Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-11 / 309. szám
Baranya idegenforgalma országosan ötödik A„bakancsos” és az autós turistáért Baranya idegenforgalma országosan az ötödik helyen áll Budapest, a Duna-kanyar és a Balaton két partja után. Ugyanakkor a helyi lakosság megyén belüli turizmusa is rendkívül élénk. Megyénk idegenforgalmának igen nagy többségét — több mint 80 százalékát — hazai turisták alkotják. Idegenforgalmunk fejlesztésében tehát a belföldi turizmus igényeit kell elsősorban figyelembe venni. Ezért is foglalkozott a tavasszal a Baranya megyei párt-végrehajtóbizottság a megye idegen- forgalmának és üdülőkörzeteinek fejlesztésével, a közelmúltban pedig a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta a belföldi turizmus feltételeit, helyzetét. Erről beszélgettünk Jakabos Zoltánnéval, az idegenforgalmi, üdülőhelyi fejlesztést koordináló társadalmi szervezet, a Me- csekvidéki Intéző Bizottság titkárával. Kiemelten • Az Országos Tervhivatal és az ÉVM az ország húsz tájegységére készített idegenforgalmi fejlesztési terveket. Ezek között szerepel Harkány és Orfű is. Mit jelent ez a fejlődésben? — Harkány fejlődése — amíg határsávnak számított — mesz- sze elmaradt az igényektől. 1960. után indult rohamos fejlődésnek, s azóta a megye nagy erőfeszítéseket tett és tesz, hogy Efarkányt nemzetközi gyógy- és üdülőhellyé fejlessze. A gyógy- idegenforgalmi hellyé válás érdekében kezdték meg a gyógy- kórház bővítését, s ezzel még ebben a tervidőszakban százzal nő a kórházi férőhelyek száma. A Danubius Szálloda Vállalat az V. ötéves tervben 300 személyes gyógyszállót szándékozik építeni a fürdőhelyen. Harkány fejlesztésének elvi szempontja: a fürdőt mindenképp a nemzetközi gyógyidegenforgalom szolgálatába kell állítani. Tudomásul kell venni, hogy Harkány nem elsősorban Pécs városi üdülőkörzete — arra ott van Orfű — s nagy luxus lenne az Európa-hírű gyógyvizet nem gyógyászati célra használni. Harkányban egyébként minőségi fejlesztésre van szükség, a meglévő idegenforgalmat — ami még jelentősen nő is a dráva- szabolcsi határállomás belépésével — magas szinten kell kiszolgálni. A kirándulótömegek igényét Siklóson, Szigetváron és másutt kell kielégíteni. • Orfű tehát elsősorban mint Pécs üdülőkörzete szerepel a fejlesztésben. — Igen, ez valóban a belföldi turizmust szolgáló üdülőkörzet, ahol fokozatosan megvalósul egy többezer ember pihenését, szórakozását szolgáló kirándulóközpont. Az I. ütemben a Pécsi-tó nyugati partján ötezer fős kirándulóközpont épül, 700 személyes kempinggel, a VI. és VII. ütemben pedig turista- és sportszálló. A vendéglátóipar és a kereskedelem természetesen követi a fejlődést. Felül kell viszont vizsgálni és meg kell szigorítani a tókörnyéki hétvégi telkek parcellázását és az építkezéseket, mert az utóbbi időben elég vegyessé vált a kép. Nemcsak az idegenért • A belföldi turizmus régi és kedvelt célja Pécs. Szállodagondjai közismertek. — Igen, a város hazánk idegenforgalmában is jelentős tényező, idegenforgalmi központ. Idegenforgalmi befogadóképessége azonban már-már katasztrofális. Sem a férőhelyek száma, sem a színvonal nem kielégítő. Emellett igen korlátozottak az étkezési, sportolási, szórakozási lehetőségek. A fejlesztés sürgős, s nem is csak az idegenforgalom, de a pécsiek érdekében is. A fejlesztés irányát meghatározzák Pécs idegenforgalmi értékei: a mecseki parkerdő, a műemlékek, a múzeumok, kiállítások, a kulturális és művészeti rendezvények, s újabban az úgynevezett kongresszusi turizmus. A sportcsarnok megépülésével jelentős sportturizmusra is számítani lehet. • A parkerdő és a mecseki kirándulóhelyek elsősorban a helyi lakosságot szolgálják. A népi ellenőrök megállapították, hogy sokhelyütt hiányosak a feltételek. — A hétvégi autós turizmus és a „bakancsos" turizmus egyaránt jelentős, a városkörnyéki kirándulóhelyeket tehát e két tényező érdekében kell fejleszteni. A már elkészült létesítményeken túl — erdei tornapálya, kocogópálya, autós pihenőhelyek — tovább fejlesztjük az Égervölgyet, később a Jakabhegy feltárása következik, s nemsokára tájvédelmi körzetté és csendes pihenőközponttá nyilvánítják a Keleti-Mecseket. Ez utóbbi területen lehetne üdülőfalukká alakítani a kihaló falvakat. De nemcsak Pécs környékén, hanem a megye többi városának körzetében is alakulnak illetve fejlődnek a város lakosságát szolgáló kirándulóközpontok. Komló környékén Sikonda és Magyaregregy, Mohács környékén a Duna-part, Szekszárd környékén Fadd-Dombori. Ezeken a területeken viszont elsősorban a helyi kezdeményezésekkel és összefogással lehet fejleszteni. Üzletnek se rossz Mit tesz a Mecsekvidéki Intéző Bizottság az idegenforgalmi fejlesztési tervek megvalósulásáért? — Sajnos hazánkban az idegenforgalom nem önálló nép- gazdasági ágazat, így a közép- és hosszútávú tervekben sem szerepel külön fejezetként. A tervezés és szervezés folyamatában azonban meg kell teremteni a koordinációs kapcsolatokat a szakszerűség és tervszerűség érdekében. A MIB nem hatóság, csupán egy olyan társadalmi szervezet, amelynek szakemberei koordinálnak, tanácsot adnak, ajánlásokat készítenek. A fejlesztés anyagi bázisát részben központilag — az Országos Idegenforaalmi Tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium biztosítja — nagyrészt azonban a helyi tanácsoknak, szerveknek kell létrehozniok. Érdemes, mert oz idegenforgalom üzletnek se rossz és fejlesztése a helyi lakosság érdekeit is szolgálja. Pánics György A siklósi várudvar Fotó: dr. Lajos László Nem szeretnek könyvelni Ha egy gazdasági visszaélés kipattan, az első kérdés mindig az, na és hol volt az ellenőrzés? Esetünk a szokványos fordítottja, itt most az ellenőrzés lép elő, íme, itt az ellenőrzés! Az eset kapcsán pedig a sokat tapasztalt pénzügyi szakember megjegyzi, az ilyen kis tévesztések sorozatából szoktak kikerekedni a nagy visszaélések. A Bevételi Igazgatóság megyei hivatala bejelentés alapján vizsgálatot végzett a pécsi Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezetnél. A vizsgálat rövid, de vaskos megállapításaiból kiderül, a szövetkezetben nagyon liberális a gazdálkodás nyilvántartása. A jegyzőkönyv tanúsága szerint itt nem szeretnek, vagy nem akarnak könyvelni, amiért is az igazgatósági elnök és a pénzügyi gondnok a felelős. Nem tartják nyilván például az állóeszközöket, az anyagokat és fogyóeszközöket, a tagok folyószámláit, a karbantartási számlákat, de leltár sincs az előzőekről. Továbbá, nem könyvelik folyamatosan a kiadásokat és a befolyt bevételeket, nem vezetnek kimutatást a lakók befizetéseiről, de elismervényt sem adnak erről a lakóknak. Az idei esztendőre nem készült előirányzat a lakásfenntartási költségekre és bevételekre, pedig a szövetkezetnek 458 lakás fenntartásáról kell gondoskodnia, s a havi bévéMég folyik a szüret Sokba kerül az idei bor Még van kint szőlő a tőkéken, nem mintha az idén aszút szeretnénk, de mert az időjárás átkozotton mostoha a mezőgazdasághoz. Eső, eső és eső, a Nap meg világgá ment. Bizony, sokba került az idén a bor, volt aki tizenötször is permetezett. És az eredmény?! Jövőre gyenge és savanyú borokat iszunk. Valóban így lesz? — Az állami gazdaságokat leszámítva a múlt héten befejeződött a szüret, hordókban van a termés — újságolja Ku- rucsai József, a Mecsekvidéki Pincegazdaság igazgatója. — Az átlagtermés és a minőség közepes. Volt, aki tizenötször is permetezett — Szekszárdon húsz nap alatt 149 milliméter csapadék hullott Legolcsóbb vitaminpótlás almafogyasztás IxNV/, Választék a * PfCS zöldség- ** gyümölcs boltjaiban Egy adalék az őszhöz: Szekszárdon október elseje és húszadika között 149 milliméter csapadék hullt, szemben a sok év átlag 60 milliméterével. Baranyában is hasonló volt a helyzet. A sok eső nemcsak a cuk- rosodást gátolta, de a szüretet is visszavetette. A mustok cukorfoka? Elsősorban a későn érő fajtáknál lényegesen alatta marad a sokéves átlagnak. A korán érő és szeptemberben leszüretelt szőlők mustjának cukorfoka elérte a 17—18—19-et. Ezt hozta a szekszárdi tramini és rizlingszilváni, de ezt érték el a Villány—siklósi borvidék mustjai is. Sőt, a kisharsányi tsz olasz- rizlingből is szállított 19 cukorfokos mustot, ami kiemelkedő minőségnek számított. Mellesleg, a jobb évjáratokban a mustok cukorfoka eléri a 22—23-at is. Persze, az ember megpróbált segíteni azon, amit a természet elrontott. Ahol erre szükség volt, éltek a törvényadta lehetőséggel és — a sűrített must használata engedélyezett — két-há- rom fokkal feljavították a mustokat. Miután a Pincegazdaság a termés zömét szőlőként vásárolta fel, biztosított a szakszerű feldolgozás, kizárt a borhamisítás. Milyen lesz az idei bor? Tény, a mustok cukor- és savtartalma, ami az ízt meghatározza, eltér a sokéves átlagtól. Kevesebb a cukor, nagyobb a savtartalom. Persze, a termés minősége gazdaságonként eltérő és szőlősgazdája válogatja, milyen a bora. Ahhoz, hogy kellemes italú bort kapjunk, ennek megfelelően kell a pinceműveleteket megválasztani, gondot fordítva a sav megfelelő mértékű csökkentésére. A nagyüzemi gazdaságokban ez nem gond, az egyéni termelők közül azonban sokan — főként az új gazdák — nem értik a módját. Nekik ad tanácsot Kurucsai József igazgató, amikor felhívja a figyelmet a szaküzletekben kapható szénsavas mész használatára. De óvatosan adagoljuk, mert lúgos ízt kaphat a bor. Egyébként a savtól nem kell félni, annál köny- nyebb a bort kezelni, a sav vigyáz a borra, mondhatni a bor őre. És még egy jó tanács. Mivel az idén nagyobb arányú volt a rothadás, fennáll a barnatörés veszélye. A gazdák fokozott gondot fordítsanak a bor rendszeres kénezésére. Milyenek lesznek az idei borok? Több lesz a pecsenyebor, mint a minőségi bor és sem az, sem ez nem éri el a tavalyi jó minőséget. Vagyis ízben és színben szegényebbek, egyben köny- nyebbek lesznek az idei borok. Ez utóbbit nem is bánjuk, hisz rossz magyar szokás az erős, fő- bevágás borok, engedelmet a kifejezésért, nyakalása, vedelé- se. Még valamit. Tavaly nagyon jó év volt. Nincs viszont rá példa, hogy két egymást követő év rekordtermést hozzon. {—mz—) tele a százezer forintot is meghaladja. A revizor a házi pénztárt sem találta rendben levőnek, nincs napi pénztárzárlat, nincs nyilvántartás a pénztárból elszámolásra kiadott összegekről, s furcsa egy helyzet, az elnök egyszemélyben utalványozó és pénztárellenőr. Az anyagvásárlásról és fel- használásról sincs nyilvántartás, s miután az induló leltár is hiányzik, a meglévő készletek megállapítása lehetetlen. A revizor a jegyzőkönyvben a klubkönyvtar esetét említi, ennek létesítésére a Megyei Tanács művelődési osztályától 50 ezer forint támogatást kért és kapott a szövetkezet. A költségekről semmiféle nyilvántartás nem készült. Az ötvenezer forint felhasználásáról is csak a művelődési osztály felszólítására számoltak el. Ám az, ahogy a revizor megállapította, teljesen illuzórikus, mert nem szerepel benne a bizonylatokra való hivatkozás, nem lehet azonosítani a pénztárkönyvben elszámolt kiadással. Az ellenőrizhetetlen tételek közül csak egyet említsünk, a klubkönyvtár belső díszítésére alkalmi munkaként 7606 forintot fizettek ki a pénztárból, a pénztárkiadási bizonylat mellett lévő jegyzéken 8100 forint szerepel, a tanácsnak készített elszámoláson viszont már 8780 forintot állítottak be. Eddig az ügy, s belőle rögtön adódik a következtetés, ahol ilyen laza és hézagos oz ügyvitel, ott nem jól mennek a dolgok, tálcán kínálódik a lehetőség a visszaélésre. így nem szabad <j szövetkezeti tagok pénzét kezelni, félvállról vett könyvelést csinálni. Annál is inkább nem, mivel a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezetre a tagok részéről már amúgy is sok panasz futott be, együttvéve annyi, mint az összes többi lakásfenntartó szövetkezetre. Ugyanakkor az osztályon az eset kapcsán azt is megjegyezték, a tanács összefogást sürget és azon fáradozik — s ezt a törekvésüket íme, mi is támogatjuk —, hogy a pécsi lakásfenntartó szövetkezetek közgyűléseiken tűzzék napirendre és hozzanak létre valamiféle közös gondnokságot, amely — a gazdasági célszerűségtől vezéreltetve, minden kiadásról és bevételről pontos nyilvántartást vezetve — pénzügyileg bonyolítaná a lakásfenntartási ügyleteket és munkálatokat. Jó lenne, ha a lakásfenntartó szövetkezetek közgyűléseiken foglalkoznának e fontos kérdéssel, hiszen ez saját és sok ezer Pécsett élő szövetkezeti lakástulajdonos érdeke. Miklósvári Zoltán Sárga fény Előadássorozat járművezetőknek A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a pécsi Fegyveres Erők Klubja 1974—75. telén ismét megrendezi a járművezetők körében már közismert és közkedvelt „Sárga fény” elnevezésű előadássorozatot. Az előadásokon szó lesz jogi, műszaki, egészségügyi, vezetéstechnikai és közlekedés- rendészeti kérdésekről. Az előadásokat esetenként villámvetélkedőkkel és új közlekedési filmek bemutatásával színesítik. Az első előadásra november 11-én, hétfőn este i8 órakor kerül sor a FÉK színháztermében.
