Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-29 / 28. szám

1975. január 29., szerda Dunántúli napló 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN fl Portugal Kommunista Part állásfoglalása az ország helyzetéről A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi plénumán dokumentumot ha­gyott jóvá, és ezt hétfőn a sajtó rendelkezésére bocsátot­ta. Ebben a demokratikus forra­dalom számára oly döntő pilla­natban a Portugál Kommunista Párt egységre hív fel és felszó­lítja az ország politikai erőit, hogy világosan nyilatkozzanak azonnali és középtávú céljaik­ról, szövetségeseikről, az alkot- mányozó nemzetgyűlési válasz­tások általuk tervezett formá­járól, valamint a választások utáni időszakra vonatkozó po­litikai elképzeléseikről. A jelen nagy problémái kö­zül a Portugál Kommunista Párt, megerősítve a kommunis­ták állásfoglalását, négy pontot emel ki: © A demokratikus állam megszilárdítása lényeges fel­adat marad a már kiharcolt demokratikus vívmányok meg­védése és a forradalmi folya­mat visszafordíthatatlanná té­tele érdekében. © A dekolonizációs folyama­tot határozottan folytatni kell, egyidejűleg megerősítve a már elért történelmi eredményeket. © Az ország súlyos gazdasá­gi és pénzügyi helyzete azonnali és operatív intézkedéseket kö­vetel meg. © Elengedhetetlen a reakciós erők feltartóztatása, amelyek továbbra is rendkívül aktívak és amelyek a demokratikus forra­dalom fékezésére és szétrombo- lásóra törekszenek. A portugál demokratikus for­radalom hajtóereje — mint a dokumentum hangsúlyozza — két egymástól elválaszthatatlan komponensből tevődik össze: az egyik a demokratikus és népi mozgalom, a másik a fegyveres erők mozgalma. A nép és a fegyveres erők közötti szövetség a demokratikus és népi mozga­lom tevékenységének és egysé­gének megszilárdítását, vala­mint a fegyveres erők mozgal­ma egységének és szerepének megerősítését egyaránt megkö­veteli. „Az alkotmányozó nemzet- gyűlési választások döntő pilla­natot jelentenek a portugál for­radalom számára" — mutat rá a dokumentum. Az alkotmányo­zó nemzetgyűlés egyetlen cél­ja az alkotmány kidolgozása kell, hogy legyen, és munkája során — egy megállapodás­nak megfelelően — számítás­ba kell vennie a fegyveres erők mozgalmának (MFA) állásfog­lalását. A portugál Kommunista Párt nézete szerint a holnap de­mokratikus Portugáliájában biz­tosítani kell a legszélesebb szabadságjogokat, beleértve a politikai pártok alakítására és működésére vonatkozó jogot. Politikai demokrácia — mint a dokumentum hangsúlyozza — nem érhető el antimonopolis- ta, nagybirtokosok ellen irá­nyuló politika nélkül. A holnap demokratikus Portugáliáját más országok modelljének mecha­nikus lemásolása nélkül, olyan megoldások alkalmazásával kell felépíteni, amelyek giegfe- lelnek a nemzeti valóság konk­rét körülményeinek és a portu­gál forradalom sajátos jellegé­nek. „A nép és az ország iránti felelősségének tudatában, szem előtt tartva mindenekelőtt a szabadságjogok megszilárdítá­sának és a nép által válasz­tott demokratikus rendszer megteremtésének célját, a Por­tugál Kommunista Párt felhí­vással fordul a munkásosztály­hoz, a dolgozókhoz, valameny- nyi portugál állampolgárhoz, valamennyi demokratikus népi erőhöz: egyesítsék erőiket, energiájukat és képességeiket a jelen égető problémáinak megoldásáért vívott harcban, azért, hogy egyesült erővel el­jussunk a választásokig és a választások után egy olyan de­mokratikus, békeszerető és füg­getlen Portugáliát építsünk fel, amely a szocializmushoz vezető úton halad - hansgúlyozza be­fejezésül a dokumentum. + LISSZABON: Portugália és a Vatikán megállapodott ab­ban, hogy kettőjük között 1940- ben kötött konkordátum módo­sításával lehetővé teszik a Por­tugáliában kötött egyházi há­zasságok felbontását. + NEW YORK: Hemingway özvegye a világhírű író 15 ezer oldalnyi kéziratát és a család mintegy háromezer fényképfel­vételét ajándékozta a John Kennedy néhai elnökről elne­vezett massachussetsi könyv­tárnak. Az ajándékhoz tartoz­nak a Szigetek az óceánban című Hemingway-mű eddig meg nem jelentetett fejezetei is. + NEW YORK: Tizenhat el nem kötelezett ország hírügy­nöksége New York-ban együtt­működési megállapodást kö­tött a fontos információk cse­réjére. Az erről szóló döntést még 1973-ban, az el nem kö­telezettek algíri csúcsértekez­letén hozták. + LONDON: Wilson brit kor­mányfő és Callaghan külügy­miniszter, kedden Ottawán ke­resztül Washingtonba utazik, hogy az energiahelyzetről és a kétoldalú kapcsolatok alakulá­sáról folytasson tárgyalásokat Ford amerikai elnökkel és kül­ügyminiszterével, Kissingerrel. Wilsonnak és Fordnak ez lesz az első találkozója az ameri­kai elnök hivatalba lépése óta. ♦ BONN: Kedden kéthetes kínai utazásáról hazatért Franz- Josef Strauss. Münchenben saj­tóértekezletet tartott. Müncheni sajtóértekezletén Franz-Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke tagadta, hogy akár külpolitikai, akár gazdaságpo­litikai tárgyalásokat folytatott volna Pekingben. Nem tartott ideológiai vagy pártpolitikai eszmecserét sem — állította —, és kínai tanácskozásai nem te­kinthetők „titkos diplomáciai aktusnak”. A Kremlben baráti beszélgetésre került sor Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, valamint Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja (jobbról a negyedik) és Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere (balról a harmadik) között. ♦ MADRID: Tömegtüntetés színhelye volt hétfőn és kedden a spanyolországi Portugalete városa, ahol egy héttel ezelőtt a csendőrség sortüze kioltotta egy 24 éves kommunista mun­kás életét. Spanyol lapjelenté­sek szerint a tüntetők közül több mint 40 személyt letartóz­tattak. Tüntetés Új-Delhiben Új-Delhiben kedden nagy­szabású tüntetés zajlott le az amerikai nagykövetség épüle­te előtt. A felvonulók tiltakoz­tak az amerikai vezető körök fenyegetései miatt, amelyek szerint az Egyesült Államok fegyveres intervencióhoz folya­modhat az arab olajtermelők­kel szemben. Tiltakoztak továb­bá azért, mert az amerikaiak továbbra is beavatkoznak Dél- Vietnam és Kambodzsa bel- ügyeibe, megsértve a párizsi megállapodásokat. A tömegtüntetés az Orszá­gos Békebizottság és más ha­ladó szervezetek felhívására zajlott le. + KAIRÓ: Moamer Kadhafi líbiai államfő, hétfőn Tripoh- ban fogadta Mahmud Riadót, az Arab Liga főtitkárát, a kél politikus a közelkeleti helyze­tet, valamint a Libia és Egyip­tom kapcsolatait tekintette át. 4- TOKIÓ: Miki Takeo mi­niszterelnök a parlament in- terpellációs vitájában kijelen­tette: kormánya arra törekszik, hogy mielőbb megkösse Kíná­val a béke és barátsági szerző­dést. Japán külügyminisztériumi források ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, Mijazava kül­ügyminiszter és Miki Takeo mi­niszterelnök megállapodott, le­hetőleg még a parlament má­jus végéig tartó rendes üléssza­kán ratifikálja a szerződést. Elhunyt Novotny Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megrendüléssel jelentette be, hogy Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának volt első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság volt el­nöke kedden, rövid súlyos be­tegség után, szívinfarktus kö­vetkeztében a prágai állami szanatóriumban 70 éves korá­ban elhunyt. + BERLIN: Kedden megnyílt Berlinben a Szakszervezeti Vi­lágszövetség Végrehajtó Irodá­jának rendkívüli ülésszaka. A háromnapos tanácskozás fő na­pirendi pontja a kapitalista or­szágokban tapasztalható válság éleződése, és e válság hatása a dolgozók életkörülményeire. Befejeződtek a magyar-bolgár szakszervezeti tárgyalások Elutazott a bolgár küldöttség A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására január 23—27 között Miso Mi- sevnek, a Bolgár Szakszerveze­tek Központi Tanácsa elnökének vezetésével szakszervezeti kül­döttség tartózkodott Magyaror­szágon és tanácskozásokat foly­tatott a Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsa küldött­ségével, melyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezetett. A bolgár küldöttséget fogad­ta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A szívélyes, elvtársi és testvé­ri barátság, kölcsönös megértés légkörében lezajlott tanácsko­zás során a küldöttségek tájé­koztatták egymást az országaik­ban folyó szakszervezeti munká­ról, megvitatták a két szakszer­vezeti mozgalom együttműködé­sének eredményeit, tapasztala­tait, véleményt cseréltek a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy or­szágaikban eredményesen fej­lődik a szakszervezetek tevé­kenysége. A szakszervezeteknek a szocialista társadalomban be­töltött szerepe állandó növeke­dése mind nagyobb lehetőséget biztosít az országaik előtt álló politikai és gazdasági, valamint kulturális feladatok eredményes megoldásának elősegítésében, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításában, kol­lektív és egyéni érdekeinek vé­delmében. A küldöttségek megelége­déssel állapították meg, hogy az 1973-ban aláírt megállapo­Wilson amerikai útja Harold Wilson brit miniszter- elnök és James Callaghan kül­ügyminiszter kedden este elin­dult észak-amerikai útjára. Wilson két héttel azelőtt látogat el Ford elnökhöz, hogy elutazna hivatalos moszkvai látogatására, s ez a sorrendiség megszokott az angol diplomáciában. Az angol kormányfő azonban szer­dán még csak Ottawába érke­zik meg, ahol Pierre Trudeau miniszterelnökkel folytat nem hivatalos megbeszéléseket, a várakozás szerint egyebek kö­zött a tavasszal esedékes kings- toni nemzetközösségi csúcskon­ferenciáról. Ezután utazik tovább Wilson és Callaghan Washingtonba, ahol január 30-án és 31-én te­kintik át Forddal az időszerű nemzetközi ügyeket, a két or­szág együttműködésének kérdé­seit, mielőtt amerikai program­ját kiegészítené a Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárral tervbevett New York-i megbeszélésekkel. Wilsonnak az augusztusban beiktatott Fordnál ez tulajdon­képpen bemutatkozó látogatása lesz. Megbeszéléseik - tájéko­zott brit hírforrások szerint — két nagyobb területre: az ener­giakérdésekre és az egyéb nem­zetközi problémákra tagolódnak majd. Végül azt várják, hogy Wilson részletesen tájékoztatja Fordot és adminisztrációját az angol belpolitikai helyzetről, amelynek a britek közös piaci tagsága az egyik kulcskérdése, Kissinger „Európa-képébe” a Közös Piac­hoz tartozó Britannia beletarto­zik. Az angol—amerikai viszony sajátos eleme, hogy míg a munkáspárti kabinet sokkal job­ban hozzáigazodik az Egyesült Államok vonalához, mint előd­je, a Heath-kormány, addig ép­pen a Wilson-kabinet volt az, amelynek népszavazási terve a múlt héten hivatalossá vált az amerikaiaknak tetsző EGK-tag- ságról. dósban lefektetett elvek szel­lemében sikeresen fejlődik a két szakszervezeti mozgalom kapcsolata, együttműködése. A két fél megállapodott abban, hogy a jövőben tovább kell munkálkodni a megállapodás­ban kitűzött feladatok megva­lósításáért. A küldöttségek hangsúlyoz­ták, hogy a kétoldalú együtt­működés elmélyítése és erősí­tése mellett mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy tovább fejlődjön sokoldalú együttműködésünk a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szakszervezeteivel, hogy szakszervezeteik még job­ban járuljanak hozzá a szocia­lista országok komplex integ­rációs programjának megvaló­sításához. A két ország szakszervezetei szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi monopóliumok egy­re növekvő kizsákmányolása el­len küzdő osztálytestvéreik har­ca iránt, támogatják az impe­rializmus ellen, hazájuk függet­lenségéért és a szociális hala­dásért harcoló népeket. To­vábbra is támogatják, segítik a testvéri vietnami nép küzdel­mét hazája szabadságáért és egyesítéséért, a fasiszta terror ellen harcoló chilei munkás­testvéreiket, az arab népek ag­resszió elleni harcát és jogos követeléseit. A két szakszervezeti mozga­lom a jövőben is aktívan veszi ki részét a szakszervezeti világ- szövetség munkájából, támo­gatja annak törekvését, hogy osztályharcos alapon erősödjék a szakszervezeti mozgalom egy­sége. Segítik a Vili. szakszerve­zeti világkongresszus határoza­tainak sikeres végrehajtását. A két küldöttség egyöntetűen állapította meg, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetet a fe­szültség enyhülése jellemzi. Mindkét fél kifejezte meggyő­ződését, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet befejezése az eddigi­nél kedvezőbb körülményeket teremt a további enyhülésben. Mindez további lehetőségeket teremt a szakszervezeti mozga­lom együttműködési törekvései kibontakozásához. A küldöttsé­gek üdvözlik, hogy Genfben rövid idő alatt immár másod­szor találkoznak az európai szakszervezetek, hogy megvitas­sák a munkásosztályt érintő kérdéseket. Miso Misev meghívta a ma­gyar szakszervezetek küldött­ségét bulgáriai látogatásra. A meghívást a SZOT küldöttsége elfogadta. A küldöttség kedden eluta­zott hazánkból. Ürancía—egyiptomi Egymás után hat bombamerényletről érkezett hir Nagy-Britan- niából. Képünkön: pokolgép robbant a gieves-i Old Bond Street-en lévő katonai szabóság előtt. Valéry Giscard d'Estaing, francia államfő hétfőn este az Elysée-palotában díszvacsorát adott egyiptomi vendége, Szá­dot elnök tiszteletére. Pohár­köszöntőjében a francia állam­fő meggyőződését fejezte ki, hogy a minden érdekelt fél szá­mára egyaránt kielégítő közel- keleti rendezés lehetőségei ma „technikailag és diplomáciai síkon egyaránt" kedvezőbbek, mint eddig bármikor. Ezzel kap­csolatban emlékeztetett arra, hogy Franciaország a rendezés alapvető elemének tekinti a Pa­lesztinái nép jogainak helyre- állítását és Izrael törvényes ál­lami létének biztosítását. Beszéde további részében a francia államfő a közel-keleti arab államok és Nyugat-Euró- pa kapcsolatait érintve azt hangoztatta, hogy Franciaor­szágra és Egyiptomra nagy fel­adat hárul a felek közti biza­lom megteremtésében, az érde­kelt országok közti párbeszéd beindításában. Ezzel kapcso­latban örömmel üdvözölte a minap Algírban végétért OPEC- tanácskozás „pozitív szelle­mét". A konferencia mint is­meretes, támogatta azt a fran­cia javaslatot, hogy az olajter­melő és olajfogyasztó országok, valamint a fejlődő államok együttes konferencián vitassák meg a közös problémáikat. Válaszbeszédében az egyip­tomi államfő elismeréssel szólt Franciaországnak a közel-ke­leti kérdésben elfoglalt állás­pontjáról, s ezzel összefüggés­ben emlékeztetett De Gaulle és Pompidou néhai francia elnö­kök érdemeire. A továbbiakban hangoztatta, hogy támogatja Franciaországnak a nyugat-eu­A hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Anvar Szádot egyiptomi államfő és vendéglátója, Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök az Elysée-palotában folytatja hiva­talos megbeszéléseit. rópai arab párbeszéddel kap­csolatos nézeteit. Szadat elnök franciaországi látogatásának második napján, kedden ismét négyszemközt ta­lálkozott vendéglátójával, Gis­card d’Estaing-nel. Ezzel egy- időben az elnökkel Párizsba érkezett egyiptomi miniszterek francia kollégáikkal folytattak tárgyalásokat, majd a két kül­döttség az államfők vezetésé­vel plenáris ülést tart. Az egyip­tomi elnök s kísérete kedden délelőtt a Párizs környéki Thom­son CSF üzembe látogatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom