Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-06 / 334. szám

1974. december 6., péntek Dunántúli napló 3 Önként, a közösség érdekében A mai nappal megyeszerte megkezdődnek az önkéntes rendőrök tanácskozásai, — értékelik az 1974. évben végzett munkát, meghatá­rozzák a feladatokat. Megyénkben többezer ember vállalja ezt a fele­lősségteljes, áldozatos tevé­kenységet. A közrendvédel­mi, a közlekedésrendészeti, a bűnügyi és ifjúságvédelmi területen járulnak hozzá a közrend, a közbiztonság szi­lárdításához, nyújtanak se­gítséget a bűncselekmények megelőzéséhez, felderítésé­hez. A pedagógus önkéntes rendőri csoport az általános iskolákban neveli a gyere­keket a közlekedés szabá­lyaira. Elismerés, megbecsülés és köszönet illeti mindazo­kat, akik önként, társadal­mi munkában — az üze­mekben, vállalatoknál, intéz­ményeknél végzett napi munkájuk után — a közös­ség érdekében vállalják a többlet munkát. Jelentős azoknak a száma, akik már több évet töltöttek el az ön­kéntes rendőri szolgálatban. A Belügyminisztérium által alapított 10 és 15 éves szol­gálat után adományozható kitüntetéseket az állomány jelentős része megkapta és a most sorra kerülő tanács­kozásokon ismét közel 200 önkéntes rendőrnek nyújtják át a 10, illetve a 15 éves szolgálat után a kitüntető jelvényt. Számosán részesül­nek a Közbiztonsági Érem ara"“-, ezüst-, illetve bronz fc i kitüntetésben, el- i oen. ■ .-gyénkben a területi párt, tanácsi és gazdasági szervek elismerik az önkén­tes rendőrök munkáját, se­gítő tevékenységüket. Figye­lemmel kísérik munkájukat, amit bizonyít: a pártszerve­zetek, tanácsok, termelőszö­vetkezetek, üzemek, vállala­tok vezetőinek többsége évente beszámoltatja az ál­taluk delegált önkéntes rendőröket: hogyan oldották meg a feladataikat? Például o sellyei Agrokémiai Szövet­kezet MSZMP alapszervezet taggyűlésén a sellyei ön­kéntes rendőri csoport veze­tője beszámolt a csoport tagjainak munkájáról. Ha­sonló példaként lehet emlí­teni többek között a szeder­kényi községi pártalapszer- vezetet, a Pécsi Sörgyár, a Mecseki Szénbányák üze­meit, — a nagypeterdi pártalapszervezet, a Sziget­vári Konzervgyár, a komlói Vízmű Vállalat, a MÁV Pé­csi Igazgatóság, a Bikali Állami Gazdaság párt- és gazdasági vezetőinek segítő készségét, törődését az ön­kéntes rendőri szolgálat erő­sítéséért, fejlesztéséért. A lakosság bizalommal fordul az önkéntes rend­őrökhöz, akik készségesen nyújtanak segítséget az ál­lompolgárok nyugalmát és biztonságát veszélyeztető körülmények megszünteté­séért. A sok közül csak egy példa: a keszüi önkéntes rendőrök bátor fellépésének is köszönhető, hogy rendőr­kézre került egy garázda társaság, akik — mint ké­sőbb a vizsgálat során ki­derült — számos betörést is elkövettek. Köszönjük az önkéntes rendőrök eredményes tevé­kenységét és biztosak va­gyunk abban, hogy a ta­nácskozásokon meghatáro­zott további feladatok meg­oldásában is számíthatunk lelkiismeretes és áldozatkész munkájukra. Kevés az üzemorvos, nem tekintik hivatásnak Párttaggyűlés a szentlőrinci tsz-ben Milliórdokat költünk baleset- védelemre, a munkahelyi ártal­mak megelőzésére. Tudományos konferenciák foglalkoznak a munkások egészségügyi helyze­tével, parlamenti viták, interpel­lációk témája a munkásegész­ségügy. Akik közvetlenül kap­csolatba kerülnek velük, akik­nek a megelőző tevékenység és az alapellátás a feladata, azok az üzemorvosok. Nagy és nemes feladatot látnak el. És ők azok, akik közül sokan így panasz­kodnak: „Az orvostársadalom legalsó kasztjába tartozunk. Nincs sem anyagi sem erkölcsi megbecsülésünk.” Népszerűtlen Szinte lasszóval fogják a fia­tal orvosokat, biztos, hogy sen ki sem azzal a szándékkal je­lentkezik az egyetemre, hogy majdan üzemorvos legyen. Ál­talában úgy mennek erre u pályára, hogy ,,ha jobb nincs . . .” Többnyire nők, aki­ket férjük, családjuk a város­hoz köt, kórházi, vagy rénde- lőintézeti lehetősig híján pe­dig üzemorvosi állást vállal­nak. Óhatatlanul elnőiesedik a pálya, ez pedig különösen a bányavidékeken nem éppen szerencsés. Igen magas a fluktuáció. Baranya megyében összesen 45 főállású üzemorvos dolgo­zik, idén közülük hatan változ­tattak munkahelyet. Ha vala­mi jobb kínálkozik, nem ma­radnak üzemorvosnak. (Gya­kori az olyan vélemény, hogy ennél csak jobb lehet.) Megyénkben még jobb is a helyzet, mint az országos át­lag. Magyarországon az üzem­Valóban a Jegalsó kaszt“? A kommunisták felelőssége túlnő a szövetkezeten Kormány elé kerül Befejezés előtt a TEMAFORG beruházása az üzemorvosi ellátás lettre kész kommunisták A beszámolóból egyértel­műen kiderült, hogy képes er­re a pártszervezet tagsága: az elmúlt négy esztendő alatt a kommunisták egyharmada ré­szesült rendszeres ideológiai képzésben, a kommunisták szinte kivétel nélkül egyének­re kiosztott pártmegbizatást végeznek, a párttagság több mint kétharmada a szövetkezet törzsgárda tagja, s az elmúlt esztendőkben a kommunisták több mint nyolcvan százaléka részesült valamilyen kitüntetés­ben. Ilyen összetételű pártszer­vezet feltétlenül képes az új nagygazdaság előtt álló nehéz, de Baranya és a népgazda­ság szempontjából is jelentős feladat megoldásában haté­kony segítséget adni. Szentlőrincen az elmúlt időkben úgy tűnik sikerült megfelelően összhangba hoz­ni az egyén, a csoport és a népgazdaság érdekeit. 1970-ben egy tízórás mun­kanapra 98 forint volt a bér, az 1973. évi zárszámadás 112 forintot állapított meg. 1970- ben a termelőszövetkezet 44 millió forint halmozott terme­lési értéket állított elő, az idén a számítások szerint ez 48 millió forint lesz. Felelősség a közösségért Néhány esztendeje a korsze­rű keresztespusztai állatte­nyésztő telep közelében egész­ségtelen, egykori cselédlaká­sokban élt a szövetkezet több tagja. Ma már érdemes Szent­lőrincen körülnézni, gomba­módra nőnek az új családi házak, a község egész arcu­lata megváltozott, s ebben a termelőszövetkezet kétségbe­vonhatatlan érdemei is benne vannak. 1975-ben olyan gaz­dasági bázis központja lesz a község, amely a további fej­lődésének fő mozgatója lehet. A szövetkezet kommunistáinak felelőssége messze túlnő a szövetkezetben folyó minden­napi munka keretein, a kör­zet többezer lakójának élet- körülményei, boldogulásának felelősségét is hordozniuk kell. A szentlőrinci Úttörő Terme­lőszövetkezet pártalapszervezet taggyűlésén a titkár első sza­vai után közvetlenül érzékelni lehetett a mezőgazdasági üzem mindennapos gondjait: a 31 tagú alapszervezetből a ked­di, négy esztendő munkájáról beszámoló taggyűlésen a be­tegeken kívül hiányoztak né­hányon, akik Békéscsabára mentek rizskombájnt szerezni. A szövetkezet kukorica földjei­ről ugyanis csak ezzel a gép­pel lehetséges a drága ter­ményt leszedni. Mint a vitá­ban a járási pártbizottság tit­kára elmondotta az is a jó, ha a gazdasági egység élete a pártszervezet életében pon­tosan tükröződik. A kritikus hangú beszámoló jól elemezte az alapszervezet négy esztendős tevékenységét, s a pártmunka hiányossága­it is. Mint a vitában kiderült, túlságosan sok dolgot vetett fel a beszámoló, jónéhányat azonban nem hozott a tag­sághoz életközeibe. Például a politikai egység: a közelmúlt­ban a bükkösdi, királyegyhá­zai és szentlőrinci szövetkezet egyesülésekor a párttagok a közvélemény formálásában, az egyesülés hangulati előkészí­tésében kiváló munkát végez­tek, erre az akciójukra való­ban büszkék lehetnek, s a po­litikai egység követendő példá­jaként tarthatják számon. A párttagság egyik legfontosabb feladata az elkövetkezendő időkben ezzel a témával lesz kapcsolatos: Baranya egyik legnagyobb termelőszövetkeze­ti gazdaságában a kommu­nistáknak kell a szóvivőknek lenni az új vezetőség segíté­sében. Nem szabad majd kí­vülről nézni, hogy a szövetke­zet vezetői miként boldogul­nak a kezdeti idők látszóla­gos- érdekellentéteiben. Min­den akcióra külön-külön is meg kell nyerni a mezőgazda­sági üzemhez tartozó tucatnyi községben élő tagságot. orvosi állások 13 százaléka betöltetlen. Baranyában a hiány 7 százalékos. Ennek azonban csak úgy örülhetünk, amennyire egy kevésbé rossz­nak örülni lehet. Hol lehet a baj? A megbecsülés Huszonhárom évvel ezelőtt készítették az üzemorvosok Mű­ködési Szabályzatát. Ahogy az­óta korszerűsödtek a gyártási technológiák és születtek új fel­fedezések az orvostudomány­ban, úgy kell ennek is módo­sulni. Dr. Kóbor József, a Bara­nya megyei Tanács egészség- ügyi osztályvezető főorvosa szerint nemsokára a kormány elé kerül az egészségügyi mi­niszter előterjesztése, amely­ben helyére kívánják tenni az üzemorvosi ellátás helyét, sze­repét. Bizonyos, hogy az ezt kö­vető intézkedések vonzóvá is teszik ezt a hivatást. Kurucz Gyula Kezdjük az erkölcsi elisme­réssel. Dr. Puskás Ödön, me­gyei üzemi főorvos tényeket közöl: — Az elmúlt húsz évben, Baranyában egyetlen üzemor­vos sem kapott miniszteri szin­tű kitüntetést. Pedig akadnak olyanok, akik jó munkájukkal, áldozatkészségükkel rászolgál­tak volna. Többször napiren­den volt a parlamentben a munkásegészségügy, az üzem­orvosi ellátás. Tizenhét orvos van az országgyűlési képvise­lők között — egyikük sem üzemorvos. — A szakmai fejlődés lehe­tősége? — Sok üzemorvos panasz­kodik, hogy elásta magát — és van is ebben valami igaz­ság. Ha például belgyógyász szakvizsgát szeretne tenni, akkor négy éves belklinikái gyakorlattal kell rendelkezni. De mit tegyen az, aki üzem­orvosként kezdte? 1968-tól az üzemorvos is tehet szakvizsgát, de ő is két év üzemi és két év belklinikái gyakorlattal. Ha pedig két évet már a belkli­nikán töltött, akkor újabb két évig marad és belgyógyász szakvizsgát tesz. Baranyában a negyvenöt üzemorvos közül négynek van szakorvosi vizs­gája. — Az anyagi helyzet sem közömbös. — Valóban, nem közömbös és nem is rózsás. Az üzemor­vos nem kap „hálapénzt”, de ez természetes is. Nincs mel­lékjövedelme. Bebizonyosodott, hogy a részfoglalkozású üze­mi rendelés nem felel meg a célnak, mert az üzemorvos a sokrétű feladatát napi 1—2 órában képtelen ellátni. A kezdő üjemorvos általában 2400 forint fizetést kap, mun­kahelyi pótlékot viszont nem. Intézkedések Valamilyen módon vissza kell szerezni az üzemorvosi hivatás társadalmi és szakmai rangját ahhoz, hogy betölthesse fel­adatát: az alapellátást és a munkahelyi ártalmak, a beteg­ségek megelőzését. Ehhez pedig jól és sokoldalúan képzett or­vosok kellenek, akik ismerik az üzemet és mint orvosok, tudják mi a teendő. Fonalgyár a Duna-parton tépüllxeni kéSZÜH Az év utolsó napjaiban új üzemmel gazdagodik Mohács. Már csak egy tépő gépet kell a régi üzemből átszállítani a Pesti út mellett épült 6,5 mil­lió forintos költséggel létesí­tett 1250 négyzetméter alap- területű új csarnokba és kez­dődhet a próbaüzem. Ezek­ben a napokban szerelik a 10 millió forintért vásárolt francia gyártmányú LAROCHE tépő­gépet, melynek óránkénti tel­jesítménye 800-1000 kg. A Tí­már utcai üzemben felszámol­ják a tépő részleget: a négy­dobos ROLANDÓ már üzem­képesen áll az új csarnokban, a második gépet szerelés köz­ben fel is újítják, a harmadik gépet pedig mint említettük szintén decemberben üzembe­helyezik az új gyártócsarnok­ban. A Pesti út mellett elkészül­tek a szociális létesítmények, ebédlő és irodaépület. Uzem- behelyeztek két légfúvásos olaj­kazánt - korszerű légfűtéssel teszik kellemessé a klímát a gyá rt ócsarnokban. Az új üzemben megoldották a levegő tisztítását is: a tech­nológiai vonalon felszerelt zsá­kos porelszívók egyszerre old­ják meg a csarnok levegőtisz­taságát és az alapanyag mi­nőségének javítását. Az új üzem beindulásával a mohácsi Temaforgban évi öt­ezer tonnára nő a tépőkapaci­tás, a mennyiség mellett a minőségi javulásra is számíta­nak a szakemberek. Ezzel le­hetőség nyílik nagyobb meny- nyiségű és jobb minőségű alapanyagot a fonalüzem ren­delkezésére bocsátani, termé­szetesen ott is a termelés fel­futása várható. Egyébként a Duna parton levő Tímár utcai üzemben csak fonalat gyárta­nak majd, most a tépő rész­leg elköltözése után lehetőség nyílik arra is, hogy a régi üze­met felújítsák, a fonalgyártás kapacitását növeljék, korszerű üzem és munkaszervezést va­lósítsanak meg. 900 új lakás a szegedi „Odesszádban. Szeged szovjet testvérvárosáról, Odesszáról elnevezett lakónegyedben az idén 900 lakás épült a DÉLÉP Vállalat kivitelezésében, valamennyi házgyári elemekből. A legtöbb új épület 10 emeletes. A képen: az egyik impozáns házsor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom