Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-09 / 8. szám
6 I 1975. január 9., csütörtök Dunantmi napló-A magánfuvarozók izsarölása ■ Amiről elfeledkezett a VOLÁN Idézet egy pécsi nyugdíjas leveléből: „Tizedik éve élek másodma- gammal a kis nyugdíjamból, melynek minden egyes forintját csak nagyon gondos számolással tudjuk beosztani háztartásunk szerény biztosítására. Különösen nehéz ez a téli hónapokban, amikor a tüzelőről is gondoskodni kell. Ezt hosszú éveken át úgy oldottuk meg, hogy 5—7 mázsánként vásároltuk a szenet, fát, mert cgy-egy alkalommal csak ennyire futotta a pénzünkből. Nos, mindez a múlt év őszétől felborult. Tíz mázsán alul nem vesznek fel rendelést, mert >— úgymond — a VOLÁN nem vállalja el a tüzelő házhoz szállítását. Kinek jó ez? Csak a maszek fuvarozóknak, akik egy-egy ilyen kis fuvarért nem egyszer többet számolnak fel, mint a megvásárolt tüzelő ára. Érthetetlen és felháborító, hogy éppen a legjobban rászorultak — a kis nyugdíjasok — estek el e szolgáltatástól, amelyre nem magyarázatot, hanem intézkedést várunk az illetékesektől..." t Kényszerhelyzet és uzsora Vörös Imréné, a TÜZÉP Vállalat Jászai Mari utcai eladási irodájának vezetője sem vitatta a panasz jogosságát. — Ez a szolgáltatás — mint mondotta —, tavaly január óta megszűnt. Iletve, úgy „módosult”. hogy a VOLÁN Vállalat nem fogad el 10 mázsán aluli szállításokat. Következménye, hogy azóta még jobban felvirágzott a maszek fuvarozás, hiszen nincs konkurrenciájuk. Ezért annyit kérnek egy-egy kis fuvarért, amennyit nem szégyellnek. Példákat is mondott. — Innen a telepről, legfeljebb a Petőfi utcába, a Rét utcába és a Pacsirta utcába vállalnak fuvarokat, 80—100— 150 forintért, ami nem egy esetben azonos, vagy csak álig kevesebb a vásárolt tüzejő értékénél. De arra is voft már példa, hogy szállítás közben „emeltek rá” még egy ötvenest a fuvardíjra. Olyképpen, hogy félúton megálltak és hatásos műfelháborodással közölték a fuvaroztatóval, hogy az visszaélt a jóhiszeműségükkel: „Mi nem tudtuk, maga meg nem mondta, hogy ilyen messze la-' kik. Ha nem fizet még egy ötvenest, akkor itt lerakodunk, vagy visszavisszük a telepre a tüzelőjét." A kapzsiságukról még any- nyit, hogy távolabbi helyekre, pl. Meszesre, Patacsra már nem is vállalnak fuvarokat. Ez „érthető”, mert sokkal kifizetődőbb számukra a közelebbi és ezért sűrűbb fuvarozás. A TÜZÉP Rákóczi úti központjában is az a vélemény, hogy a VOLÁN 12-es Vállalat illetékesei nem számoltak kellőképpen a múlt év januárjában kötött (5 évre szóló!) szállítási szerződésük fentebb említett következményeivel. Csirke István, a TÜZÉP Vállalat szállítási osztályvezetője módot adott arra, hogy beletekintsünk e szerződésbe. Pontosabban ennek egy időközben módosított passzusába, amely az eredetihez képest annyi „engedményt” ad, hogy a 10. mázsán aluli tüzelőt is elszállítják, de csak akkor, ha a vásárló megfizeti a 10 mázsáért járó fuvardíjat. — Természetesen ezt sem fogadtuk el — mondotta —, mert ezzel végképp átadtuk volna a terepet a lelkiismereti kérdésekkel legkevésbé törődő magánfuvarosoknak. Intézkedés a lelkiismeretlenség - ellen Laki Pál, a VOLÁN 12-es Vállalat igazgatóhelyettese erről így nyilatkozott. — Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a szállítási szerződés e kritikus passzusára a kényszerűség késztetett bennünket. Mert amíg korábban még válogathattunk a rakodó-munkásokban, s emellett szerződéses magánfuvarozóink is voltak, mindez ma mór a múlté. A jövedelmezőbb fuvar-, il* letve munkalehetőségek elcsábították őket a vállalatunktól. Ma ott tartunk, hogy a kiste- herbírású ’kocsijainkra — éppen a kistételű, s ezért szerényebb jövedelmet biztosító szállítások miatt — alig, vagy csak átmenetileg vállalnak munkát a gépkocsivezetők. Mégis igazat kell adnunk a TÜZÉP Vállalat illetékeseinek, mert arra valóban nem gondoltunk, hogy ezzel ténylegesen átadjuk a terepet a konkurrencia hiányát lelkiismeretlenül kihasználó magánfuvarozóknak. Ezért — mint mondotta —, mindent elkövetnek, hogy megelőzzék, megakadályozzák az uzsorafuvarokat. — Lehetővé tesszük a 10 mázsán aluli tüzelő házhozszállítását — mondotta. — Olyképpen, hogy 5 kilométeren belül 52 forint, 10 kilométeren belül 68 forint és 15 kilométeren belül 82 forintban állapítjuk meg a fuvardíjat, függetlenül attól, hogy 5 vagy 9 mázsa a szállítandó tüzelő súlya. De kilátásba helyezett más lehetőségeket is. — Ha megkapjuk az idei évre megrendelt 2 tonnás gépkocsikat, egyet külön erre a célra rekeszesre alakítunk át, amivel egyszer- s mindenkorra megoldjuk a kistételű szállításokat. Pálinkás György A’ilióHiesziőség postájából S VEYGESBOir 'ITALBOLT A fenti kép Túronyban készült. A címfestő valószínűleg hiányzott az iskolából, amikor a kétjegyű mássalhangzókat tanították. Peres Árpád felvétele Olvasóink írják Kié a játszótér? A Varsóny út és <g Kamilla út között kaptunk egy szép játszóteret, aminek a kismamák, a nagymamák egyaránt örültünk. De nem örültünk az ott lévő focipályának. Ugyanis ezt nem a kis gyermekek használják, hanem jól megermett nagy fiúk, akik tettleg is, szóval is elzavarják a kicsiket, nem beszélve arról, hogy egész nap fociznak drasztikus ordítások közepette. Én, mint két unokás nagymama, nem merek az unokáimmal lemenni, Példás segítés Egy vak asszony a Szabadság és a Szalai András utca kereszteződésében lévő villanyrendőrnél át akart a másik oldalra menni. Gyalogosok mentek el mellette, hagyták. Személygépkocsik vágtak át előtte a zöld jelzés után, fehér bottal a kezében ekkor már lelépett a járdáról. Ezután mi történt? A GC 02—83 rendszámú 16.30-kor a főpályaudvarról indult 50-es autóbusz sofőrje, — fiatal, szemüveges, barnasza- kálú, — amikor látta a vak nénit, megállt, leszállt, odaszaladt hozzá és átvezette az úttest szemben/lévő oldalára. Pillanatok alatt máris tovább indult az autóbusz. Mi utasok fellélegeztünk. A kezét nem szoríthattam meg, mivel a volánt fogta. Lélekben, a többi utassal együtt köszönjük e nemes emberi qesztust. Emrich Ferenc ny. építész hasonlóan a többiek ' sem. Ezért kérjük, hogy a focipályát építsék olyan helyre, ahol nem zavarják a kicsik játékát és az itt lakók nyugalmát. A focipálya helyét parkosítsák, hisz úgy is kevés a zöldövezet a Kertvárosban. Ugyanakkora régi lőtérből el vehetnének 'egy darabot, ahol az ifjúság — társadalmi munkával —egy kis sportpályát létesíthetne. Azt hiszem szívesen csinálnák. Németh Árpádné Varsány u. 8 Értéknövelő dísz? Végre teljesült a-r vágyam, november 9-én beköltöztem a Krisztina tér 21. IX. 38. sz. alatti új szövetkezeti lakásomba. örömöm — érthetően — nagy volt. Sajnos, azóta különféle bosszúságok egész sorát kell elviselnem. Ezek közül a legtűrhetetlenebb állapot a lift-ügy jelenti. Amióta beköltöztem, mindössze csak néhány napot működött a lift. Tulajdonképpen állandó jelleggel használhatatlan, annak ellenére, hogy a VILLGÉP liftszerelői gyakran látogatják, javítják. Szeretnéd olvasni a VILLGÉP illetékeseinek erre vonatkozó válaszát. Annál is inkább, mert nem hiszem, hogy a tízszintes épületekbe csak értéknövelő dísznek szerelték fel a liftet. Dr. Székelyhídi Gyula Az illetékesek válaszolnak Nyugdíjasok figyelmébe A névtelen és magukat Mártírok útja lakóinak nevező levélírók postai csomag, távirat, levél és nyugdíjkézbesítéssel kapcsolatos panaszára az alábbi választ kaptuk a Pécsi Postaigazgatóságtól : „A város területén dolgozó kézbesítők egy részénél lényeges túlterhelés mutatkozott, s ezért szükségessé vált számuk növelése. Az új kézbesítő járások kialakítása természetesen együtt jár a személyi változásokkal és a nyugdíj kifizetési rend módosításával. A nyugdíjasok nagy száma miatt a kézbesítők nem tudják egy nap alatt eljuttatni a nyugdíjakat. Ezt ugyanis sem a rendelkezésükre álló napi munkaidő, sem a kézbesítőknél lévő készpénz komoly összege nem teszi lehetővé. * A nyugdíjak fizetése általában minden hónap 20-tól, a hónap végéig esedékes. így természetesen van olyan terület is, ahol a nyugdíjak kifizetése a hónap utolsó napjaira tolódik elr A levélben arról is szóvolt, hogy az ajánlott levelet, közönséges levélként kézbesítették. A Postaszabályzat 50. §-a (3) bekezdése értelmében ajánlott küldeményt is lehet levélszekrény útján kézbesíteni. A jelenleg érvényben lévő belső utasítás értelmében ily- módon a belföldi feladású, nem express — utánvétellel nem terhelt és tértivevényes kikötés nélkül feladott ajánlott küldeményt lehet levélszekrény útján is kézbesíteni: ha a címzett a kézbesítés megkísérlésének idején nem tartózkodott otthon. Ez a rendelkezés a címzettek érdekeit szolgálja, mert az értesítővel nem kell lefáradniuk a postahivatalba a küldemény átvételére. Kántor Sándor igazgató-helyettes üzemviteli vezető „Szellemvasút” Megállapították, hogy a kérdéses személyvonat az utóbbi egy hónap alatt mindössze négy esetben késett, háromszor minimális (3,5 és 10 perc) és egyesetben 22 perc késéssel indult Szentlőrinc állomásról. A 22 perc késést nem a tehervonat, hanem ellenirányú személyvonat okozta, A teher- vonatra egy hónap alatt egy esetben kellett 5 percét várakozni. A fentiek szerint tehát szó sincs rendszeres késéről. Dr. Szilágyi Jenő osztályvezető-helyettes KENDE SÁNDOR TU.1C5G Lány 54. Bandival valami biztosan nem úgy van, mint másokkal, ebben biztos lehettem. Ezért féltem, ezért kellett volna megtalálnom. A bundás nőnél is megpróbáltam. Aki miatt azelőtt azt a közös szobát fenntartottuk. A szép, fekete kalapja, amiben délutánonként megjelent, istenem, milyen csodájatosan hullámzó, óriási karimája volt annak a fekete kalapnak, szebb a legszebb festménynél, akár bele is szerethettem volna a minden mozdulatra másképpen csillanó bársonyba! — de elfordultam, és ott is hagytam őket, mihelyt Bandi érte nyúlt, hogy. levegye. Pedig a bundából akkor még mindig nem bújt ki, hiába fűtöttem nekik olyan jó melegre a szobát. Öt, a bundás asszonyt, ott találtam meg, abban az albérletben. Nem voltam benne biztos, csak sejtettem, hogy megtartotta a szobát, vagy Bandi tartotta meg a részére. A szobát... Először is: mihelyt a lövöldözés a környéken elhalkult, aki kezdhette, tüstént el is kezdte a kapkodást a „jogaiért” — őt tehát simán és nagyon qyorsan kitették, miután a lakbért emberemlékezet óta senki se fizette ki. Másodszor és ráadásul: az illető szobából amúgy se maradt jóformán semmi, mert bizonyos bombatalálatok vagy aknabecsapódások szinte szétfröcskölték a falait, abban pedig az úristen egyetlen jámbor jószága se reménykedhetett, hogy éppen ez az asszony fog nekiállni falakat tapasztani. Maradt tehát a lépcsőház — az utcára elvégre nem vihette az ágyát! A kanyarodóban, ahol a lépcsősor derékszögben jobbra fordult, ez alá tolta be az ágyat, szorosan a hajlat védelmébe. Csak behúzott nyakkal ülhetett föl, különben beütötte volna a fejét a lépcsők aljába. De hát nem ült föl. Arra sem, hogy meglátott. Pedig megismert, a csúnya homályban is rám ismert. Nem tudom, mi mindennel takarózott s mennyire lehetett piszkos az az összevisszaság — az ösz- szes holmija az áqyon volt, és legfelső takaró gyanánt a bundája. A kalap talán az ágy alatt kapott helyet, vagy sehol. És savanyúság, hideg és huzatos savanyúság. Rövid a haja! — vagy mindig is ilyen volt, csupán én képzeltem bomló fürtöket a fekete kalap alá? Nyújtotta a kezét, utána gyorsan visszarejtette a hasára, a halom holmi alá. Tudta rögtön, hogy Bandit keresem. Mielőtt bármit kérdeztem volna, már mondta is: — Hülyéskedett, hogy Bécsbe megy . . . Engelt soha nem lehetett kiszámítani! Vártam a folytatásra. — Tudja, milyen bolond volt!... Megcsókolt. .. na, nem itt, hanem még odafönt!... Kértem, hogy maradjon. Mindig én kértem, ilyenek vagyunk mi . . . Nem akart. Ügy készülődött, mint máskor. Kérdeztem, hová siet? Azt mondta, Bécsbe , Most?!... Megvonta a vállát. Hát mikor? . .. Ügy látszik, tényleg elment. — Hát akkor... — Utánamegy?! - próbált fölülni. — Én? Hová? Visszadőlt. Keze a holmik alatt, tehát nem tudott legyin- teni. Csak a szája biggyedt gonoszul félre: — Meg fogja találni ... Maguk meg fogják egymást találni ... Akár indaihattam volna, más dolgom itt igazán nem volt. Udvariasságból vagy miből, megkockáztattam azért: — Segítsek valamit? — Itt??? Úgy szisszent föl, olyan sértett méltósággal, hogy gyilkossággal is fölért volna, ha körül-' nézek akkor. — Enni legalább . . . valamit... Azt hiszem, azért nevette el magát, mert annyira bátortalanul kérdeztem. Nevetni egyébként nem láttam akkoriban, hanem méltósáqqal és sudáregye- nes tartással lépett először mindig a tükör elé. Nevetett: — Hiszen már el se mehet! Valóban, csaknem teljesen besötétedett. — Jó, ahogy gondolja! — fészkelődött, s ropogott és nyikorgott alatta minden. — Ilyenkor már igazán nem tanácsos az utcán mászkálni, én csak erre gondoltam ... Olyan határozatlanul álltam és guggoltam ott, az ágya mellett — az idő meg múlt, csupán egy-egy ablakban imbolygott némi világosságféle. (Folytatása következik.) Jogi tanácsadó Z. Károly termelőszövetkezeti tag egyedül neveli két kiskorú gyermekét. Kérdése: az egyedülálló termelőszövetkezeti férfi tagnak is jár-e a gyermekek után fizetett vagy fizetés nélküli pótszabadság? Köztudott, hogy az elmúlt évben a munkaviszonyban álló kisgyermekes szülők pótszabadságra jogosultságát külön jogszabály rendezte. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter is szabályozta a pótszabadságot a termelőszövetkezeti tagok vonatkozásában. A 18/1974. (VII. 25?) MÉM sz. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a tagként folyamatosan dolgozó nőt és gyermekét egyedül nevelő apát évenként — a jogszabályban meghatározott fizetésn^küli szabadnapon túlmenően — a tizennégy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt, — három és ennél több gyermeke után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. Olvasónk, tehát a két kiskorú gyermeke után — ameny- nyiben azok tizennégy éven aluliak — öt fizetett szabadnapra jogosult. A szabadnapokat a termelő- szövetkezet olvasónk kívánságának figyelembevételével egyben vagy részletekben köteles kiadni. A fizetett szabadnapon túl, a 18/1974. (VII. 25.) MÉM sz. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében, annak a tagként dolgozó nőnek- és gyermekét egyedül 'nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Tehát olvasónk a gyermekei után fizetett és fizetésnélküli szabadnapok igénybevételére jogosult a most ismertetettek szerint. R. N.-né munkaviszonyban áll, de elhalt férje után özvegyi nyugdíjat és árvaellátást is kap. Szeptember és október hónapokban munkahelyén is és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól is megkapta az 50,<— Ft-os munka- bérkiegészítést. Novembertől már munkahelyén nem kapja a munkabérkiegészítést. Kérdése: Helyesen jártak-e el esetében és miért nem jogosult továbbra is két helyen a munkabérkiegészítésre? A munkáltatója későbbi eljárása a helyes, és jogszerű. A 31/1974. (VII. 15.) MT sz. rendelet 1. § (3) bekezdésének c) pontja szerint nem jár munkabérkiegészítés azoknak a foglalkoztatottaknak, akik nyugdíjban, járadékban vagy egyéb szociális juttatásban részesülnek. Ugyanis ezeknél a személyeknél — a nyugellátások és egyéb ellátások, valamint a gyermekgondozási segély kiegészítéséről szóló 32/1974. (VII. 15.) MT Aámú rendelet alapján — az említett juttatásokat az ellátást folyósító szerv egészíti ki. Olvasónk esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A munkabérek kiegészítésével kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium 4740/1974. (VI. 24.) sz. alatt közleményt is adott ki, amelyből félreérthetetlenül megállapítható a fizetési forma és a munkáltatók teendője. E közlemény szerint, ha a munkáltató nyilvántartásai „alapján nem állapítható meg, hogy a dolgozó a felsorolt juttatásokban részesül-e,* a munkabérkiegészítés első kifizetésénél a dolgozótól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy nyugdíjban, járadékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül-e. Szerkesztői üzenetek ..Volán" jeligére üzenjük, hogy minden rendben van, a fizetése is a beosztásának megfelelő. * Z. István, Siklós: A jogos és igazolt kárát az Állami biztosító rövidesen megtéríti. * Szabó Józsefné, Pécs: Ha édesanyja jelenlegi munkaviszonyát megszünteti, régi nyugdíja ezíel nem emelkedik.
