Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Szerelmem, Elektra. Gyurkó László drámájából irta a szerző és Hernádi Gyula. Rendezte: Jancsó Miklós. Főszereplők: Törőcsik Mari, Madaras József, Cserhalmi György, Balázsovits Lajos. Jancsó új, különleges hangvételű filmjét januárban Pécsett az art kinó-ban mutatják be. pécsi jaiuunm estek SZÍNHÁZ Giricz Mátyás rendezte a „Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról" című musicalt, amelyben a főszerepeket Szilvássy Annamária és Holl István játssza. Viktor Rozov Szituáció című drámáját mutatják be a Pécsi Nemzeti Színházban. A szovjet drámaciklus keretében a Rozov-alkotást Nógrádi Róbert rendezi. A főbb szerepekben Vári Évát, Labancz Borbálát és Szegvári Menyhértet láthatják a színházlátogatók. FILMSZÍNHÁZ Az Ámokfutás című színes új magyar film egy szerelmi háromszög: alig 48 óráig tartó szerelem történetét mondja el. A mozilátogatók megnézhetik még a világhírű „A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre” című amerikai filmalkotást. ZENE A Liszt-teremben 20-án Bolbericz Tamás vezényli a Pécsi Filharmonikus Zenekart. Közreműködik Lehotka Gábor (orgona) és a Mecsek Fúvósötös. Hubert Ber- gant jugoszláviai zongora- művész előadói estjét tartják meg 22-én szintén a Liszt-teremben. A mind népszerűbb Csontváry zenei matinésorozat keretében 26-án — ezúttal — Pécsett először lép fel dalokkal Németh József magánénekes, Petényi Ilona színművész pedig Arany-balladákat ad elő. KIÁLLÍTÁSOK A Pécs városi Tanács Kiállítótermében, a Déryné utcában 9-én a Képzőművészek Dél-dunántúli Szervezete és a Pedagógusok Szakszervezete közös rendezésében a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére jubileumi kiállítás nyílik. A Színház téri Kisgalériában 2-tól az érdeklődők megtekinthetik Tardi Sándor budapesti grafikusművész, 20- tól Pauer Tamás fotóművész tárlatát. A Mecsek Fotóklubban, a Doktor Sándor Művelődési Központban 24- én a Budapesti Fotóklub fiataljai mutatkoznak be alkotásaikkal. RENDEZVÉNYEK „Munkások a képtárban" címmel új sorozatot indít a Pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Kulturális Rendezvények Irodája január 4- től. Minden szombaton az érdeklődő szocialista brigádokat a múzeum művészettörténészei a Pécsi Modern Magyar Képtárba kalauzolják el. A Steinmetz Művelődési Házban a Mesevasárnap című sorozat keretében 12- én a szülőknek előadásokat tartanak a gyermeknevelésről, míg közben gyermekeiknek meseműsort szervez a művelődési intézmény. A Gárdonyi Géza Művelődési Házban 11-én „Nevess velünk!" címmel műsort ad a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat irodalmi színpada. Ugyanitt 25-én „Aki ember, most álljon ki" című népdalestre kerül sor. A József Attila Művelődési Házban 8-án a Nyolcadik osztályosok klubjában az egzotikus zenékről hangzik el előadás, 12- én a Szóljatok szép szavak versmondó-verseny megyei döntőjének a résztvevői vetélkednek. 18-án a KISZOV 15 éves táncegyüttese jubileumi műsorral szerepel A napsugár nyomában jártak KAMERÁVAL A FÖLD KÖRÜL A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk Marxnak, Engelsnek és Leninnek a nőkérdésről és a családról írt, e problémakörrel kapcsolatos cikkeit, megjegyzéseit. A szemelvény-gyűjtemény melléklet részletet közöf Clara Zetkin: Visszaemlékezések Leninre c. írásából is. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének gondozásában jelent meg — Böhm Antal tollából — A középrétegek helye a társadalomban. Herbert Marcuse és a harmadik erő filozófiája címmel a lengyel Jozef Forgosz veszi marxista kritikai bírálat alá Herbert Marcuse tanait. A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó könyvtár sorozatban jelentette meg Kaffka Margit három kisregényét, Két nyár címmel; a kötethez Bodnár György írt utószót. Kenyeres Zoltán tanulmánykötetének címe: Gondolkodó irodalom. Megjelent Kis Ervin regénye, az Origenész, Módos Péter: Lecke fiúknak című regénye; Molnár Gál Péter tanulmányokat, portrékat közlő kötete, az Izgága színház; Kondor Béla verseskötete, a Jelet hagyni és Kis Ferencé, a Munka és szerelem; utóbbihoz Juhász Ferenc írt bevezetőt. Irodalomtörténeti kuriózum Gárdonyi Géza Titkos naplója, melyhez Z. Szalai Sándor irodalomtörténész írt bevezetést és utószót. A Magyarország felfedezése sorozat 12. köteteként látott napvilágot a Molnár Géza pesterzsébeti szociográfiai riportjait tartalmazó Külvárosi barangolás. A Gondolat Könyvkiadó Társadalomtudományi Könyvtárának új kötete a Történelem és filozófia; ez a mű a szovjet filozófiai kutatások legfrissebb törekvéseit mutatja be, Huszár Tibor válogatásában. A Világjárók sorozatában látott napvilágot Ignácz Rózsa és Vámos Magda útleírása, a Tűzistennő Hawaiban egykor és most. rintos heverő, hófehér, francia, kör-alakú, uralja az egész szobát. A tévé vaslábakon, forgatható, a mennyezetről dísz-cserepek lógnak, a dísz-cserepekhez méltó nem közönséges növényekkel. Az egyik fal szépen erezett fenyőfa borítású a padlón állatbőrök. „Na?" — Csodálatos, — mondom miközben fűzöm a cipőmet. — erre a cseppet sem diszkréten odakészített gyékénypapucsok figyelmeztetnek — és amikor leülök a „húszezer forintra" úgy érzem, mintha múzeumban lennénk. A modern otthon múzeumában. Házigazdám kérés nélkül vállalja a tárlatvezetést: ezt a Domus5 ban vettük Pesten, egyedi darab, gondolhatod, hogy nem könnyű hozzájutni, ez az ipar- művészetiből van, nem azért mondom, de ezt a keramikust jegyzik most a legjobban, ezt innen, ezt onnan ... Tizenkétszer harminc percig láttuk a nagyszerű természeti tájakat, jártunk a napsugár nyomóban, hogy egy kicsit felfedezzük Földünket, a vulkánokat. az őserdőket, a földkéreg fejlődésének útját. Vezetőnk, a szakértő dr. Balogh János akadémikuson, Halász Mihály operatőrön kívül Rockenbauer Pál, a televízió rendezője és — részben — a sorozat írója volt. Csodáltuk a különös tájakat, állatokat, növényeket, hallgattuk a külföldi tudósokat, láttuk a különböző földlakókat — s minden nézőben, s több kritikában is felvetődött a kérdés: vajon a tévések saját magukról, úti élményeikről miért nem szóltak? Miért nem tudtunk meg többet a nehézségekről és az örömökről, amelyek egy ilyen tíz és tízezer kilométeres utazás természetes velejárói. És ezen túlmenően: nem fájt-e szétszabdalni, témánkénti rendezésben újra teremteni ezt a hatalmas filmmennyiséget? Rockenbauer Pál egyetért: — Fájt bizony! Hatvan-hetvenezer kilométer — nem számoltuk ki pontosan mennyi — színes filmanyagát szinte centinként kellett újra sorbarakni. És az úti élmények?! Ehhez néhány dolgot el kell mondanom a körülményekről. A filmet a Magyar Televízió készíttette ugyan, de a Hungarofilm megbízásából és költségére. Ezért cserébe exportképes műsort kellett produkálnunk a földkéreg fejlődéséről, hogy a „belénkfektetett" összeg megtérüljön. És a műsor megvásárlóit egyáltalán nem az érdekli, hogy hogyan utaztunk, milyen nehézségeket kellett legyőznünk, hanem a sorozat témája, amely — remélem — ettől függetlenül is hasznos ismeretterjesztést szolgált. # Elégedett a sorozattal? — Tudom, hogy hasznos volt a munkákn, mégsem vagyok elégedet?. Mindjárt találok persze mentséget is a magunk számára, hiszen ez volt az első ilyen nagy vállalkozásunk. Nagyon kevés tapasztalattal rendelkeztünk. Nagyon hosszan készültünk fel, nagyon fontos, tudományos alaptételt akartunk bizonyítani — és ez a felkészüHideget érzek, az idegen- ség hidege merevvé teszi mindkettőnk mozgását. Próbálkozom a hangulat fűtéssel. Emlékszel? — Tíz valahány éve ott a Petőfi utcai garzonban éjszakánként ültünk a rozzant sezlonon, telebagóztok a szobát, és ha megtelt a hamutartó, a virágcserépben nyomtuk el a csikket...' Emlékszel? Osszepacáztuk az íróasztalodat, sárgombócokkal ragasztottuk tele a szőnyeget, és megíttuk még a feleséged körömlakk ízű diólikőrjét is... és egymás szájából loptuk a szót és hegymozgató indulat feszült bennünk... Emlékszel? — Igen, — mondja olyan hangon, mintha a padlóra hamuztam volna, — hót igen, csórók voltunk ... Nem, nem, ebben a szobában már soha többé nem lesz meleg ... Régóta rág egy kérdés, most lés mégis kevés volt. Még részletesebb, még pontosabb előtanulmány kell, hiszen az utazás során adódó váratlan helyzetek, szervezési nehézségek ugyanis okoznak elég kondot. # Mi maradt ki a sorozatból? Teljes-e a kép a Föld felszínéről? — A kép szinte teljes. Két terület maradt ki tulajdonképpen: a számunkra meglehetősen ismert mérsékelt égöv és Kelet-Afrika szavannái. # Sok érdekes emberrel ismerkedett meg, például a műsorban megszólaló külföldi tudósokkal, de gondolom, rajtuk kívül is érdekes ismeretségekre tettek szert. — Szívesen keresek kapcsolatot és hamar szót is értek az egyszerű emberekkel. Ezek a találkozások az út legkedvesebb élményei. Egy pápua faluban megvettünk egy disznót, hogy megvendégeljük vele a falu lakosságát. Sehogyan sem értették. Hogy valaki megfizessen egy állatot és azután velük etesse meg! Hálából leölték a falu kakasát és ők is megajándékoztak bennünket. Nagyon tiszták az érzelmeik, őszinték az igen-jeik, a nem-jeik. # Milyen közönségvisszhangra talált itthon a sorozat, ezt várták-e? — Gratuláló levelek érkeztek gyerekektől és idős hölgyektől, sok érdeklődés egyes részletek iránt, meghívások előadásra, élménybeszámolóra. És még valami, aminek a legjobban örülök: a munkás- szállásokon állandó program volt a műsor megtekintése. Ha e szállások lakóit sikerült lekimondom: miért nézünk kicsit sandán az otthonülőre, a mindig hazasietőre? Rágódásom igencsak szerény végterméke egy tétova gondolat: talán lapul bennünk valami irigység, mert azt, amit mi ezernyi élményben keresünk, — ők megtalálják otthon? * Otthon. Már nyúlnék is az értelmező szótárért, hogy megkeressem a meghatározást, de még idejekorán visszakapom a kezem: a rideg és pontos tudományos megfogalmazást, az érzelem nélküli definíciót úgysem tudnám elfogadni, az nem az az otthon, amire én gondolok, az csók egy szó, hat betű, amelyet mindenki más és más tartalommal tölt meg... ... Eszembe jut a Moravia novella két kis kurtizánja, akik ültetni a képernyő elé, ha őket érdekli, amit csináltunk, s legfőképpen, ha ők megértik — akkor nem volt hiábavaló, amit csináltunk. Mert az alapvető célkitűzésünk is ez volt: mindenki számára hozzáférhető, érthető ismeretterjesztő sorozatot akartunk készíteni. T. A. mindenre hajlandók — de nem otthon, a lakásunkban, mert „az otthon az szent”, oda nem szabad bevinni a rosszat, a bűnt... Eszembe jutnak birsalmaillatú, csipketerítős porcelánfigurás szobák, csupa- könyv szobák, nagy erkélyek és vaksi ablakszemek, ridegen szép és olcsón meghitt lakások, paloták és kunyhók ... otthonok ... És eszembe jutnak a nadrágomba kapaszkodó me- csekjánosi csöppségek, akik majd csak így ismerik a fogalmot önálló életük megteremtéséig : gyermekotthon ... Eszembe jutnak a kérő-szemű öregek, a soha-haza-nem- igyekvők, akiknek csak lakásuk van, otthonuk nincs, az egyedül élők és a kettesben magányosak ... És eszembejut az édesanyák útra bocsátó mondata: ide mindig visszatérhetsz, ez az otthonod. D. Kónya József Egy sikeres tévé-riportról Fiatalok gyára Huszonnyolcadikén ment a tévében László Lajos forgató- könyvéből készült riportfilm, a Fiatalok gyára. Pécsi téma — pécsi szerzővel. Sikerült túlmutatni vele a provincián, országos érdekű volt. Pályakezdő fiatalokról szólt, a pályakezdés országos érdekű téma és ahogy erről beszéltek szereplői, ugyanúgy szólnának, beszélnének róla az ország bármely gyárában. ma — pályakezdők egy gyárban, egy gyár életében — amelyről az író úgy érzi, hogy sajátja, amellyel önmagát is kifejezheti és amely munkáját fémjelezni fogja. Joga, sőt kötelessége felmutatni és érvényesíteni ezt az értéket, mint saját, öntörvényű alkotását. Kísértés Egyéni hang De a hang mégis valahogy egyéni, ezért érdekes volt, a válaszok el nem hangzott kérdésekre adódtak, helyesen, mert a fiatalság kérdései eleve bennünk élnek s nemcsak fiatalokban, hanem mindazokban, akik számontartják az életbe belépő új munkásgeneráció helyzetét, sorsát a jövőben is. Az érdek, amelynek megfelelően ez a gyári riport íródott, nemes emberi érdek, noha a hagyományos gyári-üzemi beállítás és környezet a már megszokott s éppen emiatt imitt- amott unalomba hajló riportokat idézte volna. A megszokottakat, ahol minden szó és mozzanat termelés-érdekű, legyen bár kritikai avagy dicsérő, olykor reklámszerű a hangja. A Fiatalok gyárában nem hiányzik a termelés fontossága, sőt, csupán a sorrend ezalkalom- mal olyan, hogy előbb az ember, az ifjak hangja szól, de ahogyan megszólal a hangjuk, abban ott munkál a termelés sokrétűsége, követelményeinek egész rendszere. Szerintem ez helyes, mert a riport belső szerkezete így megtelik élettel, s az életről, a fiatalokéról kerekedik a szó, ők maguk szövik. Segít hozzá az operatőr is, amint életük egyes mozzanatait, szemük he- lyenkint sokat mondó villanásait elkapja és szakállas, „ezer- hajú" portréik mögül felvillantja q tiszta vagy éppen tisztuló emberi arcot. Égyszóvol a nézőnek szánt élmény igazát, a riport hitelét. Szabadjon ezen a ponton elkanyarodnom — elrugaszkodnom — magától a riporttól, amelynek, mint tévé-műfajnak megvan a maga jelentősége, szerepe, értéke, de kár lenne „túl lihegni". Amiért alkalmi kritikusként szót vállaltam, hadd folytassam a vállalkozással, amely László Lajos érdeme, elhatározott írói útja, tevékenysége; a munkásábrázolás. Könyvben, az Uránbányászokra utalok, s most a riport forgató- könyvében. Van egy „csodaszere", az azonosulás. A témával és a munkással. A művészi alkat kivételes képessége, hétköznapiasan az írói, művészi magatartás. Egyedi, csakis az íróra, a művészre jellemző sajátos érték, az azonosulni tudás. Amikor felmerül egy téDe, ott áll a kísértés, saját „jólfelfogott érdeke” is, mert „nyilván" könnyebb dolga, körjnyebb „sikere” lesz, ha úgy ír, hőseit úgy választja meg és sorsukat úgy formálja — akár egy tévé riport erejéig —. hogy az pontosan megfeleljen bizonyos „elvárásoknak”, helyesebben koncepcióknak. Az író, ha ezt szolgálja és nem o valóságosból indul ki, lemond arról, aki és csupán bizonyos szempontok, esetleg a tudatlanság szolgája lesz. És ezzel együtt lemond arról is, hogy műve hozzájáruljon az élet formálásához, hogy gondolatokat, ellenvéleményeket is keltsen és — tisztázzon, ne csak elismerő dicséretet. Lászlónak egyesek szemére vetették Uránbányászok könyve után, hogy nem kifogásolják ezt sem, de csak, ha ugyanakkor nem feledkezik meg a „pozitív hősökről” sem. Egy cigány, egy pápa alapon? Hiszen a „legnegatívabb hős” is lehet pozitív figura, ha — mint az Uránbányászokban is — az író ezt eszmeileg meg tudja mutatni, ha az eszme megtartó, tisztító és felemelő erejét dolgozni érezzük benne is, a negatív hősben csak rosszabb feltételek és nagyobb nehézségek árán és ha ezt az élet is igazolja. Nem értik... A Fiatalok gyára tévé-képei is ezért szépek, nem egy jelenetben megindítóak. Emlékeztetek a már említett brigádvezetőre, aki családos és akinél a többiek - akik szinte csak sportból dolgoznak, mert otthon mindenük megvan — nem értik, miért költi „linkre", azaz társadalmi munkára az idejét... Pécsről sok művész, író indult el a maga egyéni útján. László most van távozóban. De elindulhat valaki Pécsről úgy is, hogy Pécsett marad — ha nemcsak alkotásaiban, de lehetőségeiben is túllépheti a provinciát.
