Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-14 / 342. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kétszer adv aki gyorsan ad ülönösen igaz ez a közmondás a helyi tanácsoknál, ahol az ügyintézők a legközvetlenebb kapcsolatban állnak a lakos­sággal. A bölcsőtől a kopor­sóig — ahogy mondani szok­ták, sőt, ha arra gondolunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi és szociális hiva­talos tennivalóival is a taná­csot keresi fel, nyilvánvaló, hogy már a születést megelőző időszakban kialakul a leendő állampolgár kapcsolata a ta­náccsal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „ha­táskörébe" tartozik. Hozzávető­leg mintegy húszezer jogsza­bály létezik, s ezen kívül még rengeteg kiegészítő, módosító rendelkezés, úgynevezett belső utasítás van érvényben. Mind­ezekkel szabályozzák, intézik az állampolgárok ügyeit, ké­relmeit. Bőven jut tehát a jog­szabályokból, rendelkezésekből mindenkinek. Egy-két példa csupán az érdekesség kedvéért: Egy új lakóépület „használat­ba vételéhez" mintegy 70 féle eljárást kell elvégezni, ennyi­szer aktákat, határozatokat, en­gedélyeket kiadni. Egy bolt nyitvatartási idejének megálla­pításához több mint 40 külön­böző engedély, jóváhagyás szükséges. Mindez persze nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatun­kat, közérzetünket jelenősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyein­ket. A gyorsaság, szolgálat­készség, udvariasság tehát alapvető követelmény. Ha vi­szont ez így igaz, miért nem lehet intézményesen gyorsabbá tenni az ügyintézést? Akadá­lya ennek a már említett ren­geteg előírás is, de nem ke­vésbé közrejátszik a tanácsok megnövekedett önállósága és hatásköre. Az eddigieknél jó­val több ügyben kell dönte­niük, viszont az ügyintézők szá­ma maradt a régi. A nagyobb önállóság természetesen na­gyobb körültekintést, gondos­ságot is kíván, s ez nem gyor­sítja az akták útját. A tények önmagukért be­szélnek — de valamit mégis­csak kell tenni. És lehet is. A legfontosabb a munkamódsze­rek megváltoztatása. Az „átfu­tási idő" feltétlenül rövidíthe­tő. És ebben a munkában egy­aránt figyelembe kell venni a felsőbb intézkedéseket, javas­latokat és a helyi lehetősége­ket. Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügyintézés gyorsítása a legfelsőbb szinten is érdek. A Tanácsigazgatási Szervezési Intézet munkatársai például hosszú idő óta tanulmányozzák a helyi államigazgatási szervek munkáját, összegyűjtik a leg­jobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgálják, hogyan alkalmazható más terüle­ten. Ma már természetes, hogy a községi, kerületi, vá­rosi tanácsok ismerik legjob­ban a helyi igényeket. Sok helyen már megfelelő, az eljárásokat gyorsító mód­szereket dolgoztak ki, egysze­rűsítették az ügymenetet. Nos, a jó példák terjesztése, egy- egy gyorsító intézkedés elter­jedése soktízezer óra megta­karítást jelenthet országszerte. A tanácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet segédle­tekkel, iratmintákkal. Ezek ügy­típusok szerint tartalmazzák, hogyan kell jegyzőkönyvet ké­szíteni, minta nyújt eligazítást arra, miként lehet adatokat be­szerezni, korrekt határozatokat fogalmazni. A tízezernyi pél­dányban szétküldött minták néhány hónap alatt észreve­hetően rövidítették az „átfu­tási időt". Ez a segítség persze csak akkor hoz hasznot is, ha meg­felelően és következetesen al­kalmazzák. Éppen ezért a ta­nácsok egyik legfontosabb bel­ső feladata a határidők el­lenőrzése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a határidők kitűzése, az ügy­irat útjára indulása előtt tisz­tázzák, hogy mennyi időt tar­tanak szükségesnek a munka elvégzésére. Ez nemcsak az ügyfélben növeli a biztonság- érzetet, de nyomon követhető, hogy hol, melyik osztályon, szakigazgatási szervnél fekszik a szükségesnél tovább egy- egy akta. Ezzel nem csupán a felelősségrevonás lehetősége bővül, hanem a tanács illeté­kesei még idejében figyelmez­tethetik az érdekelteket a ha­táridő lejártának közeledtére, sőt még idejében segítséget is adhatnak ahhoz, hogy a ha­táridő megtartását veszélyezte­tő akadályt elhárítsák. A központi intézkedé­sek mellett természe­tesen szükség van a tanácsi dolgozók megváltozó szemléletére. Több emberség, szocialista magatartás - ezek azok a jellemvonások, amelyek segíthetnek ennek megoldásá­ban. Egyetlen példa: Négy-öt igazoló papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hóna- pokkal lassíthatja az ügy me­netét. A késedelem okót vizs­gálva kiderül, hogy e papírok helyett elég lett volna a sze­mélyi igazolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltölteni egy-egy születési anyakönyvi kivonat másolatá­nak megszerzésével, amikor az igazán nem nagy ügy el­intézéséhez a személyi igazol­ványban levő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alapel­vet kell mindenképpen megho­nosítani, hogy minden esetben az ügyes-bajos dolgában se­gítséget váró emberre kell a figyelmet koncentrálni, s eb­ből a szemszögből vizsgálni az előírásokat. Sajnos ma ez még sok helyen nem így van, az előírások a fontosabbak, az „ügyfél" másodrendű. Az MSZMP X. kongresszusa fontos feladatul szabta az államigazgatási munka javítá­sát, a lakosság ügyeinek jobb intézését. A jobb ügyintézés egyszersmind gyorsabb, em­berségesebb munkát is jelent. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Feltárni a gazdálkodás tartalékait Tejtermékek hatalmas választéka a Kossuth utcai nagy cseme­gében. Erb János felvétele. Tőkehús, liba, pulyka, édesség Bőséges ellátás az ünnepekre Több tejtermék, déligyümöícs és hal Egyenletes ellátást, megfe­lelő választékot ígér Baranyá­ban az ünnepekre a kis- és nagykereskedelem. Van bősé­gesen szaloncukor, csokoládé­függelék, habkarika, s a már hagyományos díszdobozok mellett, kimondottan ajándék­nak való szovjet desszertet is kínálnak. Még egyetlen esz­tendőben sem sikerült ilyen jól az évvégi déligyümölcsvásár. Ezideig menetrend szerint ér­keztek a szállítmányok, s ha az időjárás nem késlelteti a kamionokat, további citrom-, banán- és narancsdömpingre számíthatunk. A fenyőfa, szaloncukor, édes­ség — hangulati kellék, fonto­sabb ami az ünnepi asztalra ke­rül: hús, hal, kenyér, tejter­mékek, félkészáru, stb. A Baranya megyei Tanács ke­reskedelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint jóval több tőkehús kerül az üzletekbe, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Karácsonykor és új­évre 70 vagon hús áll rendel­kezésre. A minőségi arány is kedvező, az említett mennyiség 75 százaléka sertéshús. Ezen felül — besegítve a falvak el­látásába — frissen vágott húst értékesít több nagyüzemi gaz­daság, s az ÁFÉSZ hizlaldák­ból hetenként 150 mázsa hús várható. Mivel a sertésvágá­sok az idén korábban kezdőd­tek a szokottnál, és sokan ép­pen az ünnepekre vágnak, megeshet, hogy jócskán ma­rad is a húsboltokban kínált áruból. Kocsonyának valóból 400 mázsát rendeltek az üzletek, biztonság kedvéért azonban további 250 mázsát tartalékol­nak. A tapasztalatok szerint karácsony táján kapósabb a baromfi és a hal, mint a tő­kehús. Mélyhűtött baromfi tel­jes választékban korlátlanul kapható, s ugyanakkor 200 mázsa frissenvágott baromfi is forgalomba kerül. Újdonság­nak számit a hízott liba, s nem hiányzik majd a pulyka­hús sem. Hetenként három­szor hoznak a hűtőkocsik árut Kaposvárról, igen keresett, kis súlyú - 2.5-3 kilós pulyká­kat. Kedvező ígéretet kaptunk: a tavalyinál 60 mázsával több, összesen 300 mázsa élőhalat kapnak a halcsarnokok és a halat árusító boltok. Tengeri halfitéből továbbra is van ele­gendő, s választékbővítésre - ezekben a napokban érkezett 3 féle import göngyölthal is. Remélhetően minden igényt ki­elégítenek töltelékáruból, virs­lit, krinolint stb. — összesen 990 mázsát gyárt az ünnepek­re az ipar. Választékbővítésre új termék, különleges fűszere- zésű, füstölt páros kolbász is kapható már. Éjjel-nappal dolgoznak a sütödék és cukrász üzemek, hogy jusson mindenkinek fél­késztorta, kalács, stb. Félkész­tortából — csak Pécsett - 20 ezret hoznak forgalomba, nem beszélve a krémes- és mignon lapokról, beigliről. Tej. vaj, tej­szín van és lesz korlátlanul. Ha szükséges, igény szerint, az utolsó napon is szállít után­pótlást a tejipar. Több napos ünnepre természetesen nem tud kizárólag frissen sült ke­nyeret szállítani az ipar, az el­látást csak előszállítással ké­pesek megoldani. Hiány nem lesz, az ipar és kereskedelem egyaránt rendkívüli ügyeletet tart, gondoskodva, hogy min­denütt legyen áru. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a KB osztályve­zetője is. Herczeg Károly, a SZOT tit­kára a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny tapasz­talatairól, valamint az 1975. évi népgazdasági terv megva­lósulásával kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról tartott beszámolót. — A magyar szakszervezeti mozgalom úgy képviselheti legeredményesebben a mun­kásosztály, a szervezett dolgo­zók érdekeit, ha a gazdálkodás tartalékainak hasznosítására összpontosítja tudását, erejét és eszközeit, ha tevőleges részt vállal a terv célkitűzéseinek maradék nélküli megvalósításá­ban — mondotta az előadó. — A gyorsan országos méretűvé szélesedett kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben Kádár János a BM értekezletén Pénteken országos pa­rancsnoki értekezletet tar­tottak a Belügyminisztéri­umban. Benkei András bel­ügyminiszter ismertette az állam- és közbiztonságról szóló jogszabályok alkal­mazásának feladatait. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. tömegméretekben fejeződik ki, hogy a dolgozók, szocialista brigádok a tervek túlteljesíté­sén kívül a gazdálkodás haté­konyságát, az emberi munka és az eszközök ésszerűbb hasz­nosítását is képesek előmozdí­tani. Az 1974-ben életbelépeti központi bérintézkedésekről szólva elmondotta, hogy azok általában közmegelégedést vál­tottak ki az érintettek körében. A munkaidő csökkentése az életszínvonalpolitikai céloknak megfelelően az idén tovább folytatódott, de nem minde­nütt volt zökkenőmentes. A 44 órás munkahét bevezetése el­sősorban a belkereskedelem­ben okozott és okoz ma is ne­hézségeket. A szakszervezetek felhívják a dolgozókat, a szocialista bri­gádokat és a vezetőket, hogy a kongresszusi és felszabadulá­si verseny jövő évi szakaszában munkahelyenként konkrétan ve­gyék számításba az energiater­melés, elosztás és felhasználás területén adódó megtakarítási lehetőségeket. Dolgozzanak ki energiafelhasználási menetren­deket, programokat. A munka­verseny jövő évi fontos céljai közé tartozik az anyaggal, se­gédanyaggal és papírral való takarékosság, az importanya­goknak hazai termékekkel tör­ténő helyettesítése, a termelési struktúra célszerű fejlesztése. További fontos feladat a ter­mékek minőségének javítása. Végül az előadó javasolta, hogy a szakmai szakszerveze­tek központi vezetőségei és megyei, illetve budapesti ta­nácsai szintén tárgyalják meg az 1975. évi népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos feladataikat. A vitában Németh Károly és Gáspár Sándor, a Politikai Bi­zottság tagja, a SZOT főtitká­ra is felszólalt. A tanácsülés a vitaindító előadásban foglaltakat egy­hangúlag elfogadta. A háborította földeken sem szünetel a mezőgazdasági munka. Sásd határában nehéz körülmények között készítették elő a földet a tavaszi vetés alá a gépek. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 342. szám 1974. december 14., szombat Ára: 1,20 Ft Ami szemnek, szájnak ingere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom