Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-10 / 9. szám

Az üzem néhány részlege. Elkészült az orfűi Herman Ottó tónál az új esőbeálló. Az Orfű—Abaliget autóbuszmeg­állónál épített másik esőbeálló nemcsak az időjárás viszontagságai ellen nyújt védelmet, hanem a várakozók a szép kilátásban is gyönyörködhetnek. Üdültetés egyenlősdi nélkül Megalakult a megyei zöldségtermelő társulás A szabadságot minden év­ben úgy várják a családok, mint az ünnepeket. Ilyenkor nem a kötelesség parancsol, több hétig ki-ki kedve, lehe­tősége szerint él. Ám nincs mindenki abban a kedvező helyzetben,- hogy össz­hang legyen igényei és lehető­ségei között. Az emberek több­ségének nincs telke, hétvégi háza, nem futja rendszeres külföldi utazásokia. Még a vállalati és a SZOT-üdülőkbe sem kaphat mindenki beuta­lót, mert kevesebb a hely, mint ahányon igényt tartanak rá. A szükségesnél kevesebbel legfeljebb okosan lehet gaz­dálkodni, de a keresletet nem lehet kielégiteni. Új üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradt. Jogos a kérdés: miért? Elég összeha­sonlítani a nemrég megnyitott, első osztályú szállodának is be­illő üdülőket a régi, többnyire családi házakból átalakított épületekkel, hogy magunk is válaszolhassunk. Egyszerűen — igényesebbek lettünk. A váro­siak leszoktak a falusi rokonok­ról, beutalót kérnek, mint a vidékiek közül is egyre többen, akik szintén üdülőben szeret­nék eltölteni a szabadságukat. Kényelemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, korszerű üdülőbe mindenki szí­vesebben megy, mint kevésbé kényelmes körülmények közé. A SZOT éppen ezért az el­múlt években kénytelen volt több régi üdülőt korszerűtlen­nek nyilvánítani. A SZOT ezért döntött a kö­zelmúltban az üdülési költsé­gek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alapté­tele helyes és igazságos: aki többet kap, fizessen többet, tehát mindenki, aki másoknál kellemesebb körülmények kö­zött akarja tölteni szabadságát. Az üdülőket ennek az elvnek megfelelően, akár a szállodá­kat, „osztályba” sorolták. Első-, másod- és harmadosztályú mi­nősítést kaptak, az árak a két első kategóriában emelkedtek, a harmadikban változatlanok maradtak. Naivság lenne azt hinni, hogy a január elsejétől érvé­nyes, magasabb térítések egy- csapásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését te­szik lehetővé, Még a felemelt költségek is csupán töredékét adják a szükséges fedezetnek. (Az első kategória dija a két hetes turnusra 504 forintra, a másodiké 336 forintra emelke­dett. Az országban az üdülők 30 százaléka tartozik az első, 31 százaléka a második, a fennmaradó 39 százalék pedig a változatlan áru harmadik kategóriába.) Az üdültetés fej­lesztésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az államháztartásra hárul. Mégis az a helyes út, hogy az üdülésben is megszűnjön az egyenlősdi. A megváltozott költségekben is a szociálpolitikai elvek érvé­nyesülnek. A kiskeresetűek, a nagy családot eltartók, a gyer­meküket egyedül nevelők to­vábbra sem fizetnek többet egy-egy beutalóért, mint eddig. A régi és az új ár közötti kü­lönbség azokra hárul, akik ed­dig az üdülésben velük egyenlő módon élvezték a kedvezmé­nyeket, holott náluk jóval ked­vezőbbek a körülményeik. Mohács az egész ország igényét biztosítja Az elmúlt esztendőben ösz- szesen 64 000 köbméter úgyne­vezett kemény-farostlemezt ké­szítettek a Mohácsi Farostle­mezgyárban, ami igen jó ered­mény. A 64 ezer köbméter fa­rostlemez azonban csak gyári szinten elég, a népgazdaság igénye ennél több. Hazánkban egyedül Mohácson gyártanak farostlemezt, a megoldást te­hát Mohácstól várják. A kong­resszusi munkaversenyek során a vállalat szinte valamennyi dol­gozója, brigádja tett vállalást a munka termelékenységének növelése érdekében. Ezen túl nagy gondot fordítottadba fej­lesztésre mind műszaki, mind egyéb téren. A közelmúltban megkezdett közel félmilliárd forintos re­konstrukció egységei sorra lép­nek be a termelésbe, s egy, újonnan épített gyádtóegység az idén kezdi meg a munkát első ízben — még nem teljes kapacitással. Ez azonban igen sokat jelent: 1975-ben 30 szá­zalékkal több farostlemez hagy­hatja el a gyár kapuit, mint tavaly. Úgy tervezik, hogy az idén először sikerül majd a népgazdaság teljes igényét ki­elégíteni, nem kell az import­hoz fordulni. A terv nagy: 90 ezer köb­méter farostlemez gyártása. Ehhez jelen pillanatban min­den feltétel biztosítottnak lát­szik. Sőt, szó van arról, hogy egy bizonyos mennyiséget ex­portálunk is. Egyelőre azonban egyéb tervszámok híján nem tudni, hogy mennyi lesz ez a- felesleg, s hogy milyen módon és milyen feltételek mellett in­dulhat a mohácsi -farostlemez Nyugatra. Eg* biztos: nagy az érdeklődés a határokon túl is e termék iránt. Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere ju­goszláviai hivatalos és baráti látogatását befejezve csütörtö­kön délután visszautazott Bu­dapestre. Búcsúztatására a belgrádi főpályaudvaron meg­jelent vendéglátója, Milos Mi­nies, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, külügyi titkár (külügyminiszter) és más személyiségek. Jelen volt Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete és Zegnal János, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Csütörtökön Moszkvában megtartották az Orenburg-nyu- gat gázvezeték építésével fog­lalkozó kormányközi együttmű­ködési bizottság első ülését. Az ülésen Mihail Leszecsko szov­jet miniszterelnök-helyettes el­nökölt. Az ülésen Magyaror­szágot Szekér Gyula nehézipa­ri miniszter képviselte. Az új gázvezeték a világ legnagyobb ilyen lét^ítményei- nek egyike lesz, 2800 kilométer hosszan húzódik majd a hatal­mas orenburgi gázlelőhelyek­től a Szovjetunió nyugati ha­táráig. Építésében - a szocia­lista országok gazdasági együttműködésének történeté­ben először — hét ország, Bul- 'gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió mű­ködik közre. E hatalmas közös vállalkozás lehetővé teszi az anyagi és műszaki erővel köz­reműködő európai szocialista • A konzervgyár és a MÉK is betársult # 160 milliós növényház beruházása indul a görcsönyi tsz-ben ven fűtött fóliatelep építését ez év második felében kezdik meg Görcsönyben és két lépcsőben ütemezve 1977-ben adják át végleges rendeltetésének. A telephez kapcsolódva egy hűtőházat is üzembe helyeznek, amely 100—150 vagon zöldség átmeneti hűtését és tárolását teszi lehetővé. Megnő a sza­badföldi terület is. A társuló tsz-ek 50 hektárral, az állami gazdaságok 100 hektárral nö­velik szántóföldi zöldségterme­lésüket, ami a nyári időszakban 300—400 vagon zöldáru több­letet jelent a lakosság ellátásá­ban. — Rné — Szekér Gyula moszkvai tárgyalásai Hét szocialista ország együttműködésével 2800 kilométeres gázvezeték épül országok energetikai mérlegé­nek jelentékeny javítását. Az 1420 mm átmérőjű csővezeté­ken évi 15,5 mifliárd köbméter földgáz érkezik majd Kelet- Európába. Szekér Gyula a szovjet fővá­rosban szerdán különmegbe- szélést is folytatott Scserbina olaj- és gázipari, építésügyi miniszterrel az .orenburgi gáz­vezeték építésében való magyar közreműködés részleteiről. Púja Frigyes a Vajdaságba látogatott Púja Frigyes, magyar kül­ügyminiszter jugoszláviai láto­gatásának harmadik napján, csütörtökön a Vajdaság tarto­mányban lévő Zrenjaninba (Nagybecskerek) Békéscsaba testvérvárosába látogatott el. A magyar miniszter megtekintette a Szervo Mihály mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari kombiná­tot, ellátogatott egy iskolába, amelyben a tanítás magyar nyelven folyik, ismerkedett a város nevezetességeivel. Láto­gatást tett a városi szkupsti- nában (tanács), majd részt- vett a tiszteletére rendezett díszebéden. A magyar külügyminiszter a kora délutáni órákban visz- szatért Belgrádba. Ha a fogyasztó megkérdezi, miért olcsóbb a szegedi pia­con a zöldség, mint Pécsett, aránylag könnyű rá válaszolni. Ott helyben termelik meg, Pécsre pedig „importálni” kell és a szállítási költség megdrá­gítja. Az évi 5 ezer vagon zöldséget felvevő Szigetvári Konzervgyár a nyersanyag két­harmadát, a boltokat ellátó BARANYAMÉK a szükséglet 50 százalékát más megyében szerzi be. Mintegy 2300 vagon zöldáru érkezik évente Baranyá­ba s ennek nagyrésze a Du­nán jön át Bácsból és más al­földi megyékből. Főleg ez drá­gítja meg nálunk a zöldség­árakat, amin csak egyféleképp segíthetünk, ha minél több zöld­séget itt helyben termelünk meg, s lehetőleg korszerű nagy­üzemi módszerekkel. Ezt a célt tűzték ki maguk_ elé azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek a görcsönyi Me- csekvölgye Tsz kezdeményezé­sére társulást alapítottak egy modern zöldségtermelő komp­lexum létrehozására. Az alapí­tó tagok — tegnap — január 9-én, csütörtökön tartották első közös megbeszélésüket Gör­csönyben arról, hogy milyen szervezeti formában kezdjék meg működésüket, egyszerű ter­melési társulásként, vagy kö­zös vállalatként. Végül is úgy határoztak, hogy kezdetben az egyszerűbb formát, a társulást választják, amelyben a gesztor szerepet a görcsönyi tsz tölti be. Ezzel létrejött az ország má­sodik zöldségtermelő társulása — Csongrád megyében, Fá­biánsebestyénben működik az első, de abban csak termelő- szövetkezetek vesznek részt — és egyben az első olyan hazai zöldségtermelő vegyes társulás, amelyben részvényesként a ke­reskedelem és a feldolgozó ipar is résztvesz, s ezzel a tár­sulás átfogja a zöldségágazat teljes vertikumát. A költségek egy részét a társuló alapító ta­gok adják össze, a görcsönyi tsz 10 millióval, a bólyi Kossuth Tsz 5, a drávasztárai tsz 5, n felsőszentmórtoni tsz 5 millió forinttal lép a társulásba. Az állami gazdaságok 10 millió, a BARANYAMÉK ugyancsak 10 millió, a BARANYATERMÉK 5 millió és a Szigetvári Konzerv­gyár szintén 5 millió for,.ittál járul hozzá a beruházáshoz. így már a tegnapi napon együtt volt az 55 millió forint, amelyhez a MÉK saját fejlesz­tési keretéből további 10 millió forinttal kíván hozzájárulni eh­hez a görcsönyi beruházáshoz, amelynek nemcsak helyi jelen­tősége nagy, de népgazdasági szinten is számottevő. A hiány­zó összeget állami támogatás­ból kapja meg a társulás. Az állam kiemelt támogatással, 94,2 millió forinttal járul hozzá a görcsönyi nagy beruházás megvalósításához, vagyis Ba­ranya megye zöldségellátási gondjainak megoldásához. A beruházás előkészítését a görcsönyi tsz megkezdte, a ta­nulmánytervet és a kiviteli ter­vet a pécsi AGROBER-nél Tneg- rendelte. A három hektár alapterüle­tű modern üvegház, és a hozzá csatlakozó 9 hektáros intenzí­Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 9. szám 1975. január 10., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya mégyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom