Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-24 / 23. szám
1975. január 24., péntek Dunántúli napló 3 Napirenden a pécsi vízellátás javítása » i.MtiH, Mit tehet a Vízmű? Épül a szennyvíztelep. Tízezer köbméterrel több vizet kap naponta Pécs 1975-ben a pellérdi és a tortyogói kutak üzembehelyezésével. Ez a mennyiség azonban csak enyhíti a vízellátással kapcsolatos gondokat. Az újabb fejlesztések pedig (Szederkény és a dunai rendszer) várhatóan a következő tervidőszak végén eredményeznek több vizet. Addig a város vízellátásáról a Pécsi Vízmű Vállalatnak jobb, gazdaságosabb termeléssel és elosztással, illetve kisebb fejlesztésekkel kell gondoskodnia. Ilyen szellemben készítették el az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó tervjavaslatot, amit valamennyi vállalati dolgozóval megbeszéltek. Kiemelt feladatként jelölték meg a tervjavaslatban az 1975. évi munkák folytatásaként a városi fővezetékhálózat további bővítését. Különösen fontos az Tízezer köbméter ivóvíz a pellérdi és tortyogói kutakból A szennyvízcsatorna-hálózat is bővítésre szorul Vedd észre, tedd szavát” • • Összevont párttaggyűlés Bolyban Követésre méltó kezdeményezések, javaslatok és a köz érdekében vállalt, jelentős megtakarítást eredményező társadalmi munka elismerése kapott hangsúlyt Bolyban már az alapszervezetek taggyűlésein is. Ilyen előzmények után úgyszólván természetes volt, hogy gondolatokban gazdag hozzászólások jellemezték az összevont vezetőségválasztó taggyűlést is, amelyen a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és a községi pártalap- szervezet kommunistái vettek részt. Az ÁFÉSZ irodaházában megrendezett taggyűlésen Schmidt János csúcstitkár ismertette a csúcsvezetőség beszámolóját az elmúlt négy évben végzett munkáról. Tevékenységükről szóló ismertetésükben vezérfonalként húzódott végig a megállapítás: „A pártszervezetek véleménye, javaslata mindig meghatározója volt a községben az élet bármely területén felmerült feladatok megoldásának." Mind az alapszervezetek, mind a csúcsvezetőség hatékony munkával járult hozzá a X. kongresszus és p különböző párthatározatok végrehajtásához, azokból adódó helyi politika kialakításához. Például a női munkaerő rendszeres foglalkoztatását segítette a termelőszövetkezet és a mohácsi TEMAFORG vállalat szerződése, amelynek eredményeként 50 nő jutott munkához. A lakosság életszínvonal-növekedését példázza: a bólyi takarék- szövetkezetben az 1970. évi 33 millió forintról 1974-re 55 millióra nőtt a betétállomány. Az alapszervezetek pártépítő munkája sikeres volt: az elmúlt négy évben 15 új párttagot vettek fel. Hangsúlyt kapott a beszámolóban a párttagok politikai továbbképzésének fokozása, az állami és társadalmi szervek munkájának értékelése is. Pleskonics Antal, Bősz József, Morvái Ferencné, Puskás Bálint és Nagymiklósi György- né, a Mohácsi Járási Pártbizottság tagja szóltak a beszámolóhoz. Itt is elhangzott az Irányelvek szellemében az alapszervezetek taggyűlésein már megfogalmazott „Vedd észre, tedd szóvá!” jelmondata sűrített gondolat, amely arra ösztönzi a kommunistákat, hogy a közérdeket sértő jelenségekre éberen figyeljenek fel, — segítsék a takarékos gazdálkodást is. Mint a közgondolkodás alakítójáról és a nevelés egyik formájáról a szocialista brigádmozgalomról is szót ejtettek. Méltatták példás munkájukat és a mozgalomban még bőven hasznosítható tartalékok feltárását. Javasolták: az új vezetőség munkatervében szerepeljen a szocialista brigádmozgalom erősítése is. Elhangzott a kq? érdekében végzett önkéntes munka egyik szép példájának méltatása. Az általános iskola 43 000 forintért olajtartályt vett, - földbehelyezése, beszerelése a tervek szerint 98 000 forintba került volna. Ekkora "összeg nem állt rendelkezésre. „Majd mi beszereljük. Ingyért!" - ajánlotta fel segítségét az állami gazdaság Béke és Ifjúsági brigádja. Vállalták, teljesítették. De a köz- gondolkodást más példa is mutatja: a község lakossága, az üzemek, intézmények dolgozói elhatározták, felszabadulási emlékművet állítanak. Mintegy 400 000 forinttal járultak hozzá. A taggyűlés mind az Irányelvekben, mind a Szervezeti Szabályzat tervezetben foglaltakat elfogadta, majd megválasztották a 9 tagú csúcsvezetőséget és 9 küldöttet a járási pártértekezletre. A csúcsvezetőség párttitkárának ismét Schmidt Jánost választották. G. F. 500-as átmérőjű ivóvízgerinc építésének befejezése a tervidőszak első évében. Ez a feltétele ugyanis a városba keleti, illetve nyugati irányból érkező vizek üzembiztos elosztásának. Új, 2500 köbméteres víztározót kell építeni a várostól nyugatra, Patacs térségében, valamint növelni kell a rigódért víztárolás lehetőségét. A nyugati irányból érkező, pellérdi vizek egy részét majd a Siklósi városrész jobb ellátása érdekében egy vezeték segítségével a pellérdi vízmű központtól a Megyeri úton át juttatnák el a fogyasztókhoz. A tortyogói telep vizei (amennyiben erre a tervidőszakon belül szükség lesz) a szivattyúk cseréje után részben a patacsi tározóban, részben a (Tiborc utca vonalán) a Makár I. tározóba jutnak. A vízelosztó hálózat rekonstrukciója során egyrészt az elöregedett vezetékek cseréjét, másrészt — a peremkerületeknél — új fogyasztók ellátását tervezik. A szennyvíz problémái A vízellátással csaknem egyenrangú probléma a szennyvízkérdés. A megnövekedett igények zavartalan kielégítése érdekében bővíteni kell a városi főgyűjtő csatornákat. Ennek során a keleti iparterület szennyvízcsatorna hálózatának és a déli főgyűjtővel (a Siklósi út és a szennyvíztelep között) párhuzamosan haladó főgyűjtőnek az építése szükséges. A budai városrész lakásprogramja pedig (a régi meszesi főgyűjtővel azonos nyomvonalon haladó) új főgyűjtő építését indokolja. A korszerűtlen és csak igen nagy költséggel felújítható kővágószöllősi kis szennyvíztelepeket meg akarják szüntetni és vizeiket összegyűjtve a városi szennyvíztelepre továbbítanák egy nyomóvezetéken keresztül. Ennek megfelelően szennyvíz- átemelőt kell építeni a 6-os út mellett, illetve az ÁFOR-telep- nél. Korszerűsíteni kell a Füzes-árok melletti átemelőt és újat kell építeni a meszesi városrésztől keletre eső területek szennyvizeinek a déli főgyűjtőbe való átemelésére. Fejlesztési terveik között szerepel a Szigeti úton és a Tiborc utcában szennyvízcsatorna építése, illetve a Vadász utca, a Szőlő utca környékének, a régi kertvárosi és a kovácstelepi városrésznek a csatornahálózatba való bekapcsolása. Sok jó javaslat Először történt a Pécsi Vízmű Vállalatnál, hogy a dolgozók munkájára alapozott fontos tervezetet megbeszélték velük, s ez annál is jelentősebb, mivel egy ötéves periódusról van szó. A Vízmű üzemeinek, műhelyeinek szakemberei rendkívül aktívan vitatták meg a vezetőség jövőre vonatkozó elképzeléseit. A sok törzsgárdatag, akik évtizedek óta a vállalatnál dolgoznak, s több üzemrészben tevékenykedtek már ez idáig, jól ismerik a belső felépítést és számos ötlettel egészítették ki a tervezetet. így például a műszerész üzem dolgozója, Hógye Lajos javasolta, hogy teremtsék meg a szalagszerű termelés feltételeit. Az eaész munkafolyamatot ugyanis különböző képességű emberek végzik, akik viszont egyes részfeladatok specialistái. A szalagosítással növelni lehetne a termelékenységet, nem utolsó sorban javítani tudnák a munka minőségét s egyszerűsödne az új dolgozók betanítása is. Solti Dezsőnek, a vállalat igazgatójának véleménye szerint ezt a javaslatot „látatlanba” elfogadták. Ugyancsak egy megbeszélésen a hálózati üzem dolgozóinak tanácskozásán hangzott el Molnár János művezetőtől, hogy a Petőfi Sándor laktanyával szemben lévő dombon egy második zónái tározó megépítésével kétoldali vízellátást biztosíthatnának Meszesnek, ami esetleg a környék vízgondjain is segítene. E javaslatnak az elfogadásáról alapos vizsgálatok után döntenek majd. Török Éva Háromnegyed kettő, a műszakváltás ideje. Benépesült a II. Lajos utca Lánycsókon. Száztizén, többségében fiatal — lány és asszony — kapott munkalehetőséget a Szekszárdi Szabó Szövetkezet kihelyezett üzemében. Nemcsak a lánycsókiak dolgoznak itt, vannak közöttük versendiek, szajkiak, babar- ciak, bácsfaiak, sőt még mohácsiak is. Két műszakban, három szalagon dolgoznak. Exportra termelnek, NDK-beli megrendelésre. Az utóbbi két hónapban 27 ezer női műbőr dzsekit varrtak meg az ügyeskezű nők. Három fiatal varrónővel beszélgettünk, mindhárman „régi" dolgozók. Arra válaszoltak, mennyire elégedettek a munkával, a fizetéssel. Milyen lehetőségiek vannak a jövőre nézve. Gombár Ferencné: — Szeretek itt dolgozni, lánycsóki vagyok. Szeretem a közösséget. A kereset? Normára dolgozunk, így tőlünk függ, hogy mennyit keresünk. A legutóbb 2200 forint volt a fizetésem. — Tóth Mária szalagvezetői képzésen is részt vett. Mit jelent ez? — Az üzem lehetővé teszi a középkáder képzést. Ezen vettem részt. Különben ugyanúgy varrók, mint a többiek. A lehetőség adva van mindenki előtt, csak élni kell vele. Persze adódnak problémák is. De igyekszünk közös erővel megoldani. Sajnos a KlSZ-szerve- zetnek nincs helyisége a taggyűlések megtartására. Ideiglenesen egy raktárban jönnek össze. Ferkov Katalin a negyedik évet kezdi az üzemben: — Szeretek itt dolgozni, igazán jó a kollektíva. A munkánkat komolyan vesszük, kirívó fegyelmezetlenség még nem fordult elő. Problémák adódnak, de ezek nem befolyásolják a termelést. Egy esetleges áramszünet már annál inkább, mert a gépek megbénulnak. Nemrég előfordult ilyen eset. Közösen elhatároztuk, hogy bejövünk szabad szombaton. így is történt. Sikerült behozni a lemaradást. A fizetés? Van amikor magas, van amikor nem. A teljesítménytől függ. Hárman a sok közül. És a többiek? Vajon így gondolkodnak, így éreznek? Általában igen. Emellett szól a átlagfizetés, ami több mint 1500 forintot tesz ki. Száztíz nő munkára talált, exportra termelnek, ügyes kezük munkáját dicsérik az NDK- ban. Földes Zoltán Meggyorsult a Mura-híd építése A magyar—jugoszláv államközi megállapodás alapján épülő murakeresztúri vasúti híd szerelése meggyorsult. A Mura folyót átívelő 170 méter hosszú acélszerkezet már a helyére került, s a jugoszláv munkások megkezdték a vasúti pályatest építését is. A tervek szerint március közepén tartják a híd terhelési próbáit, április első napjaiban pedig átadják a forgalomnak. Az új murakeresztúri vasúti híd megnyitásával gyorsabb és biztonságosabb lesz a vasúti tranzit forgalom. Figyelemmel kísérjük a terület lakosságának érdekeit Czécsi Zoltánnal, — a Pécs- ** meszesi területi pártalap- szervez,et most ismét megválasztott titkárával — ismeretségünk több mint két évtizedre nyúlik vissza. Azokban az időkben - a lendületes nagy széncsaták éveiben — a pécsbányai Szé- chenyi-akna bányászai országosan is nagyszerű munkasikerekkel hívták fel magukra a figyelmet. Ö mint vájár, frontmester irányította csapatát - teljesítményükről néhány tudósításban én is beszámoltam. Nyolc különböző kitüntetést kapott, köztük a Kiváló dolgozó, Kiváló bányász, a sztahanovista oklevél .. . A Munkás-paraszt hatalomért kitüntetés pedig bizonyítja : elvhűsége sem ingott meg egy pillanatra sem. Volt az üzem pártvezetőségi tagja, párttitkára is. Nyolc éve nyugdíjas. — Ez a tavaszias időjárás jó hatással van rám — mondja. — Hiába, a húsz év bányamunkával együttjárt a szilikózis . .. Reggel van, amikor beszélgetünk — alig fél órája járt le munkásőri éjszakai szolgálata. — Nem bírok én nyugdíjas koromban sem tétlenkedni, megszoktam a szervezett munkát, meg aztán van tennivaló bőven a közösségért is ... A közösségért... Jól ismert ez a gondolkodásmódja a több mint másfélszáz párttagot számláló meszesi területi alapszervezetben is, amelynek 1971 óta titkára. Arra kér, hogy ha írok róluk, feltétlen említsem meg mind a párttagság, mind a vezetőség áldozatkész munkáját, a jó összhangot. — Megbeszéljük a feladatokat, határozatokat hozunk, aztán hozzálátunk a végrehajtáshoz — mondja. — Pártszervezetünk a terület összlakosságának érdekeit is figyelemmel kíséri, igyekszik cselekvőén közreműködni a feladatok megoldásában. Például a tanácsválasztáskor hatvanötén vettek részt a választások lebonyolításában. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a József Attila Művelődési Ház vezetőivel a tartalmi munka színvonala érdekében. Ott vagyunk a szülői munkaközösség értekezletein, képviseltetjük a pártszervezetet az óvodai felvételeknél is. Munkánkat természetesen összehangoljuk a Hazafias Népfronttal. Azt fejtegeti, hogy „jó közhangulatban” tartották meg a vezetőségválasztó taggyűlést, ahol az Irányelvekben foglaltak adták a főtémát. Helyesnek tátották, megszívlelendőnek és kötelező érvényűnek. — Véleményünk: a párt időben és reálisan ismerte fel a jövő érdekében megoldásra váró tennivalókat. Szót ejt Meszes gondjairól is. Többek között: még nem alakult ki a megfelelő munkamódszer a kerületi tanácshivatallal. Korábban a kerületi tanáccsal, mint választott szervvel jobban tudták a problémákat megbeszélni. Alaposabb volt tájékozottságuk is a terület fejlesztéséről, a gondok megoldásának hogyanjáról. — Például most, amikor a közművelődés fontosságáról beszélünk — talán hozzátartozik ehhez az emberek olvasottságának elősegítése is. Igény lenne egy megfelelő könyvesboltra is ebben a városrészben. Vagy: van műszaki boltunk, ahol lehet vásárolni televíziót, rádiót, de például szöget, csavart nem árul. Alkohol azonban a zöldséges boltban is kapható... Nem megfelelő a piacunk. Szeretnénk, ha a budai vámnál létesítenének új piacterületet, ahol megfelelő választék állna rendelkezésre. Az a vélemény alakult ki, hogy az üzlethálózat Pécsett túlságosan „belvároscentrikus”. Nos, csak jelzem a gondjainkat, — amelyekről érdemes beszélni, sőt, mondhatom, megoldásra is megérettek már. Mint újjáválasztott párttitkár a pártszervezet 1975. évi feladatairól mondja: a XI. kongresszusra készülnek, majd a határozatok elemző végrehajtása egyik fő céljuk. De a felszabadulás 30. évfordulóját is méltóképpen akarják megünnepelni. Még szorosabb kapcsolatot kívánnak kiépíteni a területen lévő üzemekkel, intézményekkel, különböző szervezetekkel. — Mindez feltételezi a kollektív munkát, — ami alapszervezetünkre eddig is jellemző volt — mondja. Az ő példája is bizonyítja: a pártmunkából nem lehet „nyugdíjba vonulni". Aki megszokta a közéleti tevékenységet, a köz érdekében végzett munkát, az erejéhez képest részt vállal a feladatokból. Úgy, mint Szécsi Zoltán. G. F. Efil#1 J ^HíIÍÍMh :«ái
