Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-22 / 21. szám
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tanácskozásán részt vett és — képünk — felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Kedden ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — az MSZMP XI. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Or. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára előadói beszédében rámutatott: az a lehetőség, amelyet az' ifjúsági szövetség a kongresszusi irányelvek véleményezésével kapott, az ifjúság és a KISZ megbecsülésének újabb megnyilvánulása, valamennyi ifjú kommunista számára megtiszteltetés. — Életünk alakulásának döntő kérdéseiről kéri véleményünket a párt, nemcsak azokról az eredményekről, gondokról, amelyek az ifjúság körében jelentkeznek. Pártunk Központi Bizottsága azt várja tőlünk, hogy a KISZ politikai súlyához méltó komolysággal és érettséggel szóljunk hozzá a párt politikájához, a szocializmus építésében eddig követett irányvonal értékeléséhez és o további feladatokhoz — mondotta a KISZ Központi Bizottságának első titkára, majd az ifjúsági szövetség kongresszusi készülődéséről szólott. Beszámolt azokról az eredményekről, munkasikerekről, amelyeket az ifjúkommunisták felnőtt dolgozótársaikkal együtt elértek a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny első szakaszában, s vázolta a további tennivalókat. Az irányelvekről szólva dr. Maróthy László aláhúzta: — az MSZMP végrehajtotta a X. kongresszus határozatait, az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította kipróbált, a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletének alkotó alkalmazásán nyugvó politikai irányvonalát. A kongresszusi határozatok megvalósítása tovább erősítette azt a bizalmat, amely a párt politikáját övezi, s amelynek eredményeképpen e politika támogatásra talált (Folytatás az 5. oldalon) Pécs és Eger pincekérdése az Állami Tervbizottság elé kerül Ülést tartott az ÉVM-ben a tárcaközi bizottság Hétfőn délutón tartotta második ülését az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Wieder Bélának. Pécs megyei város Tanácsa elnökének, mint társelnöknek elnökletével a pécsi pincekérdés megoldására létrehozott tárcaközi bi- zotttság. Az alakuló ülésen született elhatározásnak megfelelően ez alkalommal Pécs képviselőin kívül dr. Varga János, Eger város Tanácsának elnöke és Pusztai Lászlóné egri országgyűlési képviselő is részt vett a tanácskozáson. A bizottság megállapította, hogy az alakuló ülés határozatai teljesültek. Csarnóta határában, a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet kerületében repülőgéppel mütrágyázzák a vetéseket. Erb János felvétele A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat a bizottság elé terjesztette azt a tervvázlatot, aminek 1974. december 31-ig történő elkészítésével annakidején megbízták. Ez az első dokumentum, ami Pécs évtizedes gondja végleges megoldását vázolja. A tervezet kidolgozói úgy vélik, hogy az idei évtől számított 16 esztendő — azaz három ötéves tervidőszak — szükséges ahhoz, hogy Pécs pince- rendszerét likvidálják. Az idei esztendőt az előkészítésnek szentelik, s ún. terepkísérleteket folytatnak, 1975—78 között üregkutatás és felmérés folyik, 1976—78 között készítik a részletes terveket, egyúttal 1976- tól megkezdődik a tömeges kivitelezés. 1976—80 között a történelmi belvárost rendezik, a következő ötéves ciklusban a Budai és a Szigeti városrész kerül sorra, 1986—90 között pedig a déli városzrészben található pincerendszert számolják fel. A másfél évtizedes program előrebecsült költsége megközelíti az egymilliárd forintot, ami félreérthetetlenül kifejezi: Pécs eddig felhasznált, egyéb céloktól elvont milliói igen messze vannak a végleges és tényleges megoldástól. A bizottság elfogadta a tervezetet, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal képviselői azonban kijelentették: ilyen nagyságú összeg felhasználásához az Állami Tervbizottság jóváhagyása szükséges, az előterjesztésben kell a problémákat — most már a két városra vonatkoztatottan — részletezni és a pénzügyi igényeket meghatározni. A tárcaközi bizottság legközelebb az Állami Tervbizottság elé kerülő előterjesztés megvitatására ül össze. Az utazás szellemi haszna Iparvállalatok, termelőszövetkezetek nyaranta milyen gyakran szerveznek közös utakat a baráti szocialista országokba. Ilyenkor, január táján már rendszerint el is határozták, hogy merre mennek majd a nyáron. Arra már kevesebben gondolnak előre, hogy miképp lehet értelmesen, hasznosan kiaknázni ezeket az utazásokat a közösség művelődésének érdekében. A közös utazásokon igen gyakran részt vesz a falu, nagyközség művelődési intézmények vezetője, vagy mezőgazdászok. Ők szinte kivétel nélkül olvasott, művelt szövetkezeti tagok, képzett vezetők, akik alkalmasak arra, hogy előre átgondolván a programokat, valamelyes „enyhe befolyást" gyakoroljanak a résztvevőkre. Mit érdemes elolvasni arról az országról, vidékről, ahová készülnek? Elővenni néhány néprajzi gyűjteményt, útikönyvet, történelmi munkát, képzőművészeti albumot. Céltudatosan felhívni a figyelmet egy-egy televíziós-, vagy rádióműsorra, amely az illető országról szól, annak szerzőitől származik. Hosszúak a télvégi esték, sor kerülhet esetleg egy-egy közös beszélgetésre is a művelődési házban vagy másutt, — afféle előzetes „ki mit tud”-ra a meglátogatandó országról. Kiváltképpen ma már, amikor igen kevesen vannak, akik ne jártak volna valamelyik (de inkább több) szomszédos országban. Szervezhetők — ezt egyébként itt-ott már csinálják is — előzetesen, nem programokat írnak elő, egyszerűen csak elhangzanak: s kit ez, kit amaz a motívum ragad meg belőlük. Nem szabad kifelejteni az előzetes tervezésből azt a lehetőséget sem, hogy a baráti országokban igen gyakran társ- intézmények, testvér-szövetkezetek várják az utazó kollektívákat, s nekik is sok, hasznos ötletük lehet a napok értelmes eltöltésére. Egy-egy levél: mit javasolnak esetleg útbaejteni, mi az, amiért érdemes kis kitérőt tenni. A variációk, a felkészülés változatai szinte meg- számlálhatatfanok. Tengernyi látni- és tapasztalni valót kínálnak a szocialista országokba tett közös utazások. Még akkor is, ha nem „tanulmányi” célból történnek, hanem mint nyaranta legtöbbször: azért, hogy a részvevők pihenjenek, üdüljenek. Az utazás jó forrása a közösségi művelődésnek, — s „külön ráforditás” nélkül olyan szellemi haszonnal tetézhető meg egy-egy út, amilyennek a megszerzésére ritkán kínálkozik mód. Érdemes erre is gondolni, amikor a nyári terveket készítjük. Kadar Janos reszueteleuel Ülést tartott a KISZ Központi BJzottsiága A KISZ magáénak vallja a párt politikáját, egyetért a kongresszusi irányelvekkel Továbbra is üzemel a BCM 65 éves „nagypapája", a régi Bere- mendi Cementgyár. A 15 millió forintos rekonstrukció befejeztével azonban mór nem cementet, hanem mészféleségeket gyárt. Ebben az évben 89 ezer tonna égetett meszet, 33 ezer tonna mészhidrátot és 40 ezer tonna mészkőlisztet készítenek az öreg üzemben. A képen: a gyár mészégető forgókemencéje. Erb János felvétele Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nuplö XXXII. évfolyam, 21. szám 1975. január 22., szerda Ara: 80 fillér I
