Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-04 / 3. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 4., szombat Közel 1,3 milliárd forint Pécs költségvetése Nem értékítélet, csak tájékoztatás rási Pártbizottság titkára, Palkó Sándor országgyűlési képviselő, valamint Garamvöl- gyi János, a Mecseki Szénbá­nyák igazgatója. Az ünnepi alakuló ülésen is­mertették az Elnöki Tanács ha­tározatát Szászvár és Máza községek egyesítéséről, majd a tizenegy tagú végrehajtó bizott­ság megválasztására került sor. A helyi HNF elnökségek által jelölteket a testület egy­hangúlag megválasztotta. A nagyközség tanácsának elnöke Potyondi János lett, helyettese Merényi József. A Végrehajtó Bizottság titkárává Görbicz Gyulát választották. Az alapítólevelet Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnö­ke a következő szavak kíséreté­ben nyújtotta át: — Minden község életében van egy kiemelkedő esemény. Olyan, amely meghatározó le­het lakóinak további életére is. Fontos társadalompolitikai eseményhez érkezett Máza- szászvár azzal, hogy elnyerte a nagyközségi címet. Ez azon­ban nem egyszerű rang. Meg­növekedett hatáskörrel, de megnövekedett felelősséggel is jár. A testületen és a tisztség­viselőkön is múlik, hogy Máza- szászvár valóban nagyközség­gé váljon. Amikor ehhez sok sikert kívánok, külön köszön­tőm a mázaiakat és azt a se­gítséget, amelyet a két község egyesüléséhez nyújtottak. A tanács nevében Potyondi A TOT elnöksége Szabó Ist­ván elnökletével pénteken megtartotta ezévi első ülését, amelyen részt vett Horn János, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, és Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetője. Az el­nökség megtárgyalta a fizikai munkát végző termelőszövet­kezeti dolgozók munkadíjazá­sának helyzetét, és a munka­díjazás rendjének továbbfej­lesztésével összefüggő felada­tokat. Megállapította, hogy a tsz-ekben kialakult gyakorlat közelebb áll a szocialista el­osztás elveihez, mint korábban. Az anyagi ösztönzés hatásos, és az erkölcsi ösztönzéssel pá­rosulva jól szolgálja a tsz-ta- gok munkakedvének magas szinten tartását, a szervezett­ség, a munkafegyelem erősö­dését, a munka termelékenysé­gének folyamatos növelését. Az aktív korú tsz-tagok egy munkaórára jutó keresete 1968 és 1973 között 8,29 forintról 11,01 forintra, az évi átlagos munkaóra teljesítés 2180 órá­ról 2410-re növekedett. Az ak­tív korú tagok évi átlagkere­sete pedig 18118 forintról 26 537 forintra nőtt. Az erős és a közepes, valamint a kedve­zőtlen adottságú tsz-ekben dolgozók keresetének differen­ciálódása enyhült, de még mindig nagyobb a kívánatos­nál. Túlzott mértékű a megyék közötti differenciáltság is, az óra-keresetek ugyanis 8,49 fo­rint és 15,49 forint között, ala­kulnak, ami nem indokolható a munkaerő eltérő összetételé­vel. A tsz-tagok jelentős rétegei­nek keresete még nem éri el a társadalmilag indokolt mér­téket, egy szűkebb rétege vi­szont meghaladja azt. A leg­főbb teendő a kereseti ará­nyok elvszerű, helyes kialakí­tása, a foglalkoztatás mértéké­ben és rendszerességében le­vő különbségek csökkentése. A fiatalabb termelőszövetkezeti tagok indokolt igényei közé tartozik a lekötött munkaidő garantált díjazása, és a jog­szabállyal ma még nem korlá­tozott munkaidő csökkentése is. A végzett munka értékelésé­nél a képzettség, a fizikai igénybevétel és a munkakörül­mények gondosabb mérlegelé­se szükséges, de nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a férfiak és a nők kereseti arányaira is. Sokat fejlődtek a tsz-ekben a munkadíjazás módszerei. A munkaegységen alapuló díja­zás elvesztette korábbi uralko­dó szerepét, a részes, és a természetben meghatározott díjazás pedig az élőmunka­igényes ágazatokra szorult vissza. A munkadíjazás alapjá­vá széles körben a munkanor­mákon nyugvó teljesítménydí­jazás vált. A normák műszaki megalapozása azonban még nem mindenütt kielégítő. A műszaki-technológiai feltételek­kel összhangban levő normák kidolgozása és alkalmazása minden szövetkezet számára elősegíti a belső tartalékok feltárását, a munka termélé- . kenységének, a termelés jö­vedelmezőségének növelését. A helyes kereseti politika al­kalmazását segíti az ipari és az építőipari szakmák terüle­tén idén hatálybalépő orszá­gos szakmai bértáblázat. A TOT elnöksége elhatározta, hogy az érdekelt minisztériu­mokkal együttműködve és egyeztetve megkezdi a terme­lőszövetkezeti munkadíjtáblá­zat kiadásának előkészítését. Ez az ajánlás azt segíti majd elő, hogy a mezőgazdasági munkák értékelésében is kö­vetkezetesen érvényesüljenek a munka szerinti elosztás elvei. A takarékosság jegyében a hasznos alapanyag: a cellulóz megmentésére kötött együtt­működési megállapodást a Dél-dunántúli Nyersanyaghasz­nosító Vállalat (MÉH) és a Fogyasztási Szövetkezetek Ba­ranya megyei Szövetsége (MÉ­SZÖV). Már ebben a hónap­ban jutalékos alapon össze­gyűjtik az ipar számára hasz­nosítható papírhulladékot: pél­dául kartondobozt, csomagolá­si papírt, amely a szövetkezeti boltokban halmozódik fel. A városi és falusi AFÉSZ-boltok — Baranyában mintegy félezer üzletet érint — ezentúl saját hulladékpapírjukat átadják a MÉH-nek. A vegyespapír (pél­dául a csomagolásra használt papírzsák és papírok) ára kilo­grammonként egy forint, míg egy kiló újságpapír óra egy forint ötven fillér. Eddig Bara­nya megyében a szövetkezeti boltoknál éves átlagban tíz vagon használt papír kallódott el, szóródott szét, égették el. Ez legalább száz tonnányi mennyiséget jelent. A díszes rézlemezre nyomta tott alapítólevélen ez áll: „A Baranya megyei Tanács a 26/1974. Th. (XI. 11.) számú határozatával Mázaszászvár községi Közös Tanácsot 1975. január 1.-i hatállyal Nagy­községi Közös Tanáccsá szer­vezte és felruházta mindazok­kal a jogokkal, amelyek a nagyközségi közös tanácsokat megilletik. Felhangzott a Himnusz, majd helyet foglalt az elnökség is, közöttük Horváth Lajos, a Ba­ranya megyei Tanács elnöke, Devecseri József, a Sásdi Já­A 25 felújított Ikarusz ünnepségre gyűlt össze teg­nap délelőtt a Volán 12. sz. Vállalat alkatrész felújító és gyártó üzemének kollektívája Pécsett, a Bacsó Béla úti tele­pen. A 250-ik felújított Ikarus autóbuszt adták át a személy- forgalmi üzemegységnek. Az üzem 11 szocialista brigádjá­nak 114 dolgozója sikerrel zárta az 1974-es évet. A si/ kér „titka” a pontos munka- szervezés, a fegyelem és nem utolsó sorban a kongresszusi munkaverseny ösztönző hatása. Az üzem dolgozói számos újí­tásukkal, új technológiák ki­dolgozásával elérték, hogy 1968 óta 400 órával csökkent az óraráfordítás munkájukban. A felújított, megszépített Ika­rusz 630-as átadása után az üzem 32 kiemelkedően jól dol­gozó munkása jutalmat, 5 dol­gozója Kiváló dolgozó kitün­tetést kapott. (Folytatás az 1. oldalról.) nyi ellátásban nem lesz színvo­nal-csökkenés, de az ésszerű ta­karékosságra szükség lesz. A luxusbeszerzésekről mindenütt le kell mondani. A célcsoportos lakásberuhá­zási program értelmében 682 lakás és 1861 négyzetméter ke­reskedelmi és szolgáltató létesít­mény épülhet meg. Ez kevesebb az eredeti terveknél, amit min­denekelőtt a költségek jelentős mérvű emelkedése magyaráz. A vízellátás javítására szintén jelentős összegeket fordítanak. 1975-ben folytatódni fog a Kert­városban, a Mecsek-Nyugaton és egyéb körzetekben az alap­közmű-hálózat kiépítése is. Ugyancsak folytatódik — a kor­mány támogatásával - a szenny­víztelep újjáépítése. A bővítés döntő jelentőségű mozzanata a gépészeti és technológiai sze­relés, melyet 1975. december 31 -i határidővel vállaltak az ér­dekelt vállalatok. Vita A költségvetési és fejlesztési terv feletti vitában elsőnek fel­szólaló Komáromi József tanács­tag egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendel­kezésre álló közel 1,3 milliárd forint biztosítja minden terüle­ten a szintentartóst, s bizonyos területeken az előrelépést is, de ehhez elengedhetetlenül szüksé­ges az önfegyelem, a takaré­kosság. Még használható gépe­ket nem kell kicserélni, s sokat lehetne megtakarítani a repre­zentáció csökkentésével, a szi­gorúbb létszámgazdálkodással is. Kárpáti Ferenc tanácstag a gazdaságpolitikai bizottság tag­ja, az I. kerület érdekében kért szót. Véleménye szerint ez a kerület ismét kevesebbet kap, mint amennyit érdemelne. A peremkerületek mostoha sorsa csak lassan változik. Az 1974. évi maradványok e célra való felhasználását kérte. Kánig János vasasi tanácstag ugyanezt a gondolatot vitte tovább. 1973—74-ben megle­hetősen sok ígéretet kaptak a vasasiok — a mostani terv­ben azonban ezek túlnyomó többsége nem realizálódott. .. Felszólalt a vitában Czenfe Gyula, Baranya megye Taná­csának elnökhelyettese is. El­mondotta: a Megyei Tanács véleménye szerint a város fele­lős vezetői nagy gonddal ké­szítették el a város pénzügyi tervét, sokat harcoltak jogos érdekeik vélelmében. A felada­tok között’ elsőként említette: javítani kell a beruházások előkészítésével kapcsolatos munkát. Ugyancsak javítani kell, illetve szorosabbra kell vonni a tanács és a városban dolgozó vállalatok kapcsolatát, hisz számos feladat csak kö­zösen oldható meg. Az is na­gyon fontos, hogy a tanácsta­gok a jövőben még nagyobb igyekezettel képviseljék az egyes választók, a kisebb-na- gyobb csoportok igényei mel­lett a város érdekeit is ... Wieder Béla tanácselnök a felszólalásokra adott válaszá­ban az elhangzott észrevételek értékelését ígérte. A rendelke­zésre álló pénzmaradványokból, amit lehet, realizál a tanács, kétségtelen azonban, hogy a mostani költségvetés nem ad módot minden igény kielégíté­sére. A legfontosabb feladat most a jövő megalapozása. Pécs zászlaja Pécs megyei Város Tanácsa idei első ülésén tanácsrende­letet is alkotott. Az új tanács- rendelet Pécs zászlajának és címerének használatáról in­tézkedik. A város címere is­mert. Most rendezték a zászló kérdését is. Pécs zászlajának alapszíne világoskék. A zászló középső részén kell elhelyezni a város címerét, s alatta kell feltüntetni a Pécs helységnevet — nagy, ultramarin színű, arannyal szegélyezett betűkkel. Pillanatkép a szünetben a folyosóról. Fotó: Erb János Milyen lesz a félévi osztályzat? Újdonságok az általános és középiskolák felében Hétfőn ismét hiányzik majd néhány tantárgy számjegye a félévi osztályzatokból. Most újabb iskolák kaptak engedélyt arra, hogy az úgynevezett készségtontárgyokból, tehát rajzból, énekből és testnevelés­ből ne egy elvont ^zómjegy- gyel értékeljék a gyerekek tel­jesítményét. Sőt, nemcsak ál­talános, hanem a középisko­lák között is ilyen változás van, például a pécsi Nagy Lajos, a Leöwey Klára, a szi­getvári, sellyei és a komlói Kun Béla Gimnázium kapott a kö­zelmúltban engedélyt erre. Kissé megzavarja a reform egyenes ívű megvalósítását összegyűjtik a papírhulladékot Félezer üzletet érint Baranyában Hégaíakult Náza$zá$zvár fiágykozség közös tanácsa Megnyílt a nagyközségi fejlődés útja g Nemcsak rang, hanem felelősség is % Az alapítólevél átadása János mondott köszönetét, majd a legfontosabb feladatokat vázolta. így elmondta, hogy kérik a Posta segítségét, mert Mázát is be kellene kapcsol­ni a távhívó hálózatba. Sür­gősen meg kell építeni a járdát Máza és Szászvár között. Se­gíteni kell a fiatalok lakásépí­tését, különösen törekedni kell telepszerű, többszintes építke­zésre. Feladatként jelentkezik még Máza vezetékes vízzel való ellátása és még sokmin­den, amire egy igazi nagyköz­ségnek szüksége van. viszont az, hogy a szakmunkás- tanuló intézetektől visszavon­ták a testnevelésre vonatkozó osztólyzatmentességet. Oka: az ösztöndíjakhoz átlagot kell számítani. Kár, mert átlag már semmilyen más alsó- és közép­fokú oktatási intézményben nincsen. Jelentősét lép tehát előre az oktatási rendszerünk. A kész­ségtárgyak osztályzatának el­engedése ugyanis beleépül egy helyes, számjegyellenes folya­matba. Hiszen néhány éve az általános iskolák első osztá­lyaiban, valamint a viszonylag sok új tárgyat és sok új peda­gógusegyéniséget jelentő ötö­dik osztályban félévkor nem jelzik számjegyekkel a kisdiá­kok tudását. Ezen kívül más osztályokban is elmarad a jegy, ha egy-egy tantárgy új­ként lép be a megtanulandók sorába. A mostani félévi osztályza­tok, ahol vannak, ott sem je­lentenek annyit, mint az év végiek. Nem ítélkezés a félév, csak menet közbeni tájékoz­tatás a szülő ‘és a gyerek szá­mára, hogy miben kell változ­tatni. Tehát, túlértékelni sem szabad, mivel az év végi ered­mény lesz a döntő, de lebe­csülni sem, hiszen fontos dol­gokat jelezhet, s így nagyobb bajokat előzhet meg. ünnepi díszbe öltözött a szászvári Jószerencsét Műve­lődési Ház tegnap délelőtt. A széksorokban hatvanhat ta­nácstag foglalt helyet, a szín­pad előtt a szászvári úttörő­zenekar indulókat játszott. Ja­nuár 3-án délelőtt 9 órakor kezdődött a Mázaszászvár nagyközségi Közös Tanács ala­kuló ülése. Ülést tartott a TOT elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom