Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-21 / 20. szám

6 Dunántúli napló 1975. január 21., kedd Tahiba? A farontó gombák A baktériumok és gom­bák a táplálkozásukhoz szükséges szénvegyületeket a levegőből nem tudják ki­vonni, így kénytelenek azo­kat más élő, vagy már el­halt növényi szervezetekből készen felvenni. Pusztító ha­tásuk az élőfában a feldol­gozott és a beépített ipari fában elszíneződésben, re- vesedésben, korhadásban nyilvánul meg. A gombák megtelepedé­séhez szükséges a fa cellu­lóz vagy ligninállomány megfelelő víztartalma, a le­vegő oxigénje, a megfele­lő hőmérséklet és az aljzat kedvező kémhatása. A farontó, korhasztó, cel­lulózbontó gombák műkö­dése következtében megvál­tozik a faanyag szöveti fel­építése, erősen csökkennek a faanyag szilárdsági érté­kei (hajlító, húzó, ütő-haj- lító szilárdásg.) A gombásodásokat kiváltó nedvesség és egyéb okok eddigi vizsgálataink alap­ján a következő pontokban foglalhatók össze: a) szigetelés hiánya, vagy elégtelensége; b) be­ázások (tetőhéjazat sérülé­se); c) csatornahiba; d) használati víz (fürdők, mos­dók, mosodák); e) csőrepe­dés; f) tűzifa; g) előfertő­zött fa; h) ismeretlen okok. Néhány példa a gomba­károkról : Az 1965. évi dunai árvíz után Mohácson 1967—1969. közötti időben tömegesen jelentkeztek a könnyező há­zigomba károsításai. A ká­rosítás egyik oka a régi épületek padló alatti szi­getelésének hiánya, illetve sérülése volt. (,,A vízszigete­lési és tetőfedési hibák" c. cikkben 1974. július hónap­ban foglalkoztunk részlete­sen e problémákkal.) A gomba megtámadta és el­pusztította a padlóburkola­tokat, ajtótokokat és helyen­ként a burokra is átterjedt. — Emeletráépítés miatt a tetőszerkezetet eltávolították egy épületen. Beázás után a több évtizede beépített parkettát a házi kéreggom­ba és a pincegomba együt­tes károsítása miatt teljesen ki kellett cserélni. A faanyagvédelem terü­letén számtalan készítményt, hatóanyagot különböző ösz- szetételekben lehet felhasz­nálni. A faanyag-védősze­reket két főcsoportra oszt­juk: olajok és olajban, va­lamint vízben oldódó anya­gokra. — kátrány és kátrányter­mékek, ásványolaj és ás­ványolajszármazékok, fenol és fenolszármazékok, klóro­zott naftalin, — krómvegyületek, arzén­vegyületek, réz és cinkve- gyületek stb. * Minden olyan vegyszer, il­letve gombaölőszer — ké­szítmény, amelyet a fapusz­tító gombák kártételeinek megelőzésére vagy a már bekövetkezett károsodások elhatárolására és megszün­tetésére alkalmaznak, többé -kevésbé az emberi szerve­zetre is ártalmas: Csak megfelelően alkal­mazva adhatja meg a vé­dekezőanyag a kívánt ha­tást. Ezért a magánépítők ré­szére személyes megkeresés esetén díjtalanul adunk szaktanácsot, minden szom­baton 8—12 óráig. (Pécs, Boszorkány u. 2.) A következő cikkünk tar­talma: A FAANYAGOK ROVAR­KÁRTEVŐI Kukái Sándor Az öröklésről Xvajaniatunlc A Polgári Törvénykönyv ér­telmében az ember halálával az egész hagyatéka az örö­kösre száll. EztWievezzük örök­lésnek. örökölni tehát csak az elhalálozás után lehet, csak ekkor nyílik meg az örökös jo­ga a hagyatékra, örökségre. örökölni csak törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Ha az örökhagyó után vég­rendelet maradt, akkor az örök­lés rendjét az határozza meg. Ha nincs végrendelet, akkor az öröklés rendjére a törvény elő­írásai az irányadók. Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha több gyermek van, akkor azok egyenlő részben örökölnek. Az öröklésből kiesett gyermek he­lyett annak gyermekei örököl­nek egyenlő részben. Abban az esetben, ha leszár­mazó nincs, a házastárs örököl. A leszármazók és a házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örö­kölnek oly módon, mint a gyer­mek helyén annak leszármazói. Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy ré­széről végrendelettel rendel­kezhet. jóváhagyás nélkül Végrendelkezni lehet közvég­rendelettel vagy írásbeli ma­gánvég rendelettel. Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Végrendelete érvényes­ségéhez sem a törvényes kép­viselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. Nálunk a leggyakoribb vég­rendelkezési forma az írásbeli magánvégrendelet. írásbeli ma­gánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen ten­ni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Az írásbeli végrendeletet a végrendelkező saját maga, de más is írhatja. Az írásbeli magánvégrende­let akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, kelté­nek helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlété­ben aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is — e mi­nőségük feltüntetésével — aláírják; vagy c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél — végrendeletként feltüntet­• Végrendel­kezések • Milyen nyelven? • Kik írhatják? • A tanúk szerepe • Kikre sz á l l fiát a hagyaték? • Mikor lehet leltározni? ve — személyesen letétbe he­lyezi. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magán­végrendelet érvénytelen. Ugyancsak előírás, hogy a több különálló lapból álló írás­beli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lap­ját ellátták folyamatos sorszá­mozással, továbbá a végrendel­kező és~*— ha a végrendelet ér­vényességéhez tanúk alkalma­zása szükséges — mindkét tanú aláírásával, Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tar­talmát ismerje, vagy tudjon ar­ról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Szóbeli végrendeletet az te­het, aki életét fenyegető, rend­kívüli helyzetben van, és írás­beli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny ne­hézséggel tehetne. Napjaink­ban ez gyakorlatilag nem for­dul elő. Elhalálozás után A hagyatéki eljárás tulajdon­képpen az elhalálozás bejelen­tésekor indul meg. A bejelen­tést köteles megtenni: a) lakáson történő elhalá­lozás esetében a hozzátartozó, illetve gondozó, b) kórházi, klinikai vagy egyéb intézménynél történt el­halálozás esetén a kórház, kli­nika, egyéb intézmény. A bejelentést az anyakönyvi hivatalnál kell megtenni. Egy­ben rendelkezésre kell bocsá­tani a „Halottvizsgálati bizo- nyítvány”-t. A „Halottvizsgálati bizonyít­vány" ötödik példányát az anyakönyvi hivatal köteles hi­vatalból elküldeni az elhalt ál­landó lakóhelye szerint illeté­kes tanács vb szakigazgatási szervéhez. A szakigazgatási szerv dolgo­zója a hagyatéki előadó a „Ha­lottvizsgálati bizonyítvány” 9. pontjában feltüntetett legköze­lebbi hozzátartozót beidézi meghallgatás végett. A meghallgatás alapján in­tézkedik a szükséges hagyaté­ki eljárás lefolytatása iránt. A hagyatéki eljárás egyik lé­nyeges mozzanata a hagyatéki leltár. Ennek felvételére kére­lemre, vagy hivatalból kerülhet sor. A leltár felvétele kötelező, ha — az elhúnyt nevén ingatlan vagyon; — fenntartásos takarékbetét­könyv, vagy személygépkocsi van. Az egyéb ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha — a hagyatékban szülői fel­ügyelet alatt nem álló kiskorú, gondnokolt, vagy ismeretlen he­lyen tartózkodó személy érde­kelt, — nincs ismert örökös, — az örökösök között külföl­di személy is van, — az örökhagyó belföldön meghalt külföldi állampolgár. Abban az esetben, ha az öröklésre jogosultak nem tud­nak megegyezni, akkor is kér­hetik az ingóságok leltározá­sát, ha az nem kötelező. A lel­tár elkészítésére a helyszínen kerül sor. A meghallgatást, illetve a ha­gyatéki leltár felvételét követő­en a hagyatéki előadó hivatal­ból intézkedik az iratok továb­bítása iránt az illetékes köz­jegyző felé, amennyiben ez szükséges. Szembenézni az ördöggel A tv-ben „Nyugalmunk érdekében” elnevezésű pol­gári védelmi sorozat indul. Ennek első adására január 23-'án 17.45-kor kerül sor „Szembenézni az ördöggel” címmel. Kérjük a lakosságot, hogy a műsort tekintse meg, mi­vel ezzel hasznos elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a polgári védelmi fel­adatok ellátásához. A nézők szíveskedjenek a tv-adással kapcsolatos ész­revételeket és tapasztalato­kat a Baranya megyei Pol­gári Védelmi Parancsnok­ságnak elküldeni. 7601 Pécs, Széchenyi tér 9. Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnokság Sémák nélkül Ilyen címmel láthatja-hall- gathatja az érdeklődő a KB agitációs és propaganda osz­tálya által szervezett politikai tanfolyam két adását a televí­zióban. A pártoktatás kiegé­szítését, segítését szolgálja ez az adássorozat. Az elmúlt esz­tendőben szó esett a vállalati gazdálkodásról (hatékonyság, munka- és üzemszervezés, mű­szaki fejlesztés, korszerű veze­tés). A megvalósulás útján cí­mű részben a Szovjetunió bé­keprogramja volt a téma. Egy az ötvenből. — Ezt a címet vi­selte az ötven kiemelt nagyvál­lalat egyikével, a Medicorral foglalkozó adás; jó példát ta­lálva az eredményes fejlődés­re, elemezve annak összetevő­it, s további lehetőségeit (töb­bek között a belső tartalékok mozgósításával). Egy másik adásban érdekes stúdióbeszél­getés folyt a szolgáltatások és az életszínvonal-politika össze­függéseiről. A politikai tanfolyam leg­utóbbi adósa Sémák nélkül címmel került műsorba; s ugyanilyen címen szerepel majd a program „testvérpárja" janu­ár 24-én. Akik látták a Gold­berger Gyár két női szocialis­ta brigádját bemutató (film­részletekkel illusztrált) első stú­dióbeszélgetést, bizonyára ér­deklődéssel várják a másodi­kat is: ezúttal a MAHART Cse­peli Szabadkikötő két férfiakból álló szocialista brigádjával. (Az utóbbit többek között László Bencsik Sándor író szociológus kommentálja majd a stúdió­ban.) A szocialista munkahelyi kapcsolatokról, a szocialista életmódról számol be mindkét műsor, bizonyítva, hogy adott és vállalt közösségi keretek kö­zött is élhetünk sokféleképpen — tehát sémák nélkül, mégis szocialista módon. A sorozat a továbbiakban felkeresi az Izsáki Állami Gaz­daságot, hogy bemutassa a párt vezető szerepének gyakor­lati érvényesülését a gazdasági munkában. A befejező adás helyszíne: a Chemical Építő­anyagipari Vállalat. A téma napjaink egyik legaktuálisabb kérdése: az ésszerű takarékos­ság. JANUÁR 21. 18.15: Hol vagytok, ti régi játszótá rsak? Mint már a riportsorozat elő­ző két részéből is értesülhettek a tévénézők, a műsor szerkesz­tő-riportere, Pásztor Ferenc — egykori osztálytársait, barátait keresi fel. A salgótarjáni acél­gyár-telepi iskola naplóját egy­kori tanítójuk, Borsos Gábor lapozza fel. Felelésre szólítja volt tanítványait. Arról kérdezi őket, mivé lettek, mit tanultak, mire vitték az életben. A sorozat mindegyik része önálló alkotás. Egy-egy életutat kísér, egy-egy megvalósult ál­mot mutat be. Megismerked­hettünk a pilótával, Jekkel Ru­dolffal és Siraki Dezsővel „Ame­rikából" — s a következőkben láthatjuk majd Babják Lajost, aki lakatos szeretett volna len­ni, dr. Dianovszki Gyulát, az esztergálás szerelmesét, Balázs Józsefet, a futballbíró lakatost, Vonsik Gyulát, a filozófia tudo­mányok doktorát — és ez al­kalommal Maiczen Józsefet, a „főnököt". JANUÁR 22. 20.20: Don Juan, avagy a geometria szerelme. Don Juan Tenorio nevű húsz­éves, ártatlan fiatalember éle­tének első szerelmes éjszaká­ján, a benne és a világban tomboló zűrzavar láttán úgy határoz, hogy egyedül a kris­tálytisztán áttekinthető tudo­mánynak, a geometriának szen­teli magát. Max Frisch színmű­ve nem Don Juan, a nőhódító kalandjairól szóló legendás da­rab. Ehelyett egy másik törté­netet mond el a szerző, a tü­neményes tehetségű anarchis­táról, aki azzal lázad a társa­dalom ellen, hogy megpróbál kivonulni belőle. De közben az ártatlanságot lassanként ciniz­musra váltva, elfogadja a csá­bító és a gyilkos szerepét, amit a társadalom kényszerített rá. így Max Frisch egyszerre tá­madja a polgári társadalom maradiságát és az ellene való anarchista lázadás céltalansá­gát. A színdarabot a Vígszínház előadásában láthatják a tévé­nézők, felvételről. A főbb sze­repeket Lukács Sándor, Béres Ilona, Bilicsi Tivadar, Somogy- vári Rudolf játssza. JANUÁR 23. 21.34: Gép indul... Irkutszk. A Gép indul - sorozatcím. Azok a színes, jó szórakozást ígérő útifilmek kerülnek képer­nyőre, amelyeket a Magyar Te­levízió egy forgatócsoportja ké­szített a Szovjetunióban. Az AEROFLOT szovjet légitársaság és a Szovjet Televízió hat vá­rosba, hat belföldi járat egy- egy nagy állomására kalauzol­ta a magyar kollegákat. A hat­szor félórás műsor keretében a nézők megismerkedhetnek a szovjet utasszállító repülőgépek belföldi útvonalával, a repülő­terekkel, a pilótákkal, stewar- desekkel, no és persze az uta­sokkal és úticéljukkal. Ez a film a távoli Irkutszk városát mutatja be. A repülőteret, aho­vá percenként érkeznek és in­dulnak repülőgépek, és ahová Moszkvától öt óra a repülő­út. Mégis, a Moszkvába délben induló gép éppen délben ér­kezik meg — mert a két város közötti időkülönbség éppen öt óra. 64. Ekkor szólalt meg: — Hogy hívnak titeket? — ŐRI. — Az mi? — Országos Rendező Iroda. — Iroda?!... Óriási! Iroda intézi tehát a kultúrát! — Otthon a rendezvényeket. Külföldön a Kultúrkapcsolatok Intézete. Hivatalos neve min­dennek van, nem? — Bizony. Hivatalos neve ... — hümmögött röviden megint, aztán újabb hallgatásba kezd­tünk. — Később, amikor szinte ön­magának beszélt, tűnődve, és pontosan fogalmazva — akkor ismertem rá végre a régi té­pelődőre, a saját szavait íz­lelő, önnön lelkét marcangoló és hangos gondolkodásra kész­tető, de föltámadni mégse aka­ró, keserves jófiúra. Az asztal­terítő piros és kék rojtjaival játszott közben: —• Nem hiszem, hogy a ro­hanás vezet leggyorsabban a célhoz — kezdte. — Bár a szí­vós kitartás se csalogatja kö­zelebb a célt... És abban se vagyok egészen biztos, hogy akkor vagyunk a lehető leg­jobbak önmagunkhoz, amikor újra és újra még újabb fölfe­dezéseken törjük a fejünket. Ahelyett, hogy a már fölfede­zettet valósítanánk meg azok számára is, akik még az elő­zőknél se tartanak. — Jóság, öregem ... Ki dön­ti el? Ha hasznos, arra gyor­san rámondja minden világ, hogy jó. — Én még mindig nem hi­szem például, hogy az a hasz­nos állat, mely hasznot hajt az embernek, és hogy az a kárté­kony, amely árthat nekünk. Nem. Mert minden az emberen múlik. Vagyis, hogy az ember mit művel, miközben az állat kiszolgálja őt? Ha ártalmas az ember, akkor hasznos, ha kár­tékony az állat. — És miben nem hiszünk még? — Például abban sem, hogy annak könnyebb, aki nem fi­gyel oda semmire .. . Mit tett? Ezt szeretik kérdezni. Gondol­kozott. Egész életében gon­dolkozott. Aki ezt tette, ezért volt hős. De hogy mit hagyott maga után? Piramist, hálisten- nek, nem. De gondolni kell rá mindig. Hát ez az. — Csakhogy a följegyzések évezredes áradása pontosan azt tanúsítja, hogy hinni, saj­nos, mindig kellett valamiben. Ez olyan igaz és annyira köz­hely már, hogy kimondani is szégyen. Gyerünk inkább a le­vegőre, különben itt aszaló- dunk meg! — De tagadnivalóim is akad­nak azért bőven, láthatod. Sze­rencsére! Melyek nélkül fény­űzés az élet. Bíbelődni se vol­na érdemes vele, nem hogy be­lepusztulni ... Igazad van, gye­rünk innen a fenébe! De ami­lyen gyorsan csak tudunk! Bá­mulj bele a fényes, olasz éj­szakába !... Nevetett, kibújt a zakójából, és hanyagul a vállára kanya- rította. Bohémkedő gesztusok­kal próbálkozott, bohócosan to- porzékolt, hogy siessek már. Közben ütemesen és sürgetőn paskolta férfiasodó hasát, melyre átlátszón feszült a fe­hér ing. — Azértse öregszünk meg! — rikkantotta, tőle teljesen szokatlan, magas hangon. Készülődtem, persze. De leg­alább az arcomat le akartam mosni. A hűvös törölközővel a tarkómon, várakozón álltam előtte, hogy mikor hagyja ab­ba a bolondozást. Kirántotta kezemből a rózsa­színű kendőt: — Tudod mit?! Énhozzám jössz! — Most? — Azonnal! Rögtön!... Azon­nal, rögtön, és haladéktalanul! Indulás! Nem kérdeztem — de a pil­lanatnyi késlekedésben, hogy nem ugrottam az első szóra, tez volt: — hová? — A világ másik végére! És máris a folyosón rohan­tunk. — El kell jönnöd! A liftben: — Meg akarom mutatni . . Bebizonyítom neked, hogy ... — Mit? — Gyere! Bebizonyítom ne­ked!... Ha beledöglesz, akkor is bebizonyítom! Gyalog vágtunk neki, a vi­lág másik végére. Ez volt az első utam a vá­rosban. Legszívesebben a sar­kon ácsorogtam volna, aztán bekanyarodtam volna az első mellékutcába, hogy onnan té­vedjek rá, a fények irányában, valamelyik zuhatagos szökő- kútra, hangos térre, vagy egy látványos lépcsősor aljához. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom