Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-28 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \ Duncmtull napló XXXII. évfolyam, 27. szám 1975. január 28., kedd Ára: 80 fillér A problémákat nemcsak importáljuk K ülönböző tények, ada­tok fo.rognak köz­kézen arról, miként dézsmálta meg termelőmun­kánk gyümölcseit 1974-ben a cserearányok számunkra ked­vezőtlen változása a tőkés kül­kereskedelemben. Előre látha­tó, hogy e hatásoktól idén sem függetleníthetjük magunkat. Akadnak, akik számára mind­ez már-már megnyugtatóan hangzik. Ha ilyen folyamatok zajlanak a világgazdaságban, mit tehetünk ellene? Többet kellett fizetni az olajért, vegyi termékekért, a műtrágyáért, a cukorért, a papírért? Savanyú képpel ugyan, de leszurkoltuk azt az árat, melyet az eladó kért. Gondoljuk meg jobban vásárlásainkat — mondják, s úgy érzik, azt tartják, ha nem következik be a cserearányok romlása, házunk táján minden rendben lenne. Nos, az igazság az, hogy gazdasági problémáinkat nem­csak importáltuk, importáljuk. Ebből hazai „áruval” is ellát­juk magunkat bőven. Pusztán arról van szó, hogy — amint azt Németh 'Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésén elhangzott előadói beszédében megfogal­mazta — „a külső feltételek kedvezőtlen változása érzékel­hetőbbé tette gazdasági mun­kánk gyengeségeit, szembeöt- lőbbé a tervező és a szervező munka fogyatékosságait.” Mert hisz’ miféle, határainkon túlról jött problémákban kereshet­nénk egyebek mellett a beru­házási tevékenység alacsony hatékonyságának, az energia, a nyersanyag sok helyen fel­lelhető pazarlásának okait? Célravezetőbb, tisztessége­sebb, ha először mindig a ma­gunk portáján nézünk körül. Igaz ugyan, hogy a világ 113 országával folytatunk úgyneve­zett szabaddevizás elszámolású kereskedelmet — azaz sokféle, s olykor váratlan hatásnak va­gyunk kitéve —, de ezzel alig­ha magyarázhatjuk termelőbe­rendezéseink elérhetőnél ki­sebb kihasználtsá.gi fokát. Az indok nagyon gyakran a szer­vezetlenségben — az anyagel­látás akadozásától a megmun­kálási műveletek logikus rend­jének elhanyagolásáig -, az élőmunka pocsékolásában lel­hető. Holott csupán a gépipa­ri vállalatoknál a termelőbe­rendezések kihasználásának tíz százalékos növelése 14—15 mil­liárd forinttal gyarapítaná a termékkibocsátást, s négymilli­árdos többlet-nyereséget hoz­na a közös konyhára. Jogos a kérdés: jut erre akkora figye­lem, mint a tőkés áremelke­dések vállalati következményei­re? Pedig e tíz százalékos ja­vulás — az üzem- és munka- szervezésre támaszkodva — nem tartozik a túlzott, teljesíthetet­len követelmények közé. Lebecsülnénk a világgazda­sági változások okozta gond­jainkat? Aligha. Inkább azt mondhatjuk, hogy a vállalatok, a különböző irányító szeryek fel­cserélik teendőik fontossági sor­rendjét, ha a gondokat megvi­lágító fénynyalábot a csereará­nyok romlására vetik, s a ma­guk portájára csupán néhány sugárka jut. Mert igaz, a nyers­anyagok túlnyomó részét drá­gábban mérik, mint néhány esz­tendeje — s a jövő sem ígér lé­nyegesen kedvezőbb feltétele­ket, de vajon ésszerű gazdálko­dással nem tudnánk az anyag- költségekből egy százalékot le­faragni? Ez ugyanis 5,5 milliárd forint megtakarítását tenné le­hetővé. Hiszen a drága nyers­anyag akkor igazán drága, ha pazaroliák; ha nem készül min­den kilójából hasznos termék, hanem harmada, fele hulladék­ba jut. Tapasztalható hajlam arra, hoqy a vállalati, iparági irá­nyítás elsősorban külső okokban keresse a nehézségek, a meg­nőtt követelmények forrását, s ha nem a külkereskedelem ala­kulásában, akkor az ágazati kapcsolatokban, a kooperáció gyengeségeiben, mások mulasz­tásaiban, fegyelmezetlenségei­ben. S csak végül, úgy melléke­sen kerülnek elő a saját porta rendetlenséqei, lazasáqai, ami már a cselekvés irányát és ere­iét is meghatározza. Ez a szem­lélet, s a nyomában kialakuló qyakorlat veszélyesebb, nagyobb károkkal jár, mint a világpiac­ról származó kedvezőtlen ha­tás. A fogalmazás nyerseségét az menti, hogy többségében régóta meglévő problémákkal kellene szembenézni — csak utalásszerűén: a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a termékcserélődés gyorsításával, a készletgazdálkodás gyengéi­vel —, de ez még nem általá­nos jellemzője a vállalati ma­gatartásnak, az irányító szer­vek tevékenységének. A külgazdasági háttér meg­változása kétségtelenül hatást gyakorol cselekedeteinkre. Még­is, fontosabb, lényegesebb en­nél, hogy ne csak népgazdasági összességben — az ún. makro­szinten — ismerjük fel és érvé­nyesítsük a hatékonyság növe­lésének lehetőségeit, hanem a vállalatoknál, azaz a gazdaság mikroszintjén is megtörténjék ez. Több intézkedés erre kény­szeríti a termelőket, ám nagy hiba lenne megállni ott, ahol a központi megszorítások hatása végetér. E tagadhatatlan korlá­tozások célja nem az, hogy bék­lyót rakjon a termelői közös­ségre, hanem a jó irányok, a követendő módszerek eddiginél nyomatékosabb megjelölése. A népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintő külső hatásokat — kemény munkával — mérsékel­hetjük. Magunk teremtette, ma­gunk dajkálta problémáinkon azonban - ugyancsak kemény, következetes munkával - úrrá lehetünk. A kettő összefügg, de a teendők élén saját portánk dolgai állnak. Azért is, mert ezt diktálja a tulajdonosi lelkiis­meret. És azért is, mert rend­ben lévő portán nyugodtabban szembenézhetünk azzal, ami másoknál történik, s ami vevő­ként, eladóként érint bennün­ket. Vietnami követek látogatása Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere fogadta Nguyen Manh Carn­ot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Nguyen Phu Soai-t, a Dél-Vietnami Köztár­saság nagykövetét. A nagykö­vetek tájékoztatták a külügy­minisztert a jelenlegi dél-viet­nami helyzetről és a vietnami nép harcáról. Púja Frigyes pártunk, kormányunk és né­pünk további teljes támogatá­sáról biztosította a vietnami nép harcót. Váljon valóra a párizsi egyezmény Szolidaritás Vietnamért Az ülésen Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke mondott beszédet.- Az amerikai agresszorok és csatlósaik nem érték el nagyratörő céljaikat. A tömeg- pusztító fegyverekkel felszerelt barbár zsoldos hadsereg ellen megvédték hazájukat Vietnam népei és rá kényszerítették az agresszív erőket a párizsi egyez­mény aláírására. A vietnami nép bátorsága és hősiessége, valamint a történelemben ed­dig még nem tapasztalt nagy nemzetközi szolidaritás, meghát­rálásra kényszerítette az ag- resszorokat. — Az aláírás óta eltelt két év újabb tanulságokat hozott. Kiderült, hogy az agresszorok álnoksága határtalan, saját aláírásukat sem tekintik szent­nek, sorra, rendre megszegik az egyezményt. A szerződéssze­gés bizonyítéka, hogy - a VDK kormányának közelmúltban ki­adott dokumentuma szerint ­Az enyhe tél lehetőséget biztosit a szántásra, a tavaszi vetések­hez a magágyak előkészítésére. Képünkön: Az újpetrei termelő- szövetkezet egyik tábláján dolgoznak a traktorosok. Szokolai felvétele A SZOT elnökségének ülése Létrehozzák a tsz-alkalmazottak szakszervezeti szervét • Meghatározták a célokat " A szerv a MEDOSZ-hoz tartozik a két esztendő során a Thieu klikk 60 ezer támadó hadmű­veletet indított a felszabadított területek ellen.- A magyar dolgozók már számtalanszor kifejezték szoli­daritásukat Vietnam népével s ezt teszik most is, amikor el­itélik az Egyesült Államok ma­gatartását, amellyel támogat­ják a Thieu rezsim szerződés- szegő, agressziós, hábotas po­litikáját - zárta beszédéV Har­mati Sándor. \ Az ülésen szolidaritásukról biztosították Vietnam népét a magyar társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői is. Az ülésen a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnöksége és az Országos Béketanács ügy­vezető elnöksége nyilatkozatot fogadott el. Ebben többek kö­zött hangsúlyozzák: A magyar társadalom nevé­ben követeljük, hogy az Egye­sült Államok azonnal vessen véget Dél-Vietnam belügyeibe való katonai és politikai be­avatkozásának; szüntesse még a hadianyag- és fegyverszállí­tásokat, vonja ki valamennyi tanácsadóját és álcázott ka­tonai személyzetét, ne használ­ja fel a saigoni rezsimet esz­közként a párizsi egyezmény szabotálására; szüntesse meg a VDK szuverenitásának és te­rületének megsértését, járuljon hozzá a háború ütötte sebek begyógyításához, a békés újjá­építéshez. Követeljük, hogy a saigoni kormány haladéktala­nul hajtsa végre a teljes tűz­szünetet, valamennyi fogvatar- tott polgári és katonai sze­mélyt bocsássa szabadon és biztosítsa a demokratikus sza­badságjogok gyakorlását. A vi­etnami békéről szóló egyez­mény létrejöttének második, év­fordulóján megerősítjük: hős vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak egész népünk sokoldalú és cselekvő támoga­tására. A SZOT elnöksége hétfői ülé­sén megvitatta a gazdasági vezetők munkájának vélemé­nyezésével kapcsolatos szak- szervezeti jogkör továbbfejlesz­tésével kapcsolatos elképzelé­seket. A továbbiakban a SZOT el­nöksége a termelőszövetkeze­tekben és társulásaikban dol­gozó alkalmazottak szakszerve­zeti érdekvédelmével foglalko­zott. Megállapította, hogy a me­zőgazdasági tsz-ekben és tár­sulásaikban az utóbbi tíz év­ben gyors ütemben nőtt az al­kalmazottak száma, amely már ,1973-ban elérte a 160 000-et. A termelőszövetkezetekben eddig szakszervezeti szerv nem mű­ködött, így érdekvédelmüket sem tudta ellátni. A SZOT el­nöksége indokoltnak tartja a termelőszövetkezetekben dolgo­zó alkalmazottak szervezéséi, e helyeken a szakszervezeti szervek létrehozását. E szak- szervezeti szervek feladató, hogy szervezzék és mozgósít­sák a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek alkalmazottait a szövetkezetek társadalompoli­tikai és gazdasági céljainak megvalósítására, segítsék elő az alkalmazottak szocialista tu­datának fejlesztését, körükben a szocialista kultúra terjeszté­sét, képviseljék, védjék érde­keiket, érvényesítsék a jogsza­bályokban, az alapszabályban és a termelőszövetkezetek bel­ső szabályzataiban biztosított jogaikat. A szekszervezeti szer­vek alakítsanak ki szoros kap­csolatokat a szövetkezet veze­tőségével és a közgyűlés által választott, létrehozott bizottsá­gokkal. A SZOT elnökségének állásfoglalása szerint a terme­lőszövetkezetekben megalakuló szakszervezeti szervek a ME­DOSZ-hoz tartoznak majd. A SZOT elnöksége ajánlja, hogy a MEDOSZ és a TOf kös­sön együttműködési megálla­podást. A MEDOSZ a szerve­zeti rendezést 1975 második félévétől folyamatosan hajtja végre. A Béke-világtanács va­lamint az afroázsiai né­pek szolidaritási szerve­zetének kezdeményezé­sére hétfőn világszerte újabb vietnami szolidari­tási megmozdulások, ak­ciók kezdődtek: a de­mokratikus, haladó em­beriség a párizsi egyez­mény aláírásának máso­dik évfordulójára emlék­szik. E megmozdulások sorozatának hazai ese­ményeként hétfőn együt­tes ülést tartott az Or­szágos Béketanács ügy­vezető elnöksége és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság. ' o A VOLÁN 12-es Vállalat komlói részlegénél folytatják a szállítás korszerűsítését. Megérkezett a Volvo rakodógép, mely a kő- és kavicsszállítási munkákat könnyíti. Maletics László felvétele _________c___________________ A z MSZMP Baranya megyei Bizottságáriak lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom