Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-11 / 309. szám
Argentína: alkalmas, mm? A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezetői nemrégen azért utaztak „háztűznézőbe" Argentína fővárosába, Buenos Aarisbe, hogy meggyőződjenek arról: Argentína képes lesz-e a nagyszabású találkozó megrendezésére? Igaz, Dél-Amerika a labdarúgás egyik fellegvára, de ez önmagában még nem biztosíték arra, hogy a felkészülés alatt végre tudják-e hajtani azokat a feladatokat, amelyeket Joao Havelange, a FIFA új elnöke maga elé tűzött. Nos, Joao Havelanget, a FIFA efnökét, az országban látottak meggyőzték arról, hogy Argentína alkalmas az 1978. évi XI. VB megrendezésére. — „Láttam itt néhány olyan stadiont, — mondta — amilyennel kevés európai város büszkélkedhet. így az 1978. július 25-én a Buenos Aires-i Rives Plate stadion, mint a VB-döntő színhelye még a legkényesebb igényeket is kielégíti”. Elúszott a feljutás Edző nélkül a csapat Újsághir: Dénes István, a Komlói Bányász NB I. B-s kézilabda-csapatának edzője megvált az egyesülettől a bajnokság befejezése előtt. A komlói férfi kézilabdások évek óta az NB I. kapujában állnak, aztán mindig elcsúsznak valamin. Az idei bajnokságban is sokáig versenyben voltak a feljutást jelentő helyezésekért, de a bajnokság hajrája nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. Igaz, ebben nemcsak a teljesítmény volt a döntő, egyéb okok is befolyásolták a csapat eredményeit. Hat fordulóval a befejezés előtt Dénes István, a csapat edzője megvált az egyesülettől és a hátralévő mérkőzéÜj gépünk, a Saphir 96. ■ ■ On tanácsol — mi megfogadjuk Az elmúlt héten a Posta több előfizetőnkhöz eljuttatta a Dunántúli Napló mintapéldányát, mely már az új ofszeteljárással 'készült. Mától kezdve a Hétfői Dunántúli Napló minden alkalommal ebben a formában, a maihoz hasonló kivitelben jelenik majd meg. Olvasóink bizonyára észreveszik a változásokat. Újságunk olvashatóbb, szebbek a képek, több a színbenyomás a lapban. Szerkesztőségünk régen készül már a technikai változásokkal kapcsolatos feladatok megoldására, hiszen ez nemcsak az újságot előállító nyomda számára jelent felelősségteljesebb munkát. Mi is tudjuk, hogy szép lapot nyomni csak gondos szerkesztőségi előkészületek után lehet, melynek során pontosan megtervezzük az írások elhelyezését a lapban, kiválogatjuk a legszebb képeket, eldöntjük, hogy mi legyen színnel nyomva. Szerkesztőségünk örvendetesnek tartja, hogy elérkezhettünk ahhoz a naphoz, amikor már olyan ofszet újságot nyomunk, amelyik eljut olvasóinkhoz is. Elképzeléseink egy része már ebben a lapban megvalósul, de nem tekinthető befejezettnek, késznek. Olvasóink eddig is sok javaslattal, kritikai észrevétellel segítették munkánkat. Ezt kérjük most is önöktől! írják meg véleményüket lapunk ofszet előállításáról. írják meg mi az ami tetszett, mi az a változás, mely már most szemmel látható. Mit javasolnak még az előállítás szebbé tételére, mely még jobban megnyeri tetszésüket. Jól tudjuk, hogy az előállítás meg- javulása csak egy része annak, hogy olvasóink elégedettebbek legyenek lapunkkal. Továbbra is a színvonalas újságírást, szerkesztést, a mindenirányú gyors tájékoztatást kérik tőlünk szómon. Ezért várjuk észrevételeiket arról is: hogyan vannak meg elégedve a Hétfői Dunántúl Napló szerkesztésével, tartalmá val, mit kérnek még, mivel fog lalkozzunk többet, mit szeretné nek olvasni lapunkban. Várjuk, hogy olvasóink az itt mellékelt közvéleménykutató szelvénykét mind nagyobb számban visszaküldik szerkesztőségünknek. Véleményeiket gondosan elemezni fogjuk, azokból mind többet igyekszünk munkánk során megvalpsítani. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Kérdőív 0 Rendszeresen vásárolja-e a Hétfői Dunántúli Naplót? @ Melyik oldalunkat olvassa a legszívesebben? .................. @ Miről szeretne többet olvasni? ......................................... 0 Mi nyerte meg tetszését legjobban, mai — ofszet technikával előállított — lapunkban? ......................................... C ímünk: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. szám. Az egyensúlyozás zsenije Aranyat érő Magyar-vándor Alacsony, keskeny arcú, utcai ruhában inkább törékenynek, semmint izmos, tornász- alkütúnak tűnő fiatalember. Várnában a 18. tornász világbajnokság idején nap mint nap találkoztunk, óm közel két hétnek kellett eltelnie, hogy egy interjúra való anyag ösz- szegyűljön. Magyar Zoltán esélyesként érkezett Várnába. — Lólengésben pillanatnyilag Magyar a legerősebb, senki sem tudja legyőzni — mondta a VB előtt Budapesten, az olimpiai csarnokban és a tatai edzőtáborban vendégeskedő japán válogatott edzője, Endo. — A japánok sem ...? — Sajnos ... — mosolygott a hajdani olimpiai bajnok. — Ezt a mozdulatsort nem hetekig, hónapokig, hanem évekig kell gyakorolni. A mozdulatsor — Magyar Zoltán — gyakorlata — így fest. Vigh László, a fiatal világbajnok klubedzője mondta el, mi történik a lovon: — Zoli Magyar-vándorkör- zéssel kezd, harántirányban, pároskörzéssel halad végig a lovon, majd harántkörzést mutat be kifelé. Ezután hátsó, úgynevezett „varázsvándor" következik a kápák közé, később két olló, két ellenolló, két kínai körzés közkör nélkül, majd vándor-Sanyigannal fejeződik be a gyakorlat. Elmondani egy pérc, végigcsinálni alig valamivel több. Megtanulni...? — Kilenc éve vagyok a Ferencváros edzője — mondta a harminchárom esztendős Vigh László. — Egyik első tanítványom Magyar Zoli volt. Tehetséges talajtornásznak indult, úttörő olimpiát nyert, a lóhoz, az egyik legnehezebb szerhez, nem fűlött nagyon a foga. Én elég türelmetlen alkat vagyok, nem szeretem a hagyományos dolgokat, keresem az újat. A tornában a legtöbb szer kevés új variációt kínál, a lólengés viszont kivétel. Vigh László szenvedéllyel, végtelen türelemmel, nagy energiaráfordítással tanulmányozta a lólengés szakirodaimát. Kik, mikor és miben hoztak újat...? Pelle István 1932- ben olimpiai aranyérmet nyert Los Angelesben, bemutatta a naróntkört, a végig-vándort és a vetődést... Új elem volt később a SanyiginrőI elnevezett „bőrvarázs", a kínai kör, majd a japán Kenmocu hozott sok újat a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején. De — haránt irányban egyikük sem használta a lovat... Vigh László töprengett, kísérletezett, Magyar Zoli pedig tanult, gyakorolt. Az új elemeket tartalmazó gyakorlat készen volt, csak sulykolni, tanulni kellett. Végre, 1972 áprilisában a Ferencváros edzője és fiatal sportolója színre léphetett a Magyar-vándorral. Az első bemutatkozás mindig nehéz, hiszen megtörténhet az is, hogy a pontozóbírók elvetik, nem fogadják el a gyakorlatot. A torna olyan sportág, ahol nagyon nehéz betörni a világ élvonalába. A müncheni olimpián nem is sikerült. A fordulópontot az 1973. évi grenoblei Európa-bajnokság jelentette. Ám ott Mcfgyar Zoltán csak egy volt a lólengés szerenkénti döntőjének hat szereplője közül, s nem első számú esélyes. És mégis — aranyérmet nyert, az EB tehát fényesen igazolta az edzőt és a tanítványt: jó úton járnak. Várna ... a magyar válogatott — és a velük egy gépen érkező japánokat — fotóriporterek hada várta a repülőtéren. A fotósok, a japánok mellett, Zolira tüzelték a legtöbb kockát. Esélyesnek lenni jó — és nehéz is. Nehéz volt az egy hét, a meglepetések világbajnokságán végig azonos szinten bemutatni a látványos gyakorlatot, de sikerült. Olyannyira, hogy a világbajnokság férfi mezőnyének legmagasabb pontszámú gyakorlata Magyar Zoltáné volt: a szerenkénti döntőben 9,9-re értékelte teljesítményét a szigorú zsűri. A világbajnokság óta is munkával telnek a napok. A 21 éves fiatalember pillanct- nyilag tényleges katonai szolgálatot teljesít, estéit viszont klubtársai és edzője társaságában, az edzőteremben tölti. Jövőre Európa-bajnokságot rendeznek, két év múlva pedig olimpiát. A következő évek világversenyein Magyar Zoltán a legnagyobb esélyes, ám csak úgy maradhat a csúcson, ha tanul, gyakorol, fejlődik. A Magyar-vándorkörzéssel már sokan próbálkoznak, valószínű, már a jövő évi Éurópa-baj- nokságon is bemutatja néhány versenyző. És akkor? Vigh László mosolyog: — Lesz újabb elem is ... Zoliban még rengeteg lehetőség rejlik. A Deutsches Turnen című szaklap azt írta róla, hogy ő az egyensúlyozás zsenije a lovon. Valóban, különleges adottságai vannak a szerhez. Vincié Jenő seken edző nélkül játszott a Komló. Varga Ferenc, a KBSK elnökhelyettese: — A probléma régebbi keletű, de a pohár a nyári Balaton Kupán telt be. A csapat nem került be a döntőbe és a, játékosok azt kérték Dénes István edzőtől, hogy még egy napot töltsenek a Balatonon. Az edző nem járult hozzá a kéréshez, mert arra a napra edzést tervezett. A játékosok viszont a Balatonnál maradtak. Az ügy az egyesület fegyelmi bizottsága elé került és szeptember első napjaiban megtartották a fegyelmi tárgyalást. Dénes István nem értett egyet a döntéssel. Néhány nappal később egészségi okokra hivatkozva kérte felmentését, melyet elfogadtunk. A kérvényben az állt, hogy megromlott az egészségi állapota. Ez igaz, de úgy érzem, a fegyelmi határozat volt a döntő. Jeszencsák János, a csapat játékosa: —- Megromlott az összhang az edző és a csapat között. Nem egy játékos a föld alatt dolgozik, többen tanulnak és Dénes István olyan munkát követelt, amely meghaladta erőnket. Túlságosan szigorú volt és a balatoni ügynél is rugalmasabb lehetett volna. Nem mondom, ha edzővel játsszuk végig a bajnokságot, talán most NB l-esek vagyunk. Dénes István — A kézilabda betegje vagyok. Az emlékezetes „bundaügy" után súlyosan megbetegedtem, nyugdíjaztak is. Ez év elején vettem át ismét a csapat edzéseinek irányítását. A vezetéstől az év elején minden támogatást megkaptunk, hisz tervünkben szerepelt az NB l-be való feljutás. Az őszi forduló elején is esélyesek voltunk még a második helyre. Aztán a terv szertefoszlott. Úgy érzem, hogy a fegyelmi bizottság nevetségessé tett a játékosok előtt. Én az eredményes munka érdekében megköveteltem amit csak lehet, azokat a játékosokat viszont, akik nem voltak hajlandók magukat alávetni a csapat érdekének és az edzés helyett a Balatonon szórakoztak, azoknak csak felfüggesztett büntetést adtak. Ezek után hogy követelhetek a játékosoktól. Azt mondja a Jeszencsák, hogy túlságosan sokat kértem. Lehet hogy igaza van. Én is sokat gondolkoztam azon, hogy követelhetek-e „profi" módon, ha a feltételek nincsenek biztosítva. De azt vallom, ha egy munkát elkezdünk, akkor azt tisztességesen végezzük el. Elítélhető-e Dénes István azért, hogy a bajnoki hajrára otthagyta a csapatot? A valódi hajóskapitány utolsóként hagyja el a süllyedő hajót. A Komlón kialakult helyzet viszont felmenti az edzőt. Ha az egyesület és a szakosztály vezetése határozottabb, a fegyelmi bizottság körültekintőbb, akkor talán most NB l-es kézilabda-csapatuk van a kék-fehéreknek. L. L. I ß I 0 Ü N c ® N 0) I 400 Q ü OfcKT YEREMÉNY 520 # NYERTES! Ön is lehet szerencsés, Püszért MERT 1975. JANUÁR 11-IG KIJELÖLT BOLTJAINKBAN (0 N (D 3 N 8* 0 0- i enzáicló-ó! — minden üveg gyümölcs-szörp, doboz halkonzerv, szardínia doboz, húsos ételkonzerv mellé egy-egy ajándéksorsjegyet adunk! NYEREMÉNYEK: 25 db 500 Ft, 18 db 200 Ft, 100 db 300 Ft, 215 db 100 Ft értékű A NYERTES kívánsága szerint összeállított ÉLELMISZERCSOMAG. SORSOLÁS: 1975, január 21.