Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-20 / 348. szám

1974. december 20., péntek Dunántúli napló 5 Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészitő budapesti találkozó (Folytatás az ?. oldalról) lődésében és nagy horderejű megállapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európában jutottunk a legmesszebbre a . második vi­lágháborút követően nyitva ma­radt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészün­kön tartóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista or­szágok következetes erőfeszíté­se és a másik oldalon a kérdé­sek reális megközelítése ered­ményezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Cseh­szlovákia, a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti ál­lamszerződések létrejöttét, ugyanúgy mint a Német De­mokratikus Köztársaság elisme­rését a NATO országok, va­lamint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai elis­merését a szocialista országok által. Ezek jelentős lépések voltak a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsola­tai rendezésének, és a kölcsö­nös előnyökkel járó fejlesztésé­nek útján. A helyzet pozitív fejlődése tette lehetővé az európai biztonsági konferen­cia összehívását, munkájának megkezdését és biztató alaku­lását ugyanúgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Európában levő fegyve­res erők és fegyverzet csökken­tésének céljából. Mindezen tényezők együtte­sen kedvező feltételeket jelen­tenek ahhoz, hogy az európai kommunista és munkáspártok, eleget téve történelmi küldeté­süknek, állhatatosan és siker­rel folytassák erőfeszítéseiket a haladás és a béke érdeké­ben, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi otthona, a bé­ke és a biztonság földrésze le­gyen. Bizonyos, hogy az euró­pai kommunista és munkáspár­tok, amelyek a múltban is tel­jes felelősségüket átérezve küz­döttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fognak a jövőben is cselekedni. A második világháború sötét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, a Szovjet­unió a fasizmus elleni küzde­lem fő terhét viselte, Európa kommunista pártjai, a kommu­nisták dacolva a legvadabb fasiszta terrorral is és vállalva minden áldozatot, munkásosz­tályuk és népük igazi fiaiként harcoltak, és nem keveset tet­tek a nácizmus megsemmisíté­séért. A második világháborút követően, a hidegháború fe­szült éveiben, amikor a Szov­jetunió, a Varsói Szerződés szervezetében tömörült szocia­lista országok az állampolitika síkján küzdöttek az enyhülé­sért, a biztonságért, a békéért, maguk mellett tudhatták a néptömegek szolidaritását, az európai országok jelentős tár­sadalmi rétegeinek és tényezői­nek támogatását. Közös célunk: Európa békéje Elévülhetetlen érdemei vannak az európai helyzet kedvező fej­lődésében a kommunista pár­toknak, amelyek földrészünk minden országában síkra száll­tak és lankadatlanul küzdöttek és küzdenek a béke védekezé­séért, egy biztonságosabb és jobb Európa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szo­cialista országban, az új, szo­cialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, a kapitalizmus általános válságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai kö­zött tevékenykedik. Pártjaink te­hát a legkülönbözőbb feltételek között élnek, harcolnak, közvet­len társadalmi és politikai cél­jaink ennek megfelelően nagyon különbözőek. De közös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilárdítá­sa, közös feladatunk mindannak elvégzése, ami szükséges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk, azért, hogy az európai bizton­sági értekezlet második genfi szakasza mielőbb befejeződ­jék és a jövő év első felé­ben Helsinkiben a legmagasabb szinten sor kerüljön és eredmé­nyesen záruljon a harmadik, be­fejező szakasz. Elő kell segíte­nünk, hogy a politikai rende­zést az európai katonai helyzet enyhülése kövesse,' és megnyíl­jon az út az érdemlegesebb le­szerelési intézkedések előtt. Elő­re kell lépnünk a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatai rendezésé­nek és fejlesztésének útján, hogy a valóban kölcsönös elő­nyökkel járó qazdasági, tudo­mányos és kulturális kapcsola­tok bővüljenek Európa minden népe, egész lakossága javóra. A szocialista országok, a hala­dás erői azért küzdenek, amel­lett vannak, hogy a vitás nem­zetközi kérdések ne harctere­ken, hanem tárgyalóasztalnál oldódjanak meg. Mindezért an­nak tudatában harcolunk, hogy ezzel nemcsak földrészünk né­peinek eqyetemes érdekeit szol­gáljuk, hanem hogy mindez egyúttal számottevően hozzá­járul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb megoldásához, a világ- helyzet javításához, a világbéke megteremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi hely­zet kedvező irányzata évtizedek szívós és következetes harca eredményeként alakult ki, s nem ajándékként hullott a né­pek ölébe. A harc nem ért vé­get, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci osztagai; az európai testvér- pártok 25 millió kommunistát tömörítenék soraikban; az euró­pai szakszervezeteknek 150 mil­lió tagjuk van, s nem utolsó sorban, Európában 9 szocialis­ta ország van. A szocialista or­szágok az állami politika síkján, összehangolt akciókkal küzde­nek a feszültség csökkentéséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő, ha­talmas Szovjetuniónak, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, amely következetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogram meg­valósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezle­tére az a feladat vár, hogy fel­tárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje földrészünk megváltozott helyzetét, körvona­lazza azokat a tennivalókat, amelyek valóra váltják Európa népeinek a társadalmi haladás­ra, a béke és biztonság meg­teremtésére irányuló törekvéseit. Mindezen kérdéseket a testvér­pártoknak annak tudatában kell vizsgálniuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekintenek Európa haladó, demokratikus erői, a munkásmozgalom külön­böző pártjai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. A munkásosztály történelemformáló ereje Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a vi­lág legnagyobb történelemfor­máló politikai erejévé vált. En­nek egyik oka, hogy a kommu­nisták minden országban a munkások, a dolgozók érdekei­nek meg nem alkuvó, legkövet­kezetesebb képviselői, a leg­áldozatkészebb hazafiak. A má­sik oka, hogy a kommunista pártokat a proletár internacio­nalizmus eszméi, a szolidaritás egységbe tömörítik, s együtt harcolnak közös céljaikért. Az európai helyzetből adódó to­vábbi feladataink megoldása, Budapesten megkezdődött az európai kommunista és munkás­pártok 1975 első felére tervezett konferenciáját előkészitő ta­lálkozó. magasztos céljaink elérése is megkívánja, hogy egységünket tovább erősítsük, együttműködé­sünket elmélyítsük. Mint ismeretes, a kommunis­ta internacionálé történelmi küldetését betöltve, évtizedek­kel ezelőtt megszűnt, mozgal­munknak már régen nincs köz­pontja, sem vezető pártja, s nem is szükséges, hogy legyen. A testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek maguk alakítják ki saját politikájukat és határozzák meg tennivalói­kat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem elegendő. A harc megkívánja, hogy a testvérpártok képvise­lői időnként találkozzanak, s kicseréljék forradalmi tapasz­talataikat, eszmecserét foly­tassanak nemzetközi kérdések­ről és összehangolják akciói­kat. Közös világnézetünk, időn­kénti széleskörű találkozóink és eszmecseréink teszik lehető­vé, hogy megtaláljuk a közös nyelvet és a közös fellépés le­hetőségét minden haladó és békeszerető erővel, a népek közös ellensége, a nemzetközi imperializmus ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt elvi álláspontja e kér­désben közismert. A mi pár­tunk meggyőződésből és gya­korlati tapasztalataiból kiin­dulva, támogatja és a jövőben is támogatni fogja a testvér­pártok sokoldalú tanácskozá­sait. Mély meggyőződésünk, hogy a testvérpártok közötti kapcsolatoknak ez a formája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapasz­talatcserének a testvérpártok akcióegysége erősítésének. A közös ügyért együtt kell harcolnunk Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanácskoz­zunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azo­nos elvi alapokon, nyílt, alko­tó vitában alakítják ki a kö­zös politikai platformjukat. Bi­zonyára megállapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a berlini értekezlet ered­ményesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, hogy a berlini értekezlet közös állás­pontot alakítson ki az európai helyzet legfontosabb kérdései­ről és összefüggéseiről, a bé­ke, a biztonság, az együttmű­ködés és a társadalmi haladás ügyének közös feladatairól. Az együttesen kidolgozandó doku­mentumok, amelyekkel az érte­kezlet a közvéleményhez fordul majd, bizonyára sokrétű és sokféle tennivalót foglalnak majd magukban. Meggyőző­désünk, hogy a megvalósítá­sukért folytatott küzdelemben minden párt önállóan, saját határozatai alapján, a körül­ményeinek és feltételeinek leg­jobban megfelelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kommunista pártok sikerei vagy nehézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és vi­szont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére. Az erős európai kommunista mozgalom képes ró, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjének, bizton­ságának megszilárdításáért, s ez növelni fogja az e harcban résztvevő minden egyes test­vérpártunk becsületét és tekin­télyét saját hazájában. A mi pártunk, dolgozó né­pünk kiemelkedő események­re készül: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt márciusban esedékes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk felszabadulása 30. évforduló­jának méltó megünneplésére. A XI. kongresszus előkészíti majd pártunk tevékenységének mérlegét, meghatározza a szo­cialista építés soronkövetkező feladatait és programba fog­lalja távlati céljainkat. Hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója alkalmat szolgáltat az emlékezésre, arra, hogy fel­idézzük a kommunisták és más haladó erőknek a magyar nép szabadságáért vívott hősies, áldozatos harcát. Alkalmunk lesz rámutatni, hogy a magyar nép szocialista vívmányai el­választhatatlanok a nemzetkö­zi kommunista mozgalom, a szocializmust építő testvérné­pek, mindenekelőtt felszabadí­tónk, a Szovjetunió internacio­nalista, sokoldalú támogatásá­tól. A munkáshatalom megterem-^ tésétől a szocialista építés megkezdésétől eltelt alig több, mint negyedszázad alatt né­pünk a fejlődésben évszázados elmaradást hozott be. Most is teljes erővel folyik az építő­munka. Országgyűlésünk ma megnyílt ülése az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést tárgyalja. A fel­adatok megoldása nem köny- nyű, mégis, biztosíthatom önö­ket kedves elvtársak arról, hogy a magyar nép szilárdan halad előre a szocializmus építésének maga választotta útján. Biztosíthatom önöket ar­ról is, hogy mi, akik oly sok­szor élveztük nemzetközi osz­tálytestvéreink internacionalis­ta szolidaritását, hazai felada­taink mellett sem feledkezünk meg nemzetközi kötelezettsé­geinkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság ott lesz mindig, amikor ki kell állni a jó ügyért és erőnkhöz képest részt ve­szünk az európai békéért, biz­tonságért folyó harcban is. E gondolatok jegyében kí­vántam üdvözölni az európai kommunista és munkáspártok most megnyíló budapesti ta­lálkozóját, a testvérpártok kül­döttségeinek minden tagját, a találkozó minden résztvevőjét és munkatársát. Mégegyszer jó egészséget, sikert, eredmé­nyes munkát kívánok mindnyá­juknak. Köszönöm a figyelmüket. * A megnyitó ülés után a ta­lálkozó résztvevői folytatták a munkát. Üdvözlő táviratok a DNFF megalakulásának 14. évfordulója alkalmából DR. NGUYEN HUU THO ÚRNAK, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Front Központi Bizottsága elnöksége elnökének Dél-Vietnami Köztársaság A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Front megalakulásá­nak 14. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnölá Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa egész dolgozó népünk nevében testvéri üdvözletünket, őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Frönt Központi Bizottságának és a dél-vietnami népnek. Őszintén örülünk a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Front, Dél-Vietnam testvéri népe nagy eredményeinek. Népünk kezdettől fogva mély együttérzéssel kísérj a vietnami nép hősies küzdelmét és harcával teljes szolidaritást vállal. A Magyar Népköztársaság erejéhez mérten a jövőben is támogatja a Dél-Vietnami Fel­szabadítás] Frontot, a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Kor­mányát és népét abban a nemes küzdelemben, amelyet a párizsi megállapodás maradéktalan érvényre juttatásáért Dél-Vietnam sokat szenvedett népének emberibb, jobb életéért folytat. Ez alkalomból is kívánjuk a Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front Központi Bizottságának és valamennyi vezetőjének, Dél-Vietnam forradalmi erőinek, hogy további lelkesítő eredmé­nyeket érjenek el országuk és a térség békéjének megteremtésé­ben, népük függetlenségének biztosításában, a társadalmi hala­dásban. Budapest. 1974. december 19. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke Ugyancsak táviratban üdvözölte a DNFF Központi Bizottsá­gának elnökségét a SZOT. a KISZ, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Partizánszövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa. A Gromiko-levél és a TAS ZSZ-nyilatkozat az amerikai főváros figyelme középpontjában Az amerikai főváros politi­kai köreiben rendkívüli figyel­met keltett a szerdán közzé­tett TASZSZ-nyilatkozat, amely — Gromiko szovjet külügymi­niszter Kissinger amerikai kül­ügyminiszterhez intézett októ­ber 26-i levelének nyilvános­ságra hozásával egyidejűleg — határozott visszautasításban részesítette bizonyos amerikai köröknek azt a próbálkozását, hogy a Szovjetunió belügyeit érintő „feltételekhez” kapcsol­ják a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a két or­szág kereskedelmében. Az amerikai rádió- és tv-ál- lomások szerda esti híradásaik élén ismertették Gromiko leve­lét és a TASZSZ-nyilatkozatot. A csütörtöki lapok hasonló­képpen elsőoldalas főcímek alatt tudósítanak a szovjet— amerikai kereskedelem norma­lizálását és a két ország kap­csolatainak javítását ellenző amerikai csoportoknak adott határozott szovjet válaszról. Hivatalos közlemény a budapesti találkozóról Az 1974 októberében Varsó­ban megtartott konzultatív talál­kozón elfogadott megállapo­dásnak megfelelően december 19-én, csütörtökön Budapesten, a Gellért Szállóban megkezdő­dött az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítő találkozója. A találkozón a következő pár­tok küldöttségei vesznek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kom­munista Párt, Görög Kommunis­ta Párt, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kom­munista Párt, Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt, Német Szo­cialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Ber­lini Szocialista Egységpárt, Olasz Kommunista Párt, Portu­gál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Marinoi Kommunista Párt, Spanyol Kom­munista Párt, Svájci Munkapárt, 5véd Baloldali Párt — Kommu­nisták, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt. A megnyitó ülésen Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára mondott üdvözlő beszédet. A lengyel pártküldöttség ve­zetője, Edward Babiuch, az Olasz Kommunista Párt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében tájékoztatót adott a budapesti találkozót megelőző munkálatokról és konzultációk­ról. A csütörtöki ülésen felszó­laltak: Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja, Antonis Ambatielos, a Görög Kommunis­ta Párt, Jean Kanapa, a Francia Kommunista Párt, Borisz Nyiko- lájevics Ponomarjov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, Olavi Poikolainen, a Finn Kommunis­ta Párt, Willi Gerns, a Német Kommunista Párt, Giancarlo Pa- jetta, az Olasz Kommunista Párt, Jean Blum, a Belga Kom­munista Párt, Paul Markowski, a Német Szocialista Egységpárt és Georges Christodulides, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) képviseletében. A találkozó a testvéri együtt­működés és kölcsönös megértés légkörében folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom