Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-12 / 11. szám
/ 1975. január 12., vasárnap Dunántúli napló A vezetőségválasztó párttaggyűlések vitáiból Vélemények a kongresszusi A z elmúlt héten me- gyénk pártszervezeteinek jelentős részében megtartották a kongresz- szusi irányelveket és a szervezeti szabályzat tervezetét vitató, a vezetőségválasztó taggyűléseket. A taggyűléseken sok észrevétel, javaslat, vélemény hangzott el a kongresszusi dokumentumokról. Munkatársaink részt- vettek néhány taggyűlésen, az ott elhangzottakból készült az alábbi ösz- szeállításunk. irányelvekről Ritka aktivitású vezetőségválasztó taggyűlés volt a kesztyűgyári 5-ös számú alápszerve- zetbénT A 67 tagú alapszervezet minden hatodik tagja kifejtette véleményét az irányelvekkel, az alapszabálymódosításokkal kapcsolatban. Stallenberger József raktári munkás az irányelvek ideológiával foglalkozó kérdéseiről szólva elmondotta, hogy bár a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés politikáját folytatjuk, velük kereskedelmi kapcsolatokat építünk, ideológiai kérdésekben mégsincs fegyverszünet, a marxizmus—le- ninizmus eszméiből ' jottányit sem engedünk. Tihanyi Józsefre a pártfegyelemről szólt; mint mondotta, nagyon helyes, hogy végre a szervezeti szabályzatban is rögzítik: ne hirdethesse senki szabadon, felelősségre- vonás nélkül különvéleményét, aki nem ért egyet a párt politikájával, vagy annak részkérdéseivel, a párttaggyűlésen mondja el, hiszen csak azon a fórumon kaphat választ. Mezei Péter művezető a képzés, önképzés szükségességét hangsúlyozta, A marxizmus—leniniz- mus eszméit ismerni és ismertetni kell, az elvi álláspontoknak kristálytisztán kell megmutatkozniuk, másképpen a demokratizmus is elsikkad, vitatkozni csak alapos ismeretekkel lehetséges. A nőpolitikái, ifjúságpolitikai kérdésekről, a munkás- osztály vezető szerepének erősítésére hozott határozatokkal kapcsolatban megjegyezte: ne a „mindenáron” elvet kövessék. A Kesztyűgyárban túlnyomórészt nők dolgoznak, természetes, hogy a vezetésben erősödni kell a nők részvételének. Bánáti Ferenc kultúrigazgató a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről szólva elmondotta, hogy szükséges, hogy a munkás alkalmassá tegye magát arra, hogy minden pillanatban vezető szerepet kaphat, a vezetőknek pedig a munkásokat alkalmassá kell tenni ilyen jellegű feladatok ellátására. Ennek feltétele az oktatás, az önképzés, s az is, hogy a vezetők állandóan érthető információkat adjanak a gyár gondjairól, eredményeiről. Jancsi Gyű la közgazdász az ésszerű takarékosság lehetőségeiről beszélt. Mozgósítani az embereket \Telez Lázár robbantómester, a Mecseki Ércbányászati Vállalat III. bányaüzem mélyszint II. alapszervezetének taggyűlésén mondta: — Izgatott várakozással vettem kézbe az irányelveket: miről lesz szó a kongresszuson? S ahogy végigolvastam, egyre inkább megerősödött bennem az az érzés, hogy mindaz a roppant feladattömeg, aminek végrehajtása a következő években ránk vár, az nemcsak nekünk, kommunistáknak ad munkát. Nagyon sok tennivalójuk lesz ezekkel kapcsolatban a tömegszervezeteknek, amelyek a pártonkívüli tömegeket mozgósítják. Ha azt akarjuk, hogy célkitűzéseinket eredményesen valósítsuk meg — márpedig ez a célunk —, akkor a tömegszervezeteknek is igen alaposan és mélyrehatóan meg kell vitatniok az irányelvekből rájuk háruló feladatokat. továbbképzés fontossága A Mecseki Szénbányák Vállalatához tartozó Északi-bánya és Brikettüzem mázaszászvári földalatti alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén Králl Zoltán is kifejtette véleményét az irányelvekről: — Az irányelvekben foglaltakkal egyetértek. Hozzá kell tennem azonban, hogy elsődlegesen nekünk, párttagoknak nemcsak tanulmányozni és megérteni kell az irányelveket, hanem fő feladatunk azok végrehajtása érdekében dolgozni. Különösen szeretném aláhúzni az irányelveknek a gazdasági építőmunka feladataiban foglaltakat. Azt kell elemeznünk, "hogy mi, itt helyileg hogyan tudunk hozzájárulni gazdaság- politikai feladataink egészének megvalósításához. Termelési terveinket teljesítenünk kell, ezzel is hozzájárulva az export-import megfelelő arányához, életszínvonal-politikánk végrehajtásához. Pápai István felszólalásában az ideológiai és művelődési feladatokkal foglalkozott: — Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy politikailag, szakmailag képezzük magunkat. A továbbképzésünk egyik módja a politikai oktatásban való részvétel. Az oktatási évad kezdetekor általában nagy a lendület, de aztán megkezdődik a lemorzsoiódás. ~Az a véleményem, hogy a jövőben még fegyelmezettebben vegyünk részt a politikai továbbképzésben, erre kérem az alapszervezetünk tagjait. Tfz-tfzertoten bontanak rendszeresen Hajózni szükséges Látod, öregem, ezek gazdagok — bökött valaki az Alkotmány utcai „maszefc- Tüzép” felé a 30-as buszon. Olcsón megveszik ezeket a házakat, lebontják és jó pénzért eladják az anyagot. Van köztük,- aki Polski Fiattal jár... Én meg két és félezerért gürizek, Polski Fiatom akkor lesz, ha nyerek a lottón. Csők a cigányok licitálnak Mennyibe került a Vadászkürt felrobbantása? Árverés nélkül a nagycsaládosoknak hónapokig A bontásra kerülő épületeket az UNIBER értékesíti nyilvános árverésen. Az vesz, aki akar. — Csak a cigányok licitálnak — mondja dr. Tarnik Károly, a Beruházási Vállalat jogi csoportvezetője. — Bárkinek odaadjuk, de egyhez ragaszkodunk: a szerződésben vállalt időre bontsák le. Ezért az árverési összeg 25, vagy 50 százalékát befizettetjük óvadék címén, s ha az illető nem bontaná le időre, ebből az ösz- szegből lebontatjuk. De a cigányok mindig pontosan dolgoznak. Amikor szükség van az építési területre, szabadon is meg SZTK-t? Nagy a család . .. — mondják. A jövedelem után adót kell fizetni. —• Nehéz behajtani a pénzt — mondja dr. Légrády Pál, az Illetékhivatal adóügyi csoport- vezetője. — Az UNIBER mindig megküldi a névsort: kik vásároltak az árverésen és mennyiért. Ez szolgál alapul. A rendelet úgy szól, hogy a bontott építőanyag után akkor kell forgalmi adót fizetni, ha az illető nem saját ház építésére használja fel, hanem eladja. Márpedig, aki a tizedik házat bontja, ebből ugye mégsem épít tíz újat. Tehát eladja. De hogy mennyit és mennyiért, az szinte kideríthetetlen. — Az eladott használt építőanyag értékének tíz százalékát kell forgalmi adó címén befizetni. Mégpedig úgy, hogy minden hónap ötödikéig az illetőnek önként be kell vallania, mennyit forgalmazott. — Bevallják? — Nem. Mi kimegyünk, megpróbáljuk megállapítani, hoa korhadt gerenda. Abból csináljuk a tüzet. — Adót fizetnek-e? — Hogyne. Fizetjük pontosan. Csakhát az ember a saját munkabérét nem számolja, meg a családét se. Ketten maradtunk Ebben az évben is jelentős feladat hárul az építőiparra, az építőipari dolgozókra. Az évszakhoz képest enyhe telünk lehetővé teszi, hogy a lakásépítés-program valóra váljon. A képen: szerelik a lakóház-elemeket a Szigeti úti telepen. — Szokolai felv. — gyan megy az üzlet.- Nem lehetne állami válla- — De fizetnek? lattal? — Igen. Sokszor azonban fél — Építőt is nehezen találni, év is beletelik, mire látjuk a - hát még bontót? Egyszer pró- pénzt. bálkoztunk egy ktsz-szel, de csak a szerződéskötés tartott hónapokig . . .- S a Vadászkürt? laDOftliZ • — A robbantás csaknem fél- rí Vv.v millióba került. Ehhez hozzá . TttßllßldE.v. kell adni a hasonlóan magas fuvarköltséget, s azt, hogy a robbantott anyag nagy részét _ |enne Q ,dós? semmire sem lehet hasznaim .. . T , c . . , , ... — Tálán az, ha az árverési ■ zl9e,varon ,eZnJ összeg, mondjuk, tíz százalékát szándékozó nagycsaládosoknak mindjH befizJetnék adónak. adjak a kalapacs ala kerülő Az A|kotmány utcai üres tel. hazakat. ken rendben sorakoznak a tég- Próbálkoztunk mi is. Elő- |ék( csere pek, gerendák. Az szór úgy gondoltuk, hogy a örökké é - tábortűzné| me|e- nagycsaladosok fele áron meg- dnek Q bontók. Amott hár. kapjak. Nem kellett senkipek. man csákányoznak egy ház ég- Utana teljesen ingyen, arveres nek meredő fa|ain, nélkül adtuk nagycsaládosok- _ Hogy megy az üzlet? nak, de rengeteg gondot okoz- _ Sehogy uram. Télen nem tak. Már építették a darut, bo|t ez hogy elkezdik a paneleket _ Azért meg lehet élni beemelni, s a leendő helyén még |5|e_ állt a bontásra váró épület. A — Hát a kenyérre való meg- cigányokkal ilyen problémánk van. Meg aztán senki nem nincs. Van persze más . . . balhézik, ha három percet elIsmerősöm, aki az Alkotmány kések a munkahelyemről. Mautcában lakik, közel a bontott ga rendőr? házakhoz: — Újságíró vagyok. Maguk— Minden nap végignézem ról szeretnék írni. Mit keresnek innen az ablakból, hogyan dől- a legjobban? goznak. Meg kell hagyni, be- — Semmit kérem, nem megy csülettel. Csakhogy nem min- az üzlet. Az egyik házra ráfize- dig az bont ám, aki megveszi, tünk, a másikon marad vala- Némelyik szabályos vállalkozást mi, így aztán megéldegélünk, tart fenn. S gondolod, hogy a Akadt olyan ház is, ami csupa beosztottak után fizet adót, vályogból volt. Meg aztán sok A beszélgetés kezdetén négyen voltunk. Ketten maradtunk — nem tudom a nevét, pedig bemutatkoztunk — a többiek a tűz mellé oldalog- tak. Ö is türelmetlen. — Szokott lenni garázskapu? — Most nincs, nézzen ide máskor. Megáll mellettünk egy fekete Volga. — Na, viszlát — nyújtja a kezét. * — A múltkor beállít hozzám egy, a bontók közül — meséli dr. Tarnik Károly az UNIBER- nél. — Tessék mondani, hol lehet gyorsan megtanulni írni meg olvasni? — kérdi. — Gyorsan nem lehet, de minek az magának? — Vettem egy autót. Szeretném letenni a jogosítványt. — Mondok még valamit — folytatja Tarnik Károly. — Évekkel ezelőtt, az első árverés után nem akadt takarítónő, aki rendbetegye az UNIBER lépcsőházat . .. Most zakóban, nyakkendősen jönnek a cigányok. írni, olvasni akarnak, autót vesznek, vezetnek, s akkor nem isznak. Emberebbek lettek. Pénzük van. Az árverési lista Íme néhány példa az árve- verési listáról. Kikiáltási ár: 3000, vételár: 6500. Kikiáltási ár: 10 000, vételár: 23 000. Kikiáltási ár: 8000, vételár: 14 000. Kikiáltási ár: 80 000, vételár: 92 000. Tíz-tizenöten bontanak rendszeresen. Kettőjüknek van Polski Fiatja, egyikük befizetett Zsigulira. „Hajózni szükséges" — mondták a rómaiak és hajóztak annak ellenére, hogy számtalan gályájuk a tengerbe veszett... Megkérdeztük: Meddig lehet továbbtanulásra jelentkezni Az utóbbi időben több szülő fordult szerkesztőségünkhöz azzal a kérdéssel, hogy meddig lehet és hol kell jelentkezniük, ha gyermeküket gimnáziumba, szak- középiskolába vagy szakmunkásképző intézetbe szeretnék tovább tanitattni. Ezzel kapcsolatban R é- v é s z Mária, Bm-i Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya tanulmányi felügyelője az alábbi választ adta: A jelentkezési lapokat az általános iskolák március 20-ig továbbítják a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakmunkásképző intézetekbe. Ajánlatos, hogy a jelentkezők két szakközépiskolát vagy tagozatos gimnáziumot ne jelöljenek meg, mert a felvételi beszélgetések és vizsgák április 5.-e és 75.-e között zajlanak majd le. így nem valószínű, hogy két helyen lehetőség lesz felvételizni. A Baranya megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának intézkedése szerint - a korábbi gyakorlattól eltérően - a középfokú intézmények már az első helyen felvételt nem nyert tanulókat, illetve szüleiket értesítik a felvételi sikertelenségéről és a jelentkezési lapot továbbítják a másodsorban megjelölt iskolához. Szeretnénk, hogy a tanulók a képességeiknek legjobban megfelelő pályára kerüljenek. Éppen ezért fontos, hogy a szülők mérlegeljék, fogadják el a pedagógus tanácsát, aki képzettségénél fogva, a tanuló képességeinek ismeretében a legilletékesebb arra, hogy a választott pálya, iskola követelményeinek, bejutási lehetőségeinek figyelembe vételével adjon tanácsot, segítsen a elöntésben. Azoknak, akik úgy vélik, hogy gyermekükben még nem alakult ki határozott érdeklődés egyik pálya iránt sem, és emiatt a döntés esetleg nem válik be, azt mondhat juk megnyugtatásul, hogy egyik iskolatípus sem zárja ki a továbbtanulás vagy a pályakorrekció lehetőségét. Pánics György
