Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-07 / 6. szám

1975. január 7., kedd Dunántúlt napló 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykö­vete a kubai forradalom 16. évfordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a Margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Kál­lai Gyula és Nerhes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Keserű Já­nosáé könnyűipari miniszter, dr. Orbán László kulturális minisz­ter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyi államtit­kár, továbbá a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és a tár­sadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fo­gadáson a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos veze­tője és tagja is. Púja Frigyes Jugoszláviába utazott Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsa alelnökének, szövetségi, -külügyi titkárának meghívásá­ra hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. 4 NEW YORK: Az Egyesült Államok New Jersey államában hétlön egy 25 éves lérli meg­gyilkolta barátnőjét és annak két leánytestvérét. A vita he­vében először barátnőjét lőtte le pisztolyávalr majd menekü­lés közben az utcán össze talál­kozott az áldozat két testvéré­vel és azokat is megölte. A gyilkosságsorozat után három órával önként jelentkezeit a rendőrségen. 4 LISSZABON: A portugál külügyminisztérium hétfőn nyi­latkozatban közölte, hogy a kormány a Kínai Népköztársa­ság kormányát ismeri el a kí­nai nép egyetlen törvényes kép­viselőjének. A közlemény sze­rint Tajvan a Kínai Népköztár- scság szerves része. 4 4 PÁRIZS: Szovjet delegáció érkezett hétfőn Párizsba D. Gvisianyinak, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság al­elnökének vezetésével. A szovjet küldöttség a kedden megnyíló szovjet—francia tudo­mányos műszaki és gazdasági együttműködési vegyesbizott­ság XI. ülésszakán vesz részt. ♦ RÓMA: Az olasz főváros­ban nagy felháborodást keltett az a fasiszta merénylet, amelyet egy ismert baloldali diák ellen követtek el vasárnap éjszaka. A 21 éves diák életveszélyes álla­potban, eszméletlenül fekszik egy római kórházban. Az Unita és a Paese Sera napilapok fel­hívják a figyelmet arra, hogy a sorozatos fasiszta merényle­tek szervezett embervadászat jellegét öltik. Észak-Kaukázusban, a kraszno- dari területen lévő Upriszki ál­lami gazdaságban hatalmas ős­kori bálna maradványaira buk­kantak a szovjet tudósok. 4- AMMAN: Reza Pahlavi iráni sah és felesége, Farah hercegnő hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra a jordá- niai fővárosba érkezett. Az irá­ni uralkodópár Ammanból szerdán Kairóba utazik tovább. A saigoni rezsim folytatja véres területszerző kísérleteit Képün­kön: újabb egység indúl támadásra a Bien Hoa-i hatalmas légi­bázisról, ezúttal Phuoc Binh tartományi főváros térségébe. 4 MOSZKVA: Lengyelország moszkvai nagykövetsége a szovjet—lengyel diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulója al­kalmából hétfőn fogadást adott. A megjelentek közt volt And­rej Gomiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. Gromiko beszé­dében megelégedéssel emlí­tette meg, hogy a szovjet— lengyel kapcsolatok az elmúlt években tovább -erősödtek. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág következetesen folytatja békepolitikáját, amelyre az SZKP XXIV. kongresszusa hívta fel a világ összes békeszerető és haladó erőit. A reggeli olcsóbb... Miki Takeo miniszterelnök elhatározta, hogy a hagyo­mányos vacsorák helyett ezután kevésbé költséges reggelik keretében találkoí* zik a kormányt támogató nagytőkések vezető képvise­lőivel. A japán konzervatív politikusok és a nagytőké­sek közös vacsorái arra szolgáltak, hogy ezeken döntsék el, milyen politikai és gazdasági lépéseket te­gyen a konzervatív kor­mány: - „teaház-politika" néven ismert gyakorlat tö­kéletes összhangot biztosí­tott a politikusok és a mo­nopóliumok között. A va­csorák alkalmával született döntések sokkal fontosab­bak voltak, mint azok, ame­lyek a kormány ülésein vagy a parlamentben szü­lettek. Az ausztráliai Tasmánia fővárosában, Hóbortban vasárnap a sűrű ködben egy teherhajó beleütközött a tartományi főváros közúti hidjába. Az ütközés következtében az egy kilométer hosszú hid 89 méteres szakasza leszakadt és a vízbe zuhant, (felső ké­pünk). — A hidkatasztrófa áldozatait békaemberek keresik; az áldozatok számát 10—20-ra becsülik. Alsó képünkön: a szeren­csétlenül járt hajó legénységének megmentett tagjai a mentő­autóban. 4 NOTTHINGHAM: Ford, amerikai elnök közeli lemon­dását, Wilson brit miniszter- elnök bukását, az arany árának soha nem tapasztalt méretű zuhanását, Jacqueline Kennedy újabb szerelmi kalandját és Muhammad Ali vereségét jó­solja egy nottinghami jövőbe­látó, aki nevét azzal tette is­mertté, hogy állítólag négy nap eltéréssel megjósolta Nixon bu­kását és napra pontosan a Richard Burton-Elisabeth Tay­lor színészházaspár szakítását. 4 BELGRAD: Mario Soares portugál külügyminiszter Milos Minies, a jugoszláv kormány alelnöke, külügyi titkár meghí­vására hétfőn háromnapos hi­vatalos látogatásra Jugoszlá­viába érkezett. 4 MOSZKVA: Moszkvában vasárnap végétért a hagyomá­nyos „Orosz tél" művészeti fesz­tivál. A rendezvénysorozat kere­tében a Nagy Színház társula­ta számos balettet és operát mutatott be. A fesztiválra 25 országból több mint húszezer látogató érkezett. 4 KAIRÓ: Az egyiptomi ál­lamügyészség utasítására hét újabb személyt tartóztattak le a szerdai kairói zavargásokkal kapcsolatban. Az államügyész­ség előzetes vizsgálata szerint ez a hét személy volt a kilen­gések értelmi szerzője. 4 ADDISZ ABEBA: Az etió- piai ideiglenes katonai kor­mányzótanács vasárnap közle­ményt adott ki az eritreai tar­tomány képviselőivel egy hete folyó tárgyalásokról és hangsú­lyozta, hogy készen áll az erit­reai probléma békés megol­dására. 4 ÜJ-DELHI: Hét személyt, köztük öt vasúti tisztviselőt tar­tóztattak le Indiában a csütör­tökön végrehajtott pokolgépes merénylet kapcsán, jelentették be Bihar állam fővárosában. A merénylet következtében életét vesztette L. N. Misra, a szö­vetségi kormány vasútügyi mi­nisztere. 4 WASHINGTON: Ford ame­rikai elnök a hét végén a Fehér Házban megbeszélést tartott legfőbb gazdasági tanácsadói­val és Rockefeller alelnökkel az ország előtt álló súlyos gazda­sági problémákról. Az elnök aláírt egy 4,5 milliárd dolláros pótlólagos megajánlási törvényt, amely elsősorban a munkanél­küliek növekvő seregének segé­lyezését szolgálja. A tanácsko­zás során a szakemberekkel számos alternatív javaslatot dol­gozott ki a gazdasági és az energiahelyzet javítására. 4 SAIGON: A dél-vietnami nemzetgyűlés szombaton rekord- összegű — egy milliárd 146 mil­lió dolláros — költségvetést sza­vazott meg 1975-re. A költség- vetés 50 százalékát katonai ki­adásokra — főleg a több mint egymilliós hadsereg fizetésére - fordítják. 4 BELGRAD: Jugoszlávia Ma­cedón tagköztársaságában az elmúlt hét végén megszületett az idei tél „hideg-rekordja”: Bitóidban szombaton mínusz 20 fokot, vasárnap pedig mínusz 23 fokot mértek. Az időjárás érdekessége, hogy ugyanakkor a várostól alig 40 kilométerre fekvő Ohridban „csak” mínusz 6 fok volt. Kommentar Arafat nyilatkozata A cionista és amerikai politika — , katasztrófapolitika Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője a Monde beiruti külön- tudósítójának adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a pa­lesztinok meg fogják alakítani ideiglenes forradalmi kormá­nyukat, s „annak székhelye ott lesz, ahol legjobban szolgál­hatja majd a nemzeti ügyet. — Mint mondotta — e kormány első feladata az lesz, hogy meghiúsítsa a cionisták és az amerikaiak intrikáit, amelyek­ben egyes arab államok is részt vesznek”. Ezek az intrikák arra irányulnak, hogy kizárják a palesztin népet egy esetle­ges közel-keleti rendezésből, megtorpedózzák a genfi konfe­renciát, az úgynevezett kis lé­pések jelszavával minden nem­zetközi ellenőrzés nélkül foly­tassák a tárgyalásokat, s távol tartsák azoktól a Szovjetuniót, a palesztin nép hű barátját, valamint Waldheim ENSZ főtit­kárt, a Biztonsági Tanács kép­viselőjét. Washington és Tel- Aviv már konkrét javaslatokat tett Kairónak és Amman-naka Sinai félsziget, illetve Ciszjor- dánia egyes részeinek vissza­adásáról. Az amerikaiak és cio­nisták nem titkolják, hogy ezzel el akarják szigetelni Szíriát, s meg akarják bontani a pán- arab szolidaritást, mely a ra- bati csúcsértekezlet határoza­tában konkretizálódott — jelen­tette ki Arafat. „Ezek az intrikák azonban kudarcra vannak ítélve, mert ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a palesztin népet — folytatta a palesztin vezető. — A közel-keleti helyzet rend­kívül súlyosbodna, ha Egyip­tom nemcsak katonai, hanem politikai engedményeket is tar­talmazó külön-egyezményt köt­ne. Ebben az esetben megtesz- szük majd a szükséges intéz­kedéseket s kemény csapás éri majd az Egyesült Államok és általában a Nyugat létérdeke­it." Arafat rámutatott: a cionista vezetők egy újabb konfliktus kirobbantásával akarnak kiutat találni abból a politikai, gaz­dasági és katonai zsákutcából, amelybe jutottak s olyan elva- kultságról tesznek tanúságot, amely kalandok útjára vezeti és katasztrófába dönti majd őket. Az arabok — még ha a cio­nisták sikereket is érnének el egy újabb konfliktusban — hosszúlejáratú, felörlő háború formában folytatják majd küz­delmüket és' e konfliktus meg­húzná a lélekharangot az ame­rikai és nyugati befolyás felett az arab országokban. Ebben az esetben az arabok nem tehet­nének különbséget az ameri­kaiak és nyugat-európaiak kö­zött. S a gazdasági katasztrófa- a dolog természeténél fogva — valamennyi nyugati országot érintené. Az Egyesült Államok most katonai beavatkozással fe­nyegetőzik, azzal, hogy meg­szállja majd az olajkutakat. Megfeledkezik azonban két fontos tényezőről: 1. Az arabok ebben az eset­ben fel fogják robbantani az olajkutakat, 2. Az Egyesült Államok nem uralkodik az egész világ felett, s az arabok hatalmas szövet­ségesekre számíthatnak a nem­zetközi közösségben. „Mi nem vagyunk a kataszt­rófa-politika hívei — hangsú­lyozta végül Arafat. — Egyik kezünkben a puskát tartjuk, hogy védelmezzük törvényes jo­gainkat, de másik kezünkben olajágat nyújtunk, s reméljük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja megengedni az im­perialistáknak és cionistáknál«, hogy azt kitépjék kezünkből”. Arismendi Moszkvában Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra hétfőn Moszkvába érkezett Új rendelet a lengyel turisták deviza-ellátásáról A lengyel pénzügyminisztéri­um új rendelettel szabályozta a turisták deviza-ellátását. Az 1975. február 1-én életbe lépő rendelet szerint a szocilaista országokba egyéni turistaként utazó minden lengyel állam­polgár két évenkint összesen 6 ezer zlotyt válthat át külföldi valutára. 7 éven aluli gyerme­keket a fele összeg illeti meg. A zlotyt a megfelelő turista ár­folyamon számolják el. (Ez ma­gyar viszonylatban plusz 30 szá­zalékos kezelési költséget je­lent - a szerk.). A fenti álta­lános elv alól Magyarország kivételt képez, forintra ugyanis kétévenkint, személyenkint csak 4000 zloty igényelhető, a len­gyel-csehszlovák és a lengyel— NDK kishatárszéli forgalomban minden lengyel állampolgár két évenkint összesen 400 koronát illetve negyedévenkint 100 már­kát (két évenkint 800 márkát) válthat át. Ágyúnaszád és diplomácia A gyarmatosítás fénykorá­ban — és ez történelmi lép­tékkel mérve nem is volt olyan régen — a hódítók egyértelmű erőfölénye gya­korivá tette az egyszerű és gyors „akciókat". Elég volt hatalmas területű, de gyenge, mert elmaradott országok, vizein megjelennie néhány spanyol, holland, később an­gol vagy francia ágyúnaszád­nak ahhoz, hogy a betolako­dó diktálja a feltételeket. Az erőszak napirenden volt az erősek részéről, mert nem jelentett igazi kockáza­tot. Csakhogy azóta sok víz folyt le azokon a folyókon is, amelyeken akkor oly otthono­sak voltak az idegen ágyú­naszádok. A világban pedig olyan változások mentek .vég­be, amelyek nemcsak kérdé­sessé, hanem egyszer és mindenkorra elavulttá tették az ágyúnaszád-diplomáciát. Korunkban bizonyos fon­tos kérdések megoldására az egyetlen lehetőség éppen az ágyúnaszád _:<üli diplo­mácia maradt. Ez derül ki a világszerte nagy meglepetést keltett és sokat kommentált Kissinger-nyilatkozat legfris­sebb visszhangjából is. Az előzmény: az amerikai külügyminiszter a Wall Street- hez közelálló befolyásos lap­nak, a Business Weeknek nyi­latkozott világpolitikai kér­désekről, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről és az olajválságról. Ebben, igaz, ^feltételesen, a jelenleginél mélyebb krízis esetén elkép­zelhetőnek tartotta, hogy az Egyesült Államok erőszakot alkalmazna a nagy olajter­melő országok ellen. Voltak, akik annyira hihe­tetlennek tartották ezt a le­hetőséget, hogy azt remél­ték, a nyilatkozatot talán ki­vételesen „nem egyeztették” a Fehér Házzal. Ez csakha­mar hiú reménynek bizonyult. Az elnök sajtótitkára világos­sá tette, hogy Gerald Ford egyetért a nyilatkozattal, a visszhang szinte ugyanolyan egyértelmű, mint a nyilatko­zat, csak persze más előjel­lel... Az arab világ véleménye nem szorul részletes elem­zésre, ezt Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára azonnal ki is fejtette. A hazai és a nyugat-európai reagálás élessége azonban alighanem meglepte Washingtont. Ma­gában a képviselőházban azonnal elhangzott az a ki­jelentés, amely „kérdéses­nek” tartja egy ilyen fenye­getés „hasznosságát". Helmut Schmidt bonni kan­cellár a Spiegelnek adott nyi­latkozatában nem titkolta: aggódik amiatt, hogy az NSZK belekeveredhet egy olyan akcióba, amelyet nem helyesel. A La Cité című bel­ga keresztény lap „hihetet­len ballépésnek” nevezi a nyilatkozatot, a nyugatnémet Neue Ruhrzeitung pedig re­méli, Washingtont elgondol­kodásra készteti a nyilatko­zat visszhangja. Úgy tűnik, korunk éppoly kevéssé közege a fenyege­tésnek, mint az ágyúnaszád­nak — a sivatag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom