Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-18 / 17. szám
mum 4*# - ^ Hmftfpyw Újdonságok Pedagógus képzömüuészek Hatodik alkalommal rendezték meg Pécs és Baranya rajzpedagógusainak közös kiállítását. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi kiállítás a város felszabadulásának 30. éves évfordulója tiszteletére is született, a művésztanárokon kívül számos hivatásos képzőművész szerepel a kiállítók között. Ahogy ezt már a ^csoportos kiállításokon megszoktuk, ez a tárlat sem képvisel egységes tematikai vagy művészeti elvet. Minden mű alkotóját reprezentálja csupán, s az anyag sokszínűsége — a harmincéves évforduló fényében — az alko-' tói szabadságot demonstrálja. Bár a kiállítás rangját a hivatásos művészek munkái fémjelzik, eltekintünk most olyan klasszikus értékű művek elemzésétől, mint Martyn Ferenc: Kádár szerszámok vagy Simon Béla: Szülőföldem virágai c. képek. A korábbi kiállításokon már megkedvelt kerámiák — Fürtös György, Gazder Antal, Nádor Judit és Török János munkái, — sem itt kívánkoznak méltatásra. Reméljük, hogy Bizse János ünnepélyesen dekoratív intarziája, a Tavaszodik, hamarosan egyik középületünk dísze lesz. Sokat színesedett a Képcsarnok üzletében rendezett egyéni kiállítása óta Altorjai István, aki egy rusztikus ecsetkezelésű, folthatásokból építkező festménnyel szerepelt. Kolbe Mihály három egyéni atmoszférájú olajképe ismét arra figyelmeztet, hogy egy igen jelentős művész él Mohácson, akit még mindig nem becsülünk érdemei szerint. A felsoroltakon kívül a kiállítás minden alkotója aktív pedagógus, bár többjük mint képzőművész él elsődlegesen a köztudatban. A tárlatlátogató közönség már találkozott Horváth Olivér figurális tűzzománcaival, Kelle Sándor konstruktív fogantatású, Janus-évfor- dulóra festett képével (Egy dunántúli mandulafára) és Is. Kivács Diana kerek gobelinjével, a Felkelt nap-pal. Kellemes újdonság volt viszont Soltra Elemér grafikai sorozata, a „Radnóti-mappa” lapjai. A Razglednicák I—IV.- ig, az Abda, s az Erőltetett menet, mind megrázó tisztelgés volt a harminc éve meggyilkolt költő emléke előtt. Erdős János Villánykövesd c. intarziája minden bizonnyal határkő az eddig festőként és grafikusként ismert művész pályáján. Ez a plasztikus intarzia nyerte a nyáron az egervári művésztelep kiállításának fődíját. A klasszikus vagy hagyomá* nyos iskolák szellemiségét Virányi Endre melankolikus olajképe, Zágon Gyula balatoni impressziót rögzítő műve, Takács Péter ugyancsak impresz- szionista pasztell-portréja, Nagylenyvesi Valéria ikonokat idéző színes nyomatai, P. Kovács Júlia és Haraszti Pál tájképei, Cseh László csendélete és Kedves István BCM-ről készült akvarellje képviseli. Erdőst András Pécsi piac c. színes képe a múlt századi olajnyomatokra emlékeztet s egy többszörösen túlhaladott ízlésvilágot tükröz. Vida Dezső két metszete sajátosan ötvözi az analitikus ku- bizmus formavilágát s az expresszionizmus kifejező erejét. Kozák János: Ember tájban c. olajképe, rozsdába égő vöröseivel, igen szuggesztív erejű alkotás, amely a természettel még harmonikus kapcsolatban élő — ma már oly ritka — emberről vall. Impozáns módon, az ősi hitvilág világfájára emlékeztetve, nép- művészeti motívumok stilizálásával építette dekoratív tusrajzzá Hagymafa c. képét Takács Dezső. Biztatóan sokat fejlődött első bemutatkozása óta Barako- nyi Klára, akinek finom metszeteit a harmónia s a derű szervezi képpé. Korszerű vizuális látásról ta- rúskodik Barta Imre lendületes, Kapcsolat c. tusrajza. Haraszti Gyula háborúellenes metszetei a leghaladóbb grafikai hagyományokat folytatják. Gellér B. István festménye egyszerre progresszív, mint egy koncep- tualista grafika, s dekoratív, akár a tűzzománc. A kevésbé ismert nevek közül Valkó László művei adták a legnagyobb meglepetést. — bl — Bizse János: Tavaszodás A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között szerepel Révai József tanulmánya József Attiláról. A marxista teoretikus utolsó nagy vállalkozása a kiadó népszerű Esztétikai kiskönyvtár sorozatában látott napvilágot. Pintér István ösz- szefoglaló tanulmánya, melyet az MSZMP KB Párttörténeti Intézete gondozott, Magyar antifasizmus és ellenállás címmel jelent meg és összefüggő képet ad a felszabadulást meqelőző időszak magyar antifasiszta áramlatairól, a kommunisták ezek irányításában vitt szerepéről. Kolosi Tamás: Társadalmi struktúra és szocializmus című tanulmánykötete német és orosz nyelvű összefoglalóval jelent meg. A kiadó népszerű Mit kell tudni... sorozatában látott napvilágot Gáthy Vera kötete, Mit kell tudni az indiai szubkontinens- ről? címmel. Az Európai Könyvkiadó megjelentette a már klasszikusnak számító francia író, Francois Mauriac: Egy hajdani fiatalember című regényét. A Modern Könyvtár új köteteként látott napvilágot Branimir Sce- panovic: Az a gyalázatos nyár című kisregénye. Csehov művei Helikon-kiadású sorozatában megjelent a nagy orosz elbeszélő 1885—1886-ban írt elbeszéléseit és kisregényeit tartalmazó kötet, a Beszélgetés a kutyával. Ismét kapható Artur Miller válogatott drámáinak kötete, amely ez alkalommal harmadik kiadásban látott napvilágot. Két ízléses miniatűr kiadvány gazdagíthatja az ilyen kiadványok gyűjtőinek könyvtárát: az egyik Guy de Maupassant: Héraclius Gloss doktor című regénye, a másik Eduard Mörike: Mozart prágai utazása című életrajzi regénye. A Gondolat Kiadónál látott napvilágot Grétsy László Anyanyelvűnk játékai című kötete. A Világjárók sorozatban jelent meg Konsztantyin Pausztovszkij útirajzainak kötete, a Messzi bolyongás. A származási-genetikai problémák iránt érdeklődőknek jelent csemegét Nevin Sullivan könyve, A gének üzenete. Az Akadémiai Kiadó újdonságai közt találjuk Sárközi Zoltán monográfiáját, Az erdélyi szászok 1848—1849-ben ben címmel. Mikes Kelemen összes műveinek sorozatában látott napvilágot a negyedik kötet: Az ifjak kalauza; a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének gondozásában történő összkiadás új kötetét Hopp Lajos irodalomtörténész rendezte sajtó alá. A régi magyar irodalom iránti érdeklődést segít kielégíteni Kecskeméti Alexis János prédikációs könyve; a kötet a Régi magyar prózai emlékek sorozat harmadik köteteként látott napvilágot. A Román Nemzeti Párt megalakulásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja Jordáky Lajos monográfiája. Szenvelgés és álmagán/ Fazekas Lajos, a költészettel is kacérkodó filmrendező 1967- ben rendezte első nagyjáték- filmjét, Lássátok feleim címmel, mely párbeszédeiben — sőt egyes jeleneteiben sok lírai elemet hordozott, tanúskodva szerzője alkatáról. A film nem volt egyértelmű siker, ezt mutatja az, hogy csak hét év után jelentkezett új Ámokfutás című játékfilmjével. Témája most is az egyik alapvető emberi emóció, a szerelem és a korszerű partnerkapcsolatok alakulása, alakítása. Fazekas filmjében elmond egy történetet, mely többféleképpen is megfogalmazható. Adva van egy jó kiállású, negyvenes tanszékvezető profesz- szor és a felesége, Mária, aki mellette tanársegéd. Velük él Mária húga, Ági. Az első pillanatban látszik, hogy köztük háromszög-kapcsolat alakult ki. Ami kevésbé szokványos, hogy a feleség is hallgatólagos tanúja a férje és húga viszonyának, s mivel ők ketten őszintén szeretik egymást, félreáll boldogságuk útjából. „Véletlenül" összetalálkozik volt diáktársával, Ágoston Janóval. Egymáshoz sodródnak, s úgy tűnik számukra is, hogy kapcsolatuk tartalmas, van érzelmi fedezete. Ám ez a fedezet Janónál csak egy éjszakára futja, s nem telik bele még egy nap, kettőjük szétválása visszavonhatatlanná válik. Második megfogalmazásban: megismerkedünk egy testvérpárral, apjuk disszidált. Szimbolikus kárpótlásként Mária egy apja korosztólyabeli férjet választ, akit húga „elsze- ret" tőle. Mária önfeláldozóan „átadja” férjét húgának, mint egykor talán saját apját, akinek kizárólagos szeretetéről kényszerülhetett lemondani a fiatalabb testvér javára. Éretlen és képtelen anyaszerepre. Pechjére a sors egy tartós emberi együttélésre érzelmileg alkalmatlan fiúval hozza össze, fellobbanó szerelmük is fáziskésésben van. Mielőtt elkezdődött volna kapcsolatuk, már véget is ér. Harmadik megközelítés: a francia „újhullám” óta divatos filmtéma a partnerkapcsolatokban a szabad választás és újraválasztás, az érzelmek kölcsönössége és az őszinteség. (Jules és Jim, Boldogság], Ám Fazekas Lajos gyengécske történetet tudott csak kitalálni, melyben túl sok az esetlegesség, a „véletlen”, illetve más oldalról a kiszámítottság, erőltetett fordulat. Egy szimpla történettel, melynek semmiféle érzelmi-hangulati felhangja A tudomány szolgálata 1826-ban Teleki József harmincezer kötet könyvet ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémiának könyvtáralapitáshoz. A Tudományos Akadémia épületében száztíz éve működik a könyvtár. Jelenleg nyolcszázezer kötet könyv, kétszázezer folyóirat, háromszázezer kézirat és tizenháromezer mikrofilm segiti a tudósok munkáját. Képünkön: egy féltve őrzött, XIII. századból való salzburgi kódex. Bernstein, a zenéről Hangverseny fiataloknak Beszámolónk ezúttal nem valódi, elhangzott hangversenyekkel foglalkozik, hanem egy érdekes és tanulságos könyvre szeretné felhívni a figyelmet. Ki ne ismerné Leonard Bernstein nevét? A West Side Story szerzője, a jeles karmester a magyar televízió jóvoltából immár személyes ismerősünk; éppúgy, tv-sztárrá vált — örömünkre és kulturális fejlődésünk dicséretére — mint Kloss kapitány vagy Maigret felügyelő. Vasárnap délelőttönként megjelent otthonunkban, hogy ifjú és meglettebb hall- gatóit-nézőit kalauzolja a zene» világában. Aligha volt olyan hallgatója, aki — ha csak a legcsekélyebb zenei érdeklődés nem hiányzott belőle — kivonhatta magát szellemes gondolatainak, szuggesztív előadásmódjának és mindent elsöprő zeneszeretetének, zeneértésének hatása alól. Ezért örülhetünk különösképp annak, hogy Bernstein tv-adásait könyvalakban is megörökítette és hogy Juhász Előd, Bernstein egyéniségének és művészetének kiváló ismerője, e könyvet magyarra lefordítva hozzáférhetővé tette a magyar zenekedvelő ifjúság számára is. A könyv tehát, amelyre e sorok reflektálnak: Bernstein Hangversenyek fiataloknak, fordította Juhász Előd, 1974- ben jelent meg a Zeneműkiadónál. A könyvet egy rendkívül érdekes interjú vezeti be, amelyet Juhász Előd 1973-ban, Bécsben készített Bernsteinnel. Ebben a beszélgetésben Bernstein sok érdekes gondolatával ismertet meg. Juhász Előd szellemes kérdései nyomán nyilatkozik a modern zene kérdéseiről, a dzsesszről, de mindenekelőtt a zene szerepéről az ember életében. A beszélgetés végén erről Bernstein a következőket mondja: „A zene önmagunk feltérképezéséhez és az emberek közti kapcsolatok jobbításához segíthet, hiszen érzelmeinket, életünk legbensőbb rétegeit érinti, sokkal inkább, mint bármi más. Amíg a zene él és fennmarad, ha titkát nem is tudjuk megfejteni, bízhatunk erejében ...” Ez a zenébe vetett hit és bizalom sugárzik a könyv minden szavából. Sokban segítheti olvasóját a zene titkainak megfejtésében is. Természetesen az írott betűk között óhatatlanul elszürkül a bernsteini előadásmód fénye és szuggesz- tivitása, de ezért kárpótolhat a gondolatokban való elmélyedés lehetősége, melyet a szerző és a fordító számos kottapélda közlésével is megkönnyít. A Hangversenyek fiataloknak hasznos és élvezetes kézikönyve lehet a zeneszerető és zenetanuló ifjúságnak és a zenetanároknak egyaránt, még akkor is, ha lesznek zenetanárok, akik — e sorok írójával együtt! •— úgy vélik, hogy éppen a magyar marxista zene- esztétika eredményeinek, Lukács György, Újfalussy József megállapításainak ismeretében lehetne a zene néhány i„titkát” (Zenei atomok, Mit jelent a zene?) már az ifjúság számára is megnyugtatóbban és mélyebbre hatóan megvilágítani. , B. A. nincs, nem sokat lehet mondani a választott témáról, mely az erkölcsi tradíciók, érzelmi reflexek, a közmegítélés terhei miatt csak összetettségében, ellentmondásaival együtt ábrázolható művészi igénnyel. Arról nem is beszélve, hogy e filmben Fazekas semmiféle rendezői eszközzel nem dicsekedhet, amelyet céljd szolgálatába állíthatna. Sajnos, a forgatókönyvön nem látszik a társszerző Kertész Ákos keze nyoma. A színészek küszködnek a szerep-sablonokkal, melyek nem alkalmasak arra, hogy bevonják a nézőt a játék érzelmi hatókörébe. A képi megfogalmazás közhelyei méltóak az irodalmi forgatókönyvhöz. így válik az Ámokfutás katarzisa a magányról való szenvelgések sorozatává, mígnem a hősök a néző unalmától kísérve kiandalognak a színről. S. A. í A kamerák előtt A Talpalatnyi föld a felszabadulás után újjászületett filmművészetünk egyik nagy alkotása. Most ismét Szabó Pál-regény — az Isten malmai — ad alkalmat a magyar falu felszabadulásának ábrázolására — a televízió képernyőjén. Hitelesen megformált arcokról, sorsokról klasszikusan tiszta eszközökkel tudósít ez a könyv. A Katkó István dramaturgi munkája nyomán, Gaál Albert rendezésében készülő kétrészes tévéfilm ugyancsak nemes emlékezést, példamutató élményt ígér. Victor Hugo — drámai főszerepben. Ezzel a „blfckfan- gos” címmel lehetne summázni Albert Maltz Egy nap Yersey szigetén című tévéjátékának lényegét. S nem Maltz fantáziája: maga a valóság írta meg ezt a drámai helyzetet III. Napóleon államcsínyét követően Hugo a már említett szigetre emigrált. Itt ő is, családja és számos emigráns barátja is meglehetős biztonságban élhetett, hiszen Yersey már az angolok fennhatósága alá tartozott. Rokonszenves fiatal pár érkezik, a szigetre. A férfi az illegális köztársasági párt küldöttének adja ki magát. Kitűnő ötletekkel, sziporkázó tervekkel biztatja a menekülteket hazatérésre, további otthoni küzdelemre. Február elején mutatják be a „141 perc a befejezetlen mondatból” című filmet, melyet Déry Tibor regénye alapján Fábry Zoltán írt és rendezett. A film nem a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotásának adaptációja — ez 1200 oldalas regényről lévén szó lehetetlen. Szuverén alkotás született, amelyet az irodalmi alap ihletett, és amelynek középpontjában a regény főhőse Parczen Nagy Lőrinc, egy családjával és osztályával szembekerülő nagypolgár fiatalember alakja áll. Az ő út- és társkeresésének érdekes rajza a film, amely a történet szépségén túl érdekes metszetet ad a harmincas évek magyar társadalmáról. Főszereplők: Bálint András, Bisztrói Mária, Latinovits Zoltán, Csomós Mari, Orosz Lujza, Apor Noémi. A mikrofon előtt Néhány külföldi hang-érdekesség : Az Egyesült Államokban, mint ismeretes: számos magán- és kalózrádióállomás is működik. Ez utóbbiak egyike többek között a következő címekkel adott „helyszíni tudósítást”: Kirándulás az asszonyi szívben; Utazás a Hold gyomrában; Napemberek inváziója a Hawaii szigeteken; Jónás nyomában (áceánátkelés cethalban). A műsorkészítők mindvégig valóságos eseményként tálalták a szuper-szenzációikat. HÉTVÉGE □ Kiállítás I Film
