Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-28 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! \ Duncmtull napló XXXII. évfolyam, 27. szám 1975. január 28., kedd Ára: 80 fillér A problémákat nemcsak importáljuk K ülönböző tények, adatok fo.rognak közkézen arról, miként dézsmálta meg termelőmunkánk gyümölcseit 1974-ben a cserearányok számunkra kedvezőtlen változása a tőkés külkereskedelemben. Előre látható, hogy e hatásoktól idén sem függetleníthetjük magunkat. Akadnak, akik számára mindez már-már megnyugtatóan hangzik. Ha ilyen folyamatok zajlanak a világgazdaságban, mit tehetünk ellene? Többet kellett fizetni az olajért, vegyi termékekért, a műtrágyáért, a cukorért, a papírért? Savanyú képpel ugyan, de leszurkoltuk azt az árat, melyet az eladó kért. Gondoljuk meg jobban vásárlásainkat — mondják, s úgy érzik, azt tartják, ha nem következik be a cserearányok romlása, házunk táján minden rendben lenne. Nos, az igazság az, hogy gazdasági problémáinkat nemcsak importáltuk, importáljuk. Ebből hazai „áruval” is ellátjuk magunkat bőven. Pusztán arról van szó, hogy — amint azt Németh 'Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülésén elhangzott előadói beszédében megfogalmazta — „a külső feltételek kedvezőtlen változása érzékelhetőbbé tette gazdasági munkánk gyengeségeit, szembeöt- lőbbé a tervező és a szervező munka fogyatékosságait.” Mert hisz’ miféle, határainkon túlról jött problémákban kereshetnénk egyebek mellett a beruházási tevékenység alacsony hatékonyságának, az energia, a nyersanyag sok helyen fellelhető pazarlásának okait? Célravezetőbb, tisztességesebb, ha először mindig a magunk portáján nézünk körül. Igaz ugyan, hogy a világ 113 országával folytatunk úgynevezett szabaddevizás elszámolású kereskedelmet — azaz sokféle, s olykor váratlan hatásnak vagyunk kitéve —, de ezzel aligha magyarázhatjuk termelőberendezéseink elérhetőnél kisebb kihasználtsá.gi fokát. Az indok nagyon gyakran a szervezetlenségben — az anyagellátás akadozásától a megmunkálási műveletek logikus rendjének elhanyagolásáig -, az élőmunka pocsékolásában lelhető. Holott csupán a gépipari vállalatoknál a termelőberendezések kihasználásának tíz százalékos növelése 14—15 milliárd forinttal gyarapítaná a termékkibocsátást, s négymilliárdos többlet-nyereséget hozna a közös konyhára. Jogos a kérdés: jut erre akkora figyelem, mint a tőkés áremelkedések vállalati következményeire? Pedig e tíz százalékos javulás — az üzem- és munka- szervezésre támaszkodva — nem tartozik a túlzott, teljesíthetetlen követelmények közé. Lebecsülnénk a világgazdasági változások okozta gondjainkat? Aligha. Inkább azt mondhatjuk, hogy a vállalatok, a különböző irányító szeryek felcserélik teendőik fontossági sorrendjét, ha a gondokat megvilágító fénynyalábot a cserearányok romlására vetik, s a maguk portájára csupán néhány sugárka jut. Mert igaz, a nyersanyagok túlnyomó részét drágábban mérik, mint néhány esztendeje — s a jövő sem ígér lényegesen kedvezőbb feltételeket, de vajon ésszerű gazdálkodással nem tudnánk az anyag- költségekből egy százalékot lefaragni? Ez ugyanis 5,5 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. Hiszen a drága nyersanyag akkor igazán drága, ha pazaroliák; ha nem készül minden kilójából hasznos termék, hanem harmada, fele hulladékba jut. Tapasztalható hajlam arra, hoqy a vállalati, iparági irányítás elsősorban külső okokban keresse a nehézségek, a megnőtt követelmények forrását, s ha nem a külkereskedelem alakulásában, akkor az ágazati kapcsolatokban, a kooperáció gyengeségeiben, mások mulasztásaiban, fegyelmezetlenségeiben. S csak végül, úgy mellékesen kerülnek elő a saját porta rendetlenséqei, lazasáqai, ami már a cselekvés irányát és ereiét is meghatározza. Ez a szemlélet, s a nyomában kialakuló qyakorlat veszélyesebb, nagyobb károkkal jár, mint a világpiacról származó kedvezőtlen hatás. A fogalmazás nyerseségét az menti, hogy többségében régóta meglévő problémákkal kellene szembenézni — csak utalásszerűén: a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a termékcserélődés gyorsításával, a készletgazdálkodás gyengéivel —, de ez még nem általános jellemzője a vállalati magatartásnak, az irányító szervek tevékenységének. A külgazdasági háttér megváltozása kétségtelenül hatást gyakorol cselekedeteinkre. Mégis, fontosabb, lényegesebb ennél, hogy ne csak népgazdasági összességben — az ún. makroszinten — ismerjük fel és érvényesítsük a hatékonyság növelésének lehetőségeit, hanem a vállalatoknál, azaz a gazdaság mikroszintjén is megtörténjék ez. Több intézkedés erre kényszeríti a termelőket, ám nagy hiba lenne megállni ott, ahol a központi megszorítások hatása végetér. E tagadhatatlan korlátozások célja nem az, hogy béklyót rakjon a termelői közösségre, hanem a jó irányok, a követendő módszerek eddiginél nyomatékosabb megjelölése. A népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintő külső hatásokat — kemény munkával — mérsékelhetjük. Magunk teremtette, magunk dajkálta problémáinkon azonban - ugyancsak kemény, következetes munkával - úrrá lehetünk. A kettő összefügg, de a teendők élén saját portánk dolgai állnak. Azért is, mert ezt diktálja a tulajdonosi lelkiismeret. És azért is, mert rendben lévő portán nyugodtabban szembenézhetünk azzal, ami másoknál történik, s ami vevőként, eladóként érint bennünket. Vietnami követek látogatása Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere fogadta Nguyen Manh Carnot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Nguyen Phu Soai-t, a Dél-Vietnami Köztársaság nagykövetét. A nagykövetek tájékoztatták a külügyminisztert a jelenlegi dél-vietnami helyzetről és a vietnami nép harcáról. Púja Frigyes pártunk, kormányunk és népünk további teljes támogatásáról biztosította a vietnami nép harcót. Váljon valóra a párizsi egyezmény Szolidaritás Vietnamért Az ülésen Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet.- Az amerikai agresszorok és csatlósaik nem érték el nagyratörő céljaikat. A tömeg- pusztító fegyverekkel felszerelt barbár zsoldos hadsereg ellen megvédték hazájukat Vietnam népei és rá kényszerítették az agresszív erőket a párizsi egyezmény aláírására. A vietnami nép bátorsága és hősiessége, valamint a történelemben eddig még nem tapasztalt nagy nemzetközi szolidaritás, meghátrálásra kényszerítette az ag- resszorokat. — Az aláírás óta eltelt két év újabb tanulságokat hozott. Kiderült, hogy az agresszorok álnoksága határtalan, saját aláírásukat sem tekintik szentnek, sorra, rendre megszegik az egyezményt. A szerződésszegés bizonyítéka, hogy - a VDK kormányának közelmúltban kiadott dokumentuma szerint Az enyhe tél lehetőséget biztosit a szántásra, a tavaszi vetésekhez a magágyak előkészítésére. Képünkön: Az újpetrei termelő- szövetkezet egyik tábláján dolgoznak a traktorosok. Szokolai felvétele A SZOT elnökségének ülése Létrehozzák a tsz-alkalmazottak szakszervezeti szervét • Meghatározták a célokat " A szerv a MEDOSZ-hoz tartozik a két esztendő során a Thieu klikk 60 ezer támadó hadműveletet indított a felszabadított területek ellen.- A magyar dolgozók már számtalanszor kifejezték szolidaritásukat Vietnam népével s ezt teszik most is, amikor elitélik az Egyesült Államok magatartását, amellyel támogatják a Thieu rezsim szerződés- szegő, agressziós, hábotas politikáját - zárta beszédéV Harmati Sándor. \ Az ülésen szolidaritásukról biztosították Vietnam népét a magyar társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az ülésen a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöksége és az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége nyilatkozatot fogadott el. Ebben többek között hangsúlyozzák: A magyar társadalom nevében követeljük, hogy az Egyesült Államok azonnal vessen véget Dél-Vietnam belügyeibe való katonai és politikai beavatkozásának; szüntesse még a hadianyag- és fegyverszállításokat, vonja ki valamennyi tanácsadóját és álcázott katonai személyzetét, ne használja fel a saigoni rezsimet eszközként a párizsi egyezmény szabotálására; szüntesse meg a VDK szuverenitásának és területének megsértését, járuljon hozzá a háború ütötte sebek begyógyításához, a békés újjáépítéshez. Követeljük, hogy a saigoni kormány haladéktalanul hajtsa végre a teljes tűzszünetet, valamennyi fogvatar- tott polgári és katonai személyt bocsássa szabadon és biztosítsa a demokratikus szabadságjogok gyakorlását. A vietnami békéről szóló egyezmény létrejöttének második, évfordulóján megerősítjük: hős vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak egész népünk sokoldalú és cselekvő támogatására. A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a gazdasági vezetők munkájának véleményezésével kapcsolatos szak- szervezeti jogkör továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A továbbiakban a SZOT elnöksége a termelőszövetkezetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottak szakszervezeti érdekvédelmével foglalkozott. Megállapította, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben és társulásaikban az utóbbi tíz évben gyors ütemben nőtt az alkalmazottak száma, amely már ,1973-ban elérte a 160 000-et. A termelőszövetkezetekben eddig szakszervezeti szerv nem működött, így érdekvédelmüket sem tudta ellátni. A SZOT elnöksége indokoltnak tartja a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak szervezéséi, e helyeken a szakszervezeti szervek létrehozását. E szak- szervezeti szervek feladató, hogy szervezzék és mozgósítsák a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek alkalmazottait a szövetkezetek társadalompolitikai és gazdasági céljainak megvalósítására, segítsék elő az alkalmazottak szocialista tudatának fejlesztését, körükben a szocialista kultúra terjesztését, képviseljék, védjék érdekeiket, érvényesítsék a jogszabályokban, az alapszabályban és a termelőszövetkezetek belső szabályzataiban biztosított jogaikat. A szekszervezeti szervek alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a szövetkezet vezetőségével és a közgyűlés által választott, létrehozott bizottságokkal. A SZOT elnökségének állásfoglalása szerint a termelőszövetkezetekben megalakuló szakszervezeti szervek a MEDOSZ-hoz tartoznak majd. A SZOT elnöksége ajánlja, hogy a MEDOSZ és a TOf kössön együttműködési megállapodást. A MEDOSZ a szervezeti rendezést 1975 második félévétől folyamatosan hajtja végre. A Béke-világtanács valamint az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének kezdeményezésére hétfőn világszerte újabb vietnami szolidaritási megmozdulások, akciók kezdődtek: a demokratikus, haladó emberiség a párizsi egyezmény aláírásának második évfordulójára emlékszik. E megmozdulások sorozatának hazai eseményeként hétfőn együttes ülést tartott az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége és a Magyar Szolidaritási Bizottság. ' o A VOLÁN 12-es Vállalat komlói részlegénél folytatják a szállítás korszerűsítését. Megérkezett a Volvo rakodógép, mely a kő- és kavicsszállítási munkákat könnyíti. Maletics László felvétele _________c___________________ A z MSZMP Baranya megyei Bizottságáriak lapja
