Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-05 / 4. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 5., vasárnap Hz Országos Anyag­ős ArHíwatal KÖZLEMÉNYE az 1975. január 6-án életbe lépő fogyasztói árváltozásokról X,<*C,X*X*X,X,X*X*X*I*X*X‘X*X*X*X*X’X*X,X,X*X,X*X*X*X-X-X'X*X*X*X*X'X*X*X*X'X*X’X'X,X,X’X*X'X'X Egy festmény bemutatkozőso Január 1-én a kormány ha­tározatának megfelelően né­hány, a nagyméretű világpiaci áremelkedéssel leginkább érin­tett ágazatban felemelték a termelői árakat. A termelői áremelést kiváltó okok miatt szükséges módosí­tani egyes területeken a fo­gyasztói árakat is. Erre 1975. január 6-án kerül sor, a ter­melői áraknál lényegesen szű- kebb körben és kisebb mér­tékben. Az állami költségvetés azok­nál a fogyasztási cikkeknél, amelyeket a lakosság széles rétegei rendszeresen vásárol­nak, vagy amelyeknek pl. a háztartási munka megkönnyíté- tésében számottevő szerepük van, illetve a gyermekcikkek­nél és a lakosság szerényebb jövedelmű rétegei által kere­sett olcsóbb áruknál a terme­lői árakban bekövetkezett emelkedést túlnyomó részben közömbösíti. Egyes cikkcsoportokban az árak részben emelkednek, rész­ben csökkennek. Ez a helyzet pl. a ruházati cikkeknél, ahol az árnövekedések és csökken­tések összességükben kiegyen­lítik egymást. Az egyes területeken a je­lentősebb árváltozások a kö­vetkezők: A kohászati termékek köré­ben a hengerelt és húzott ter­mékek (különféle lemezek, hu­zalok, szalagok, csövek) ára átlagosan kb. 10 százalékkal emelkedik. A vas- és műszaki cikkek kö­zül a háztartási villamos hű­tőszekrények, mosógépek, cent­rifugák, porszívók, forróvíztóro- lók, motorkerékpárok, személy- gépkocsik, híradástechnikai termékek zománcozott és alu­míniumedények stb. fogyasztói ára változatlan marad. A sodronyfonatok, lakatok, evő- és tálalóeszközök, ház- tartási vágóeszközök, motorke­rékpár alkatrészek ára részben emelkedik, részben csökken. 5—8 százalékkal emelkedik a kéziszerszámok, vízszerelvé­nyek, csaptelepek, épületvasa­lások, zárak, szegek, általános szeráruk, valamint átlagosan 21 százalékkal a mezőgazda- sági szerszámok ára. A fürdő­szoba felszerelési cikkek kö­zül a fürdőkád ára 12 száza­lékkal emelkedik. A tüzelőbe­rendezéseknél általában 2—6 százalékos az árnövekedés. A kerékpárok óra 5 százalékkal, az alkatrészeké 3 százalékkal drágul. Egyes elektromos ház­tartási kisgépek áremelkedése átlagosan 5 százalék. A szá­razelemek ára kb. 40 százalék­kal emelkedik. A vegyipari termékek közül a mosó- és mosogatószerek, a szappanok, a fogkrém és a csecsemőápolási cikkek fo­gyasztói ára nem emelkedik. A világító petróleum ára vi­szont a jelenlegi 4 forintról 6,20 Ft-ra növekszik. Emelke­dik egyes háztartási tisztító- szerek fogyasztói ára is, más tisztítószereknél (egyes bútor- fényező, szőnyegtisztító szerek) az árak csökkennek. A kozmetikai cikkek közül az arc-, ajak-, hajápoló- és bo­rotválkozószerek ára 8 száza­lékkal, a kéz- és lábápoló-sze- reké 15 százalékkal, a borotva­krémeké 23 százalékkal, a köl­niké, parfőmöké 31 százalékkal emelkedik. A gumiipari termékek köré­ben egyaránt lesznek árcsök­kenések és áremelkedések, így a kerékpárköpenyek ára 11 százalékkal csökken, míg a sze­mélygépkocsi abroncsköpe­nyek ára 12 százalékkal, a mo­torkerékpár-köpenyeké 16 szá­zalékkal, a motorkerékpár tömlők óra 18 százalékkal nö­vekszik. A műanyagipari termékek­nél is lesznek áremelkedések és árcsökkenések. Az árválto­zás átlagos mértéke a köz­hasznú háztartási műanyag cikkeknél plusz 1 százalék, az építési célú műanyagoknál pe­dig plusz 5 százalék. A fotócikkek közül a filmek ára 12 százalékkal, a fotópa­píroké pedig 36 százalékkal növekszik. A bútorok fogyasztói ára átlagosan 3,2 százalékkal emelkedik. A fényezett és a festett bútorok fogyasztói ár­szint emelkedése 0,5—0,6 szá­zalékos lesz, a kárpitozott bú­toroké pedig átlagosan 7,0- 7,5 százalék. A konyhabútorok átlagos áremelkedése nem éri el az 1 százalékot. A kizáró­lag fából készült gyermekbú­torok (gyermekjáróka, festett és színes gyermekágy, apróbú­torok, gyermekszekrény < és szekrényfalak) fogyasztói óra nem emelkedik. Drágulnak vi­szont a kárpitozott gyermek­bútorok. A ruházati termékek árszín­vonala összességében kismér­tékben csökken. Az árváltozás­ra általában az jellemző, hogy a hagyományos anyagok (tisz­ta gyapjú, tiszta pamut, való­di bőr) felhasználásával ké­szült termékek fogyasztói ára emelkedik, míg a kizárólag vagy túlnyomórészt műanya­gokból, szintetikus anyagokból készülteké csökken. A bőr felsőrésszel és bőr talppal készült férfi- és női cipők ára emelkedik. A nem bőr talpú cipők csoportjában kisebb mértékű áremelkedés, illetve árcsökkenés lesz. A gyermek bőrcipők ára általá­ban nem emelkedik; a bébi cipők, valamint az ún. „stabi­lizált” áras gyermekcipők ára változatlan. A méteráruk közül a tiszta pamutból készült szövetek ára átlagosan 3 százalékkal emel­kedik, a szintetikus szállal ke­vert pamutszöveteknél hason­ló nagyságrendű az árcsökke­nés. A tiszta gyapjú felhasz­nálásával előállított szövetek ára mintegy 18 százalékkal emelkedik, a gyapjú-szinteti- kusszál keverésű szövetek ára a keverési aránytól függően — 3—4 százalékkal nő. A műszál felhasználásával előállított gyapjútípusú szövetek ára mintegy 10 százalékkal csök­ken. A szőnyegeknél átlagban .15 százalékos az áremelkedés. A konfekcionált ágyneműk árszínvonala változatlan ma­rad. A gyapjútakarók ára 24 százalékkal, a szintetikus ke- verésűeké 5 százalékkal, a mű­szál típusúaké 10—12 százalék­kal, a paplanoké pedig 20—24 százalékkal emelkedik. A konfekcionált felsőruhá­zati termékek árváltozása a méterárukban bekövetkezett áremelkedéseket és árcsökke­néseket követi. Csökken a szintetikus anyag­ból készült felnőtt és gyermek felső kötöttáruk ára. A kártolt- gyapjúból kötött felsőruházati termékek ára emelkedik. A fésűs tisztagyapjú szövetből készült férfiöltönyök 10—21 százalékkal lesznek drágáb­bak, míg a gyapjú-szintetikus szálból készült szövetnél az ár­emelkedés 4—10 százalék. A gyermek fésűsszövet öltönyök ára változatlan marad. A harisnya, harisnyanadrág fogyasztói árszínvonala nem változik. A szintetikus szálból készült felnőtt és gyermek zok­niknál 5—10 százalék közötti árcsökkenés lesz. Számottevően, átlagosan mintegy 10 százalékkal csökken a rövidárutermékek árszínvo­nala. 1975 divatigényének megfe­lelően készültek a Pécsi Minő­ségi Ruházati Szövetkezet leg­újabb modelljei, összesen 210 ezer női ruhát készítettek a múlt évben. A Szovjetuniónak, a legnagyobb kereskedelmi partnemok 150 ezret szállítot­tak. A szovjet megrendelés je­lentősen változott, blúzokat, női ruhákat kémek otthonkák helyett. Brigádok a múzeumban Múzeumlátogatás a ködben. Jó téli program ilyenkor, ami­kor a didergésen kívül semmi sajátosat nem lehet csinálni az utcán. A Modern Magyar Kép­tár tiszta csendje, a színek me­leg tarkasága széppé teszi a szürke szombat délelőttöt, amely egyébként postás és kesztyűgyári szocialista brigá­dok szabad szombatja. Ezen kívül kettős premier is, egy­felől Pór Bértalan híres fest­ményének pécsi bemutatkozá­sa, másfelől pedig egy új kez­deményezés első megvalósulá­sa. A Janus Ponnonius Mú­zeum ugyanis — immár másod­szor — összefogott a Pécsi Kulturális Rendezvények Irodá­jával. Emlékeztek a régi pécsi munkásmatinékra is, de első­sorban a szabad idő kulturált felhasználását szándékoztak elősegíteni, nem kevésbé a múzeum látogatottságát nö­velni. így született meg a teg­napi rendezvény, amely sorozat lesz: minden szombaton dél­előtt szocialista brigádok tag­jait hívják meg a múzeumok­ba, művészettörténészek vezetik végig őket, gondolattal segít­ve a szép élmények feldolgo­zását. Tegnap Romvári Ferenc vezette a vendégeket és tar­totta meg egyben a másik pre­miert, Pór Bertalan képének bemutatóját. A hatalmas fest­ményt nemrég hozták el Kas­sáról, ahol a művész egyik ro­konától vették meg. Pór Ber­talan 1911-ben készítette, még a híres Nyolcak tagjaként, akik — közöttük Kernstock Károly — hatalmas méretű al­kotásokat is festettek. Ez a kép, a Vágyakozás tiszta sze­relemre című, Pór három híres nagyméretű festményének egyi­ke. Gyorsinterjú a tárlatvezetés előtt: — Ez az első találkozása a múzeummal? Válaszol Garai Gabriella, a pécsi posta díjszámlázója: A Minőségi Ruházati Szövet­kezet szerepel a nyugati keres­kedelmi katalógusokban is. A legfigyelemreméltóbb üzletfe­leik a belga, a svájci és a nyugatnémet megrendelők. A kongresszusi munkaver­seny eredményeként egymillió forintos többlettermelést értek el. — Nem. Képzőművész szak­körben magam is festegetek. Sok repróm is van otthon. De ez a szervezett tárlatvezetés nagyon jó gondolat. Hány pé­csi új lakástulajdonos örülne neki, hiszen a képvásórláshoz nem árt a tájékozottság a nagy művek világában. Aztán Romvári Ferenc kézen- fogja a vendégeket — a sza­vaival. Közel két órán keresz­tül vezeti a huszadik századi magyar festészet izgalmas történetén keresztül. Hetven Az oktatási miniszter — egyetértésben az illetékes tár­cák vezetőivel — utasításban szabályozta a felsőoktatási in­tézményekben folyó idegen nyelvek oktatását. Eszerint a cél az, hogy a hallgatók tanul­mányaik során legalább egy idegen nyelvet olyan fokon is­merjenek meg, amely — a képzésnek megfelelő — szak- irodalom önálló tanulmányo­zására képessé teszi őket. Részletesen fölsorolja az uta­sítás, hogy kik mentesülhetnek az idegen nyelvi képzés alól, majd kimondja: az idegen nyelveket a felső- oktatási intézményekben leg­alább heti két órában kell és legfeljebb heti 4 órában le­het oktatni. A kötelező nyelv- oktatás egész időtartama alatt — azokban a félévekben, ame­lyekben a kötelező nyelvokta­tási órák száma a heti kettőt év históriája ez, csodálatos festmények előtt elbeszélve, képelemzéssel együtt. Utána mondta Bulsz Menyhért, a kesztyűgyár raktárosa: —- A Modern Magyar Kép­tár forró nyári napokon hűs menedék volt eddig számom­ra. De a mostani tárlatveze­téssel úgy vittek bennünket végig a huszadik századi ma­gyar festészeten, hogy iskolá­ból és puszta műszeretetből fakadó felületes ismereteimet elmélyítették, élménnyé tet­ték. nem haladja meg — a tan­rendben heti két fakultatív (választható) nyelvórát is be kell állítani. Azokban a fél­években, amelyekben a diákok kötelező nyelvi képzésben nem vesznek részt, heti négy fakul­tatív nyelvóra is beállítható. Az egyetemeken a kötelező idegen nyelvi képzés időtarta­ma nyolc félév. A képzési idő első felében (az első—negye­dik félévben) a hallgatók orosz nyelvet tanulnak, s a negyedik félév végén záróvizsgát tesz­nek. A képzési idő második felében (az ötödik—nyolcadik félévben) az egyetemisták vá­laszthatnak az orosz társalgás, a második idegen nyelv kez­dőfokon, vagy a második ide­gen nyelv haladó fokon való tanulása között. Az egyetemeken az orosz nyelven kívül a kari tanács ál­tal megállapított — legalább két — másik idegen nyelvet is Évente ezer tiatal érdekében Egy hét múlva folytatják a munkát Évente átlagoson ezer gyer­mek fordul meg itt. Átutazó­ban a szülői nemtörődömség és a társadalom felelőssége, a bűnözés és a tisztességes em­beri élet között. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet Pécsett, a Kulich Gyula utcában. Három évestől tizennyolc évesig tartózkodnak itt hosz- szabb rövidebb ideig, amíg átesnek a szűrésen, azaz el­dől, hogy hová kerülnek. Mind­ehhez egy fiú és egy leány há­ló áll rendelkezésre. Van ezen­kívül egy tanterem és egy tár­salgó, továbbá egy helyiség a tanácsadó részére. Kis híján azt írhattuk volna, hogy ez volt a helyzet, de sajnos egy-két hónapig még ez is marad. Két évvel ezelőtt elkezdték építeni a Tiborc utcai iskola tőszomszédságában az új inté­zetet, a BARANYATERV tervei alapján. Korszerűségére jel­lemző, hogy az országos főha­tóság ezt ajánlotta mintául valamennyi megye számára. Múlt év szeptemberében a Dunántúli Naplóban azt írtuk, hogy a kivitelező, a Mecseki Szénbányák dolgozói vállalták, hogy határidő előtt, 1974. de­cember 31-ig átadják az épü­letet. Sajnos, ezt a szép újévi ajándékot nem kaphatták meg az intézetlek. — Az épület már áll, az ott dolgozókat csak elismerés il­leti — mondja Hidegh Gyula, az intézet igazgatója. Sajnos a fűtést nem lehetett időben megoldani, ebben a hidegben pedig nem lehet parkettázni. Azt ígérték, hogy január köze­pén folytatni fogják a mun­kát. Akkor pedig nincs nagy baj, hiszen az eredeti határidő 1975. március 31. Addig köny- nyedén elkészülhet. Nagyon várja már az intézet több mint ötven dolgozója és nagy szükség van erre évente ezer fiatal érdekében. — MEGERŐSÍTETT ORVOSI ÜGYELETEK. A párás időjárás miatt jobban terjed az influen­zajárvány. A betegek ellátásá­nak gyorsításáért Pécsett meg­erősítették a kerületek rende­lőintézeteinek vasárnapi ügye­letes szolgálatát. Hétköznapo­kon, ahol lehetséges meghosz- szabbítják a rendelési időt. kell oktatni. A diákok az orosz nyelven kívül akár kötelező, akár választható oktatás kere­tében egy időben csak egy idegen nyelvet tanulhatnak.' (Ez utóbbi rendelkezés alól az intézmény vezetője felmentést adhat.) Mindemellett — leg­alább öt jelentkező esetében — olyan diákok számára, akik idegen nyelvből állami nyelv­vizsgát kívánnak tenni, az egyetemi képzési idő végéig heti négy órában állami nyelv­vizsgára előkészítő oktatást is kell szervezni. A főiskolákon a kötelező idegen nyelvi képzés időtarta­ma négy félév. A képzési idő alatt a hallgatók orosz nyelvet tanulnak és abból a negyedik félév végén záróvizsgát tesz­nek. A főiskolákon az orosz nyelven kívül a főigazgatók (igazgatók) által megállapított legalább egy idegen nyelvet is kell oktatni, fakultatív for­mában. A hallgatók az orosz nyelven kívül fakultatív oktatás keretében egy időben csak egy idegen nyelvet tanulhatnak. Az utasítás hatályba lépett. Sikeres év a ruházati szövetkezetnél Idegen nyelvek felsőfokon Új lehetőségek az egyetemi, főiskolai idegen nyelvi képzésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom