Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-22 / 350. szám

1974. december 22,. vasárnap Dunántúli napló 5 Véget ért a budapesti találkozó (Folytatás az í. oldalról) Carlos Aboim Ingles, a Por­tugál Kommunista Párt képvise­lője elismeréssel szólt a varsói és a budapesti találkozó de­mokratikus munkamódszeréről, és alkotó szelleméről. Ez lehe­tővé teszi a közös elemzőmun­ka további elmélyítését, és an­nak alapján új célok kialakí­tását az európai biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért vívott harcban. Martin Knutsen, a Norvég Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a különböző társadalmi rendsze­rű államok közötti békés egy­más mellett élés továbbra is létfontosságú szükségszerűség. Ezért a norvég párt örömmel üdvözöl minden olyan nemzet­közi megállapodást, amely a feszültség csökkentésére irá­nyul. Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt képviselője felszólalásában kifejtette, hogy a kommunista és munkáspár­tok konferenciájának az euró­pai helyzet tudományos, marxista—leninista elemzése alapján tükröznie kell a föld­részünkön zajló folyamatok va­lódi tartalmát, és mozgósítania kell a legszélesebb tömegeket az enyhülés irányzatának meg­szilárdítására. Eközben — mint mondotta — hangsúlyozni kell, hogy Európában az enyhülés még nem vált visszafordíthatat­lanná és a reakciós imperialis­ta erők részéről továbbra is fennáll az erőszakos cselekmé­nyek veszélye, a nyomás gya­korlásától a közvetlen katonai beavatkozásokig. Hugh Moore, Írország Kom­munista Pártjának képviselője elmondotta, hogy pártja idősze­rűnek és szükségesnek tartja az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének ösz- szehívását. Fő kérdéseknek a béke és a leszerelés ügyét, az enyhülési folyamat további erő­sítését, az imperialista mester­kedések új formáinak leleple­zését nevezte meg. Az előkészítő találkozó szom­bati ülésén kegyelettel meg­emlékeztek Palme Dutt-ról, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának egyik alapító tag­járól, aki pénteken, 79 éves ko­rában halt meg Londonban. A szombati ülésen került sor Bruno Küster, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt és Pullai Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt képviselője felszólalására. Bruno Küster, a Nyugat-Ber­lini Szocialista Egységpárt kép­viselője elmondta; a szocialis­ta államok közössége, fő ere­jével, a Szovjetunióval, a reáli­san létező szocializmus — amelynek eredményei a békés egymás mellett élés politikája végrehajtásával mind hatéko­nyabbá válnak — szilárd, az emberek érdekeivel összhang­ban fejlődő társadalmi rend­nek bizonyul, s vonzereje ál­landóan növekszik. Bruno Küs­ter hozzászólásában annak szükségességét hangsúlyozta, hogy az Európában folyó osz­tályharc aktuális és távlati, po­litikai és ideológiai kérdéseit átfogó fő dokumentumban vá­laszolják meg. Szövetségben minden haladó erővel az európai békéért Pullai Árpád felszólalása Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozón szombat délelőtt felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Bevezetőben pártunk küldött­sége nevében arról szólt, hogy a találkozón eredményes mun­ka folyt. A küldöttségek felszó­lalásai az Európa sorsáért ér­zett mély felelősségről és a kö­zös cselekvési készségről tanús­kodtak. Pullai Árpád * ezután így folytatta: Bővíteni kell a szövetségesek körét Küldöttségünk egy kérdéssel, a szövetségesekhez való vi­szonnyal, a tömegbázis széle­sítésének lehetőségével kíván foglalkozni. Nagy súllyal ve­tődik fel: milyen erőkre szá­míthatnak pártjaink az európai békéért, biztonságért, együtt­működésért és a társadalmi haladásért vívott harcukban. A szövetségesek körének bő­vítése — pártunk megítélése szerint — nemcsak lehetséges, de szükséges is. Lehetséges azért, mert politikánknak nin­csenek önös osztálykorlátai, pártjaink a munkásosztály szol­gálatán keresztül egyetemes emberi érdekeket fejeznek ki. Mivel pártjaink politikájukkal Európa valamennyi országában a társadalmi haladásért küzde­nek, a békét védelmezik és erősítik, találkoznak a dolgozó tömegek, a széles társadalmi erők törekvéseivel. Ez a poli­tika megteremti a reális lehe­tőségét annak, hogy ne csak megtartsuk eddigi szövetsé­geseinket, hanem további tár­sadalmi erők bevonásával szi­lárdítsuk pozícióinkat, növel­jük befolyásunkat. Pártjainknak fel kell készül- niök arra, hogy az új körül­ményeknek megfelelően siker­rel alkalmazhassák szövetségi A tőkés országokban a mo­nopóliumok a mélyülő válság terheit minél nagyobb mérték­ben igyekeznek a dolgozó tö­megekre hárítani. Ez élezi az osztályharcot. E folyamat ha­tással van a szakszervezeti mozgalomra is. A legkülönbö­zőbb szakszervezetekbe tömö­rült dolgozók előtt mind nyil­vánvalóbbá válik, hogy a vál­ság okainak megszüntetése nem pusztán gazdasági, ha­nem politikai kérdés. Ez a fel­ismerés előmozdítja a szak- szervezetek egymáshoz való közeledését, közös fellépéseit. A szakszervezeti egység megteremtése fontos lépést je­lente a munkásmozgalom egy­politikájukat. Tudjuk, hogy ez nagy elvi következetességet, tü­relmet és szívós meggyőző mun­kát, valamint rugalmasságot igényel. A szocialista országok sike­rei, békepolitikájuk, a nemzet­közi, különösképpen az euró­pai enyhülés újabb társadalmi rétegeket közelít, céljainkhoz és kapcsol be tömegméretű harcunkba. Törekvésünk az, hogy Euró­pát a lehető legszélesebb tár­sadalmi összefogással az intéz­ményes biztonság és a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok együttműködésének föld­részévé tegyük. Ez utat talál minden becsületes emberhez és politikushoz, minden fele­lős kormányhoz, politikai és más társadalmi szervezethez, függetlenül attól, milyen tár­sadalmi rendszert, milyen esz­mét képvisel. Európa népei mind egységesebben, határo- zotobban sorakoznak fel a béke ügye mellett és a tőkés­országok vezető köreiben erő­södik a reálpolitikai irányzat, a tárgyalási készség. Szövetségi politikánk sikere alapvetően attól függ, hogy milyen az a társadalmi erő, amelyre épül. Mint a társadal­mi haladás következetes ere­je, céljainál és szervezettségé­nél fogva a munkásosztály az a bázis, amely meghatározza a szövetségi politika tartalmát és fejlődését. Európa munkás- osztályának lendülete töretlen, forradalmisága hagyományos, tapasztalatai az osztályharc­ban gazdagabbak, megnőtt politikai öntudata; fejleszti és ápolja kapcsolatait a paraszt­sággal, az értelmiséggel, min­den haladó erővel. Ezek a változások tükröződ­nek korunk munkásmozgalmá­ban, a munkásosztály szerve­zeteiben. így van ez a munká­sok tömegeit átfogó szakszer­vezetekben is. A szociadista országokban, hazánkban is hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat, támogatják a mun­káshatalmat, képviselik tagjaik, a dolgozók érdekeit. ségéhez vezető úton. Tovább növelné akcióképességét, be­folyását. Ezért fordulnak Euró­pa politikai pártjai, — bár különböző célokkal és törek­vésekkel — a szakszervezetek felé. Találkozónk is azt mutatja, hogy a nemzetközi munkás- mozgalmat egyre jobbon át­hatja az egységre való törek­vés. Nem hagyja érintetlenül a munkásmozgalom egyetlen pártját sem. A szocialista és szociáldemokrata pártokban felgyorsult a differenciálódás, növekedett a baloldal súlya. A kommunista pártok vonzó politikája, a szocializmus tör­ténelmi sikerei, valamint a tő­kés országok fokozódó prob­lémái hatást gyakorolnak a szociáldemokrata pártokra. Nind jobban előtérbe kerülnek azok a vezetők, okik kifejezik tömegeik óhaját és készséget mutatnak a kommunista pár­tokkal kapcsolatok építésére. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szocialista, szo­ciáldemokrata pártok és külö­nösen a reálisan látó politi­kusaik Európa befolyásos erői közé tartoznak, számos ország­ban részt vesznek a kormány­zásban. A kommunista pártok követ­kezetesen fellépnek a felsza­badításáért, teljes társadalmi egyenlőségük megteremtéséért. Mindez a nők tömegeit köze­lebb hozza pártjainkhoz, poli­tikánkhoz. A tartós békéért és a hala­dásért vívott küzdelmünkben ko­moly feladatok várnak a fia­talokra is, akik Európa lakos­ságának mintegy a felét al­kotják. Az elmúlt években az ifjúság nagy tömegei ismerték fel a tudatos cselekvés szüksé­gességét. A szocialista orszá­gokban az új nemzedék nö­vekvő súllyal veszi ki részét a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. A tőkésorszá­gok ifjúsági mozgalmát az jellemzi, hogy mind erőtelje­sebb harcot folytat a társadal­mi igazságtalanságok, a jövőt veszélyeztető militarista politi­ka ellen. Növekszik az ifjúság mozgalmainak tudatossága. Erősödik a fiatalokban a fel­ismerés, hogy alapvető prob­lémáik a fennálló osztályviszo­nyokban gyökereznek. Ezek megoldását csakis a munkás- osztállyal, a társadalmi hala­dásért harcoló dolgozó töme­gekkel együtt érhetik el. Pullai Árpád hangsúlyozta: Az elmúlt évtizedekben a béke fogalma elválaszthatat­lanul összefonódott a kommu­nista és munkáspártok harcá­val. Ez hozzájárult pártjaink tekintélyének, tömegbázisának növekedéséhez. A béke védel­mére mozgósított tömegek je­lentős része egyben a társa­Az MSZMP a szociáldemok­rata pártokkal való kapcsola­tok létesítésében világos elve­ket követ. Mindig konkrétan is megvizsgáljuk: milyen poli­tikát folytató szociáldemokrata párttal, milyen tárgyaló part­nerekkel és milyen kérdések­ben akarunk előrelépni. Min­den esetben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a testvér­pártok érdekeivel összhang­ban járjunk el. A békepolitikát meghirdető kommunista pártok a népek biztonságát fenyegető agresz- szív erőkkel vívott harcukban sok új szövetségesre találhat­nak a nők körében. A gyerme­keik életéért, biztos jövőjéért minden áldozatra és erőfeszí­tésre kész asszonyok, nők a mi oldalunkon állnak: küzdő- társaink. dalmi haladás híve is lett. To­vábbi sikeres harcunk forrása, hogy pártjaink a békéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez milyen mértékű támogatást tudnak biztosítani a különböző társadalmi erők részéről. Politikánk hitele és vonzereje feljogosít bennünket arra a következtetésre, hogy céljaink megvalósításához a jövőben is megkapjuk a tö­megektől a szükséges támoga­tást Kifejezte pártunk készségét, hogy az MSZMP — mint eddig — internacionalista kötelezett­ségéből adódóan a jövőben is kész részt venni az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának további elő­készítésében és aktívan előse­gíteni az 1975-ben esedékes konferencia sikerét. * A Magyar Szocialista Mun­káspártnak a budapesti talál­kozón részt vevő küldöttsége szombaton a Gellért szállóban fogadást adott a tanácskozá­son képviselt európai testvér­pártok küldöttei tiszteletére. A fogadáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára mondott pohárköszöntőt. Közlemény Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak szerkesztő bizottsága 1974. december 21-én Budapesten megtartotta alakuló ülését. Elkészült Leningrádban a százötven méter hosszú és harminc méter széles új szovjet atom-jégtöröhajó, az Arktika. A 14 eme­letes hajónak 1280 helyisége van. Egységre törekszik a nemzetközi munkásmozgalom A nők és a fiatalok természetes szövetségeseink Harcban született hadsereg Vietnam népe és hadserege háromezer éves írott történel­me idején sohasem támadt szomszédodra, de mindenkor hősiesen védte szülőföldjét a nálánál gyakran erősebb táma­dókkal szemben. A legendás nemzeti hősök: a Truong nővé­rek, Ngo Quyen és Tran Hung Daó voltak a nemzet példaké­pei, akik sorra kiűzték a haza földjéről a támadó északiakat. A hódítók mindig ellenállás­ba ütköztek Vietnam földjén; a kínaiak, a franciák, majd a japánok is. Harminc évvel ez­előtt, 1944. december 22-én, a nép fegyveres osztagaiból ala­kult meg a Vietnami Néphad­sereg. A hazai föld, a béke védelmére szerveződött hadse­reg ismét önvédelmi harcra kényszerült a visszatért fran­cia gyarmatosítók ellen, s bár felszerelése még nagyon is kezdetleges volt, 1954. májusá­ban fényes győzelmet aratott Dien Bien Phu alatt. Ám a bé­ke megint nem bizonyult tartós­nak. Délre új gyarmatosítók lopakodtak be: az amerikaiak. Űjabb 14 év telt el vérben és gyászban. A minden eddiginél kegyetlenebb ellenség félelme­tes haditechnikájával milliókat ölt meg, pusztította az orszá­got, de népét és hadseregét nem törte meg. A majdnem két éve megkö­tött párizsi megállapodás a honvédő hadsereg és a nép győzelme az amerikai haderő és az áruló Thieu-rezsim fölött. E súlyos áldozatokkal kivívott győzelemben hősök ezrei szü­lettek a földön, a vízen és a levegőben vívott önvédelmi har­cokban. Északon ismét béke van, a VDK Néphadserege a parti vizeken, a szárazföldön és a levegőben a haza földjét védi. Délen még harcok dúl­nak a Mekong mentén és a felföldeken. S a nép fegyveres fiai, lányai most is ellenállnak mindazoknak, akik életükre, földjükre, szabadságukra tör­nek — Vietnam végső győzel­méig. Mert az ország, a nép egy és oszthatatlan. Közlemény az európai kommunista és munkáspártok előkészítő találkozójáról Az európai kommunista és munkáspártok 1974. októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek meg­felelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vet­tek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja, Cseh­szlovákia Kornmu n'rsto Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kom­munista Párt, Francia Kommu­nista Pórt, Görög Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kom­munista Párt, Magyar Szocia­lista Munkáspárt, Nagy-Britan­nia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt, Német Szo­cialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Ber­lini Szocialista Egységpárt, Olasz Kommunista Párt, Portu­gál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Mari- no-i Kommunista Pórt, Spanyol Kommunista Pórt, Svájci Mun­kapárt, Svéd Baloldali Párt — Kommunisták, Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Török Kom­munista Párt. Az Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a tanács­kozást. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismerve, a találkozó részvevői széleskörű eszmecse­rét folytattak a további előké­születek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak napirendje — harc az euró­pai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért. A találkozó részt­vevői a vitában kifejtették párt­jaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón meg­állapodás született az európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bizott­ságának létrehozásáról, amely­nek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bizott­ság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véle­ménycseréjét és eredményeit. A testvérpártok felkérésére a Német Szocialista Egységpárt vállalta a bizottság összehívá­sával és munkájával kapcsola­tos feladatok ellátását. A találkozó résztvevői állást foglaltak a konferencia témá­jával kapcsolatos problémákkal foglalkozó szemináriumok meg­rendezése mellett. A testvérpártok síkraszállnak az európai államok biztonsági és együttműködési értekezlete zárószakaszának legmagasabb szinten történő mielőbbi össze­hívása mellett. Kifejezésre jut­tatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezleté­nek eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nemcsak az európai földrész valamennyi országának és né­pének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész világon. Európa kommunistáinak kép­viselői ismételten megerősítet­ték azon törekvésüket, hogy e célok érdekében tovább mun­kálkodnak a földrész valameny- nyi demokratikus és haladó erőinek összefogásáért. A találkozón résztvevő pártok ismételten megerősítették szo­lidaritásukat azokkal a kom­munistákkal és más demokra­tákkal, akik Spanyolországban harcolnak Európa utolsó fasisz­ta rendszerének felszámolásá­ért, vafamint Ciprus és Észak- Irország népéivel s mindazok­kal, akik a világ bármely ré­szén az imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nem­zeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozó mun­káját az egyenjogúság, a köl­csönös megértés és a proletár- szolidaritás szelleme jellemezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom