Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-25 / 353. szám

1974. december 25. szerda

Dunántúlt napló

3

Erőnk évről eure nagyobb

Beszélgetés Horváth Lajos elvtárssal, a Baranya megyei Tanács elnökével

E

gy eredményekben gazdag, de gondokban, nehézségekben is bővelkedő esztendő után hagyományainkhoz hiven a mostani karácsony előestjén is felkerestük a Megyei Tanácsot hogy mérleget készítsünk, számba vegyük közös dolgainkat. Horváth Lajos elvtárssal, Baranya megye Tanácsának elnökével szerkesztő bizottságunk képviseletében Békés Sándor főszerkesztőhelyettes beszélgetett.

Változó

életsors- A leiszabadulása 30.

évlordulóját ünneplő Pécs és Baranya hatalmas utat tett meg a háború befejezésétől napjainkig. Miben lehetne összefoglalni azokat a legfontosabb változásokat, illetve eredményeket, melyek a legmarkánsabban jellemzik e háromévtizedes utat?

— Akik a felszabadulás

előtti időkre még emlékeznek — és rögtön tegyük hozzá, nem árt. ha időnként emlékeznek —, tudják, hogy Baranya mezőgazdasági jellegű megye volt. A földterület kétötödét grófi és hercegi nagybirtokok foglalták el. Ezeken 8000 gazdasági cseléd és 13 000 napszámos dolgozott. Gyermekeik a földekre és nem az iskolákba jártak. A kisparasztokat, kisbirtokosokat a bankok és a kulák-uzsora tartotta rettegésben. A megye iparát a bányák és Pécs város üzemei jelentették. Gyárnak nevezhető ipari üzem Pécsen kívül csak elvétve volt. A munkások keresete 1938-ban 90— 100 pengő körül mozgott. Hivatalosan Pécsett akkor 8 és félezer munkanélküli volt. Köztük számos értelmiségi is. Nos, hát ehhez kell mérni mai életünket. Én a legjelentősebb változásnak azt tartom, hogy a megye lakosságának életkörülménye, életformája, ha úgy tetszik: életsora változott meg gyökeresen. Kezdem azzal, hogy nincs munkanélküliség, ellenkezőleg: munkaerőhiány

van. Nem élünk rosszul. A munkások átlagkeresete havi 3000 forint körül van. A munkáscsaládok lakásai, hétvégi házai és kulturáltságuk is jelzi a változás méreteit. A munkások értő vezetői lettek társadalmi életünknek.

— A paraszti jövedelem gyorsan nőtt, és kiegyenlítődtek a munkás- és parasztcsaládok jövedelemviszonyai. A falun élők gondolkodásmódjára sem lehet ma már az elmaradt jelzőt ragasztani: a munkások és parasztok gondolkodásmódja azért is közelít egymáshoz, mert a baranyai falvakban most már a lakosság több mint fele az iparban dolgozik.

Az életkörülmények nagy változását jelzi, hogy évente

7—8 százalékkal nő kereskedelmünk áruforgalma. Minden hatodik baranyai családnak van személygépkocsija, majdnem minden családban van mosógép, televíziós készülék és rádió. Aztán az is jelez valamit, hogy — még a csecsemőket is számítva — a megye minden lakosára 6000 forint takarékbetét jut.

— Harminc év alatt 60 000 lakás épült Baranyában, ez azt jelenti, hoqy közel minden második család új lakáshoz jutott. Már nem kell félni az orvostól, a patikától: minden lakosra kiterjed a társadalom- biztosítás.

— A második markáns jellemző: a gazdaság változása. Ma közel annyian dolgoznak az iparban és az építőiparban, mint a felszabadulás előtt az összes gazdasági ágban a megyében. Az ipari üzemek, amelyek most már Pécsen kívül is megtalálhatók, kilencszeresét termelik az 1949. évinek és becslések szerint tizenötszörösét a felszabadulás előttinek. A megye mezőgazdaságának terméseredményei a felszabadulás előttinek többszörösére emelkedtek, s a megyék rangsorában is előkelő helyen állunk ezekkel. Az állattenyésztés, főleg a sertés- tenyésztés, 15—20 százalékkal többet produkált, mint a fel- szabadulás előtt. És mivel egy megye fejlettségét a gazdasági szerkezet harmadik ága, a szolgáltató, ellátó szektor is jellemzi, hadd mondom el: ma már itt dolgozik a foglalkoztatottak közel egyharmada.

— A megye három évtizedes fejlődésének harmadik markáns jellemzője a települések fejlődése, az urbanizáció terén elért előrehaladás. Ma 50 százalékon felül van a városlakók aránya; Komló kisfaluból 30 000 lakosú szocialista bányavárossá fejlődött; Szigetvár és Mohács most lép gyorsabban előre az urbanizáció terén. Pécs igazi nagyvárossá lett, 160 000 lakos él falai között, és évről-évre nagyvárosiasabb jelleget ölt. Azt hiszem, múltját most, ma, ötvözi legjobban, legigazabban a ma élő ember alkotásaival. A falvokban is nagyon differenciált fejlődés következett be. A mező- gazdaság szocialista átszervezése a termelőerők összponto- sulását is megindította, s ez a települések fejlődésében is érezteti hatását; ott is koncentrálódást eredményezett. A legnagyobb falvak gyors léptekkel indultak fejlődésnek, közülük jónéhány városiasodása szembetűnő. Az egészen kicsiny községek lakossága viszont fogy, egyik-másik el is néptelenedik.

— De ez már — úgy érzem

—, egy másik kérdés, mely Baranyában különös jelentőséggel bír. Milyen következményekkel jár Jön szerint a továbbfejlődés szempontjából a gyorsuló ütemű urbanizáció? 5 ezzel összefüggésben: hogyan látja a Megyei Tanács az aprófalvak jövőjét? A visszafejlődés tény. De vajon nem gyors-e bizonyos körzetekben ez az ütem?

— Tény, a lakosság áramlása a magasabb szintű ellátást biztosító települések irányába változatlanul gyors ütemű. Ez nem Baranya megyei specialitás, világjelenség. Hogy ennek üteme — tehát a legkisebb falvak elnéptelenedésének üteme — gyors-e vagy sem, az mindenekelőtt a települések népességet eltartó képességétől függ. Pontosabban: a termelőerők koncentrálódásának mértékétől és ütemétől. Tehát objektív okokból és nem a tanácsi szervek kényétől- kedvétől. Igaz, lehetne, ezt a folyamatot külső intézkedésekkel gyorsítani, avagy lassítani, de mi nem gondolunk ilyen beavatkozásokra. Arra persze készülünk, hogy a fejlesztés eszközeit koncentráltan és hatékonyan használjuk fel, hogy a nagyobb települések fejlesztésére több erőt és anyagi eszközt fordítsunk, és készülünk, hogy az azonos szerepkörű települések ellátásbeli különbségeit csökkentsük. De természetesen arra is törekszünk, hogy a legkisebb falvakban is biztosítsuk az ott élők alapellátását. Én azt hiszem, ez így helyes és így célszerű. Gondunk hosszabb távra az, hogy a majd fokozatosan elnéptelenedő néhány községünk megüresedett épületeit hogyan hasznosítsuk. Nincs még teljesen kialakult álláspontunk erről, sok javaslat született már

— például üdülőközpontok, építőtáborok stb. létesítésére

— foglalkozunk ezekkel, és időben döntünk. Az urbanizáció és a munkaerőhelyzet is a termelőerők fejlődése és a termelők területi elhelyezkedéséhez kapcsolódó kérdés. A munkahely és a lakóhely ma még nem esik teljesen egybe. A baranyai falvakban 50 000- néf is több keresőt foglalkoztat ma még a mezőgazdaság. Ez számszerűségében is és arányában is több az indokoltnál.

— A mezőgazdasági üzemek területi koncentrációja, a termelésben lezajló technikai fejlődés, az urbanizáció, a nyugdíjasok növekvő száma és a természetes népesség fogyása a következő években csökkenteni fogja a mezőgazdaságból élők számát és arányát. A felszabadult munkaerő azonban már olyan összetételű — főként korösszetételű —, hogy legföljebb kismértékben irányítható át más nép- gazdasági ágakba. Ezért a helyben történő foglalkoztatás igénye jelentkezik elsőként. Az elmúlt években az ipari üzemek 1500 új kisüzemi munkahelyet létesítettek a megyében Ezek eszközként és nem célként szerepelnek a megye fejlesztéspolitikájában. Tudjuk, gazdálkodósuk hatékonysága alacsony szintű, de itt most átmenetileg nem nagyon tudunk mást tenni, hiszen ez a szabad munkaerő erősen kötődik a termelőszövetkezetekhez, a faluhoz, így foglalkoztatása is a faluban célszerű.

— A foglalkoztatottság és a mezőgazdasági üzemek területi koncentrációja közt szoros kapcsolat van. Amíg ez a koncentráció a termelés hatékonyságára egyértelműen előnyösen hat, addig a munkaerő tartós foglalkoztatásában bizonyos feszültséget okoz, ugyanis nő a szakképzett munkaerő iránti kereslet, de a kínálat inkább az idősebb korú és szakképzetlen női munka erőben jelentkezik. Másrészt a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő csak kismértékben fogja javítani a városi ipari üzemek munkaerő ellátását. Ezért itt, a városi üzemeknél, most már valóban hatékony, takarékos létszámgazdálkodást kell megvalósítani. Az élő munkával való takarékosság legalább olyan fontos gazdaságpolitikai feladatunk, mint az anyaggal és az energiával való takarékosság.

I

mmmmmmmmmrnm

— A negyedik ötéves terv

utolsó esztendejének küszöbén állunk. Mik voltak a tervidőszak legfontosabb célkitűzései, s mit mondhatunk a megvalósításról? Teljesiti-e Baranya maradéktalanul a tervben foglaltakat, s ha nem, milyen tényezők játszottak ebben közre?

— Az ipari termelés a szénbányászat miatt az országosnál lassabban fejlődött. 1971. és 1973. között évente alig egy százalékkal növekedett a termelés üteme. Ez évben azonban már gyorsult a termelés növekedése, s egészében a külgazdasági kötelezettségünket is teljesíteni fogja az ipar. A termelés hatékonysága az élő és a holt munkával való takarékosság még sok kívánnivalót hagy maga után. Jóné- hány üzemben gyenge a munkaidő- és a munkaerőfelhasználás, a megengedettnél jobban növekednek a készletek és nem érvényesül eléggé a takarékos gazdálkodás sem.

— Az ipar fejlesztésében az elmúlt tervidőszakban is jelentős lépteket tettünk: új üzemek létesültek, így például a BCM, a Pécsi Műszergyár, a Hidasi Vegyiüzem. Megvalósult a Farostlemezgyár, a Sörgyár és több más üzem rekonstrukciós fejlesztése. Folyamatban van a mohácsi űlőbútorgyár, a Baromfifeldolgozó, a pécsi vágóhíd és a Porcelángyár beruházása — hogy csak a jelentősebbeket említsem. Egészséges folyamat indult meg — elsősorban központi intézkedések révén —, a szénbányászat fejlesztése, vagy ha úgy tetszik újrafejlesztése érdekében is. Mégis, a kedvezőtlen iparszerkezet átalakítása viszonylag lassú ütemben halad, és a műszaki, hatékonysági színvonal sem mindenütt kielégítő. Sok az elavult, korszerűtlen kisüzem. A negyedik ötéves terv időszakában lépések történtek az épitőipari kapacitás növelésében is. Bővült a panel-üzem, jelentős tanácsi támogatással új telephelyet kapott a tanácsi építőipar és szépen fejlődött a szövetkezeti építőipar is.

— Építés, építőipar... Kérem, beszélgessünk a lakás- programról, közműfejlesztésről, az útépítésről, hiányzó „járulékos" • létesítményeink építésének állásáról.

— A IV. ötéves tervben több mint 13 000 lakásnak kell felépülnie a megyében. Ez várhatóan teljesül. Az állami erőből épülő lakásoknál azonban 15—17 százalékkal elmaradunk az előirányzattól. Ezt a társas- és a magánlakás építése terén mutatkozó túlteljesítés ki fogja egyenlíteni. Közműellátásra százötven millió forinttal többet fordítanak a tanácsok a IV. ötéves tervidőszakban, mint eredetileg ezt előirányozták. A megye közműellátottsága a tervidőszak végén az országos átlag körüli lesz, de ezen belül Pécs ellátottsága nem fogja elérni a megyei városok átlagát. Jelentősen fejlődik a megye közművelődésügyi és egészségügyi ellátása, különösen az óvodái férőhely- bővítés alakult kedvezően: a terv közel kétszerese valósul meg.

— A lakosság ipari szolgáltatásai dinamikusan fejlődtek ebben az időszakban. Jelentős beruházások valósultak meg a gépkocsijavítás, a textil-tisztítás, a háztartási gépek és a híradástechnikai cikkek javítása érdekében. Számottevően, de az igényektől mégis elmaradó mértékben, fejlődött a kereskedelmi hálózat. Pécsett több mint 50 000 négyzetméter területen raktárbázis épült, a kereskedelmi hálózat csaknem ugyanekkora alapterülettel növekedett. Mégis, a bolthálózat fejlesztésében az igényektől való elmaradás tapasztalható.

— A IV. ötéves terv során 26 község bekötőútjának megépítését irányoztuk elő. Eddig ebből 15 bekötőút építése fejeződött be és 1975-ben további 6 megépítése várható, így 5 község bekötőúttal való ellátása húzódik át az V. ötéves tervidőszakra.

— Egy általánosabb jellegű kérdés Pécsről. Hogyan tölti be Pécs kiemelt felsőfokú központ funkcióját? Valóban Dél- Dunántúl lővárosa-e a város? Milyennek Ítéli meg a Megyei Tanács a létesítmények helyzetét, mik azok a legfontosabb objektumok, melyek hiánya ma már a város határán túl is gondot okoz?

— Pécs városa már régóta Dél-Dunántúl központja. A város vonzóhatása a Dunántúl déli részének egészére kiterjed, sőt több vonatkozásban még azon túl is. Pécs hosszú távlatban is kiemelt felsőfokú központként szerepel és gyorsan fog fejlődni. A felsőfokú tanintézetek — egyetemek, főiskolák — több megyére kiterjedően Pécsről biztosítják a szakkáder-ellátást; a pécsi középiskolákban és szakmunkástanuló intézetekben számos fiatal tanul más megyéből. Kulturális intézményeink sokoldalú tevékenységet fejtenek ki a megyén kívül is. A Pécsett megépült új tv-to- rony lehetővé tette, hogy o televízió második műsorának vétele az egész térségben élvezhető legyen. Az Orvostudományi Egyetem klinikái, de a többi egészségügyi intézmény is, közreműködnek Dél-Dunán- túl egészségügyi ellátásának biztosításában. A Pécsett működő tudományos intézetek jelentős hatással vannak a megye egészére és a környező megyék tudományos életére is.

— Pécs jelentős szerepet foglal el a kereskedelmi ellátásban is, hiszen az itt lévő kereskedelmi vállalatok több megyében végzik áruellátási tevékenységüket. A közlekedési és szolgáltató nagyvállalatok — mint az Áramszolgáltató, a MÁV pécsi Igazgatósága, a Posta — szintén több megyére kiterjedő feladatokat látnak el. összegezve elmondhatom, hogy Pécs kiemelt felsőfokú szerepét jól tölti be, e szerepkörhöz szükséges feltételek egyre jobban megteremtődnek, bár e feltételek közül jónéhány sajnos még gyérebben áll rendelkezésre. Mik ezek? Mindenekelőtt a telső- és középfokú tanintézetek hallgatóinak kollégiumi ellátását kell javítanunk, valamint a szakmunkásképzés tárgyi feltételeit. Aztán a kulturális élet különböző területein is szükséges az intézmények gyorsabb ütemű fejlesztése. Szélesítendő a pécsi vállalatok szolgáltató tevékenysége is, növelnünk kell többek közt a szállodai férőhelyeket, aztán a pécsi kereskedelmi hálózatot. Foglalkoznunk kell a városi közlekedés vidéki hatásaival: így a távolsági autóbusz-pályaudvar megépítése igen fontos feladatunk.

— Ide kívánkozik a kérdés: hogyan halad a dél-dunántúli megyék területfejlesztési terveinek összehangolása? Hol tart az együttműködés Baranya, Somogy, Tolna és Zala között? Mi lesz a következő lépés?

— Mint említettem, a déldunántúli megyéket szoros gazdasági és társadalmi szálak, érdekek fűzik össze. A négy megye koordinációs bizottsága ezen érdekek összehangolását végzi. Első nagyon fontos ténykedése az ötödik ötéves terv területfejlesztési koncepciójának értékelése volt. Most egy nagyon fontos tanulmány készül, mely a körzet gazdasági lehetőségeit hivatott feltárni — tizenöt éves távlatban gondolkodva. Jövő év végére lesz meg ez a munka.

— Feladataink, természetesen, nemcsak beruházási jellegűek. Hogyan értékeli a Megyei Tanács a lakosság hangulatának, közéleti tevékenységének fejlődését. Kérem önt, beszélgessünk az életmód, a szokások, az emberi kapcsolatok alakulásáról. . .

— A három évtizedes fejlődés, társadalmunk átalakulása, nemcsak a gazdaságban, az életmódban és az életkörülményben, de a közgondolkodásban is előnyös változásokat eredményezett. Azt hiszem, nyugodtan elmondható, hogy az embereknek, még a legegyszerűbbeknek is, van véleményük dolgaink állásáról, s azt is, hogy munkájuk, életük, vagy ha úgy tetszik: társadalmi magatartásunk felelősség- teljes és alkotó. Ez lemérhető terveink teljesítésében is. A közhangulat jó a megyében és az országban is. A lakosság többsége helyesli politikánkat, és a megye és az ország helyzetét is kielégítőnek ítéli.

— Vannak problémáink, ez természetes is. Néha az illúziók, vagy a naivitás teljesíthetetlen követeléseket is állít elénk, és néha a még jó irányú intézkedéseinket is torzítják ezek. Életszínvonal-politikánk gyakorlati megvalósításában voltak és vannak olyan elemek, amelyeket félremagyaráznak. Mostani gazdasági nehézségeink, amelyek főként külső okok miatt következtek be, a közgondolkodást rossz irányba befolyásolhatják. Az is igaz, hogy jónéhány embert jellemez a társadalmi közömbösség. Mégis hiszem, nem ez a többség. A többség jól lát, jól ítél és jól cselekszik, bizonyság erre egész társadalomépítő munkánk.

— Befejezésül szeretnék őszinte köszönetét mondani mindazoknak, akik támogatták munkánkat. Új, nagyszerű sikereket kívánok a gyárak, szövetkezetek, állami gazdaságok, intézmények dolgozóinak. Meglehetősen nehéz év előtt állunk, pesszimizmusra azonban nincs okunk. Tartalékaink jelentősek, erőnk évről-évre nagyobb. Kellemes ünnepeket boldog új esztendőt megyénk minden becsületesen dolgozó, a társadalomnak és családjának a jobb munka révén többet és jobbat akaró polgárának!