Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-14 / 13. szám
6 Dunántúli napló 1975. január 14., kedd A tv-ben JOGI ESETEK Az ismeretterjesztő célzatú műsor ezúttal munkahelyi jogi eseteket példáz. Az egyik jelenetben olyan — nem teljesen képzeletbeli — üzemben jártunk, ahol hónap elején állnak a gépek — mert nincs munka. Hó közepén, végén aztán túlórával kell pótolni a lemaradást. S ebben az üzemben kismamák is dolgoznak, akiknek nem fizetik ki a túlórát, hanem szabad napot kapnak. A másik jelenetben olyan asszonyokkal találkozunk, akik 3 hónapos szerződéssel szállítómunkát végeznek. A vitaala^ pót az adja, hogy ha ezek az asszonyok szülnek — a vállalat, ha nem akarja, nem hosz- szabbítja meg szerződésüket. Az anyák elesnek a különféle juttatásoktól, az anyasági se- . gélytől. Formailag nem jártak el törvényellenesen a vállalatnál, de... De a vitának pozitív megoldása lesz — ígéri Koós Béla szerkesztő. A műsorban időt szentelnek a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységének is, neves szakértők részvételével. A Fővárosi Taxi Vállalat munkaügyi döntő- bizottságának ügyeivel ismerkedhetünk meg. (Kedd 21.40.) NYITOTT KÖNYV Boldizsár Iván nagysikerű Halálaim című novelláskötetéből választott ki három írást Mi- hályfy Sándor rendező. A Lakoma a Rózsadombon fiatal falukutató írók nyomorúságáról, a könyvkiadókkal és lapszerkesztőkkel folyó harcaikról szól. Az ifjú írók, írójelöltek szegények, éhesek, rosszul öltözöttek, de büszkék és határozott véleményűek. S egyszer csak meghívót kapnak a Palladium nyomdai és irodalmi részvénytársaság nagyhatalmú vezérigazgatójának rózsadombi villájába ... Az élet hercege a Margit körúti fegyház világába vezet — a cellába, ahol megkínzot- tan kerül egymás mellé a tudatos ellenálló, és akit a körülmények tesznek hőssé, bátorrá, ellenállóvá. A harmadik novella mai töltetű, A gyerek a karosszékben fiatalasszonya azon töpreng, hogyan lehet valaki dolgozó nő és anya egyidőben, s erről eszébe jut az a jogos kérdés is, hogy lehet az ember dolgozó férfi és apa egyidőben . .. (Szerda 21.30.) EGY ÓRA MÚLVA ITT VAGYOK Tizedik folytatásához érkezett a kalandos, fordulatos tévéfilmsorozat. Az első nyolc részt 1972—73-ban vetítette a televízió. Most az első részek megismétlése után tovább is figyelemmel kísérhetjük Láng Vince sorsának alakulását. Az újabb hatszor másfél órás film 1941 és 44 közötti időben játszódik. Láng Vince ezalatt a négy esztendő alatt eljut Ukrajnába, • Lengyelországba, Szlovákiába is. Alakjában a magyar ellenállás hőseinek állítanak emléket a film alkotói. Noha Láng Vince nem heroikus alkat, még a kalandfilmek követelményei szerint sem. Nem keményöklű, rettenthetetlen, szuperügyességű hős, aki epizódról epizódra legyőzi ellenfeleit. Láng Vince jelleme 1944 végére már nem hasonlítható össze azzal a szűklátókörű alföldi parasztfiúéval, aki 1937-ben fölcsöppent Budapestre. A szovjet hadsereg hadnagya már ekkor, akire rendkívül fontos feladatot lehet bízni. Az izgalmas kalandfilm meglehetősen nagy apparátussal készült, 350 színész és 260 helyszín szerepel a hat folytatásban. (Csütörtök 20.00.) A gyermektartásdíj # A tartásdíj alapja a jövedelem # Kereset alapján a bíróság dönt # Az állam ideiglenesen előlegezi a tartásdíjat A családban élő gyermek esetében ritkán fordul elő a tartás külön anyagi problémája. Ez leginkább akkor kerül előtérbe, amikor a szülők a házasságot felbontják, vagy a szülő(k) nem gondoskodnak a gyermekről. A házasság felbontása után is fennáll a szülőnek az a kötelessége, hogy gyermekéről gondoskodjék. Abban az esetben, ha a szülő(k) önként nem biztosítja a gyermek fejlődéséhez, neveléséhez szükséges anyagi javakat, akkor a jogszabály alapján lehetőség van gyermektartásdíj megállapítására. A gyermektartásdíjat a bíróság a tartásra köteles személy munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Hogyan számítják ki a jövedelmet? A munkabérhez hozzá kell számítani minden bérjellegű juttatást és minden egyéb rendszeres jövedelmet (részesedés, prémium, jutalom, egyéb jövedelem stb.). Az a cél, hogy a gyermeket olyan anyagi helyzetbe hozza a tartásra köteles szülő, mintha a családi környezetben vele együtt élne, s annyit fordítson rá jövedelméből, mint a családban élés esetében. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály a továbbiakban, hogy a tartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és juttatások 50 százalékát nem haladhatja meg. A" bíróság a tartásdíjat az összes körülmények mérlegelése alapján a gyermek szükségleteinek figyelembevételével állapítja meg. Ez adott esetben lehet kevesebb is a 20 százaléknál, de lehet több is. A megállapítás során figyelembe kell venni a gyermeket gondozó másik szülő anyagi körülményeit és a gyermek szükségleteit is. Alacsonyabb összeg megállapítására különösen akkor kerülhet sor, ha a tartásdíj 20 százalékos megállapítása meghaladná a gyermek szükségleteit, vagy a tartásra kötelezett szülő saját szükséges tartását veszélyeztetné. Két vagy több gyermek tartásánál, különösen ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb helyzetbe. Mennyi lehet a gyermektartás? A tartásdíj összegét meg lehet állapítani a) százalékos formában, b) határozott összegben, c) határozott összegben és bizonyos juttatások százalékos összegében is. A tartásdíj összegét a bíróság határozatlan időre állapítja meg általában. Módosítására akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletet alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. A bíróság a tartásdíj alapjául szolgáló munkabért és egyéb juttatást (jövedelmet stb.) a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes kereset (jövedelem stb.) figyelembevételével állapítja meg. Munkaviszony alapján járó jövedelem: — a bérköltség terhére kifizetett minden díjazás, — a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifizetett minden díjazás (prémium, jutalom, nyereségprémium, és nyereségjutalom, évvégi részesedés, újítási és pályázati díj stb.). — hűségjutalom és céljutalom. Szövetkezeti tagság alapján járó jövedelem: — a munkadíj és minden más bérjellegű juttatás, — részesedés (osztalék), — a szövetkezeti tisztségviselő tiszteletdíja, — a háztáji gazdaságból, valamint a tagsági viszonyból eredő minden egyéb jövedelem. Az alkotó- és munkaközösségi tagság alapján járó jövedelem : — a munkaközösségtől járó valamennyi díj. Egyéb jövedelem: — a jövedelemadó alá eső minden bevétel (így a magánkisiparos és magánkereskedő jövedelme, a szerzői jogdíj, a képző- és iparművészeti alkotásért járó ellenérték), — jövedelemadó alá nem vont minden egyéb bevétel. A bíróság a gyermektartásdíjat kereset alapján állapítja meg. A keresetet a gyermek vagy a kötelezett — leendő kötelezett — lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell előterjeszteni. A keresetben meg kell jelölni a fizetésre kötelezni kért személyt, annak adatait, lakcímét, munkahelyét, lehetőség szerint jövedelmét, a megállapítani kért gyermektartásdíj összegét. Ezt követően a bíróság hivatalból intézkedik a kötelezett — és szükség esetében a gyermeket gondozó szülő — jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok beszerzéséről. Majd a vonatkozó szabályok szerint dönt a tartásdíj kérdésében. A bíróság által hozott elsőfokú határozat — ítélet — ellen a polgári eljárási jog szabályai szerinti fellebbezési lehetőség biztosított. Új intézkedés: az állami előlegezés Üj intézkedés, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. A tartásdíjnak az állam által való folyósításáról a bíróság nem peres eljárásban soron kívül határoz. Ez esetben a bíróságnál kell kérni a tartásdíj folyósításának elrendelését. Erre csak akkor kerülhet sor, ha már korábban a bíróság megállapította a tartási kötelezettséget. Természetes, hogy az állam a tartásdíjcrt csak ideiglenesen előlegezi és a tartásra kötelezettől annak behajtása iránt intézkedik. A tartásdíjat az arra kötelezett — előlegezés esetében —■ az államnak a késedelmi kamattal együtt köteles megtéríteni. A jogosult kérésére a munkáltató tájékoztatást ad a kötelezett munkabérének, valamint minden olyan juttatásnak az összegéről, amelynek alapján a tartásdíjat ki kell számítani — 12/1974. (V. 14.) Mt. sz. r. Az új rendelkezések értelmében lehetőség van arra is, hogy a jogosult kérje a tartásdíj összegének százalékos megállapítását az eddigi határozott összeggel szemben. Ennek előnye az, hogy a jövedelem növekedése esetén nem kell külön kérni a tartásdíj összegének felemelését. BARCSAY JENŐT KÖSZÖNTJÜK Hetvenöt éve, 1900. január 14-én született Barcsay Jenő Kossuth-dijas, a mai magyar festőművészet egyik vezető egyénisége. A művész portréja. Dombos táj (olajfestmény). Mozaikterv arany háttérrel. 53. — Gizikém, jöjjön csak . . . Maga tudna róla, megmondaná, ugye? Az úr a lányomat kérdezi. Semmi. A vasalózsinórt eddig is ki kellett húzni. Néma tekintetváltás. — Hát megmondaná, nem? Egyáltalán, keresett itt valaki úgy, hogy ne tudnék róla?! Az asszony visszafordult a vasaláshoz. — Azért nyugodtan maradhat, kedves... — kínált hely- lyel. — Ha nincs sürgős dolga, nem fontos mindjárt elrohannia . . . Szóval, Médi. 'Én igazán sajnálom. Semmiképp se akartam fájdalmat okozni. Fájdalom ... ez a szó, hogy fájdalom . . . Úristen, kiejteni se lehetett máshol ezekben az időkben, csak színházban! — Mindig örültem, ha beszélgethettem róla valakivel.. . Magával szerettem róla beszélni. Szomorúan megtörölte a szemét, majd rosszallón, ahogy a neveletlen gyereket szokták megfeddni, tiltó ujját a szájához emelte: — Pedig nem szép, hogy nem hisz nekem . . . Nem érdemiem. Sem e lányomtól, sem magától. Mentegetőzni kezdtem, a közmunkára hivatkoztam, hogy miért nem jöhettem előbb, hogyan hagyhattam eddig . . . meg hazudtam is, mindegy, de végtelenül bolond dolog, hogy miért mentegetőztem, és miért neki, először miért épp neki, amikor még magamnak se!... Akkor vettem észre, miután kiment az öltöztetőnő, hogy jóvátehetetlenül, könny futott a szemembe. Amikor már mindenről beszéltem,* amikor ő emlékezett a virágaimra, amiket Médinek hordtam, s amikor megmondtam, hogy megmaradt apám zongorája otthon, és befalaztam a szoba oldalát. — Látja, ugye! — nyújtózkodott, majd szépen elsétált előttem, aztán amikor visszaért, végigsimogatta az arcom. — Mindig tudtam, hogy ilyen . . . Nem értettem. És azt sem, hogy én meg miért mondom erre, és kiről gondolkodtam így: — Hitványak és gazemberek, csak azok olyan biztosak a dolgukban . . . csak ők vannak meggyőződve arról, hogy okvetlenül, minden körülmények között boldogulniuk kell! — Boldogulni?! — És boldogulnak is! — Hol az az ember, drága barátom, akinek joga van megvetni az embereket? '■— Az ember, az emberi... Ha igaz, hogy az ember sokkal bonyolultabb a saját gondolkozásánál is . . . — Jó — kínált megint hely- lyel. — Ezért nem szabad, vagy nem okvetlenül szükséges, hogy egy-véleményen legyünk a hajlamainkkal ... Nézze, ha egy költői gondolat segíthetne az ilyen napokban: ne higgye, hogy a madár a rózsák miatt száll a rózsabokorra, dehogy. Én már tudom. A tetvekért, kedvesem. Mélyet lélegzett, tárt karokkal, és lassan fújta ki a levegőt. Ezt a műveletet többször megismételte. — Jó, jó, csakhogy ennek semmi értelme! Beszélünk, beszélünk! Beszélni mindenki tud, és szeret is. Néha még gondolkozni is ... De az se elég. Mindegy .. . Na, forduljon csak el egy percre, le kell dobnom magamról ezt a vacakot. Valami tisztességes utcai holmiba bújok, egy perc az egész . . . Nem siettetem, dehogy. Maradjon csak. Amíg elkészülök, beszélgetünk ... Mondom, hogy nem sietek: bőven odérek. Vagy várnak égy kicsit, az a dolguk . . . Szóval, meséljen. Azt mondja, hogy úgy egyébként mi van magával? Mit művel? Mihez fog kezdeni? Befejezte, visszafordulhattam, és segítettem a hátsó gomboknál, hogy ne kelljen beszólítania az öltöztetőnőt. — Szóval? Mihez akar kezdeni? Azonkívül, hogy filozofál? — Nem tudom. — Semmi elképzelése? .. . Ez, látja, baj. És nem egészen értem. — Hagyjuk .. . Igazán nem fontos, hogy én ... (Folytatása következik.) i
