Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-11 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Kiss Dezső miniszterhelyettes Pécsett Gazdasági feladatok - politikai érdekek A rról hallani ezekben a hetekben, hogy „elő­térbe kerültek a gazda­sági kérdések”. Akik így véle­kednek, elsősorban az MSZMP Központi Bizottsága 1974. de­cember 5-i ülésére, s az or­szággyűlés téli ülésszakára, az 1975. évi költségvetés megtár­gyalására gondolnak. Való igaz, a negyedik ötéves terv utolsó esztendejének feladatai, az ötödik ötéves terv előké­szítése, a Központi Bizottság mindezekkel kapcsolatos he* tározatai sokakban azt a be­nyomást kelthetik, hogy a gaz­dasági teendők most elsőbbsé­get élveznek. Csupán arról fe­ledkeznek meg, hogy a gazda­sági feladatokat és a politikai érdekeket szoros kapocs fogja össze: a társadalmi haladás követelménye. Pillantsunk a XI. kongresszus . irányelveibe, s ezt olvashatjuk: „Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk éleV színvonala." Döntő politikai ér­dek az életszínvonal növelése? Természetesen igen. Ám nö- vekedhet-é, ha például 1975- ben nem sikerül elérni az ipa­ri termelés hat, a mezőgazda- sági 3—4 százalékos bővítésé.*, a termékszerkezet átalakításá­nak meggyorsítását, a beruhá­zásokra költhető 130 milliárd forint minél hatékonyabb be­fektetését, a 90 ezer lakás tető alá hozását? Számíthatunk-e az életszínvonal folyamatos ja­vítására, ha figyelmen kívül hagyjuk az ésszerű takarékos­ságot, ha a termelésnövekedés nem a termelékenyséq emelke­déséből táplálkozik, ha a kül­kereskedelmi forgalomban nem törekszünk az egyensúly foko­zatos kialakítására? Szónoki kérdések? De hiszen ezeket a kérdéseket napról napra meg kell válaszolnunk, mépDediq munkánkkal, intézkedéseinkkel, döntésekkel épúgy, mint újjo- nan létrehozott termékekkel. Tapasztalható a hajlam arra, hogy különböző központi dön­téseket sokan úgy fogjanak fel, mint ami egyik vagy másik irányító szervnek — vagy akár hatóságnak — fontos, de mel­lékes a társadalom egészét te­kintve. Pedig gyakorlatilag ar­ról van zó, hogy e döntések­ben - az esetek túlnyomó ré­szében — politikai érdekek öl­tenek testet, holott „csak" a beruházási munka javítását, a termelői árak rendezését, a készletgazdálkodás tökéletesí­tését célozzák. Ha egy vagy két beruházás készül el tete­mes késedelemmel, s tekinté­lyes költségtöbblettel, az is hi­ba, jóllehet nem befolyásolja lényegesen a népgazdasági eredményeket. Ha azonban a beruházások többségének ez az útja, akkor már politikai érdek, mert mind a termelésfejlesztési feladatok, mind az életszínvo­nal növelési teendők függnek tőle. Ha egy-egy helyen laza az anyaggazdálkodás, ha né­hány üzem pazarolja az ener­giát, akkor határozott intézke­désekkel, esetleg a személyi, vezetési feltételek változtatásá­val rend teremthető, anélkül, hogy politikai érdekké emelnék’ mindezt. Ha azonban általános gyakorlat az energia és az anyag pazarlása, akkor politi­kai érdek a szigorítás, például bizonyos termékfajták központi elosztásának bevezetése, másik termelői árának emelése, sőt, a termékek bizonyos körénél a fogyasztói árak rendezése. Politikai érdek, mert a nem­zeti jövedelem elsődleges és másodlagos felosztásakor csak abból adhatunk ide és oda, amit előállítottunk, amit új ér­tékként megtermeltünk. Ez ma már alapfokú ismeretnek számít, ám sokszor úgy vagyunk vele, hogy nehezebben véssük emlé­kezetünkbe, mint az ennél jó­val bonyolultabb tudnivalókat. Különösen igaz ez helyben, egy- egy vállalatnál, szövetkezetnél, településen, ahol szívesen vár­nak központi útmutatásra, in­tézkedésre. Nincs, nem lehet olyan tö­kéletes központi döntés, mely lemondhatna a helyi mérlege­lésről, az adott gazdasági egy­ség, település jellemzőinek, le­hetőségeinek, gondjainak elem­ző értékeléséről. Sőt! A köz­ponti döntések egyre inkább ar­ra alapozódnak, hogy keretei­ken belül mindenütt meglelik a nekik szólót, a testre szabottat, s persze, nemcsak megértik, ha­nem annak megfelelően cse­lekednek. Ennek az ezer darab­ból öszetevődő cselekedetsor­nak lehet csak az eredménye, hogy például 1975-ben sikerül­jön öt százalékkal csökkenteni a kőolaj és kőolajtermékek fel- használását, ami 50—60 millió dollárral mérsékelné kiadásain­kat. E, mindannyiunkra alapo­zódó cselekedetsor oldhat meg olyan feladatot, mint a meglévő állóeszközök kihasználásának egy százalékos javítása. Mert ez nerh kevesebb, mint 15 mil­liárd forint értékű beruházás megtakarítását eredményezhet­né. G azdasági feladatok? Va­jon nehéz fölfedezni, miféle politikai érdekek fűződnek e milJiárdok megtaka­rításához, más milliárdok elő­teremtéséhez? Hiszen pénz kell a bérkedvezményekhez, az ala­csony nyugdíjak átlagosan tíz százalékos emeléséhez, a gyer- megintézmények hálózatának bővítéséhez, az oktatás feltéte­leinek javításához ... Pénz kell, azaz fegyelmezettebb, hatéko­nyabb, takarékosabb munka. És olyan gondolkodásmód is kell, mely látja, láttatja a gazdasági feladatok, politikai érdekek ösz- szetartozását, s mely tisztelet­ben tartja, tartatja ezt oz össze­kapcsolódást a helyi cselekede­tekben. Magyar—arab kamarai tárgyalások Négynapos látogatáson Ma­gyarországon járt az arab or­szágok kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági kamarái szövet­ségének kilenctagú küldöttsége Elias T. Ghantus főtitkárhelyet­tes vezetésével. Az arab kama­rát tömörítő csúcsszerv magyar tagozatának és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara összarab tagozatának elnöksége együttes ülést tartott. Főként azt vizsgál­ták, hogy Magyarország hogyan vehetne részt az arab államok beruházásaiban, esetleg együtt­működhetne ezekkel az orszá­gokkal más piacokon^A ma­gyar mezőgazdasági és elemi- szerexport számára is jó piac az arab világ. A tanácskozáson részt vettek több nagyvállalatunk vezetői, valamint Egyiptom, Irak és Szí­ria budapesti nagykövetségének képviselői is. Tanácskozás a Baranya megyei Pártbizottságon. A képen szem­ben: Kiss Dezső miniszterhelyettes és Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára. Erb János felvétele. Tegnap Pécsre látogatott Kiss Dezső közlekedés- és pos­taügyi miniszterhelyettes. Az egésznapos program első ré­széiben dr. Nagy Józseffel, a megyei pártbizottság első tit­kárával folytatott megbeszélést, majd közvetlen munkatársainak részvételével áttekintették a megye legfontosabb közleke­dési vonatkozású beruházásait, a közlekedési koncepcióból adódó feladatokat. A megbe­szélésen részt vett Czégény Jó­zsef, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Földvári János, a me­gyei tanács elnökhelyettese, va­lamint a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának képviselői. Elsőként a vasúttal kapcso­latos kérdések kerültek teríték­re. Megegyezés született ab­ban, hogy a pécs—harkányi vasútvonalon a tervezettnél há­rom hónappal előbb, tehát 1976 októberében leállítják a közlekedést. Tovább folytatják a már meg­kezdett vasút korszerűsítést a godisa—szentlőrinc szakaszon, ami magában foglalja a het- vehelyi alagút megépítését, va­lamint a távközlési hálózat kor­szerűsítését is. A pécsi főpá­lyaudvar szociális és oktatási központjának építését még az év második felében megkezdik, így biztosítottnak látszik az 1977. évi átadás. A MÁV ren­delőintézet oly régen várt épi' tése is 1977-ben várható, a ki­viteli tervek most készülnek. A következő tervidőszak mun­káiról szólva a MÁV vezérigaz­gatóság képviselője elmondta, hogy átépítik a Villány—mohá­csi pályát, korszerűsítik a dom­bóvár—pécsi vonalat, s tervezik a Pécs—Pécsvárad közötti pá­lya átépítését is. A tervek kö­zött szerepel a pécsi állomás felvételi épületének átalakítá­sa, de ez csak a szociális és ok­tatási létesítmény átadása után valósítható meg. Dr. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese a szent­lőrinciek érdekében felvetette, hogy meg kellene oldani a nagy esőzéseket követő csapa­dékvíz elvezetését. Kiss Dezső ekkor ígéretet tett arra, hogy még ebben az esz­tendőben megépítik a 6-os út, valamint a vasút alatti vízelve­zető műtárgyakat. Ezt követően a megye úthá­lózatáról esett szó. A KPM út­ügyi főosztályának képviselője elmondta, hogy ha az időjá­rás nem szól bele, ebben az esztendőben tizenegy baranyai község kap bekötőutat. Erre a célra 115 millió forintot fordít a közlekedési ágazat. Pécsett régi gond a Rákóczi út teher­mentesítése. Idén a 6-os útnak a Bajcsy-Zsilinszky utca, vala­mint a Szabadság út közötti szakasza készül el. Jövőre az útépítők elérik a Petőfi utcát, harmadik ütemben készül majd az új út a Tüzér utcáig. A közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes a délelőtti megbeszélést követően a VO­LÁN 12-es Vállalatához látoga­tott, Fűzi Árpád, a VOLÁN igazgatója köszöntötte a ven­dégeket, majd a tárcához tar­tozó vállalatok igazgatói be­számoltak az 1974-es esztendő eredményeiről, az idei tervekről. Kiss Dezső miniszterhelyettes­nek jelentést tett a VOLÁN, a MÁV, a Posta, a Közúti Igaz­gatóság, az AFIT XIV-es Vál­lalata, valamint a Közúti Építő Vállalat igazgatója. S. Gy. Az 1975—76-os mozgalmi év KISZ-akciói Gazdag program —■——————— a fiataloknak Több nagyjelentőségű ese­mény, illetve eseménysorozat határozza meg a közeli hóna­pokban a Kommunista Ifjúsági Szövetség életét, tennivalóit. Tavasszal vezetőségválasztáso­kat tartanak az alapszerveze­tekben, ezzel összefüggésben most értékelik először az egyé­ni feladatvállalásokat. Ugyan­csak a tavasszal rendezik meg a forradalmi ifjúsági napok hagyományos ünnepségsoroza­tát. Ezek az események fontos pillérei a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága 1975—76-os mozgalmi évre tervezett akció- programjának, amelyet tegnap délelőtti ülésén vitatott meg és hagyott jóvá a KISZ Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága. Az akcióprogram kiemelt fel­adata az úttörőmozgalom mun­kájának segítése, irányítása. Fontos, hogy az ifjúkommunis­ták figyelme az eddigieknél jobban forduljon a gyermek- szervezet felé. Az úttörőmozga­lom jövőre ünnepli megalaku­lásának 30. évfordulóját. Ez al­kalomból a Baranya megyei KISZ Bizottság mozgalmat hir­det a termelőüzemekben, tár­sadalmi szerveknél, tanácsok­nál dolgozó KISZ-tagok, alap­szervezetek körében, hogy szer­vezzék és vezessék az úttörő technikai szakköröket. De so­rolhatnánk tovább a példákat: a Pécsi Tanárképző Főiskola, egyebek mellett, módszertani segítséget nyújt a főiskoláknak, egyetemeknek az úttörővezető munkához. Az akcióprogram részletesen taglalja a kulturális élei to­vábbfejlesztésének teendőit is. A KISZ segíti, támogatja az ön­tevékeny művészeti együttese­ket. Segíti, irányítja az ifjúsági klubok munkáját. A honismereti mozgalom szélesítésére intéz­ményessé teszik a tanintézeti KISZ szervezetek krónikaírását. A Baranya megyei KISZ Bizott­ság akcióprogramja javasolja, hogy az egyetemek, főiskolák segítsék a falvak és a munkás­lakta területek közművelődését. A megyei KISZ bizottság szor­galmazza a Pécsi Egyetemi Színpad megindítását. A politikai programokhoz kapcsolódva meghirdeti a KISZ az „Edzett ifjúságért" tö­megsport mozgalmat. A KISZ —. erejéhez és lehetőségeihez mértén —• segíti a sportoláshoz szükséges feltételek megterem­tését. Az ifjúsági szövetség segíti a népgazdasági tervek eredmé­nyes végrehajtását is. Ennek éidekében különböző szakmai versenyeket, termelést segítő mozgalmakat szervez. 1975-ben is meghirdeti a fiatal kombáj- nosok megyei versenyét a ga­bona gyors betakarítása érde­kében, s meghirdeti a Ki mi­nek mestere? mozgalmat a me­zőgazdasági gépszerelők ré­szére. Nemzeti park a Kiskunságban Pénteken Kecskeméten hi­vatalosan bejelentették a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozását. A Duna—Tisza közén kialakult geomorfo­lógiai tájnak, állat- és nö­vényvilágának megőrzésére a Nemzetközi Természetvé­delmi Unió is felhívta a ma­gyar szakemberek figyelmét. Az eddig hóboríthatatlan puszták, erdők, tavak vé­delmét az urbanizáció is sürgette. A tudósok, s a he­lyi közigazgatási szervek munkájaként létrehozott nemzeti park kecskeméti székhellyel működik. Pécsett a XIV. autójavító telepén vizsganaponként harminc gépkocsi időszakos műszaki vizsgáját végzik el. A vizsgázott kocsiknak kilencven százaléka felel meg a műszaki követelményeknek. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXII. évfolyam, 10. szám 1975. január 11., szombat Ára: 1,20 Ft \ mL Vasűtkorszerűsítés 11 falunak bekötő út Korszerűbb 6-os út

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom