Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-20 / 348. szám

6 Dunántúli napló 1974. december 20., péntek A késő őszi és tél eleji idő­szak egyik legveszélyesebb jel­lemzője a szinte rendszeresen jelentkező és autózásunkat igen nagymértékben megnehezítő ködös időjárás. A vezető tájé­kozódó képesége adott eset­ben szinte megbénul. Hosszabb ideig ködben haladva a fá­radtság érzetén kívül egy sa­játságos csüggedtségi állapot áll be, mellyel jó előre számol­nunk kell. Ezért tanácsos köd­ben haladva utunkat a szoká­sosnál gyakrabban megszakí­tani. Mint minden veszély hely­zetben, ködben is alapvető fontosságú a helyes sebesség megválasztása. Csökkentsük te- chát sebességünket akár 15—20 km/óra értékig is biztonságos célbaérkezésünk érdekében. Ködben a túlzott világítás a kívánatossal ellentétes hatást vált ki, reflektorunk fénye a le­vegőben lebegő apró pára- cseppeken megtörve, mintegy falba ütközik. Ezért ködben ta­Ellenségünk: a köd hót az óvatosság, a körültekin­tés és a kis sebesség hármas követelményének gondos meg­tartása. Tudnunk kell, hogy ködös időben a pára az úttestre is lecsapódik. Ez önmagában is síkossá, bizonytalan felületűvé teszi a még oly jóminőségű autóutat is, sokszor azonban ez a leheletvékony pára rá is fagy az úttestre! Legyünk tehát felkészülve arra, hogy a pára- lecsapódásos útfelület rövi- debb-hoszabb szakaszon várat­lanul jéghártyás lehet. Vá­lasszuk meg sebességünket en­nek a lehetőségnek a figyelem- bevételével. Bármennyire is csökkenne látótávolságunk, vezessünk mindig ennek a látó- távolságnak megfelelő sebes­séggel. A bizonytalan felületű úton váratlanul felbukkanó ve­szély kivédése rendszerint csak ritkán sikerül... Szászvári József ig. ügyi műszaki szakértő nácsos a tompított fény be­kapcsolása. Igen jó szolgála­tot tesznek a sárga fényű köd­lámpák. RÖVIDEN Ne feledkezzünk meg ablak­törlőnk kifogástalan állapotá­ról és az ablakmosó-szerkezet tartályának feltöltéséről sem. A köd szinte észrevétlenül csa­pódik szélvédőnkre és a látási lehetőség további csökkenését okozza. A folyamat fokozatosan megy végbe, így alig észlel­hető. Működtessük tehát ablak­törlőnket ködben a szokásos­nál gyakrabban. „Ilyen a mi szakmánk” — mondta Giorgio Giugiaro, a 120 személyt foglalkoztató ITALDESIGN karosszéria­tervező cég főnöke a torinói autó­szalonon az egybesereglett újság­íróknak. „Az első tollvonástól a kész prototípusig négy hónapnyi időt ka­punk és az autógyárak ezután sok­szor öt évig is töprengenek; mi min­dent változtassanak meg a tervezett jármű gazdaságos gyártása és piac- képessége érdekében”. Bizony — nem elég megálmodni a gépkocsit — azt el is kell adni! Koncentráljuk figyelmünket a jobb oldali útszegélyre! Ezt két okból is tegyük: először is az erős ködben feltétlenül szük­ségünk van gépkocsink irányí­tásához határozott támpontok­ra. Ezeket leginkább az út jobb szélén lelhetjük meg, kilométer­kövek vagy éppen kerékvető kövek formájában. Ezek rend­szeres figyelése egyben irány- zékul is szolgálhat az út vo­nalvezetésének helyes értékelé­séhez. Másodszor: nem szüksé­ges magyarázni azt, hogy köd­ben egy kivilágítatlan kerékpá­ros vagy szekér felbukkanása súlyos következményekkel jár­hat! Alapvetően érvényes te­Kétéves előkészítés után zöld utat kapott a Freystadt mellett (Nürn- bergtöl 30 km-re északra) építendő „Bayernring” megvalósulása. Az NSZK harmadik állandó gyorsasági autóversenypályája 3,7 km hosszú lesz és mintegy 150 000 néző Számára nyújt majd betekintést a leggyorsab­bak izgalmas küzdelmeibe. A létesít­ményt uszoda, teniszpályák és cam­ping fogja kiegészíteni. Az építést — előreláthatólag — 1975 tavaszán kezdik meg. Az új pálya létesítési költségei — 15 millió nyugatnémet márka — kissé borsosnak tűnnek. Husszein jordán király — aki ko­rábban maga is részt vett autós he­gyi versenyeken — a királyi garázs­ban porosodó két közel 10 éves, 904 él 906 típusjelű Porsche versenygépét felajánlotta a gyárnak — vissza­vásárlásra. A gyár a visszavétel he­lyett cserét ajánlott, mely létre is jött. A királyi légierő szállító gépe a két versenyautóért cserébe egy Carrera Coupét szállított Stuttgart­ból Ammanba. Könnyű a királyoknak I Hz ellenállás mártírja Berger Aladár Berger Aladár 1894. de­cember 20-án született Bé- késszentandráson. Apja szabó volt. A sok gyerme­kes család a nyomor elől 1900-ban Újpestre költö­zött. Fiuk inasiskolába ke­rült és az első világháború előestéjén géplakatosként szabadult. Az első világhá­borúban bejárta a harcte­reket. 1918-ban a forrada­lom oldalára állt. A Tanácsköztársaság megdöntése után menekül­ni kénytelen, Romániába emigrál. Sok magyar kom­munistához hasonlóan azonnal bekapcsolódott a román kommunista mozga­lom megszervezésébe. A Román Kommunista Párt erdélyi titkárságán dolgo­zik, majd 1924-ben a Szov­jetunióba küldik, ahol öt évig tanult és dolgozott. 1929-ben már mint ta­pasztalt, nagy elméleti fel­készültségű forradalmár ér­kezik vissza Romániába. Rövid idő utón az RKP Központi Bizottsága rábíz­ta az Erdélyi Tartományi Titkárság vezetését és ő szerkeszti a román párt magyar nyelvű kiadványait is. 1933 végén illegálisan Magyarországra jön. Elő­ször az építőmunkások el­lenzéki szervezetében talál munkát. Oktat, nevel, elő­adásokat tart. Hallgatósá­ga szereti tiszta okfejtése, gazdag elméleti tudása, nagy műveltsége, végtelen szerénysége miatt. 1936 nyarán vidéki ille­gális tevékenysége során a rendőrség nyomára akad. Két hétig vallatták, kegyet­lenül megkínozták, majd mindent magára vállalt, hogy ezzel társait meg­mentse. A hírhedt Conti ut­cai katonai fegyházba hur­colták, s itt ítélték 8 évre, a szegedi Csillagbörtön foglya lett. 1942 őszén büntetőszá­zadba osztják és a frontra küldik. A munkaszolgálat ember­telen körülményei között is bizalmat és emberséget su­gárzott egész lénye. Egyet­len cél vezette: minél több társával együtt átjutni a Vörös Hadsereg oldalára. Ügy látszott, hogy a szov­jet csapatok voronyezsi át­törése végre meghozza a szabadulást és a szabad­ságot. A fasiszta keretle­gények azonban mielőtt a szovjet egységek megérkez­tek, társaival együtt meg­gyilkolták a magyar kom­munista mozgalom lánglel­kű harcosát. Old Shatterhcmd a tv műsorában Anyakönyv PÉNTEK CSORTOS GYULA A Színészmúzeum sorozat­ban ezúttal a század-elő ma­gyar színjátszásának egyik legsokoldalúbb alakját, felejt­hetetlen drámai és vígjátéki figurák megelevenítőjét, Csor- tos Gyulát mutatja be a tele­vízió. Csortos Gyula már a né­mafilm korában kezdett fil­mezni, s a hangosfilm idején a magyar filmek egyik vezető egyénisége lett. Hangját, alakját, gesztusait, színészi já­tékát olyan filmek őrzik, mint a Hippolyt, a lakáj, a Lila akác, az Új földesúr, a Két lány az utcán, a Szerelmi láz vagy a Rákóczi nótája. SZOMBAT OLD SHATTERHAND May Károly világhírű regé­nyéből 1964-ben NSZK-olasz —francia film készült. Jelezve, hogy a vadnyugati indián fil­mek kora még koránt sem ál­dozott le. Még mindig nép­szerű az indiánok és a fehé­rek harcának romantikus tör­ténete. A felnőttek gyerekko­ri olvasmány- és filmélményei­ket láthatják viszont a vász­non. A gyerekeket pedig most is magával ragadja a sok ka­land, a filmben győzedelmes­kedő jó, igaz ügy, az indiá­nok ügyessége, furfangossága, a mesebeli tájak. Nyilván so­kan nézik meg a televízió kép­ernyőjén is ezt a filmet — az Old Shatterhand-ot — az in­diánok és a fehérek békekö­tésének megakadályozásáért harcoló banditák kalandjait, majd bukását. Mint oly sok May Károly történetben — itt A Városi Rendelőintézet Pécs m. város biztosított dolgozói, illetve gyermekei részére összevont rende­lést tart 1974. december 21-én, szom­baton. Felnőtt körzetek részére a render lési idő: 7—19 óráig. I. kerületben: Korvip O. u. 23. (Tel.: 11-169). II. kerületben: A Városi Rendelő- intézet (Munkácsy M. u. 19.) I. em. 104. (Tel.: 13-833/37 mell.). III. kerületben: A III. kér. Rendelő- intézet dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833). Gyermeklakosság részére a ren­delési idő: 8—11 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) Va­sas, Hősök tere, Meszes I—II. kör­zete. Ady E. u. 8. (Tel.: 11-587) Borbála- és Pécsbányatelep, Zsolnay V. u. 45. I— II. körzete, (dr. Kovács és dr. Me­zőlaki), Ady E. u. I—II. körzete. Munkácsy M. u. 19. II. em 219. (T.: 13-833/21 mell), Munkácsy M. utca (dr. Barka), Zsolnay V. u. 41. (dr. Telfel), Mikszáth K. u. (dr Gé«i), Móricz Zs tér — Nagyárpád kivéte­lével __ (dr. Tóth) és Semmelweis u . 1. (dr. Pánczél) körzete. Kertváros (Varsány u. 14.). (Tel.: II- 721) Kertváros I—II—III. (dr. Ber­ták, dr. Matusovits, dr. Király) és Naqyárpád (dr. Tóth) körzete. Dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833) Mecsekalja (dr. Örkényi) I—II—III— IV. Uránvárosi körzet (dr. Fohl, dr. KŐDataki, dr. Litkei, dr. Palatínus). Rókus u. (Tel.: 21-165) I—II. kör­zet (dr. Dörömbözy, dr. Sediánszky) Endresz Gy. u. (dr. Görög), Sem­melweis II. (dr. Pados) körzete. Jelenet az „Old Shatterhand" című NSZK—olasz filmből. is — megjelenik a hős Old Shatterhand, a „Hosszú pus­ka” és a végén minden jó­ra fordul... VASÁRNAP FICZEK ÚR Hidas Antal regényciklust írt (Ficzek úr, Márton és ba­rátai) a századfordulóról, a háborúkról és a forradalmak­ról. A Ficzek úr 1937-ben Moszkvában orosz nyelven je­lent meg, s a századforduló Magyarországának általános körképét, az első világhábo­rú kitörését megelőző hónapok eseményeit ábrázolja. Az önéletrajzi fogantatású történet egy szegény suszter­család életén és küzdelmein keresztül bontakozik ki. Ficzek úr a jó képességekkel, üzleti érzékkel megáldott cipész, csodálatos álmokat akar meg­valósítani. De tervei félresi­kerülnek, vállalkozásai össze­omlanak. ^Gyermekorvosi ügyelet az egész város részére 1974. december 21-én, délután 14 órától 19 óráig. (Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet, II. em. 219). (Tel.: 13-833/21 mell. 1974. december 21-én este 19 órától, december 23-án reggel 7 óráig a Rendelőintézet keleti szárnyában, a nőgyógyászati részen (volt bőrqyó- gyászati szakrendelés). (Tel.: 13-833). Ezen^ belül halaszthatatlan ellátást igénylő járóbetegek részére a ren­delési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Felnőtt ügyeleti szolgálat szombat este 19 órától hétfő reggel 7 óráiq. I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben (Telefon: 11-169). II. kerület részére: A II. kér. Ren­delőintézet keleti szárnyában (Kis­faludy u. 6.). (Tel.: 12-812). III. kerület részére: A III. kér. Rendelőintézet dr. Veress E. u. 2. (Telefon: 15-833) Járóbetegek részére a rendelési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Ugyancsak a Városi Rendelőinté­zet ügyeletes orvosi helyiségében. Fogászati orvosi szolgálat 1974. de­cember 21-én, 19 órától, december 23-án reggel 7 óráig. Petőfi u. 41. szám alatt. Hívást lehetőleg a fenti rendelési időkben kérjük leadni. Ha a megadott szám nem jelentke­zik, a hívást a 09 POSTA kell be­jelenteni. SZÜLETTEK Kollárovics Éva, Murányi Eszter, Szebényi Réka, Benedek Gábor, Ge lencsér Edit, Andrasek Mónika, Pe­te József, Bojcsev Iván, Molnár Eszter, Járányi Zoltán, Muszty Éva, Trauninger Anita, Németh Krisztina, Németh Gabriella, Müller Krisztina, Reisz Anett, Hajdú Zsófia, Toller Gábor, Takács Noémi, Balázs László, Cserép Ferenc, Koholák Bri­gitta, Nagy Borbála, Nyilas Mónika, Bogádi István, Kotró Zsolt, Mosonyi Attila, Mosonyi Csaba, Borzavári Renáta, Borzavári Barbara, Makai Márta, Lévai Péter, Gyarmati József, Csikós András, Svastits Krisztián, Molnár Tamás, Molnár Gabriella, Mintyován Viktória, Kreutzer Aliz, Sallai Szilvia, Horgos! Andrea, Ba­ráth Judit, Tóth István, Sipeki Vik­tor, Sipeki Balázs, Balatonyi Ber­nadett, Tukora Ida, Deák Balázs, Messzinger Krisztina, Rádi Gábor, Treutz Zoltán, Andocsi Zoltán, Fe­kete János, Kasznai Judit, Kovács Annamária, Tassy Ildikó, Hős And­rás, Zalay Buda, Bognár István, Ughy Attila, Bartos Anett, Nemes Orsolya, Riffer Zsuzsanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Polozgai Sándor és Németh Györ­gyi, Kurucsai József és Bányai Zsu­zsanna, Tordai Gábor és Betlehem Julianna, Laki József és Misándi Piroska, Hettinger Kálmán és Hor­váth Ilona, Tasi Tibor és Budai Ka­talin, Hun László és Nagy Ildikó, dr. Tremmel Flórián és Szabó Edit. MEGHALTAK Molnár Katalin, Hasházi Istvánná Golobics Margit, Vörös Ferencné Nemes Katalin, Kun Lajos, Benkő János, Szabó Józsefné Geiger Má­ria, Erdős István, Műk János, Niko- lics János, Kallós Györgyné Ribits Mária, Gyurkár Vince, Kecskés Jó­zsef, Fodor Sándorné Vass Rozália, Rozsnyai Dezső, Rosenberger János, Lovrits Andrásné Szilágyi Mária, Vaszlavek Istvánné Faddi Etelka, Pál Lajos, Gyiketa Ferencné Pados Ka­talin, Szarka Béláné Hofgesang Magdolna, Katona Józsefné Ruzsovics Paulina, Trinter Vilmosáé Horváth Franciska, Hámori Nándor, Horváth Péterné Kovács Rozália, ^ Gyenes Gyuláné Valter Matild, Majoros Jó­zsefné Kis Sarolta, Tóth István, Tóth Józsefné Palatinszki Katalin, Zsoldos György, Hermann Aranka, Almási Józsefné Varga Ilona. MOHÁCS SZÜLETTEK Szeitz László, Pétermann Szabolcs, Kalányos Zsolt, Kerner Krisztina, Mayer Zsolt, Auth Roland, Gulyás Attila, Bárácz Zoltán, Hágendom Andrea, Gorjánác Edina, Keszler Izabella, Link Andrea, Gubik -Viktó­ria, Füzes Ákos, Balázs Balázs. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Dobszai Ferenc és Katona Erzsé bet, Pártényi Antal és Rozbora Judit. MEGHALTAK Filákovics Mátyás, Hofner Erzsébet. SZIGETVAR SZÜLETTEK Orvosi ügyelet 42. — Nem eleget. Vagyis, hogy nem velem foglalkoztál, hanem azzal a ronda barátoddal! — Engel Bandi?... Tényleg. Mi a keserűség lehet szegény ördöggel? — A pokolban van! — Meg kellene keresni ... — Hogyisne! Ráérsz a hábo­rú után! És visszabújt mellém, a fotel szorításába. — Egyelőre meg kell eléged­ned velem! Most aztán nem foglalkozhatsz mással . .. Kény­telen vagy . .. Jó, jó, na megállj! Vigyázz csak, gonoszkodni én is tudok! - gondoltam, és a fotellal együtt odafordítattam a nagy­szekrény felé: — Ha nem tört volna ki in­nen a tükör, most megnézhet­néd magad: ez a kép se túl aranyos! — Boszorkányt látnék! — A tükör nem mutatja az igazát. Csak azt, aki belenéz.. — De ha egyszer nem va­gyok kiváncsi semmire! — Akkor a tükröt sem érdem­ied! — Megint filozofálsz? .. . Ak­kor én is. — Rajta. — Én is megtanultam ám gondolkozni. Ide figyelj ... Nem hiszem, hogy megtenni vagy el­követni valamit nagyobb bűn, mint bizonyos esetekben vala­mit meg nem tenni. — Én meg azt hiszem, hogy mindent elkövetni többet jelent annál mindig, mint nem tenni semmit. — Folytassuk? — Folytasd. Visszafordult a vak tükörtől, s kezét a magasban, a tarkója mögött összekulcsolta. — Irigyelnek bennünket. A fiatalok. Mindig, és most is. — Kibírjuk? — Azt hiszed, erény? ... Irigylésre méltó állapot, per­sze. De fiatal mindenki lehet, nem? — Nem. Csak minél széleseb­ben tárhassam a karom ölelés­re! És ne kelljen közben hátra­néznem, hogy szabad-e? .. . Nem tudom: megemelni nehe­zebb-e vagy megtartani azt, ami ránk nehezedik? Erőlködni, hazudni, tépni? Vagy tiltakoz­ni? — Neked nincs szíved .. . Akinek van, annak menekülni a legnehezebb ... — Én tudom, hogy nem a madárfütty a legszebb dal... Nem hagyta, hogy tovább mondjam. — Én is tudom. Szerinted ta­lán a lélekharang . . . Pedig az nem igaz. — Nem kis vörösöm. Hanem, hogy odabent mi szól ... És, hogy idebent mi szól. örülni akart annak, amit mondtam. Vagy csak azt hittem. Vagy csak ma hiszem úgy, hogy örülni akart volna. Mert abban a pillanatban megrendült a ház. Nem a ház, hanem minden. A becsapódást nem is hal­lottuk — az egész világ moraj, lőtt. A papírral beragasztott ablak fölszakadt, a régóta fénytelen csillár üvegfüggői éle­sen csilingeltek a fejünk fölött. És kint a konyhában megszó­lalt a vízcsap, hörögni kezdett, levegőért ásított, halálos vívó­dása behallatszott. Valami rop­pant, a padló vagy a mennye­zet, az ajtó lapja vagy a szek­rény deszkája. Vagy a fotel vá­za, amiben ültünk. Vagy az asztal, vagy a falak, vagy az égbolt. Vgy a mi karunk, ahogy nem engedtük el egymást. Ahogy nem engedett el. A száját csókoltam, a mellét fogtam, a derekát szorítottam, a combját rántottam az enyém­hez - hogy együtt rázkódjunk, ahogy rázkódik a világ, körü­löttünk, velünk, bennünk. A számat csókolta, az Inge­met letépte, összevérzett nya­kamat szorította, combomat a combjai közé temette — együtt rázkódtunk a világgal, a ház­zal, a falakkal, leszédültünk a szőnyegre, ránk borult a vég­telen morajlás, a vakolat, a te­rítő az asztalról, a hamutartó és a virágváza — nem enge­dett el. . . Félelem, reszketés, kapaszkodás... — kiabálj, hogy ne halljam!... — Nem akarom hallani!... Sírj, tépj, döntsd fel az asz­talt! — Ne engedd, hogy hall­jam I . . . A ház megint remegett, a tető ropogott. — Ne engedd, hogy érez- zem I... (Folytatása következik.) Ositopó nyi Norbert, Gulyás Fe­renc, Balogh Bernadett, Kappant Béla, Bogdán István, Tiszai Violetta, Kesztyűs Csaba, Jádi János, Pötlen- di Mónika, Kozma Marianna, Kozma Lívia, Kalló Ferenc, Locskai Elvira, Kiss Ernő, Kiss Péter, Papp Tünde, Lengyel Csilla, Rotveiler Balázs, Ko­vács Gábor, Dombai Noémi, Nánási Edina, Vass László, Máté Péter, Ács István, Kárpáti Bernadett, Péter At­tila, Gregorics Margit, Molnár Tibor, Orsós Mária, Neiczer Eszter. HAZAiSSÁGOT KÖTÖTTEK Vágvölgyi Elemér és Bán Agnes, Mozsgai László és Stecher Sára, Kovács Károly és Rausch Gizella, Acs János és Kovács Anna, Békefi Emő és Róth Mária, Németh György és Göndör Erzsébet. MEGHALTAK Orsós Rozália, Csankó János, Lu­kács Gábor, Grasics Rókus, Katona József, Szalai László, Csamári Pál, Pfaff József, Belecz Jánosné Voller Erzsébet, Kiefer Józsefné Róthveiler Erzsébet, Kálmáncsi Gáborné Ferja- nics Mária, Baumann Jánosné Eckert Katalin, Haragovics Józsefné Kap- ronczai Mária, Peperő János, Szeitz István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom