Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Mióta hétnapos a hét? Ezen nevetett 1974 MOSZKVA — Ványa, miért nem csináltad meg a számtanleckédet? - kérdezi a tanító néni az első osztályos kisfiútól. — Mert édesapám elutazott a nagymamához .. . PÁRIZS — Kivándorlók Kanadába — mondja Jean-Paul a feleségének, Yvonne asszonynak. — Olvasom az újságban, hogy ott vannak gazdag nők, akik a férfiaknak fizetnek. Minden egyes szerelmi szolgálatért húsz dollárt. — No, fiam, oda én is elmegyek — így. Yvonne. — Szeretném látni, hogyan tudsz megélni havonta húsz dollárból . . . BERLIN Tavaszi séta Berlinben. — Apu, miért áll a Győzelmi Oszlopon mindiq nő és nem férfi? — Nos, fiacskám — sóhajt fel az apa, —, majd megérted, ha egyszer megnősülsz . . . PRÁGA — Szükségtelen ennyire ki- tótania a száját, asszonyom — mondja a fogorvos. — De hiszen azt mondotta, hogy fogóval akar dolgozni. — Stimmel. De én kint maradok .. . MILÁNÓ Giuseppe, a világjáró turista dicsekszik: — Jártam Párizsban, Londonban, Tokióban, Madridban .. . — Akkor ön bizonyára jól ismeri a geográfiát. — Hogyne ismerném, ott is. voltam - nyolc napig!... ' VARSÓ — Halom, Janek, vásároltál egy házőrző kutyát. Éberen őrködik? — Meghiszem azt, Juliuszj Két napja egy barátomnál alszom, mert engem sem enged be a lakásba ... BECS A volánnál ülő hölgy sokáig turkál a retiküljében, aztán csábmosollyal így szól a rendőrhöz, aki megállította: — Kérem, uram, nézze csak meg, hová tettem a jogosítványomat. Szemüveg nélkül nem látok tovább az orromnál. . . BUKAREST Osztályfőnöki óra, a helyes és helytelen magatartásról beszél a tanár: — Mit gondoltok, fiúk, kit nevezünk álszentnek? Alexandru jelentkezik: — Álszent az a gyerek — mondja —, aki reggel mosolyogva jön az iskolába ... SZÓFIA Atanasz megkérdi szomszédjától: — Miért olyan levert, Geor- gi? — Ne is kérdezze — sóhajtja Georgi. — Szép, fiatal feleségem van, de amilyen fiatal, olyan beteg. — Maga panaszkodik? - legyint Atanasz. - Mit szóljak én? Nekem csúnya, öreg feleségem van, és amilyen öreg, olyan egészséges ... LONDON Két lord beszélget a klubban: — Érdekes dolgokat olvastam a lélekvándorlásról — mondja sir Chesterton a barátjának, sir Lowrynak. — Van hely, ahol az emberek azt hiszik, hogy állat képében újra a világra jönnek. — Kész őrület! Tehát még én is lehetek teve, John? — Nem hiszem, Hugh... Kétszer ugyanaz nem megy . .. BELGRAD A jugoszláv kiscsapat elveszít egy mérkőzést, a játékosok szomorúan ballagnak le a pályáról. A csapatkapitány vigasztalni próbálja őket: — Fel a fejjel, fiúk! Nélkülünk ők sem győzhettek volna I... A naptár kultúrtörténete Valamennyi új naptárunk a régi római naptári rendhez nyúlik vissza, amely eredetileg Marsnak, a háború istenének hónapjával, márciussal kezdődött, s decemberrel, a X. hónappal ért véget. A római naptárt állítólag már akkor bevezették, amikor Romulus és Remus megalapította Rómát (i. e. 753-ban). Legalábbis erről számol be Terentius Varró, a római történetíró. A régi római naptárt a főpapok, a pontifexek számították ki, s az új hónap kezdetét mindig ünnepélyesen hirdették ki (calare = kihirdetni: calendae = a hónap kezdete). A régi római naptárt azután állítólag Numa Pompilius görög mintára két hónappal kibővítette, hogy jobban hozzáigazítsa az asztronómiai adottságokhoz. Numa Pompilius az év elejére Januáriust helyezte, míg Februarius hónapjával zárta le az évet. Abból a célból azonban, hogy az évet ismét márciussal kezdhessék (a tavaszi napéjegyenlőség hónapjával), Januariust December és Februárius közé illesztették be. Újabb javítást végzett i. e. 150-ben Gaius Papirius, amikor — hogy a naptárt a napév hosszával összhangba hozza — szökőrendszert vezetett be. Döntő változást hozott a naptárban i. e. 46-ban Gaius Julius Caesar, Szoszigenész, alexandriai matematikus számításait használva fel. A 46-os év a naptár kiigazítása révén 15 hónap, azaz 445 nap hosz- szúságúvá vált. A következő és minden azt követő évre Caesar 365 nap időtartamot határozott meg, megszüntette az eddigi szökőhónapot és csak minden négy évben (február 23-a után) egy szökő napot iktatott be; így február 24-e kettős napnak számított. További újításként Caesar január 1-én kezdte meg a naptári évet. Az úgynevezett „ju- liánus naptár" XIII. Gergely pápa (1582) naptárreformjáig használatban volt. 100 körül végül bevezették a keleti asztronómiából átvett hétnapos hetet, s a hét bolygó nevét választották a hét napjainak elnevezésül. A hét napjait a következőképpen nevezték: dies Saturni (szombat), dies Solias (vasárnap), dies Lunae (hétfő-lundi), dies Mortis (kedd-mardi), dies Mercurii (szerda-mercredi), dies Jovis (csütörtök-jeudi), dies Veneris (péntek-vendre- di). Gutenberg naptára A legrégibb nyomtatott naptárok — vagy inkább naptárelődök — a könyvnyomtatás feltalálójának, Johannes Guten berg nek műhelyéből származnak. A legrégibb nyomtatott naptár az úgynevezett „török naptár” 1454-ből. Rímes felhívás szerepelt benne, hogy űzzék ki együttes erővel a hitetleneket. A felhívás az év 12 hónapjára oszlott meg, s a török elleni harcra való első felszólítás a pápához, a második a császárhoz, a harmadik a hercegekhez szólt és így tovább. Mivel a hajdan igen jelentős érvágás és purgálás gyógymódok alkalmazására már a legrégibb időben is meghatározott naptári hónapokat és csillagállásokat részesítettek előnyben, hamarosan valóságos érvógó és pur- gálási naptárakat adtak ki. Az első ilyenfajta naptár szintén Johannes Gutenberg mainzi nyomdájából került ki 1456- ban. A pirosbetűs vasárnap Az összes mostani naptárban többnyire piros színnel jelölik a vasárnapot és ezzel kiemelik a többi nap közül. Ez Ulrich Han bécsi naptárjából ered (1462). Ez az Ingolstadt- ból származott nyomdász készítette az első tulajdonképpeni naptárt, amely a vasárnap, a karácsony és a húshagyó kedd kiemelésén kívül, főként azzal tűnt ki, hogy megjelölte az újhold és a telihold időpontjait. Ez a naptár még úgynevezétt egyoldalas naptár volt. a következő években főként Augsburgban és Nürnbergben ilyeneket nyomtattak. A naptárak készítésében sokhelyütt orvosok és csillagászok is közreműködtek, például a csillagászok adták meg a holdváltozások és a csillagállások adatait. Parasztnaptár A parasztok az időjárástól való függésük miatt elsősorban az évre vonatkozó meteorológiai adatok iránt érdeklődtek. A legrégibb parasztnaptárak a fa anyagát használták fel: fapálcikákból álltak, amelyeken a jelentősebb napokat (a mezőgazda- sági munka számára kedvező napokat, a cselédek elszegőd- tetésére szolgáló napokat, az egyházi és családi ünnepnapokat) egy vagy több rovátkával jelezték. A rovátkákat gyakran ki is színezték. 1508-ban Augsburgban első ízben jelent meg egy olyan parasztnaptár, amely minden későbbi parasztnaptár példaképévé lett. Hamarosan 34 dátummal ellátott és 25, keltezés nélküli újranyomást ért meg, és lefordították francia, cseh, angol, holland, dán, norvég és svéd nyelvre is. Az első nyomtatott paraszt- naptárakban még megtartották a fából készült naptárak rovátkarendszerét, mert a parasztok nagy része még sokáig nem tudott olvasni és írni. A rovátkák csak fokozatosan adták ót helyüket a „modern" naptárbeosztásnak. A naptárok eredetileg főként a parasztok számára készültek. A XVIII. és XIX. században azonban mind több művészettel, színházzal és divattal foglalkozó cikkel bővültek. így főként a nők váltak a naptárak olvasóközönségévé. Különösen nagy sikert biztosítottak a naptáraknak a hölgyek körében az elismert költők írásai. Főként Friedrich Schiller volt a naptárolvasó hölgyek kedvenc szerzője. A XVIII. század végén történelmi naptárt adott ki hölgyek számára. A naptárak különböző formáinak se szeri se száma azóta a világban. ___________ VQÁ6ABB LET A Bor WvdZQS' ///Mcc /K/rósuM/-MNCSMM hatva, mMod/uástjcell VA'LLAL/I/UA/RI éázzzA'R AZ L/TA^AJ 0-0 - — - zr ^ , S2JAJESE6-/UeCOtfMS <m&-1 J) A-A'eii/fXzJ r Eztísr KOMOLYTALAN ROVAT Marci és Zsuzsa M arci, a puli, négyhónapos korában került hozzánk. Egy szatyorban hoztam el és onnan pislogott ki a világba. Hamar családtag lett. Én voltam az első számú gazdája. Mindenki megszerette, csak Zsuzsa macska nem. Eredeti helyzet alakult ki. A macska, amikor meglátta Marcit, máris neki! A kutya meg jajgatva iszkolt. Ezt nem tűrhettük. Kezdtük Zsuzsát meggyőzni. A meggyőzéshez a napilapot használtuk. Vékonyra hajtottuk össze, és amikor Zsuzsa támadásba lendült, fejbecsaptuk. Ez a meggyőzés nem is maradt hatástalan. Zsuzsa elgondolkodott és az ötödik fejbecsapós után megtalálta az összefüggést a kutya iránti támadás, meg a fejbekólintás között. Ezért új taktikához folyamodott. Megleste, amikor kimentünk és ekkor rontott neki. A kutya azonban nem szenvedett hangtalanul, hanem hangos jajveszékelésbe tört ki. Mi meg berohantunk és ismét fejbecsaptuk a macskát. Ez sem segített. A következő lépése az volt, hogyha bdrohantunk a kutya nyöszmögésére, a macska már valami alatt volt. Ágy, szekrény, komód, ami akadt. Itt is meggyőztük a fejes vonalzóval. Valamit javult a helyzet, de azért még nem volt béke az olajfák alatt. Zsuzsa úgy csinált, mint a kobra a legendákban. Mielőtt támadott, sziszegett egyet. Még évekig csaphattuk volna fejbe szeretett macskánkat, ha nem fordul a kocka. Külön edényük volt és ezt tiszteletben is tartották. Egyszer azonban öntünk a kutyának tejet, Zsuzsa odamegy, fúj egyet és támadásra készülődik. A kutya szemrehányóan nézett ránk, majd az eget hívta tanulságul. Felnézett a plafonra, de segítség onnan sem érkezett. Erre villámgyorsan nekirontott a macskának. Két hónapot nőtt is, a düh is növelte az erejét és hiába sziszegett, fújt, karmolt a mini-tigris, feldöntötte és megtaposta. A macskát váratlanul érte az inzultus, egy ideig védekezett, majd felvette a nyúlcipőt és eliszkólt. Ettől kezdve nem volt maradása. Ha meglátta Marci, zutty neki, lökte föl. Most már a kutyát kellett meggyőzni az újságpapírral és közben korholtuk is: — Marci, ne bántsd a Zsuzsát! Hiába. Körülbelül egy hónap kellett, míg a kutya megbocsájtott. Aztán összebarátkoztak. P éldamutató barátság volt! A macska szülése előtt kihízelegte a kutyát a házából és odaköly- kezett. A kutya meg őrizte a kismacskákat. Belecsimpaszkodtak, ő cipelte őket a hátán, ha pedig valame- ; lyik elkallódott, akkor jelezte, vagy visszahozta. Amikor elköltözött Zsuzsa a macskamásvilágba, tizenhét éves volt már. Azután Marci is eltávozott a kutyamennyországba, ahol remélem, találkoztak. Mert ha nem engedték valamelyiket be az ajtón, akkor kívülmaradtak mindketten. Ha volt tiszta barátság, akkor az övék az volt. Szőllősy Kálmán Révész Tibor ÜNNEPI MELLÉKLET