Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-11 / 339. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Műszaki átadás az MHSZ és SZMT székhazában XXXI. évfolyam, 339. szám 1974. december 11., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Felelősséggel—önállósággal A pártvezetőségek új- jáválasztása mindig jelentős esemény volt az alapszervezetek életé­ben. Nem mindegy, hogy az elkövetkező időszakban milyen vezető testülettel és hogyan oldják meg feladataikat, hiszen a párt politikájának végrehaj­tása, az eredmények és gondok nagyban függnek majd a meg­választott új pártvezetőségek munkájától. Az eddigi tapasz­talatok bizonyítják, hogy a párttagság a fentiek tudatában már most, a jelölő bizottságok megválasztásakor igyekszik elő­segíteni az eljövendő választás sikerét. Olyanokat választanak e bizottságokba, akik jól isme­rik a párt káderpolitikáját, akikben bíznak, akik a lehető legjobb vezetőség kialakításán fognak majd fáradozni. A megválasztott jelölő-bizott­ságok akkor járnak el helyesen, ha azonnal munkához látnak, hiszen nagy feladat áll előt­tük. Rájuk hárul a választás jó káderpolitikai előkészítése. Olyan feladat ez, amelyben a párt káderpolitikai elveinek és azok gyakorlati megvalósításá­nak kell ötvöződnie. A feladatok jó végrehajtá­sához adottak a feltételek: ele­gendő az idő a jelölőbizottsá­gok munkájához és mindenek­előtt biztosítottak a szükséges politikai feltételek is. A Köz­ponti Bizottságnak a káder- és személyzeti munkáról, a nő- és ifjúságpolitikai feladatokról szóló határozata, s nem utol­só sorban a március 19—20-i irányelvek a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesz­téséről világosan megszabják azokat a követelményeket és tennivalókat, amelyek iránymu­tatásként szolgálnak. A határozatok végrehajtása során megnőtt azoknak a fi­zikai munkásoknak a száma a pártban, akik különös érdeklő­dést tanúsítanak a közügyek iránt, érett politikai érzékkel, közösségi szenvedéllyel képvi­selik a párt politikáját, s ezen­kívül a termelő munkában is példamutatóak. Felvetődhet a kérdés, nem túlzás-e a jelölőbizottság sze­repét ennyire hangsúlyozni, hi­szen végső soron a párttagság egésze választja a vezetősé­get? Semmiképpen sem túlzás! A jelölőbizottság ugyanis több vonatkozásban nagyon is fontos „bizalmi" feladatot lát el. Eleget kell tennie többek között a párt általános káder­politikai követelményeinek; olyan vezetőséget kell javasol­nia a választó taggyűlésnek, melynek tagjai a párt politiká­ját értik és végre is tudják hajtani. A tagok megítélésénél tehát elsődlegesen és döntően a politikai szempontokat kell figyelembe venni. Azok kerül­jenek a vezetőségbe, akik él­vezik a párttagság és a többi dolgozó bizalmát, akik elvi alapon tudnak dolgozni és szo­ros kapcsolatot kialakítani a dolgozókkal. Olyanokat java­soljanak a bizottságok, akik eddigi tevékenységükkel is bi­zonyították a politikai, mozgal­mi munkára való készségüket. Mértéktartó, józan gondolkodá­sú párttagokat javasoljanak, akik képesek a feladatok kiala­kítására, megmagyarázására, s akik a kitűzött célok megvaló­sítására magukkal tudják ra­gadni a dolgozókat. Az em­beri jellemvonások, a személyi kvalitások számbavétele során lényeges figyelembe venni az életmódot, a munkához való viszonyukat, a szavak és a tet­tek egységét, mert a vezetőség tagjainál különösen fontos a megfelelő példamutatás. Nem statisztikai, hanem po­litikai kérdés a vezetőség meg­felelő összetételének alakulása. Mindenekelőtt arra kell töre­kedni, hogy híven tükrözze az adott terület párttagságának társadalmi összetételét. Termé­szetesen nem valamiféle me­chanikus tükröződésről van szó. De a termelő területeken mű­ködő pártszervezeteknél pél­dául magától értetődő, hogy a termelő munkában résztve­vők legyenek többségben, mint ahogy az iskolai pártszerveze­tekben elsősorban a pedagó­gusok kerüljenek a vezetősé­gekbe. Az is természetes, hogy a fiatalok és a nők is a jelen­leginél nagyobb képviseletet kapjanak. A jelölőbizottságnak az elő­készítés egész folyamatában úgy kell dolgoznia, hogy min­den párttag élhessen a Szer­vezeti Szabályzat által bizto­sított jogokkal, a pártdemok­rácia adta lehetőségekkel. Szorosan összefügg ezzel — külön is hangsúlyozzuk —, hogy a jelölőbizottság nem a régi vezetőség bizottsága. Mi­után a tagság megválasztotta a bizottságot, annak nem egyes személyek igényeinek, hanem a párttagság egészé­nek, az alapszervezettel szem­ben támasztott követelmények­nek megfelelő vezetőség ki­alakításán kell fáradoznia. Hogyan tud eleget tenni a felsorolt követelményeknek a jelölőbizottság? Mindenek­előtt tájékozódjon az alap­szervezetet irányító pártbizott­ságnál, hogy hány tagú veze­tőséget kell választani és hogy a jelenlegi vezetőség munká­ját, tevékenységét azok ho­gyan ítélik meg. Ezek ismere­tében azt tanácsoljuk, hogy a korábbi helyes gyakorlat sze­rint osszák fel maguk között a párttagságot és türelemmel hallgassák végig minden párt­tag véleményét a még funk­cionáló vezetőség munkájáról, az új vezetőségbe javasolt párttagokról. Az irányító pártszerveknek a több éves munka ismeretében tett személyi javaslata csupán iránymutatás, amelyet haszno­sítani lehet és kell a végleges javaslat kialakításánál. Ezzel összhangban az irányító párt­szervek törekedjenek arra, hogy segítségükkel ne csorbít­sák az alapszervezetek önálló­ságát, hanem az segítse elő a pártdemokrácia érvényesülését. Nagyon lényeges az is, hogy a jelölőbizottság alaposan fel­készüljön javaslatának meg- indoklására, hogy a párttag­ság megfelelő információval rendelkezzen a jelölés elfoga­dásához, majd bizalommal adhassa szavazatát a javasol­takra. Elképzelhető, hogy a jelölőbizottság jelöltjei közül a nyílt szavazáskor nem kerül fel mindenki a jelölő-listára. Ezért szükség szerint újabb javaslattal kell hogy éljen a bizottság. Erre az eshetőségre is jó előre fel kell készülni. S ok múlik a jelölő bi- bizottságokon. Ne sajnálják tehát az erőt és fáradságot, mert rö­vid idő alatt végzett tevé­kenységükkel több évre szó­lóan alapozhatják meg az alapszervezet vezetését, mun­káját. A kongresszusi mu nkaverseny sikerei Vasasbánya teljesítette tervét Gyorsabban készül a kongresszusi vágat ünnepük meg az év sikeres befejezését. Az év azonban valójában még nem ért véget, hiszen de­cember 31-ig - Vasasbánya még közel 30 ezer tonna szén­nel szeretné eddigi sikereit megkoronázni. Az év végére ezer métert vállaltak A Mecseki Ércbánya Vállalat­nál is gyorsabban készül a „XI. pártkongresszus" vágat, amely új bányához nyit utat a föld színétől több mint ezer méter mélységben. A Tancsa József vezetésével dolgozó 21-es vágathajtó szo­cialista brigád ez év tavaszán tett ígéretet, hogy a XI. párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére a tőlük várt több mint hét kilométer hosszú fel­táró vágat kihajtását két hó­nappal lerövidítik, azaz 1975 vé­ge helyett november 7-re be­fejezik. A keddi értékelés szerint a csapat teljesítménye minden vá­rakozást felül múlt. Hónapról hónapra ismételt munkasiker­sorozat eredményeként a de­cember végéig vállalt 869,6 (nyolcszázhatvankilenc egész hat tized) méteren már túljutottak s úgy számítják, szilveszterig meglesz az ezer méter is. A tizenhét fős csapat példás munkája nagyjelentőségű a vállalat jövője, a folyamatos termelés szempontjából. Lehe­tővé válik a föld alatti kutatás, az új bánya feltárásának gyor­sítása. Év végéig 492 ezer tonna szén kitermelésére vállakoztak és december 10-én, tegnap 13 órakor Vasasbánya jelentette: teljesítették tervüket. Ehhez a szép eredményhez más is hozzátarozik. Az üze­mek közül negyedikként je­lentették készre vállalásukat amellett, hogy az év során igen jelentős rekonstrukció^ munkákat is végeztek. Elké­szültek az aknamélyítéssel és ezekben az órákban már a szerelési munkákat végzik. A tegnap egy igen jelentős szo­ciális vállalásukban is eleget tettek, — átadták rendeltetésé­nek az üzem új fürdőjét, amely még kulturáltabb környezet­ben biztosítja a dolgozók tisz­tálkodását. A szocialista brigá­dok egyéb felajánlásainak megfelelően éves vállalásaik időarányos részét maradékta­lanul teljesítették. A tegnapi eredményekben nagy része volt Szabó Illés és Ormos István szocialista bri­gádjainak, valamint a külszí­ni fejtésen dolgozó, Bátai Sán­dor vezette brigádnak, akik a tervteljesítéshez szükséges 1080 tonna szenet a felszínre hozták. Becsületes munkájuk elismeréséül a tegnapi napon az üzemi pártszervezet, a KISZ és a szakszervezet képviselői­nek jelenlétében Gerber György üzemvezető dicséret­ben részesítette őket és sok hasonló sikert kívánt további munkájukhoz. Ma délelőtt az üzem dolgozói röpgyűléseken A Szalai András úti új épü­lettömb ránézésre kész. Az épületek előtt már a terep- rendezésen dolgoznak, bent pedig a műszaki átadási eljá­rás folyik. A Magyar Honvé­delmi Szövetség új megyei ki­képzési bázisa és a Szakszer­vezetek Baranya megyei Taná­csának új székháza némi ké­séssel jutott el ehhez az ese­ményhez. Lényeges hiánypót­lásra nem lehet számítani egyik épületnél sem, s való­színű, hogy az MHSz január elején birtokba is veszi az új bázist. Később kerül erre sor az SZMT-nél; ebben az épü­letrészben ugyanis nincs még lift, s beszerelését március végére ígérik. Az SZMT egyéb­ként felkészült már a költö­zésre, az új székház beren­dezéseinek nagy része már megérkezett- Pécsre. Hatékonyabb belső ellenőrzést a termelőszövetkezetekben Küldöttközgyűlés a Duna- Korasica menti Tsz Szövetségnél Nemcsak a megye mintegy 30 ezer fős termelőszövetkeze­ti tagságát, de a szélesebb közvéleményt is érdeklő témát, a szövetkezeti belső ellenőrzést tárgyalta keddi ülésén a Du­na és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetsége küldöttköz­gyűlése Mohácson. A jelentést a belső ellenőr­zési munka helyzetéről dr. Majzik Jeremiás, a szövetség titkára terjesztette elő. Megál­lapította; az utóbbi időben megerősödött a szövetkezeti önkormányzat, fejlődött az el­lenőrzési rendszer. Javult az ellenőrzési bizottságok munká­ja és az operatív vállalatve­zetést szolgáló ellenőrzés. Ezek azonban kezdeti eredmények. A szövetség egyik legfontosabb feladatának tartja az ellenőr­zési munka színvonalának emelését, úgy is, hogy tanfo­Pécsett a kemé­nyítőgyárban üzembe helyez­ték a harmadik svéd gyártmányú szeparátort, amely a fajsúly- különbség alap­ján kiválasztja a keményítőből , a fehérjét. A kor­szerűsítés kétmil­lió forintba ke­rült. (Fotó: Kóródi Gábor) lyamokat szervez az ellenőrző bizottsági elnökök számára. Bár az elmúlt négy évben sokat javult a szövetkezeti el­lenőrző bizottságok személyi összetétele, iskolai végzettsé­gük alacsony, 54 százalékuk csak 8 általánost és 35 száza­lékuk ennél is kevesebb isko­lát végzett. Főfoglalkozású belső ellen­őrt a 39 tagszövetkezetből eddig nyolc állított be. Mun­kájuk ma még nem elég kö­rülhatárolt, gyakran kapcsolt munkakörrel is terhelik őket, emiatt tevékenységükből a ve­zetőség még keveset profitál. A szövetség revizori irodája két­évenként végez vizsgálatokat a tagszövetkezetekben. Ta­pasztalatai: a tag szövetkezetek egy részénél helytelen a mun­kadíj szabályozás, laza a bi­zonylati fegyelem, hiányosak a leltár felvételi jegyek, a pénztárkezelésnél gyakran csak formális az ellenőrzés. Az előrelépést az jelentené, ha a revizori iroda a jövőben nem kétévenként, hanem évente vé­gezne vizsgálatokat a tagszö­vetkezetekben. A szövetség nem tartja megnyugtatónak az év végi mérlegekkel kapcsola­tos eddigi gyakorlatot sem. Jelenleg csak utólagos mérleg felülvizsgálatra van lehetőség, ami gyakran csak a mérlegek megszépítését tudja regisztrál­ni. A szövetség az illetékes ál­lami szakigazgatási szervek se­gítségét kéri, hogy a mérleget a zárszámadás előtt felül le­hessen vizsgálni. A napirend felett élénk vita bontakozott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom