Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-19 / 18. szám
Á politika alakítói A demokratikus centralizmus elvének alapvető fontosságú eleme, hogy a párttagok egyaránt részt vesznek a párt politikájának kialakításában és végrehajtásában. A kettő el nem választható, s még kevésbé állítható szembe egymással. Pártunktól mélységesen idegen az a felfogás, amely a mozgalom harcosaiban nem lát egyebet, mint a végrehajtás gépezetének „kerekeit”, „csavarjait”. Az MSZMP igényli tagjaitól a megvalósításban való közreműködést, a politika képviseletét, de ugyanúgy igényt tart véleményükre, elgondolásaikra, javaslataikra is. Úgy fogja fel, hogy a politikai vonal kialakítása, a határozatok, állásfoglalások kimunkálása, nem csak a vezető testületek ügye és dolga, hanem az egész párté, az egész párttagságé. A politika alakításában való részvételnek többféle módja, formája van. Nem szűkíthető ez le csupán a közvetlen részvételre, hiszen a képviselet közvetett formái is csatornái a vélemények közvetítésének, a döntésre hivatott testületekhez való továbbításuknak. Ha a párttagok választott küldöttei, a kommunisták véleményének ismeretében mérlegelik az eldöntésre kerülő kérdéseket, ezáltal szintén érvényre jut a párttagság kollektív akarata. A részvétel e közvetett módjának azonban feltétlenül ki kell egészülnie a közvetlen formákkal is. Lenin véleményét követjük e kérdésben, aki csaknem hét évtizeddel ezelőtt a következőket írta: „Elengedhetetlen, hogy a szervezet valamennyi tagja, amikor képviselőt választ, egyszersmind önállóan és külön-külön állást foglaljon az egész szervezetet érdeklő vitás kérdésekben. Demokratikusan szervezett pártok és egyesületek elvi megfontolásokból nem mondhatnak le arról, hogy ily módon kikérjék kivétel nélkül valamennyi párttag véleményét — legalább a legfontosabb esetekben.” Lenin ehhez azonnal hozzáteszi: ....... arra nincs mód, hog y minden politikai kérdést az összes párttag véleményének kikérésével döntsünk el; ez örökös, kimerítő, meddő szavazásokra vezetne”. A legfontosabb kérdések eldöntéséről azonban, amelyek közvetlenül összefüggnek a tömegek tevékenységével, szükséges valamennyi párttag véleményét kikérni. Hatalmon lévő, kormányzó párt esetében még fokozottabban igaz, hogy egyszerűen lehetetlen lenne minden elhatározás, döntés előtt általános vitát rendezni a párton belül. Ez megbénítaná a cselekvést, megakadályozná, hogy a párt gyorsan reagáljon a felmerült kérdésekre és idejében megoldja azokat. Arra azonban mód van — és szükség is van rá —, hogy a politikai irányvonalat meghatározó állásfoglalások megszületése előtt a párttagság egésze, valamennyi párttag kifejthesse nézeteit. Pártunkban, mint a marxista —leninista pártokban általában, a kongresszusok hivatottak a politika irányvonalának meghatározására. Ezért a párttagság egészét átfogó eszmecserékre is ebben az időszakban kerül sor. Az MSZMP-ben immár hagyománnyá vált, hogy kongresszus előtt a Központi Bizottság közzéteszi elgondolásait arról, milyen politikai vonal elfogadását ajánlja majd a párt legfőbb szervének. De nemcsak közzéteszi állásfoglalásának irányelveit, hanem meg is szervezi az egész pártra kiterjedő eszmecserét ezekről / a tézisekről. Gondoskodik annak feltételeiről, hogy — a lenini követelményeknek megfelelően — kivétel nélkül valamennyi párttag alaposan megismerkedhesen az irányelvekkel és pártszervezete fórumán kifejezésre juttathassa véleményét. Pártunk vezetése a pártdemokráciából adódó kötelezettségének tekinti az eszmecsere feltételeinek, az érdemi vita lehetőségének biztosítását. Nem formális véleménycserét kíván ezúttal sem, hanem olyan vitát, amely gazdagítja az állásfoglalás tervezetét, nem zárva ki a módosulás, változtatás lehetőségét sem. A mostani időszak tehát kiemelkedő jelentőségű a párttagságnak a politika alakításában való részvétele szempontjából. Ám ez a részvétel — ha nem is ilyen módon — voltaképpen érvényesül a pártélet hétköznapjaiban is. Érvényesül az országos politikában, a központi döntésekben is, hiszen jól kiépített csatornákon áramlik rendszeresen a kommunisták véleménye a vezető pártszervekhez, amelyek ezt nagy figyelemmel kísérik és hasznosítják. Érvényesül abban, hogy a választott pártszervek döntéseikben, s az azokat megelőző vitákban figyelembe veszik a párttagok álláspontját, gyakran előzetesen tanácskoznak is a kommunisták kisebb-nagyobb csoportjaival, esetleg tudományos-szociológiai módszerekkel felmérik és elemzik véleményüket. De érvényesül, mégpedig közvetlenül az országos politika helyi alkalmazását célzó elhatározásokban, hiszen ezeket jórészt maguk a párttagok hozzák pártszervezetük taggyűlésein. S ez sem lebecsülhető formája a részvételnek, hiszen a politikát nemcsak a központi szervek alakítják, nemcsak országos horderejű határozatokban ölt testet, hanem a helyi tevékenységnek irányt szabó döntések is részét alkotják. A párttagság tehát — közvetve és közvetlenül is — alakítója a párt politikájának a hétköznapokon is. De méginkább az ilyenkor a kongresszus előtt, amikor a párt irányvonaláról, politikájának alapvető vonásairól fejti ki felelősségteljes véleményét. Üj orvosi rendelő Gyulán szombaton átadták rendeltetésének a 32 millió forintos költséggel épített 30 munkahelyes új orvosi rendelő- intézetet. Dr. Buda István, a gyulai kórház igazgató főorvosa vette át az új szakrendelőt, möjd dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes tolmácsolta az egészségügyi miniszter és a minisztérium dolgozóinak jókívánságait. Szólt arról a fejlődésről, amely hazánkban az elmúlt 30 évben végbement. Elmondotta, hogy a IV. ötéves tervidőszakban hazánkban hatezerrel növekedett a kórházi ágyak száma és elérte a kilencvenezret. Új, aszfaltozott utat kap Mozsgó. Baranyai útprogram 1975-re Üthengerjavítás a Közúti Gépellátó harkányi úti telepén Baranya megyében a KPM- hez tartozó utakra 178,7 millió forintot költenek ebben az évben. Ebből 60 milliót tesz ki a Pécsi Közúti Igazgatóság úgynevezett házilagos fenntartási kerete, 30 millió pedig a megyei közlekedéspolitikai alapból áll rendelkezésre. r Építés, korszerűsítés A jelentősebb útépítések között első helyen kell említeni a Rákóczi út tehermentesítését szolgáló 6/A út építésének megkezdését. Ebben az évben az 58-as úttól a Szalai András utcán át a Szabadság útig jutnak az útépítők. Jövőre elérik a Petőfi utcát, a harmadik ütemben pedig a Tüzér utcát. Ugyancsak ebben az evben kezdődik az 58-as főközlekedési út harkányi átkelési szakaszának korszerűsítése, de ezt a munkát csak 1976. végén fejezik be. 1976 októberében a pécs—harkányi vasútvonalon megszűnik a vonatközlekedés, s a szállítást közútra terelik át. Emiatt idén megkezdődik a görcsöny—harkányi út építése. Szintén a főútvonalhálózatot érintő munka lesz a pécsi Kórház tér korszerűsítése: új burkolatot és elektromos forgalomirányító berendezést kap a tér, ahol ezzel egyidőben áthelyezik a buszmegállót is. A tavalyi burkolatfelújításból kimaradt a 6-os út 48-as tér— Rózsa Ferenc utca közötti szakasza, így ezt idén pótolják. A bekötőútprogram teljesítését is folytatják az útépítők. Ebben az esztendőben 11 baranyai bekötőút építésén dolgoznak, de várhatóan csak hatot fejeznek be az év végéig, a többi áthúzódik 1976-ra. Az idén várható bekötőút-áiadá- sok: Óbánya, Kishárságy, Vázs- nok, Felsőegerszeg, Varga és Magyarsarlós. Pécs-Kaposvár A hidak korszerűsítésére 3,6 millió forintot terveztek. Ebből az összegből a 66-os, pécs— kaposvári úton. Magyarszéken készül el két híd, a pécs—aba- ligeti út Magyarürögön átvezető szakaszán pedig — a Szigeti várni csomópont építésével összefüggésben — készítenek hidat. Rendezik az ürö- gi patak medrét is, bár ezt a város költségvetéséből fedezik. Az aszfaltszőnyeg programra 50 millió forintot terveztek erre az évre. Az a cél, hogy a főúthálózaton lehetőleg befejezzék a megkezdett szőnyegprogramot és hogy aszfaltszőnyeggel lássák el a komlói Kossuth utcát. Ez utóbbi a komlói tanáccsal közös beruházásban készül. Ebben az évben Pécstől a megyehatárig elkészül a 66-os, pécs—kaposvári út szőnyegezése, s a 6-os út Budapest felől megkezdett felújítása is „befut" Pécsre. Szigetvár és Bonykapeterd közölt tönkrement a 6-os út burkolata, ezért ezt a szakaszt a szőnyegprogram keretében idén felújítják. A Pécsi Közúti Igazgatóság tervezi, hogy szakaszosan felújítja a szigetvár—kaposvóri és a szigetvár—kadarkúti utat is. Tárgyalások kezdődtek a Pécsi Városi Tanáccsal annak érdekében, hogy kiszélesítsék az 58-as pécs—harkányi út Táncsics Mihály utcától a temetőig terjedő szakaszát. Ehhez azonban át kell építeni a közműveket és el kell süllyeszteni a csapadékcsatornát, mert csak így biztosítható a négysávos, kiemelt szegéllyel épített út. Fontossági sorrendben tovább folytatják a számozott főutak szélesítését. A program azt írja elő, hogy 1985-ig minden országos közutat legalább 6 méteresre kell szélesíteni. 1985-ig Baranyában kétmillió négyzetméter út szélesítése válik szükségessé. Tisztítás gépekkel Jelentős összegeket költenek az útüzem további korszerűsítésére, a közlekedés biztonságának, zavartalanságának fokozására. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megfelelő állapotban, azaz tisztán tartják az utakat, burkolati jeleket, úttartozékokat. A már meglévő UNIMOG gépekhez — amelyeket a mosást, tisztítást végzik — további adaptereket várnak: például rézsű-kaszálót. A Pécsi Közúti Igazgatóság 45 millió forint értékű állóeszköz állományát várhatóan árokásó gépek is gyarapítják ebben az évben. Természetesen megfelelő ösz- szeg áll rendelkezésre a széljelzők, korlátok, táblák felújítására, cseréjére, amelyet folyamatosan végeznek az útüzem dolgozói. Mozog az „Öreghegy” A Dunába „csúszott” négyezer négyzetméter szőlőskert Dunaföldváron újból mozog a folyam partján emelkedő löszfal. A Duna híd- jától Paks irányában lévő „öreghegy” lösztalaja a folyóba csúszott pénteken délután. A földomlás folytatása az 1970 szeptemberében bekövetkezett természeti csapásnak, amikor egy kilométernyi hosszúságban mintegy egymillió köbméter föld zuhant a Dunába, szőlőket és három házat magával sodorva. Most négyezer négyzetméter szőlőterületet érintett eddig a földcsuszamlás. Emberéletben nem esett kár, mivel ez a kültelki rész lakatlan, csak egy présházból átalakított, csupán nyáron használt ház van a veszélyeztetett környéken. Az anyagi kár tetemes, mert a Dunaföldvári TSZ-ek Társulatának jól karbantartott szőlőskertje jelentős részét tönkretette a földcsuszamlás. A vizsgálat, illetve az anyagi kár értékének megállapítása folyik. Feltehetően a kötetlen lösz és a talaj mélyén a víz által kivájt üregek -sora okozta ismét az omlást. A Nagyközségi Tanács a Tolna megyei Tanács építési és közlekedési osztályával együttesen, megtette az óvóintézkedéseket, lezárta a veszélyeztetett területet, megfigyelő őröket állított egyes részekre. A péntek esti és a szombati szemlén tapasztaltak szerint további mozgás jelei mutatkoznak a Duna-parti „öreghegy” oldalában. Sztrájk Indiában Harmadik napja tart több mint kétszázezer indiai kikötőmunkás sztrájkja. A béremelést követelők munka- beszüntetése jelentősen veszélyezteti az ország élelmiszerellátását. A kikötőkben veszteglő 200 hajó közül 20 az éhezőknek szánt gabonaszállítmánnyal érkezett az országba. Pécsett a Kórház téren, illetve az Ágoston téren felújították a gáznyomást szabályozó berendezéseket. 178 millió közutakra Hat bekötő út elkészül 50 millió aszfaltszőnyegre Útkarbantartó gépek Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 18. szám 1975. január 19., vasárnap Ara: 80 fillér
