Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-11 / 309. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! tié Bulgária—Magyarország 0:0 Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 309. szóm 1974. november 11., hétfő ÁRA: 1,50 FORINT Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja r Uj Duna-hidat avattak Bezdán és Batina között (Újvidéki tudósitónktól) 1944. november 8-ra virra­dóra a 3. Ukrán Front 75. lö­vészhadtestének felderílői át­kelve Batinánál a Dunán, híd­főállást létesítettek. Másnap Tolbuhin marsall utasította az 57. hadsereg parancsnokát, Sarohin tábornokot, hogy a. 75. löyészhadtest két hadosz­tályával keljen át a Dunán és szélesítse ki a batinai és az apatini hídfőállást, majd egyesítse azokat. Az ellenség azonban felismerte a szovjet törekvések veszélyét és novem­ber 11-én bevetette tartaléka­it is. Ennek következtében el­keseredett harc bontakozott ki mindkét hídfőnél. A szovjet csapatok is erősítést kaptak, s november 22-én koncentrált támadást intéztek a batinai és az apatini hídfőknél. En­nek eredményeként november 23-ra sikerült a német csapa­tok ellenállását leküzdeni és egyesíteni a két hídfőállást. Ezzel megnyílt az • út Dél-Du- nántúl illetve Baranya irányá­ba. A batinai ütközet 30. évfor­dulóján 30 ezer ember jelen­létében tegnap délelőtt átcd- ták rendeltetésének a Bezdán— Batina (Kiskőszeg) közötti új Duna-hidat. A szalagot Kosz- ta Nadj hadseregtábornok, a Jugoszláv Harcosok Szövetsé­A híd a vajdasági 51. hadosztály nevét viseli — Koszta Nadj hadseregtábornok adta át rendeltetésének — Jelen volt Tóth Elek magyar és Vlagyimir Sztyepakov szovjet nagykövet gének elnöke metszette el, aki a jugoszláv népfelszaba­dító háború idején a Népfel­szabadító Hadsereg vajdasági parancsnoka volt. A magas­rangú vendégek között a híd- avatási ünnepségen a dísz­emelvényen helyet foglalt Tóth Elek, a Magyar Népköztársa­ság és Vlagyimir Sztyepakov, a Szovjetunió belgrádi nagy­követe is. A dombos baranyai vidék lehetőségeit kihasználva a né­met fasiszták a batinai dom­bon ásták be magukat 30 év­vel ezelőtt és erről a ma­gaslatról sakkban tartották a Duna egész bal partját, ahol a bácskai erdőségben, mo­csárban a partizánok és a szovjet katonák a nagy ütkö­zetre készülődtek. 1944. no­vember 11-én reggel 6 órakor a 12. vajdasági rohambrigád katonáinak egy százada és a 233. szovjet hadosztály kato­nái csónakokkal, dereglyékkel átkeltek a Dunán és a pusz­tító sortűz ellenére lehetővé Eltűnt egy ház... Tegnap hajnalban felrobbantották Pécsett a volt Vadászkürt épületét Kezdődhet az önkiszolgáló étterem építése Legalább egy tucat önkéntes filmoperatőr kamerái szegeződ- tek tegnap kora reggel Pécsett a volt Vadászkürt magános épü­letére, amikor 6.25-kor Nagy Já­nos, a Borsodi Szénbányák ku­tatási üzemének főmérnöke a második szirénajelzés után meg­kezdte a visszaszámlálást: — . öt... négy ... há­rom ... kettő ... egy . . . nul­la ... robbantás!. .. A következő pillanatokban el­tűnt a ház. Előbb láng és füst csapott ki a falakból, szapora dörgés kíséretében, majd leom lottak a falak, s végül a Va dászkürt bádogkupolája is be lesüllyedt a romhalmazból fel szálló vastag porfelhőbe. A Kos suth tér néptelen környékét per ceken belül portakaró borította el. Az úttestre került törmeléket dózerről takarították el, a port mosókocsikkal tüntették el. Egy órával a robbantás után — mi­után a Kossuth-szobrot másod­szor is „leleplezték” — ismét megindult a forgalom. A látványos bontást a város megbízásából a MÉV szakem­berei végezték, magának a mű­veletnek a levezetésére a nagy épületrobbantási gyakorlattal rendelkező borsodiakat kérték fel, akik a robbantásos bontást Miskolcon már rutinszerűen vég­zik. Az eseményt megszemlélő pécsi szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a belvárosban elő­ször alkalmazott módszerről, aminek feltehetően lesz is jö­vője. A hajrában a magyar csapat szorongatott. A bolgárok kétségbeesetten védekeztek. Képünkön három bolgár játékos is vigyáz kapujuk előterére. Tíz emberrel tették az átkelést a többi fel­szabadító katonának is. Kis­kőszeg faluja hamarosan a földdel vált egyenlővé, rom­jai között ölremenő harc ala­kult ki minden egyes fedezé­kért és magaslatért, az ütkö­zet 8 napig tartott. A Duna gyakran vöröslött a kiontott vértől. Nagy emberáldozatok árán sikerült visszaszorítani a megszállókat, a Vörös Had­sereg pedig tovább nyomult előre győzedelmes útján. A bezdán—batinai hídnak szinte felbecsülhetetlen gaz­dasági és idegenforgalmi je­lentősége van. Azzal, hogy nem a kompon történik az át­kelés és a közúti járműveknek nem kell kerülőt tenniük, éven­ként 15 millió dinárt takarító nak meg. A híd megrövidíti az utat a Vajdaság és a tenger­part között, közelebb hozza a nagy ipari központokat, kikö­tőket és az idegenforgalmilag fejlett vidékeket. A nemzetkö­zi közúti forgalom is sokat nyert az új létesítménnyel, megrövidül az út kelet és nyu­gat között. A híd forgalmát 2500 járműre becsülik napon­ta. És végül az új Duna-híd adatai. Hossza 638 méter, szé­lessége 11 méter, a pillérek közötti legnagyobb távolság 170 méter. A bácskai Zombor és a baranyai Pélmonostor községek megrendelésére a belgrádi Mosztogradnya és a budapesti GANZ-MÁVAG, va­lamint más jugoszláv üzemek építették. A híd mindössze 29 hónap alatt készült el és 100 millió dinárba került. Amíg a befektetés meg nem térül, híd-pénzt kell fizetni, a komp­járat pedig megszűnik. Polyvás József Tartalomból: A bakancsos és az autós turistákért A szovjet hírszerző és az SS-tiszt A Teheráni Találkozó titkosszolgálati háttere. Két férjgyilkosság Somogybán Szentségtörés Szegeden Nem szeretnek könyvelni Lebukott a szekszárdi szabók elnöke Sokba kerül az idei bor Sport: KOMLÓ: GYŐZTES GÓL A 89. PERCBEN EDZŐ NÉLKÜL A CSAPAT AZ ÜJ RENDSZERŰ MEGYEI LABDARÚGÓ­BAJNOKSÁG döntetlen Vasárnap délután 16. hivata­los országok közötti mérkőzését játszotta a magyar és a bolgár labdarúgó-válogatott. Az eddigi mérleg jelentős magyar fölényt mutatott, hiszen 11 magyar győ­zelem született 2 bolgár ellené­ben és 2 találkozó döntetlen eredménnyel ért véget. A bol­gárok a hazai környezet előnyét élvezve több mint egy órán át emberelőnyben játszva sem tud­tak javítani mérlegükön, gól­nélküli döntetlen született. Ez egyébként az idei 7. országok közötti mérkőzésen a magyar csapat első döntetlen eredmé­nye. 20 000 néző, vezette: Ivanov (Szovjetunió). Bulgária: Jordanov — Velics- kov, Ivkov, Vaszilev (Iszakidisz a 68. percben), Aladzsov — Bonev, Kosztov, Boriszov (Min- csev a 61. percben) — Alek- szandrov), Denev, Kurbanov (Szokolov a 76. percben). Magyarország: Mészáros — Török, Nagy Ili., Bálint, Tóth J. — Halmosi, Bene, Mucha, Tóth A. — Fazekas (Nagy L. a 70. percben), Máté. Kiállítva: Bálint a 29. perc­ben. Az első említésre méltó ese­ményt a 4. percben Halmosi próbálkozása jelentette, a szom­bathelyi játékos előretört, de mellé bombázott. Az 5. percben Fazekast felvágták a félvonal­nál, a csatár rövid ápolásra szo­rult. Nem volt különösebb izga­lom, néhány szikrázó összecsa­páson kívül. A 7. percben ismét Halmosi kezdeményezett, ponto­san tálalt Fazekas elé, akinek beadását Jordanov megkaparin­totta, majd mindjárt utána Fa­zekas pattogós, 16 méteres lö­vését is védte. A 11. percben Halmosi 25 méteres lövését Jor­danov szögletre hárította. Mint az eseményekből is kitűnik, in­kább a bolgár kapu előterében történt valami, a hazaiak veszé­lyes helyzetet nem teremtettek a magyar kaou előtt. Negyed­óra eltelte után jött tűzbe elő­ször a hazai szurkoló sereg, amikor Alekszandrov beadása után meleg helyzet alakult ki, végül is Nagy III. kifejelte a labdát. Ezután hosszú percek teltek el hibás játékkal, s anél­kül, hogy a kapuk veszélybe ke­rültek volna. A 27. percben Hal­mosi haza akarta emelni a lab­dát, de nem számított Denevre, aki lecsapott a rossz hazaadás­ra és a védelem csak nagy ügy- gyel-bajjal tudott menteni. A néhány kemény összecsa­pás következménye, hogy „külön párharcok" alakultak ki. Például Bálint és Denev között. A 29. percben, amikor nem volt ott a labda, Bálint összeakaszkodott Denevvel és a játékvezető kiál­lította a magyar labdarúaót. Perceken át a magyar térfélre terelődött a játék, de a bolgá­rok nem jelentettek veszélyt. A magyar védelem jól állt a lá­bán, de hiába szabadított fel, elöl nem tudták tartani a lab­dát. A 39. percben Denev .bele­ütött Törökbe, de csak sárgala­pos figyelmeztetésben részesült. A 41. percben Ivkov Bene elől az utolsó pillanatban mentett szögletre, majd a berúgás után újabb magyar szöglet követke­zett. Fordulás után, a 48. percben baloldali szabadrúgás után Tóth A. labdáját Mucha 6 méterről fölé fejelte. Az 54. percben újabb baloldali Tóth A.-beívelés végén Máté jó helyzetben nem tudott fejjel kapura továbbítani. A bolgár közönség egyre han­gosabban elégedetlenkedett az emberfölényben lévő hazai gár­da veszélytelen játéka miatt. A magyarok sokat mozogtak és 10 emberrel is több támadást ve­zettek, mint a hazaiak. Az 57. percben Muchát szerelték szög­letre, a berúgás után Máté csúsztatott fejese alig ment el a bal sarok mellett. A 60. perc­ben adódott bolgár gólhelyzet Kurbanov beadása után, Denev elől Nagy III. felszabadított. A 65. percben végre egy távoli kapuralövést is lehetett látni, Máté 20 méteres bombája alig tévesztett célt. A 72. percben jobboldali beadás átszállt Jor­danov felett, de Nagy L. nem tudta befeielni a labdát, végül is szöglet lett az akcióból. Az utolsó 10 percben nagyon rá­kapcsoltak a bolgárok, mégis a magyarok előtt nyílt a 85. perc­ben egymásután több lehető­ség is a győztes gól megszerzé­sére. Az először válogatott Tóth J. nagyszerűen elfutott, a rövid sarokra küldött bombáját Jor­danov kiütötte. A szöglet után Jordanov röviden mentett, há­rom magyar játékos is az üres kapura lőhetett, de mindig a védőkbe akadt a labda, végül Nagy L. elé pattant, akit 12 mé­terre a kaputól a lövés pillana­tában hátulról elsodortak, de a játékvezető továbbot intett. Az utolsó pillanatokban Alekszand­rov és Denev veszélyeztette Mé­száros kapuját. Merőben, két ellentétes félidőből állt a 16. Magyaror­szág—Bulgária mérkőzés. Az első 45 percben az a „papír­forma", igazolódott, miszerint mind a két válogatott elég messze került még az európai közép színvonaltól is, és csak időnként lehetett bizonyos je­lekből arra következtetni, hogy végső fokon a két ország leg­jobb labdarúgóinak találkozó­járól van szó. Nagyban befolyásolta a mér­kőzés légkörét Bálint indokolat­lan sportszerűtlensége. Végeredményben a magyar válogatott a körülményeket fi­gyelembe vevő jó eredménynek elkönyvelhető döntetlent ért el Várnában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom