Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Baranya legjobb sportolói 1974 Verbőczi Józsefbe, Lépőid Endre, Vönöczky András A Dunántúli Napló Szerkesz­tősége a Megyei Sporthivatal, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a Megyei KISZ Bizott­ság 1974. végén megválasztot­ta a szakszövetségek javaslatai alapján Baranya megye leg­jobb sportolóit. Baranya legjobb női sportoló­ja: Verbőczi Józsefné a PVSK kosárlabdázója. 2. Bulsz Ildikó, a Vízügyi SE íjásza. 3. Pejk Szil­via, a PMSC kajakozója. Baranya legjobb férfi spor­tolója: Lépőid Endre, a PMSC atlétája, 2. Kovács István, a Steinmetz SE ökölvivója, 3. Tóth József, a PMSC labdarúgója. A technikai sportágakban Vö­nöczky András az MHSZ Érc­bányász hajómodellezője bizo­nyult a legjobbnak. Baranya legjobb női ifjúsági sportolója: Kása Ildikó, a Pécsi Sportiskola tornásza, 2. Őri Zsu­zsa, a Komlói Bányász atlétája, 3. Regöczi Anita a Pécsi Sportiskola vívója. Baranya legjobb ifjúsági fér­fi sportolója: Mohácsi evezős négyes, 2. Pandurics László, a Steinmetz SE ökölvívója, 3. Vető Ferenc, a Pécsi Sportisko­la vívója. Baranya legjobb serdülő leány sportolója: Várkonyi Ka­talin, a Pécsi Sportiskola úszó­ja, 2. Jelics Ágnes, a Pécsi Sportiskola úszója, 3. Vanyek Zsuzsa, a Komlói Bányász atlé­tája. Baranya legjobb serdülő fiú sportolója: Szabó László, a PMSC súlyemelője, 2. Torma At­tila, a PVSK ökölvívója, 3. Földvári Sándor a PMSC atlétá­ja. _A megye legjobb nevelőmun­kát végzett edzői: Jakabos Pé­ter, a Pécsi Sportiskola atléta- edzője, Horváth Géza a PVSK ökölvívó edzője, dr. Kenyeres János, a PEAC asztalitenisz ed- zője. Garami József, a Sportis­kola labdarúgó edzője, Balyi István, az MHSZ lövész edzője. Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Békés Sándor Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Karót t Szerkesztőség és kiadóhivatal ’ 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000. 15-762, 15-852. 15-245, 15-264 Telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054 VERBŐCZI JÓZSEFNÉ Ritka bravúr fűződik Verbőczi Józsefné nevéhez. Négyszer egymás utón nyerte eí Baranya legjobb női sportolója büszke címet. Tizenkét éve kosárlabdá­zik, 1969-ben Diósgyőrből ke­rült a PVSK-hoz. Az Olaszor­szágban megrendezett női ko­sárlabda Európa-bajnokságon a magyar női csapat vezéregyéni­sége, játékmestere volt. Több mint száz alkalommal szerepelt a magyar női válogatottban, sok nagy nemzetközi tornán vett részt. Pécsi sportoló ritkán jut ten­gerentúlra. Verbőczi Józsefné tavasszal a magyar női kosár­labda válogatottal Brazíliában járt, nyáron Olaszországban a XIV. női kosárlabda Európa- bajnokságon is ott volt. Nagyszerű kosárlabdázó Eredményes, ponterős játékos. Ha kedve van játszani, egysze­rűen ellenállhatatlan. Nem raj­ta múlott, hogy csapata, a PVSK a 9. helynél nem végzett előbb a bajnoki táblázaton. Baranya legjobb női sporto­lóinak rangsorában nem vélet­lenül kerül't vita nélkül az első helyre. LÉPOLD ENDRE Úgy kezdte az évet, hogy már februárban tétremenő fedettpá­lyás versenyeken bizonyítania kellett felkészültségét. Tét: a göteborgi fedettpólyás Európa- bajnokság. A nagy rivális Gresa mellett második vágtázót nem szándékoztak Svédországba küldeni. Endrének egy lehető­sége volt, le kellett győznie Gresát a fedettpályás magyar bajnokságon. Február 16-ón a Budapest bajnokságon úgy állt rajthoz, hogy előző nap még lázasan feküdt. Ez meg is lát­szott teljesítményén. Egy héttel később a magyar bajnokságon találkozott Gresá- val és nagy küzdelemben egy század másodperccel legyőzte riválisát. Göteborgban azt nyúj­totta amit vártak tőle: döntőbe jutásra nem volt esélye. Ezután nehezebb időszak kö­vetkezett: Lépőid érettségire készült. A sikeres vizsgák után újból minden energiáját a fu­tásra fordította, s júniusban Bu­dapest nemzetközi bajnokságán Gresával holtvérsenyben 10.2-t futott 100 méteren, legyőzve a kitűnő kubai vágtázókat. Egyre jobb eredményekben bizakod­tunk, de a betegség ismét köz­beszólt. A firenzei olasz—ma­gyar—francia hármasviadalra már nem egészségesen szállt repülőre és utána hetekig tar­tott a gyógyulása. Szeptemberben részt vett az Európa-bajnokságon; nagy ré­sze van abban, hogy a PMSC megnyerte a 4x400 méteres vál­tóbajnokságot. VONOCZKY ANDRÁS Két évvel ezelőtt már állt Baranya legjobb sportolóinak képzeletbeli dobogóján. Akkor is ő végzett a technikai sport­ágakban az első helyen. Akkor a helyezéseket eldöntő bizott­ság így indokolt: Európa-baj- nok. Ebben az évben is hason­ló volt az indoklás: Becsben megvédte elsőségét a hajómo­dellező EB-n. 1959 óta modellezik, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főisko­la tanársegéde. Szívesen foglal­kozik az utánpótlás nevelésével is. Az ő kategóriájában nyert ifjúsági Európa-bajnokságot Nádaskay Péter, aki szintén az MHSZ Ércbányász modellezője. 1970-ben megkapta a Ma­gyar Népköztársaság érdemes sportolója, 1972-ben a Magyar Népköztársaság kiváló sporto­lója kitüntetést. BLUSZ ILDIKÓ A Pécsi Vízügyi SE sportolója, 1971 óta versenyez. A rövid idő alatt országos hírnevet szerzett, válogatott kerettag lett. 1974- ben jól kezdte az idényt: a te­remkupán mindössze egy körrel szorult a 2. helyre, majd meg­nyerte az MNK első fordulóját 1070 körös egyéni csúccsal. A távonkénti magyar bajnokságon aranyérmet szerzett. A ragyogó kezdést lefékezte egy kellemel- len karsérülés. Ezért nem sike­rült a teljestávú országos baj­nokságon dobogóra kerülnie — pedig esélyes volt. Ősszel aztán ismét „sínre" került Bulsz Ildikó. Bydgoszczban megverte a ki­tűnő lengyel és NDK-s íjásznő­ket, egyéni összetettben első lett. Az MNK utolsó fordulói­ban is jól szerepelt, végered­ményben 3. helyen végzett. A válogatott tagjaként még egy­szer versenyzett Lengyelország­ban. Poznanban tagja volt a 4. helyen végzett magyar női csapatnak. KOVÁCS ISTVÁN Nagyon készült az 1974-es évre. Az eredményesebb sze­replés érdekében 29 évesen nagyváltósúlyról lefogyasztott váltósúlyra. Ez a ritkaságok közé tartozik az ökölvívó ber­kekben. Ott volt 1974 augusztusában Havannában az I. amatőr ököl­vívó világbajnokságon. Első mérkőzését megnyerte, majd a következő fordulóban balsze­rencsés vereséget szenvedett. A magyar bajnokságon a leg­színvonalasabb mérkőzést vívta a kecskeméti Vigh ellen. Úgy tervezte, hogy az MNK pécsi fordulóján búcsúzik, de lábtörése miatt nem lehetett ott a szorítóban. A jövőben az utánpótlás nevelésével szeretne foglalkozni. TÓTH JÓZSEF Erre az évre beért a játéka. Volt pár évvel ezelőtt ifjúsági válogatott, majd az utánpótlás csapatban is szerepelt. Novem­ber 10-én balhátvédként ma­gára ölthette a magyar labda­rúgó válogatott címeres mezét. Balszélsőként kezdte és a középpályán keresztül vezetett útja a balhátvéd posztjára. Eleinte tiltakozott a védő sze­repkör ellen — melyet dr. Du­nai János, edzője talált meg számára — de később egyre jobb teljesítményt nyújtott a PMSC védelmének baloldalán. Egész évben a piros-feketék legmegbízhatóbb játékosai közé tartozott. Baranya legjobb spor­tolóinak versenyében először állhatott „dobogóra". PEJK SZILVIA 1955-ben született, első éves felnőttként ugrott az előkelő helyre. A legérdekesebb az: 17 éves koráig nem volt evező a kezében: atlétizólgatott csak félvállról. 1972 nyarán a Pécsi­tavon bekéretőzött egy kajakba és egyszerűen nem volt hajlan­dó felborulni, mint ahogy egy újoncnak illett volna. „Bünte­tésből" id. és ifj. Csaba András — a pécsi kajak-sport megte­remtői — kemény munkára fog­ták. Nem hiába. 1973-ban aranyjelvényes ifjúsági verseny­ző. 1974-ben a junior bajnoksá­gon Kőszegivel párban 6. rövid­távon. Vidékbajnokságon egyé­niben 500 méteren negyedik. A II. osztályú minősítést 3 hó­nap alatt megszerezte, az I. osztályhoz hiányzó pontot nem sikerült elérni a felnőtt bajnok­ságon. Majd 1975-ben! Ez még nem a felső határ! M eghosszabbodtak a félidők Zsolt István, a Játékvezető Testület vezetője nagy te­kintélynek örvendő szak­ember, Fair play-díjas, há­rom világbajnokságon és négy olimpián működött közre, s amit még egyetlen kollégájának sem sikerült el­érnie: hét alkalommal bí­ráskodott a londoni Wemb­ley stadionban, a „futball templomában”. Az új szere­pet betöltő szakemberrel beszélgettünk arról, hogy milyen feladataik voltak a bajnokságban a játékveze­tőknek, mit sikerült meg­valósítani és mi a további tennivaló. — Az utóbbi években a magyar mérkőzéseken több­ségben lagymatag, lassú, alacsony színvonalú volt a játék, nagy szerepet kapott az időhúzás is — folytatta. - Mi a sípot használjuk fel arra, hogy felgyorsítsuk a játékot és megszüntessük a sportszerűtlenségeket. Szem­pontjaink közé tartozott a kapusok túlzott labdatartá­sának, a partdobások és a szabadrúgások körüli huza­vonáknak, a fetrengési je­leneteknek a felszámolása, ugyanakkor a durvaság megakadályozása. A szövet­ség fegyelmi bizottsága is segítette törekvésünket, s azok a játékosok, akik a ki­állítás sorsára jutottak, lega­lább két bajnoki mérkőzés­től kaptak eltiltást. Eltűnt a magyar pályákról az a ta­valy még gyakran alkalma­zott „szerelési mód", hogy hátulról a földre rántották a kitörő játékost; kevesebb a vita, s ezáltal csendesebbek lettek a küzdőterek. A Játékvezetők Testületé a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársaival felmérést végzett, hogy mi­lyen eredményt hoztak a já­ték felgyorsítását célzó tö­rekvések. Megállapították, hogy az elmúlt esztendők­ben egy-egy félidőben álta­lában 28—29 perc volt a tiszta játékidő, az őszi baj­noki szezonban 34—35-re emelkedett! S ez még nem a felső határ, tovább szeret­nénk növelni, K. M. Eredmények — feladatok ma Dr. Beckl Sándornak, az OTSH elnökének nyilatkozata Egy évvel ezelőtt is készítet­tünk mérleget és akkor úgy ér­tékeltük a helyzetet, hogy a rend és a fegyelem megszilár­dítása a további eredmények egyik legfontosabb feltétele — mondotta dr. Beckl Sándor. — Ennek figyelembevételével is el­mondhatjuk, hogy sportmozgal­munk és a sportirányítás szá­mára 1974 kedvező fejlődést hozott. Nagyobb figyelem köze­pette végezhettük tervező, irá­nyító és szervező tevékenysé­günket, jelentősen előreléptünk a feltételek megteremtésében is. 0 Van-e fejlődés e tömeg­sportban? Igen, 1974 a tömegtest­nevelés és sportolás kiszélesí­tésében is előrelépést hozott. Az országos sportnapok ese­ménysorozata külön is jelentős hatással volt az érezhetően növekvő igényre. A falusi dol­gozók szpartakiádján, továbbá a munkahelyi szpartakiádok eseményein több, mint nyolc- százezren vettek részt. További háromszázezer dolgozó — több­ségében fiatal —■ szerepelt rendszeresen az OSN esztende­jében az alapfokú sportesemé­nyeken, rendezvényeken. 0 Mik a további lehetősé­gek, teendők? Hazánkban — az életkörül­mények változása, a sajtó, a rádió és a televízió eredményes figyelemfelkeltő és agitatív te­vékenysége nyomón — ma már a testedzés és sportolás iránt folyamatosan növekednek az igények. Feladatunk, hogy eze­ket minden szinten jobban ki­elégítsük, ezért arra kell töre­kedni, hogy mindinkább előtér­be kerüljön a testedzésben és sportolásban a rendszeresség. Ehhez 1975-ben már több lehe­tőség nyílik az ismert atlétikai állásfoglalás nyomán. Az atlé­tika mellett egyre sürgetőbb az igény az úszósporttal, az úszá-- sal kapcsolatos hasonló hatá­rozatra. Bizonyos, hogy az úszósport felkarolása, az ezzel kapcsolatos igények szinte va­lamennyi területen nyitott ka­pukra lelnek, megértésre és se­gítésre fognak találni. Mindez megfelel a pártkongresszusra kiadott irányelvek szellemének, amely a testnevelésben és a sportban az iskolai testnevelés és tömegsport kiemelt fontos­ságára hívja fel a figyelmet. 0 Hogyan értékeli sportoló­ink nemzetközi szereplését? 1974-ben 34 sportág 51 világ- versenyén vettek részt legjobb­jaink. Az olimpián is műsorban szereplő sportágak közül húsz­ban tartottak olyan világver­senyt, amelyben össze lehetett hasonlítani eredményeinket, sportolóink válogatott csapa­taink felkészültségi állapotát a világ legjobbjaival. Az idén szerzett 8 aranyérem, a 7 má­sodik és a 11 harmadik hely, a továbbiakban még 40 IV—VI. helyezés, az összeségében elért 216 olimpiai pont azt jelenti: az olimpiász félidejében a világ élvonalával nagyjában lépést tudunk tartani. 0 Hogyan ítéli meg a lab­darúgó sportunk jelenlegi hely­zetét? Ismeretes, hogy az elmúlt év labdarúgásunk szempontjából nagyjelentőségű volt. E sport­águnk elmaradt a nemzetközi követelményektől, sőt sportmoz­galmunk más területeinek fejlő­désétől is. Az OTSH ismert ál­lásfoglalása óta a labdarúgás vezetésében az egész labdarú­gó életünk a felemelkedés ér­dekében sokirányú tevékenység zajlott le. A kezdeti szakasz­ban fellépésünk sokszor váltott ki ellenkezést, találkoztunk ér­tetlenséggel, nemegyszer még az intézkedések jogosságát is vitatták. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a sportág helyzete egyik napról a másikra nem változhat meg, úgy látjuk azon­ban, hogy megteremtettük a szükséges változás alapfeltéte­leit. Tiszta és világos az az út, amelyen járni akarunk. Meg­győződésünk, hogy gyökeres változás most már a tettek ará­nyában következhet be! A Lab­darúgó Szövetség vezetői is egyértelműen jelölték meg a klubokkal, szakemberekkel, já­tékosokkal szembeni követelmé­nyeket. A labdarúgás helyzeté­nek új irányú változtatása alapvetően a labdarúgás terü­letén tevékenykedők kötelessé­ge, amihez azonban türelemre, megértésre és bizony időre is szükség van. 0 Melyek az 1975. éti leg­fontosabb feladatok? Ügy ítéljük meg, hogy egy ál­talános testedzési rendszer megalkotása egyre inkább el­érhető közelségbe kerül. Az első lépéseket az atlétikai állásfog­lalással mór megtettük, ugyan­ezt tervezzük más alapsport­ágakban is. Változatlanul foko­zott figyelmet kívánunk szentel­ni a nevelőmunkának, mivel ifjúságunk mindenoldalú formá­lásában ezt is alapvető társa­dalmi követelményként tartjuk számon. Nagy munka vár ránk a montreali felkészülés 1975. évi szakaszának teljesítésében BULSZ ILDIKÓ, VONOCZKV ANDRAS, KOVÁCS ISTVÁN, TÓTH JÓZSEF, LEPOLD ENDRE, VERBOCZI JOZSEFNE, PEJK SZILVIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom