezett Nguyen Mai Anh, Thieu dél-vietnami elnök felesége. Útjának célja nem ismeretes. A GOUGH WHIT LAM, Ausztrália miniszterelnöke jugoszláviai látogatását befejezve vasárnap Dubrovnikből különre- pülőgépen elutazott az országból. Látogatásáról közös közleményt tettek közzé. ♦ EDWARD GOUGH WHIT- LAM, ausztráliai miniszterelnök a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A Szovjetunióban örömmel üdvöz^ik az ausztrál kormányfő látogatását. Watergate és a CIA Az amerikai történelem legviharosabb sorozatát tetézte be, hogy a Watergate perben bűnösnek mondtak ki négy volt kormány főtiszt- viselőt. Az első John Michell, volt igazságügyminiszter, azután következnek Haldeman és Ehrlichman, Az első személyzeti főnök volt a Fehér Házban, a másik belpolitikai főtanácsadó, mindkettő szoros kapcsolatban állt a CIA hírszerző ügynökséggel és már nevükből is következik, német származásúak és úgy nevezték őket, hogy „Nixon poroszai”. Washingtonban alkalmam volt Hal- demant meghallgatni, ö akkor egy sajtóértekezleten így szólt: „Mi sokmindent el tudunk intézni". A negyedik bűnösnek talált személy Mar- diari, volt igazságügyi államtitkár, aki — megbízatásával, enyhén szólva ellentétesen — éppen oz igazságszolgáltatás menetét akarta akadályozni. Nixon vezető munkatársait tehát vétkesnek találták és oz elkövetkezőkben egy viszonylag szürke személy, Sirica bíró dönt majd. A vádlottak padján nincs jelen az első számú személy, Nixon volt elnök. Őt, mint ismeretes, Ford szeptember elején kegyelemben részesítette. Tanú- vallomást kellett volna tennie, de ebben — szerencséjére — betegsége megakadáAz élet tisztelője Albeit Schweitzer „Európában öreg orgonákat, Afrikában beteg négereket gyógyítottam" így összegezte életét. így, ilyen szerényen. Lényét bölcs türelem és mosolygó önirónia jellemezte. 30 éves korában olvasott egy jelentést az Ogooue medencéjében élő négerek nyomorúságos egészségügyi helyzetéről. Úgy érezte, hogy a fehér ember mérhetetlen bűnöket követett el a feketékkel szemben, s ezt más fehéreknek kell jóvátenniö’k. A kötelességet elsősorban önmagára vonatkoztatta, ez érlelte meg döntését. Kettétörte szépen ívelő pályáját — ekkor már teológiai tanár volt, a filozófia doktora, s Európa-szerte sikeres orgona mű vész, könyvei egymás után jelentek meg, és mesteri kézzel javította az utolérhetetlen szép hangú ódon orgonákat — mégis új pályát választott: beiratkozott az orvosi fakultásra. v Amikor néhány év\fel később megérkezett Lambarenébe, valósággal a semmiből kellett megteremtenie a később legendás hírű kórhóztelepet. Néhány láda gyógy- és kötszer volt a felszerelése, ezt is hang- versenykörútjainak jövedelméből szedte össze. És az őserdő mélyén mi várta? Egy régebben tyúkólnak használt faház, itt kezdte el rendelését. Mert ha egyebe nem is, betege bőven akadt. Megbizonyosodott arról, amit eleve sejtett, hogy a természet ölén élő népek sem egészségesebbek, hogy a fájdalom épp úgy gyötri őket, mint bárkit a világon. Mindenhez kellett értenie: jöttek a maláriások, a leprások, a szívbetegek; hozták az álomkórosokat, a fekélyektől elbo- rítottakat, az elmebetegeket. És jöttek a gyarmatosítók át- kos adományait viselők: az alkoholtól májbajossá váltak, a fakitermeléstől sérvet szerzők, a tbc-vel fertőzöttek. Végeláthatatlan tömegben jöttek, hogy talpraállítsa őket. És amikor a jól felszerelt kórháztelep elkészült, egész műiíét elsöpörte a föld színéről az első világháború. A francia hatóságok internálták a „gyanús idegent". Nem zavartatta magát: gyógyított tovább a fogságban is. 1920-ban, 45 évesen elölről kezdett mindent. A megadás, a kétségbeesés ismeretlen volt számára. Újrakezdte a fáradságos munkát, a gyógyítást, a fakitermelést, a szervezést, a gyűjtést: 1924-ben nagyobb és modernebb kórház állott Lambarenében, mint amilyen az első volt. Fönntartása végett újra meg újra visz- szatér Európába, hogy szava és orgonajátéka megnyissa a szíveket,’, és pártfogoltjainak megszerezze a legszükségesebb javakat. A fasizmus éveit azonban végig Afrikában töltötte, nem volt számára hely akkor Európában. (A náci Németország vezetői megpróbálták ugyan hazaédesgetni, ám ő megvető elutasítással felelt.) A második világháború után már nemcsak a négerek érdekében járta be a világot: a béke védelmére szólította fel az emberiséget, az atomveszély ellen szállt síkra. Ezt kellett tennie, hiszen az élet tisztelete volt mindig vezérlő gondolata: „akkor találtam meg létem célját és értelmét, amikor felismertem az élet tiszteletének elvét, amely magában foglalja az erkölcsi világ-igenlést" — vallja önéletírásában. (Életem és gondolataim. Magyar kiadás: Gondolat, 1974.) A veszélyeztetett emberiségért ugyanazzal a szívós, lebírhatatlan akaraterővel küzdött, mint korábban — és közben — betegeiért. Ezért kapta meg 1952-ben a Nobel-békedíjat. Halálakor kórháza már 80 épületet foglalt magába, munkatársai (köztük egy magyar orvosházaspár is) a világ minden részéről sereg lettek össze. Azóta ezt is kinőtte Lamba- rene. Úgy hírlik, nevét viselő hatalmas, modern kórház épül majd az egykori telepen, régi barakkjai mellett, melyek emlékét őrzik. De valójában nem a barakkok, hanem az emlékezet, a humánum története őrzi és ápolja felejthetetlen példamutató emlékét. Bozóky Éva Befejeződtek a magyar-kuvaiti tárgyalások Kuvait állam hazánkban tartózkodó gazdasági és pénzügyi küldöttsége Abdel Rahman Al- Atiki pénzügy és olajügyi miniszter vezetésével tárgyalásokat folytatott magyar vezetőkkel a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A kuvaiti küldöttség vasárnap elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Szakmai hibák lyozta. Ezzel persze az ő ügye személy szerint a közvélemény előtt nem zárult le, sőt a nagylelkű Ford számára sem biztos, hogy a gesztus az új elnöknek jót tett. Ehrlichman és Haldeman is arra fog hivatkozni, hogy a per elhamarkodottan fejeződött be. Eljárási és formai okokra utalnak és nyilván nem nyugszanak bele, hogy főnökük az elnöki kegy alapján szárazon ússza meg a dolgot. Ez érthető, hiszen ők vannak börtönben, miközben Nixon sok-sok milliójával a távolból figyeli az eseményeket. Szinte már a múlt eseményei közé tartozik, hogy nem is olyan régen Nixon még így beszélt: „Soha nem adom fel a harcot hivatalom megvédésére, nem mondok le.” Akkor Mansfield és Byrd szenátor higgadtságra hívta fel a kongresszust, pedig ők Nixon ellenzékéhez számítottak. Abból indultak ki, hogy Nixon lemondása tisztázatlanul hagyja a kérdéseket. Persze megvolt a taktikai vonaluk: a furcsa védelem arra irányult, hogy Nixon járja végig az utat, tisztázza, amit tisztázni tud, illetőleg mondja meg, hogy milyen szerepe volt a Watergate ügyben. Nekik volt igazuk, Nixon semmit sem tudott tisztázni. És jelenleg is csak azért nem osztja megbízottjainak sorsát, mert Ford — nyilván az amerikai elnöki tisit tekintélyének megőrzése végett — oda nyújtotta volt főnökének a kegyelem zöld ágát. S még le sem zárult a Wa- tergate-ügy, itt van az újabb belpolitikai botrány: a CIA ügy. Kiderült, hogy a „láthatatlan kormány”, a központi hírszerző ügynökség eredeti megbízatása, a külföldi hírszerzés mellett hazai tájakon is folytatta kémtevékenységét. A hírszerző hivatal több, mint kilencezer amerikai állampolgárról vezetett titkos dosz- sziékat. Rendszeresen felnyitotta levelezésüket, és különböző módon ezreket tartott megfigyelés alatt. Hogy világosan lássuk: a CIA „alkotmány által meghatározott feladata”, hogy külföldön kémkedjen. Csak belül nem lett volna szabad működését legalább is úgy folytatnia, hogy az kiderüljön. Más szóval csak „szakmai hibáról” lehet beszélni, mint ahogy szakmai hiba volt az is, hogy a Watergate botrány kiderült. Mind a Watergate ügy, mind a CIA akciók során csak személyi változások várhatók. Ez persze az USA belügye. Megoldják, ahogy tudják. Kérdés azonban, vajon véget ér-e ezzel Amerikában a botrányok krónikája? Az amerikai légierő „Enterprise" hadihajója kifutott Singapore kikötőjéből az Indiai-óceánra.
