Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-20 / 19. szám
NAGYVILÁGBAN Merénylet az Orly-i repülőtéren A nyugati hírügynökségek jelentései szerint vasárnap délután merényletet követtek el az EL-AL izraeli légitársaságnak a párizsi Orly-i repülőtér mellett lévő irodája ellen. A merényletet állítólag egy vagy több palesztin gerilla követte el. Egy API-jelentés viszont arról számolt be, hogy egy férfi egy izraeli utasszállító repülőgépre nyitott tüzet és több túszt ejtett, többen megsebesültek. A rendőrség kiürítette a repülőteret. A londoni rádió egy francia rádiójelentésre hivatkozva később közölte, hogy a fegyvereseket letartóztatták és a rendőrség kihallgatja őket. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyik szóvivője Párizsban elítélte a támadást és elkülönítette a szervezetet az akciótól. 4 MOSZKVA: Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára az 1974-es — a munkálatok meggyorsítására vonatkozó — vállalások teljesítése alkalmából üdvözölte a Moldovai SZSZK építőipari dolgozóit. 4 BEIRUT: Fejszál szaud- arábiai király a közeljövőben a három arab frontállam és a PFSZ képviselőit csúcsértekezleten látja vendégül Rijadban — adta hírül vasárnap a Reuter beiruti arab diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az értesülések szerint a rijadi négyes-értekezlet előtt még e hónap végén külügyminiszteri szintű megbeszélést tartanak az érdekelt felek a sziriai fővárosban. 4 KAIRÓ: Norbert Segard francia külkereskedelmi államtitkár szombaton Kairóban tárgyalásokat kezdett egyiptömi kollégájával, Fadhi Matbulival, a két ország közti kereskedelem előmozdításáról. A francia államtitkár üzleti és pénzügyi szakértőkből álló 40 tagú delegáció élén pénteken érkezett Kairóba, hogy a gazdasági együttműködés kérdéseiről folytasson megbeszéléseket. Földrengés Egymást követően több földrengés rázta meg vasárnap reggel a Kasmír körzetében levő Srinagar és a Punjab államban fekvő Chandigar városát. A föld rengést az uppsalai földren gésjelző intézetben is ész lelték. A földmozgások erős sége a Richter-skála muta tó szerint 7,2-et ért el. Sérti lésekről vagy károkról egye lőre nem érkezett jelentés + ASSZUÁN: Háromnapos jordániai tárgyalásait befejezve vasárnap délelőtt Asszuánba érkezett Fejszál szaud-arábiai uralkodó. A repülőtéren Anvar Szádot egyiptomi államfő fogadta a magas rangú vendéget. Edward Cierek fogadta a Varsó félszoba dulása 30. évfordulójára érkezett szovjet küldöttség vezetőjét, V. Grisint, a moszkvai pártbizottság titkárát. 4- MOSZKVA: Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy február elején hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezik Einar Augustson izlandi külügyminiszter. Vonatszerencsétlenség Több mint 20 személy megsebesült, amikor szombaton Rhodesiában összeütközött egy személy- és expresszvonat. A rhodesiai vasúti társaság szóvivője szerint a személyvonat műszaki okokból hirtelen megállt és igy rohant bele az expressz. 4 BARCELONA: Több száz személy tüntetett szombaton , este Barcelona központjában, a Franco-rezsim politikája ellen. A kivezényelt rendőrség a tüntetőket szétoszlatta és többet közülük letartóztatott. 4 WASHINGTON: Az’amerikai külügyminisztérium szombaton aggodalmát fejezte ki a ciprusi kormánynak a nicosiai amerikai nagykövetséget ért támadás miatt. A külügyminisztérium szóvivője felszólította a ciprusi kormányt, hogy biztosítsa a nagykövetség és a Cipruson élő valamennyi amerikai személy teljes védelmét. A szóvivő közölte, hogy a ciprusi kabinet ígéretet tett a szükséges védelmi intézkedések megtételére. 4 AMMAN: Husszein jordániai és Fejszál szaud-arábiai uralkodó vasárnap végétért tárgyalásai után közös közleményt hoztak nyilvánosságra Amman- ban. A közlemény bejelenti, hogy Szaud-Arábia Jordánia „legidőszerűbb szükségleteinek kielégítésére" negyvenhétmillió dollárt bocsát az ammani kormány rendelkezésére. Emellett a szaudi uralkodó további tízmillió dollárt adományoz Jordániának a hadsereg tisztjeinek szánt lakások építésére. Új alkotmány Kínában A kínai parlament által elfogadott új alkotmány szerint Mao Ce-tung a KKP elnöke tölti be az ország fegyveres erői legfőbb parancsnokának tisztét. A régi, 1954-ben kelt alkotmány szerint a fegyveres erők legfőbb parancsnokának tisztét az államfő töltötte be. Az új alkotmány az államfői (köztársasági elnöki) tisztet megszüntette, egyszersmind a legfőbb parancsnok jogkörét — amelyet a régi alkotmány szerint az államfő töltött be - a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökére, jelen esetben Mao Ce-tungra ruházta át. Csang Csun-Csiao-nak, a KKP KB Politikai Bizottsága állandó bizottsága tagjának a parlament előtt elhangzott, és vasárnap nyilvánosságra hozott előterjesztése szerint ez a változás „feltétlenül erősíteni fogja a párt centralizált vezetését az államapparátus fölött és találkozik az egész ország népének óhajával". 4 PÁRIZS: Jól értesült párizsi forrósból vasárnap közölték, hogy Jigal Állón izraeli külügyminiszter „a nem túl távoli jövőben” Franciaországba látogat A hírrel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a külügyminisztert Jean Sauvagnar- gues, a francia diplomácia vezetője október végén lezajlott izraeli látogatása alkalmával hívta meg. 4 LONDON: Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője vasárnap az angol televíziónak adott interjújában kijelentette, véleménye szerint elkerülhetetlen az újabb közel-keleti háború, mivel Izrael megelőző támadásra készül. 4 ANKARA: Sadi Irmák török ügyvezető miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy Törökország a jövő hónapban megkezdi az Égei-tenger konti- nertális talapzatában található olajmezők kiaknázását. Mint ismeretes, Törökország és Görögország vitatja a térségben található olajmezők hovatartozásának jogát és emiatt több esetben súlyos összeütközésre került sor a két kormány kö-. zött. VDK tiltakozás a párizsi megállapodás megsértése miatt A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumárak szóvivője élesen tiltakozott a Thieu-adminisztráció erőszakos akciói miatt, amelyeket a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság (NEFB) tagjai ellen hajtott végre. A külügyminisztérium vasárnap Hanoiban közzétett nyilatkozata elmondja, hogy 1975. január 10-én fiatal suhancok polgári ruhába öltözött saigoni rendőrökkel és katonákkal együtt betörtek a NEFB Saigontól északra fekvő Xuan Loc-i csoportjának székhelyére és erőszakkal arra próbálták kényszeríteni a bizottság jelenlevő tagjait, hogy egy előre elkészített „petíciót” írjanak alá. A „petíció” azzal vádolta a Dél- Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát, hogy megsérti a párizsi békemegállapodást. A bizottságban résztvevő lengyel küldöttség szóvivője a NEFB elnökének minőségében határozottan tiltakozott a Thieaii-junta ezen akciója miatt, „Teljesen világos, hogy a Thieu-adminisztráció fenyegette a NEFB tagjainak életét és biztonságát, durván lábbal tiporta azokat a privilégiumokat és mentelmi jogokat, amelyeket a bizottság tagjai élveznek. A Thieü-rezsimnek ezek az akciói, amelyek a DIFK rágalmazására irányulnak, részét képezik a Ford-adminisztráció jelenlegi propagandakampányának, amelynek valódi célja, hogy fokozódó katonai elkötelezettségét és Dél-Vietnam bel- ügyeibe való beavatkozását leplezze, és az amerikai kongresszust a Thieu-rezsimnek nyújtandó katonai segítség növelésére ösztönözze, megszegve a Vietnamról szóló párizsi békemegállapodást” — szögezi le a dokumentum. A Föld körül keringő Szaljut —4 szovjet tudományos űrállomáson vasárnap reggel befejeződött a nyolcadik munkanap. Az űrhajósok folytatták a tudományos program végrehajtását: röntgenteleszkóppal vizsgálták az égboltot és felvételeket készítettek, biológiai kísérleteket és komplex orvosi ellenőrzést végeztek. A legénység életét ellenőrző földi orvosok megállapítása szerint Georgij Grecsko fedélzeti mérnöknek van több dolga a repülés során: a nyolcadik munkanapon az ebéd és vacsora között eltelt négy és fél óra alatt több mint 5 kilométert „úszott” a kabinban. A nyolcadik munkanapon az űrhajósok több ízben kapcsolatot teremtettek a földi irányító központtal, majd nyugovóra tértek. A Szaljut—4 fedélzetén. Gubarev parancsnok (jobbra) és Grecsko repűlőmémök a központi ellenőrzőtábla előtt a tv-adás idején. Rhodesia: Omladozó bástya Nicosia: Ciprusi görögök tüntetése vasárnap az amerikai nagykövetség előtt Régi igazság, hogy Afrika déli részén volt — és van — a fehér gyarmatosítás utolsó bástyája. Most azonban úgy tűnik, e bástya körül is megmozdult a föld. A rhodesiai fővárosban, Salisburyban nagy tömegek üdvözöltek sok éves fogvatartásuk után kiszabadult politikai vezetőket. Valaha Zimbabwe néven erős afrikai birodalom virágzott ezen a földön. Területére 1514-ben hatoltak be az első portugál előőrsök. A múlt század végén az angolok lettek a térség urai: Sir Cecil Rhodes brit politikus, a névadó nyilvánította brit érdekszférává az ásványi kincsekben gazdag országot. A második világháború után a nemzeti felszabadító mozgalom hullámai nyomán Észak-Rhodesia, Lusaka fővárossal levált és Zambia néven független köztársaság lett, amelyben az afrikai többség szava érvényesül. A mintegy másfél magyaror- szágnyi Dél-Rhodesiával kapcsolatban Londonban kimondták, hogy az „fokozatosan” függetlenséget kap és a kormányzást természetesen az arányoknak megfelelően, az afrikaiak veszik át. Az arányok pedig önmagukért beszélnek. Az immár csak Rhodesiának nevezett egykori Dél-Rhodesiában a lakosság összlétszáma ma 5,8 millió fő és ebből mindössze 273 ezer (!) a fehér. Csakhogy a gyarmatosítás kegyetlen törvényeinek megfelelően minden hatalom ennek a maroknyi kisebbségnek a kezében volt — és maradt. A londoni ígéret ellenére. Miért? Mert a fehér kisebbség úgynevezett telepes- kormánya, a hírhedt lan Smith vezetésével 1965-ben egyszerűen kinyilvánította a brit koronától való elszakadást, az egyoldalú függetlenséget. London pedig gyakorlatilag semmit sem tett a számára is megalázó helyzet megváltoztatására. Az ENSZ egymás után hozta a telepes-rezsim gazdasági- politikai bojkottjára irányuló intézkedéseket, amelyeket a NATO-hatalmak egymás után szegtek meg. A hallgatólagos nyugati segítségen kívül Salisbury- nek még két jelentős oka volt a derűlátásra: a szomszédos Dél-afrikai Köztársaság és Mocambique portugál gyarmati Jjatóságainaik sokoldalú támogatása. A történelmi jelentőségű változás kezdetének dátuma 1974. április 25. Ezen a napon dőlt meg — éppen a kilátástalan afrikai háború nyomán — a lisszaboni rezsim és az új rendszer azonnal megígérte a függetlenséget afrikai gya rmatainak. Rhodesiára ez mind kereskedelmi — exportcikkeinek jórészét a mocambiquei főváros, Lorenco Marques kikötőjén ót juttatja el a külvilágba — mind politikai értelemben kiheverhetetlen csapásnak bizonyult. És a csapást megsokszorozta, hogy a Délafrikai Köztársaság kormánya, Vorster miniszterelnökkel az élen ugyancsak megrettent a portugál visszavonulástól és ebből bizonyos, ^Salisbury számára súlyos, következtetéseket vont le. Igy határozta el Pretoria, hogy nemzetközi helyzete megjavításáért két komolyabb áldozatot hoz: 1. teljesíti az általa törvénytelenül megszállt Délnyugat-Afrikában, afrikai nevén - Namíbiában a világ- szervezet vonatkozó határozatainak legalább egy részét és 2. a saját apartheidje megmentésének oltárán áldozza fajüldöző védencét, a rhodesiai Smith-rezsimet. Ilyen előzmények után raj- zottak ki különböző afrikai országokba Vorster puhatolózó követei és végül dr. Kenneth Kaunda zambiai elnök közvetítésével olyan előzetes megállapodás jött létre, amelynek lényege a következő: 1. Smith kiengedi a politikai foglyokat. 2. Ennek fejében a rhodesiai afrikai mozgalmak beszüntetik a gerillatevékenységet. 3. Az egymás között előzetes tárgyalásokat folytató afrikai vezetők tanácskoztak Smithék képviselőivel, és 4. ennek nyomán összeülhet a rhodesiai alkotmányt előkészítő konferencia. London úgy érezte, eljött az idő, amikor legalább valamelyest kiköszörülheti az 1965-ös csorbát. Callaghan külügyminiszter ezért indult a közelmúltban hosszú afrikai körútra, amelynek során megfordult Lusakában, Zambia fővárosában és a dél-afrikai Port Elizabethben is, ahol Vorsterrel találkozott. Útja a rhodesiai események egyik érdekes, London számára megalázó tanulsága: James Callaghant mindenütt udvariasan meghallgatták, de országát csakis olyan szempontból tartották lényegesnek, hogy Smithék számára biztosíthatja a „legális visszavonulás” útját. Ez az út a kétségtelen eredmények ellenére is rendkívül rögösnek tűnik: lan Smith például — ígérete ellenére — a mintegy 300-ból eddig mindössze nyolc politikai foglyot bocsátott szabadon. Ez pedig veszélyezteti minden további lépés sikerét. Nehezíti a kibontakozást az is, hogy az afrikai mozgalmak között változatlan személyi, sőt törzsi ellentétek akadályozzák a teljes össze- forrottság kialakulását. Végül nem feledhetjük, hogy a pretoriai közvetítés jógái természetű — csak addig megy el, amíg a saját apartheidje védelmében megfelelőnek látja. Harmat Endre Szál jut—4