Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-19 / 18. szám

6 Dunántúlt napló 1975. január 19., vasárnap „Megfogadtam, hogy rendes ember leszek...” Látogatóban Új táblák és jelek A buszok előnye A fénysorompó fehéren villog „Betörés, lopás, szökés a bör­tönből, tiltott határátlépés . . . Húszéves korában tizenhatévi börtönre ítélték. A napokban szabadult. Harminckét éves .. Egy évvel ezelőtt ezekkel a mondatokkal kezdtem írásomat H. Józsefrő1, aki szabadulása után újra Pécsre jött lakni. A börtönben elvégezte a 8 általá­nost — jelesre —, elolvasott vagy ezer könyvet, mindent, amihez hozzájuthatott bünteté­se idején. Dolgozott — 16 év alatt 80 000 forintot küldött ha­za keresetéből. Amikor szaba­dult, öccséhez, annak lakásá­ba jött haza. Ott beszé'gettem akkor vele. — Megbűnhődtem. De most már ember akarok lenni — mondta' a beszélgetésünk vé­gén. Rendezett élet A pécsi kisállomás mögött, a Gyöngy utcában egy szép családi házban lakik. Késő dél­után, már villanygyújtás ideje van, amikor bekopogok. Ö nyit ajtót. — Éppen most jöttem haza, vacsorázom — mondja és az előszobából a konyhába invi­tál. Az aszta't bontó asszonyra mutat. „Élettársam". A kony­hában asztal, székek, tűzhely, szekrény, rekamié, egy kis asz­talon televízió. Tisztaság, rend. Hármasban beszélgetünk az eltelt egy évről. — Eljöttem az öcsémtől ebbe a házba — mondja Jóska. — Az a ház mégiscsak az övék, két család szűkösen lett volna, meg aztán itt van ez a szép ház... így rendben vagyunk és elmondhatom, hogy jól élünk kettesben.-— Egy év alatt vettünk bú­torokat, ruhákat. Nem panasz­kodhatok az uramra — mondja felesége. Jóska rágyújt, aztán a kony­haszekrényhez lép és fizetési szalagokat vesz elő. — A gázműveknél dolgozom, kubikos vagyok. Havonta meg­keresem a háromezer forintot, meg hozzá a négyszáz forint körüli prémiumot. — Ezek a papírok bizonyítják, így van. Nem iszom, nem kocsmázom. Délután négyig tart a munka­idő, aztán jövök haza. Mindig pontosan. Pedig elmehetnék szórakozóhelyekre, senki sem tiltja, de nem megyek. — Mert mi történhet? Egy pofon elcsattan valahol — csak példának mondom —, ne adj isten véletlenül belekeverednék valami rendbontásba — mind­járt kellemet'enségem származ­hatna belőle. Na igen, maga már tizenhat évet ült, biztosan most is van valami a füle mö­gött — mondanák. Hát kell ez nekem? — Neked nem. Ez az, amit ugatok! Hogy hiába az egész, ha nem hiszik el. — De a nyomtatott számok­nak csak hisznek valamennyire. Különösképpen, ha a legcsodá­latosabb palotában . .. Palazzo Falconieri . , . Nevetett, de a tenyerét köz­ben a szája elé tartotta: — Brávó! Szépen fölkészül­tél, mondtam! Lexikonból!... Dobálózhatsz a nevekkel, és ha van időd: az adatokat, az év­számokat, a palotaépítők név­sorát is elsorolhatod, én kivá­rom. De láttad már egyiket legalább? — Délután öt óra felé min­dig itthon van az uram, addig megfőzöm a vacsorát, eszünk, aztán televíziót nézünk. — Vagy időnként együtt elmegyünk mo­ziba. — Én a felségem nélkül nem járok szórakozóhelyre, vagy moziba. Ezt is ritkán. Mire hazajövök, elfáradok. Hiába, az a tizenhat év azért nem múlt el nyomtalanul. És én ki­dolgozom a nyolc órát. Tessék csak megkérdezni a csoportve­zetőmet, elégedett-e a mun­kámmal! Nem lógok, pedig nem könnyű munka az árok­ásás, gázcsőfektetés ... A cso­portban én vagyok az egyik, aki mindig a legtöbb prémiu­mot kapja. Ezt nem adják ám semmittevésért. Nagyot szív a cigarettáján. —• Csak az a tizenhat év . .. A legszebb fiata1 éveim, azt most is sajnálom ... De hiába, akkor nem ilyen gondolkodá­som volt, mint most. Higgye el, egy ember megváltozhat, jó irányban is, meg rossz irány­ban is . .. Felesége szól közbe: — Nagyon örülök, hogy uram így megbecsüli magát. Tudom, sokan irigyelnek en­gem, hogy nekem ilyen jó uram van. Sok cigányasszonyt üti, veri a férje, én Jóska meHett nyuqodt vagyok . .. Jóska arról beszél, hogy sze­retne majd hegesztő tanfolyam­ra beiratkozni, szakmát tanulni. Kis szünet után mosolyogva mondja: — Meg szeretnék egy autót is venni, de használt autóra gondolok, mert újra nincs elég pénzünk. — Még kell a lakás berende­zéseinek pótlására is — foly­tatja az é'ettársa. — De tessék megnézni a szobánkat is ..". Szépülő otthon Új bútorok a szobában, szek­rényfal, rekamié, fotelok, kerek asztal, szép mintájú szőnyeg . . . — A parkettázást is be kell fejezni — mondja az asszony. Az előszobában mosógép, hűtőszekrény. — Ezeket is mi vettük. — Szóval nem herdáljuk el a pénzt. . . Tudja, visszaemléke­zek azokra az időkre, amikor még én is üszögpusztán lak­tam. Ott nőttem fel... Legyint a kezével: — De hagyjuk a régi idő­ket! Késő van már, indulni készü- •ök. Köszönik a látogatást. A konyhaszekrényen lévő ébresz­tőórájára pillantok, fél 5-re van beállítva. Mindig akkor kel és indul munkába. Kikísér a ház elé. —• Megfogadtam, hogy ren­des ember leszek, megtartom — mondja búcsúzóul. Garay Ferenc — Meg fogom nézni, ezért vagyok itt. — Látta valaki a ... a kollé­gáid közül?!... Akkor hát honnan tudjátok, mi állítható ott ki, és mi az, ami oda­való?! . .. Előbb azt tanultátok volna meg ezektől, milyen pon­tosan tudják, hogy mit hol és hogyan kell elhelyezni! Egy te­ret a kereszteződésben, egy obeliszket a torkolat tengelyé­ben, virágot az erkélyre, és ku­tat a bejáratban. És neked ma­gyarázzam, itt, most, hogy a színek nem egymagukban szé­pek és nem is külön-külön, ha­nem egyik a másikkal napsütés­ben csak, de alkonyatban egy harmadik kell a negyedikkel... Hiába. Ezeknek az őseitől ta­1976. január l-től Az új KRESZ körülbelül 200 módosítást tartalmaz, ezek közül azonban az ér­demi változás csak 60-70- re tehető. A közúti közle­kedés szabályait — ame­lyeket a Minisztertanács már elfogadott — hama­rosan közreadják, s a Ma­gyar Közlönyben a közel­jövőben kihirdetik. Az esz­tendő hátralévő része az ismerkedés, az értelmezés ideje, hogy az új szabá­lyok életbe lépése ne okozzon zökkenőt. A közúti jelzésekben bekövet­kező jelentősebb váhozások. A kötelező legkisebb sebességet elrendelő táblának ezentúl sa­ját, önálló feloldó jelzése lesz, az ábrán a sebességet jebő szám keresztülhúzásával. Új­donság lesz a megfordulást tiltó, valamint a legkisebb kö­vetési távolságot előíró tábla is. Az előzni tilos tábla formá­jában váhozatlan marad, de értelmezésében jelentősen mó­dosul: egyrészt kategorikusan megfogalmazza, hogy a tábla hatálya alatt előzni tilos (bár­mivel, bármit); másrészt a ki­vételeket részletesen felsoroló. Az ábra jelentése: 1. Megfordulni tilos. 2. Tehergépjárműnek előzni ti­los. Teljesen új a tehergépkocsival való előzést tiltó, s a jármű hosszúságát korlátozó tábla is. Figyelemre méltó új tartalmat nyer az eddigi „gépkocsival és oldalkocsis motorkerékpárral behajtani tilos" tábla, mert formai változás nélkül az ér­telme: gépjárművel, mezőgaz­dasági vontatóval és lassú jár­művel behajtani ti'os. Új tábla tiltja majd a robbanó, vagy tűzveszélyes anyagot szállító járművel való behajtást, s a különböző veszélyeket jelző fób­iák közé is újakat sorolnak (példáu1 rakpart, vagy meredek part; egyenetlen úttest, kavics- felverődés; kőomlás; oldalszél). Formájában új lesz a zsákutca jelzése, s új táblák jelzik majd a tömegközlekedési eszközök megáhóhelyeit. Az úburkolati jelek közül a terelővonal formai alkalmazása és jelentése is kiterjed. Ha ugyanis egy váltakozó irányú forgalmú útszakaszon a forgal­mat külön fényje'ző készülék szabályozza, akkor ezt a for­galmi rendet a terelővonal párhuzamos kettőzése is jelzi. Ha pedig a szaggatott vona­lak térköze csökken, az arra utal, hogy a terelővonal rövide­sen záróvonalban folytatódik. Az úttesten „Busz" felirat je(zi nultatok volna inkább, mielőtt a lexikont bemagoltátok!... Közben azon tűnődtem, meg- valljam-e, mire döbbentem rá, mialatt ilyen megállíthatatla­nul mérgelődött itt nekem? Hogy milyen átlátszó, amit ve­lem művel! És hogy pontosan érzem, miért is háborog volta­képp? .. . Hiszen minden szem- villanása, félúton lefékezett gesztusa, a járkálása, a leülé­se, a fölállása, minden-minden ugyanarról árulkodik: — Tehát segíteni akarsz? Fölkapta a fejét, és megra­gadta a vállam: — Tiltakozni! — kiáltotta. — Azért jöttem, hogy tiltakoz­zam!... Tiltakozom! Megértet­ted?! — Nem. De tudomásul ve­szem. — Mit csinálsz?! — ránga­tott tovább. — Mi az, hogy tu­domásul veszed?! — Először is, engedj el. — Kérlek... Rendben van... — Azt veszem tudomásul, hogy nem kívánsz segíteni. — Ki mondta?! — futott ki a száján. Az ágy szélén ültem, aztán majd, hogy menetrend szerint közlekedő autóbuszok és troli­buszok — a kikerülés esetét kivéve — csak ebben a sáv­ban közlekedhetnek, a sávra más jármű reggel 7 és este 7 óra között csak keresztezés, il­letve a bekanyarodásra való felkészülés céljából hajthat rá. Az úttesten sárga színnel festik majd fel az autóbusz, a troli­busz vagy a taxiállomás jelzé­sét, s sárga színű lesz a meg­állási vagy várakozási ti la •mat jelző vonal is. A vasúti átjá­rókat biztosító berendezések­nél jelentős változás, hogy a fénysorompó eddigi folyamatos zöld jelzése helyett villogó fe­hér fényjelzést alkalmaznak, s ez csak annyit jelent, hogy a fénysorompó működőképes ál­lapotban van. A KRESZ új szóhasználatot vezet be: az eddigi gyalogát- ke'őhely, vagy kijelölt gyalog- átkelőhely elnevezés helyett a gyalogos átkelés megfogalma­zást használja. Az eddigi KRESZ a gyalogosnak három elsőbbségi helyzetét ismeri: a kijelöH gyalogátkelőhelyen, a kanyarodó járművel szemben, valamint a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda kö­zötti úttesten. Az új paragra­fusok az utóbbit törölték: a járdasziget és a hozzá köze­lebb eső járda között az úttes­ten a gyalogosnak már nern lesz feltétlen elsőbbsége. (Ilyen heiyen a jármű vezetőjének természetesen fokozottan ügyel­nie kell.) Ugyancsak megszűnik a gyalogosnak a kanyarodó járművel szembeni elsőbbsége azon az úton, amelyről a jár­mű elkanyarodik, de megma­rad azon, amelyre a jármű ka­nyarodik. Ax ábra jelentése: 1. Legkisebb követési távolság. 2. Tiz méternél hosszabb járműnek behajtani tilos. A tömegközlekedési eszkö­zök forgalmát szabályozó passzusok közül lényeges elő­írás, hogy a járművek vezetői lakott területen belül az elindu­lási szándékát jelző és menet­rend szerint közlekedő autó­busznak, trolibusznak a meg­állóhelyről való kiindulását, il­letve a jobb szélső sávba való besorolását lassítással, szükség esetén megállással is biztosíta­ni kötelesek, feltéve, hogy ezt hirtelen fékezés nélkül tehetik. Ezentúl tilos lesz előzni a vil­lamost, közvetlenül olyan meg­állóhely előtt, ahol az utasok hanyatt dobtam magam, fájt már a derekam. A mennyezet felé beszéltem, úgy könnyeb­ben ment. S az ujjaimat össze­fontam a tarkóm mögött. — Látod . . . Azért dühön- gesz, mert nem kérték a véle­ményedet. — Gazember! — rontott az ágyamhoz, de ott megtorpant, és nem mozdult. — Ilyen sér­tésért mindenkit fölpofoznék! — Pontosabban: mert előre nem kérték ki a véleményedet, ezért vagy megsértve. — Ez nem sértés, és még ke­vésbé sértődés kérdése!... A módszer ellen tiltakozom! Mert többet ártotok vele, mint amennyit használtok, ha rosz- szul csináljátok! Értsd meg, te barom, legalább te értsd meg, hogy rossz propaganda az, ha nem azokat mutatjátok föl a világnak, akik megérdemlik, és ráadásul nem is jól! — Hanem hogyan? — Idehallgass, te... te... — Főbarom; mondd csak nyugodtan. — Hogy éppen téged válasz­tottak erre a ... Hogy éppen te vagy az, aki... fel- és leszállása az úttesten történik. A sebességkorlátozó rendel­kezések egy részét már tavaly decemberben bevezették. Új rendelkezés lesz, hogy ha la­kott területen belül a sebesség- korlátozás jelzőtáblája 60 kilo­méternél nagyobb sebességet mutat, akkor személygépkocsi­val a jelzőtáblán megjelölt se­bességgel is szabad közleked­ni. Új előírás, hogy lakott te­rületen kívül a 3500 kilogram­mot vagy a 10 méteres hosszú­ságot meghaladó járművekkel olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy — előző — sze­mélygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Jelentős az az előírás is, amely szerint a jár­mű sebességét hirtelen féke­zéssel csak akkor szabad csök­kenteni, ha ezt a személyi és vagyonbiztonság megóvása te­szi szükségessé. Jf Az ábra jelentése: 1. Útszűkület* ben elsőbbség a szembejövőknek. 2. Útszűkületben elsőbbség a miénk. Merőben újak a párhuzamos közlekedésre vonatkozó maga­tartási szabályok. Az egyik vál­tozás például, hogy párhuza­mos közlekedésre alkalmas úton is folyamatosan csak a külső (jobbszélső) sávban sza­bad haladni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra kanyarodás és megfor­dulás céljából lehet majd, s ha a menetirány szerinti jobb oldalon két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső sávba vissza kell térni. Lakott területen belül, olyan párhuzamos közlekedésre al­kalmas úttesten, ahol a forgal­mi sávokat útburkolati jelekkel elválasztották, személygépko­csival a belső sávban is szo­bát fplyamatosan haladni, fel­téve, ha ezzel a mögötte gyor­sabban haladó járművet nem akadályozza. A forgalmi sávo­kat azonban — a gyorsabb előrehaladás érdekében — kis távolságon belül nem lehet majd ismételten változtatni. Az előzés feltételei között új elem lesz, hogy előzni csak ab­ban az esetben szabad, ha az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű nem je­lezte előzési szándékát. Csak az irányjelző alkalmazása lesz majd kötelező, a hang- vagy fényjelzés nem. Csönd, és tanácstalan forgo- lódás után, homloka ráncait kí­nozva az öklével: — Nem hittem!... Megfog­hatatlan!... Éppen csak te akadtál, aki elvállalta ... Még mindig hanyatt. Még mindig a mennyezet felé: — Kíváncsi voltam rád ... Az ablakig hátrált: — Mi??? — Erre nem is gondoltál? El se tudod képzelni, hogy egy­szerűen és magától értetődőn, pusztán kíváncsi voltam rád ... Ha úgy tetszik, ha így köny- nyebb: hát utánad jöttem, na. Visszatért az ablaktól, és az ágyam szélére telepedett. A térdére könyökölt, és a törzsét előredöntve, a tenyerébe tá­masztotta a fejét. Sokáig hallgattunk. Nem kel­lett villanyt gyújtanunk, az utca fényei bevágtak a szobába. Később azonban bántani kezdtek a külső zajok, nekifog­tam hát, hogy behúzzam az ab­lakot, és leengedtem a redő­nyöket, majd föl kattintottam az éjjeliszekrény lámpáját. (Folytatása következik) Zenei ismeretterjesztés Végre egy kézikönyv! Hézagpótló munkának tartom Várnai Ferenc A ze­nei ismeretterjesztés nép­művelési formái és módsze­rei című kötetét, amely az „Alapismeretek ifjúsági klubvezetőknek” sorozat 5. számaként jelent meg Pécs megyei város Tanácsa VB művelődésügyi osztályának kiadásában. Ma már a komoly mu­zsikát kedvelő és élvezni tudó fiatalabbak és időseb­bek száma nem kevés. Fel­nőtt egy-két generáció, amely részben egy-egy hiva­tása magaslatán álló isko­lai énektanártól kapott, ha mást nem, bizonyos hatá- •sokat, élményeket, emléke­ket a muzsika hallgatásához, esetleg befogadásához is. Olyan hatásokra gondolok, melyek nyomán valaki már nem zárja el a rádiót, ha ott egy versenymű vagy szimfonikus zenekari mű fölcsendül. Mások — ezrek és tízezrek között — hosz- szabb-rövidebb ideig aktí­van zenét is tanultak. Köz­oktatásunk jelenlegi rendsze­rében azonban a zenei ne­velésnek ez a folytonossá­ga valamilyen fokon óha­tatlanul megszakad. Marad a zenehallgatás és megis­merés két lehetősége: tu­datos, egyéni önművelés formájában — ami ritkább — és a zenei nevelés közössé­gi formájában: együttes ze­nehallgatással, előadások­kal, beszélgetésekkel a mu­zsikáról. Ki szervezze, vezesse, irá­nyítsa az ilyen rendezvénye­ket? Sokan szívesen vállal­koznának rá bizonyos ze­nei előképzettség birtoká­ban, de mégis, hogyan?... Hol kezdjék, milyen formá­ban és egyáltalán mit? Ezekre a kérdésekre ad választ Várnai Ferenc mű­ve, amely módszertani kézi­könyv gyanánt egyben gya­korlati útmutatással is szol­gál a közös zenehallgatás, a zenei megismerés kollek­tív élményének tetszés sze­rint választható legkülönbö­zőbb formáiban. A kötet az előadások; zenehallgatások; a tv- és rádiós zenei adá­sok; az élőzenei koncertek valamint a zenei könyv- és lemeztárak részletes mód­szertani elemzésével megis­mertet a zenei ismeretter­jesztés legkülönbözőbb for­máival. Függelékében bőséges irodalomanyagot közöl. Mindenekelőtt a meghitt kis közösségekben elképzelt ze­nei klubrendezvényekhez ja­vasol verseket a zenéről és zeneszerzőkről — egyebek közt Illyés Gyula, Pákolitz István, Fodor András, Ba­lázs Béla, Szabó Lőrinc, Csorba Győző és mások műveiből. Tízféle zenés já­ték leírását közli itt, és kö­zel száz ismeretterjesztő kö­tetet sorakoztat fel. Hangle­mezkatalógus, zenei naptár és zenei kisfilmek jegyzéke található még e függelék­részben és egy Kis hang­versenykalauz című fejezet. Ez a zeneirodalom 20 . job­bára ismert nagy alkotásá­nak rövid, lényegre törő elemzését adja meg. A kötet — amely pillanat­nyilag a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadónál igényelhető, de amit orszá­gos terjesztésben is közre­adnak - egyetlen szépség­hibája címében is előfor­dul: következetesen „nép­művelési” formákról beszél. (Kézirata feltehetően évek­kel ezelőtt készült.) Koncep­ciója viszont a legkorsze­rűbb elveket tükrözi. Arra ösztönöz, hogy népművelés helyett mindenütt valóban közművelődési formákat és módszereket értsünk. W. E. KENDE SÁNDOR TUtcőG 63.

Next

/
Oldalképek
Tartalom