Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-10 / 308. szám
A mecseki bányászok egészségvédelme # 4ar új technika út veszélyforrásokat szült # Jelentős eredmények a silicoses elleni harcban # fejlődő egészségügyi intézményhálózat Nemzetiségi politika — közművelődési feladatok A bányászatban éppúgy, mim’ az iparban mindenütt állandóan újabb és tökéletesebb technológiai eljárásokat vezetnek be, melyek célja az emberi erő megkímélése és a termeles fokozása. Az új technológiai eljárások azonban sok esetben az emberi szervezetre veszélyforrásokat is jelentenek, így például a bányászatban a légfúró kalapácsok, vibrációs betegséget, a gépesítés zajártalmat okozhat, a Diesel-motorok ez alapvágat levegőjének széndioxid tartalmát növelik, a fém- támok pedig jelentős súlyemeléssel járnak. Mindez szükségessé teszi, hogy a bányászok egészségvédelmében a műszakiak és egészségügyiek ne járjanak külön utakon, hanem együttműködjenek. I két Ménéi Bányáink üzemegészségűgyi szolgálatai részére a bányászok megbetegedéseinek állandó figyelemmel kísérése és feldolgozása megadja a soron következő legfontosabb feladataikat: a silicosis és a mozgásszervi megbetegedések elleni védekezést. A silicosis minden bizonnyal egy komplex ártalom következménye, azonban még a további kutatás feltétlenül szükséges. Egyelőre tisztázatlan, hogy a bányamunka közben keletkező szálló por mennyisége és kvarctartalma mellett milyen szerepe van annak további ásványtani, fizikai és fizika-kémiai tulajdonságainak. Nem hagyható el a jelenlevő ásványok, nyomelemek, továbbá ólom, bizmut és tórium jelenléte sem, melyek radioaktivitást is feltételeznek. A silicosis tüdőmegbetegedés, mely a keringési rendszert károsítva idő előtti lerokkanáshoz vezet. A mecseki szénbányászok silicosis veszélyére 1936-ban dr. Nuszer (Lábadi) Antal volt mecsekszabalcsi bányaorvos hívta fel elsőnek a figyelmet, azonban a rendszeres silicosis kutató munka csak 1957-ben kezdődött a Szénbányászati Kutató Intézetben műszakiak és bányaüzemorvosok közreműködésével. A kutatást, kísérletezést intézkedések követték, a műszakiak a vizes eljárás bevezetésével a szálló porszemcsék lecsökkentésére törekszenek, ez egészségügyiek a silicosis időben felismerését, a gyanúsak kivizsgálását, a megbetegedettek gyógykezelését és rehabilitálását végzik. A silicosis kialakulásában jelentős szerepet játszanak a felső légúti hurutos megbetegede- sek, a bronchitisek. Az ilyen hurutos megbetegedések következtében csökken a légutak helyi szűrőképessége és a szaporább légzés következtében nagyobb mennyiségű szálló por kerülhet a tüdőbe, mely idő előtti silicosist is okozhat Ezért lényeges a bányászok bronchi- tisének lelkiismeretes orvosi kezelése, a helyes életmód kialakítása, a szabad levegőn való tartózkodás, kertészkedés, kirándulás stb. Korszeri »osiHiloinist! A silicosis, bár 17 év óta okát és eredményes megelőzését kutatják, még mindig egyik legnagyobb problémánk, a mecseki ércbányászatban éppúgy, mint a szénbányászoknál. Hazánkban a silicosis megbetegedesek 90 százaléka a mecseki bányászokat érinti, ezért kézenfekvő, hogy ezzel a kérdéssel elsősorban a helyi egészségügyi szervek foglalkozzanak, és igyekezzenek a veszélyét mind jobban lecsökkenteni. Talán két nagy bányavállalatunk összefogásával silicosis intézetet, illetve állomást lehetne létrehozni. Ezen silicosis állomás a kutató munka mellett elvégezhetné mindkét nagy bányavállalatunk dolgozóinál a silicosis szűrővizsgálatokat és így az OMI szűrések feleslegessé válnának. A silicosis állomás fekvőbeteg gyógyintézeti háttere a Mecseki Tüdőgyógyintézetben kialakítható silicosis osztály lehetne, melyben a szűrések utáni gyanúsak kivizsgálását és a gyógykezeléseket végeznék. Silicosis problémáinknak ílymódon való koncentrálásának előnyeivel — úgy érzem — felesleges foglalkozni. Bányászaink között ismeri a mondás: 10 évi bányamunka után nem mindenki kap silicosist, de minden bányász izületi betegségben szenved. Valójában Wnyászaink táppénzes napjainak 22—24 százaléka különböző mozgásszervi betegségektől származik. A bányamunka körülményei a huzatos, párás munkahelyek, a sokszor félmázsás terhek emelése, a rendellenes testtartás következménye a sok mozgásszervi megbetegedés. Bányászaink az orvosi rendeléseken leggyakrabban gerinccsontok, csigolyák és a kezek, csuklók apró csontjainak kopásával jelentkeznek, de ezeken kívül gyakran találkozhatunk a legkülönbözőbb izületi és izom megbetegedésekkel is. A mozgásszervi betegségek gyógykezelése terén kedvező helyzetben vagyunk. Bányászaink részére elegendő számú sikondai, harkányi és hévizi beutalót tudunk biztosítani. Megoldatlan azonban a münkc. melletti therapiás kezeléseik biztosítása, részint a rendelőintézeti rheuma szakrendelések szűk kapacitása miatt, másreszt mert a kezelésekre való oda-és visszautazás, várakozás fél napokat is igénybe vesz, s ezáltal tetemes munkaidő kieséssel jár. AMnmsíigi vizsgáld! Nagy segítségünkre van, hogy bányavállalataink vezetői felismerték a mozgásszervi betegségek gyógykezelésének fontosságát. Komfon a bányaüzem- orvosi központi rendelőben the- rapiás részleget létesítettek, hasonló részleg kialakítása a vasasi Petőfi-cknánál folyamatban van. Az Ércbányászati Vállalat pedig központi mozgás- szervi szakrendelő és kezelő intézmény létrehozását határozta el. A megyei egészségügyi szolgálat feladata bányavállalataink részére biztosítani rheuma szakorvosokat és a therapiás kezelésekre kiképzett asszisztenciát így a bányavállalatok és az egészségügy összefogásával ez az igen fontos kérdés 2—3 éven belül kedvezően megoldódhat A mozgásszervi betegek magas száma miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk hangsúlyozni a munkábalépés előtti orvosi vizsgálatok fontosságát, így például bányamunkára nem szabadna alkalmazni olyan dolgozót, aki születési hibától, vagy betegség folytán gerincoszlop! ártalomban szenved, vagy akit a bányamunka előtt izületi betegséggel kezeltek. Csak részben megoldott a betegség vagy baleset folytan munkaképesség-csökkenést szenvedett bányászok rehabilitációja. A bányavállalatok struktúrája korlátozza « csökkent munkaképességűek számára kialakítható munkahelyek számát, ahol egészségük további romlása nélkül hatékonyabb mu-- ka végzésére alkalmasak, illetve képesek lennének. A föld alatti munka végzésére már alkalmatlan bányászt nagyon nehéz külszíni munkára helyezni a két munkaterület közötti jövedelem különbség miatt. A régi föld alatti munkahelyhez vara ragaszkodás emberileg nagyon is megérthető, de ugyanakkor az üzemorvos kötelessége a bányász egészségét megvédeni, ami jelen esetben népszerűtlen feladat A bányászok rehabilitációja, kártalanítása központi intézkedést igényel, mint ahogy a 2007/1969. Kormányhatározat is módosítandó, mert ezen határozat az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés esetében a rokkanttányilvánítás lehetőségét csak a szénbányászok részére biztosítja, az ércbányászok részére nem. Dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos Alig fél év telt el a közművelődési párthatározat közzété*©- le óta. Nemrég lezajlott az első országos közművelődési aktívaértekezlet is. Az érdeklődés változatlanul nagy. De észrevehető bizonyos tanácstalanig is: sokan egyszerűen nem tudják kiolvasni a határozat sc- raiból, mit (kell tenniük. A művelődés nem öncélú, nem üres óráink kitöltését célozza. A művelődés célja az, hogy értelmesebbé tegyük az életünket és eredményesebbé azt a sze-e- pet, amit az életben vállaltunk. Az aktívaértekezleten a töob mint 700 meghívott között jelen voltak politikai és kulturá'is életünk vezető személyiségei, az országos és megyei állami és társadalmi szervek, a közművelődési intézmények képviselői. A vitában szót kapott Vámos Ferenc tsz-elnök a Bács megyei Vaskút községből, ö tett említést arról, hogy községében németek, délszlávok, magya-ok együtt találhatók meg. „A község a nemzetiségénél fogva sajátos szokásokkal, kultúrával rendelkezik." — mondotta. A nemzetiségiek száma nem nagy hazánkban, de a mi marxista—leninista internaciona- liita politikánk nem a számok függvényeként nézi ezt, hanem elvi politikánk szerint. Ezért a párthatározataink szellemében helyesen kell ezt a részt is végrehajtani. A határozat 18. e) pontja így fogalmaz: „A nemzetiségi szövetségek segítsék az anyanyelvi műveltség, a folklorisztikus hagyományok őrzését és fejlődését, <3 politikai tájékozódás, a szocialista tudat, a szocialista hazafi- ság és internacionalizmus elmélyítését" Az MSZMP által rendezett országos közművelődési tanácskozás egyebek között arra is ráirányította a figyelmet, hogy a közművelődési határozat megvalósításának ebben a szakaszában nem kis veszélyt jelent a tényleges munka helyettesítése szólamokkal, retorikus fogadkozásokkal, ködvárak épít- getésével. A kultúra munkásainak és a közélet felelős politikai szerveinek a konkrét elemzések elvégzése a feladaíurk, a valóságos országos és helyt teendőkre irányítva o figyelmet Alapismeret nélkül nincs továbbfejlődés. Az iskolai és iskolán kívüli képzésre egyaránt vonatkozik ez. Mit tehetnek a közművelődésért a vezetők? Vizsgálják felül önnön szemléletüket: él-e bennük elégge a törődés, a gondoskodás vágya? Érzik-e már teljes egészében a rendkívüli fontosságát annak, hogy kiművelt emberfőkkel dolgozzanak együtt, egyazon cél elérése érdekében? Naponta érdeklődnek-e a kulturális élei helyi eseményei iránt, megfelelő segítséget nyújtanak-e a programok elkészítéséhez, valamint azok maradéktalan végrehajtásához? E gondolatok jegyében tartottuk meg vidéken titkársági ülésünket, Pécs városában, Baranya megye székhelyén. Napirendre tűztük Pécs városában élő délszlávok közművelődési helyzetét, különös tekintettel a klubéletre. E napirendhez a megye, a város és a járás párt-, tanácsi, népfront és más társadalmi, állami szervezeteinek illetékes vezetőit is meghívtuk, örömmel tettek eleget a meghívásnak, s sokan igeh aktívan vettek részt a munkálatokban, bekapcsolódtak az eszmecserébe. Baranya megyével egyébként írásos megállapodásunk is van. Az együttműködési megállapodások hasznos tapasztalataira' sokat lehetne és kellene még szólni, de ezúttal e feladatra ily rövid írás keretében nem vállalkozhatom. A kölcsönösségi alapon való együttműködést a lehető legjobbnak ítéljük. Baranya megye nemzetiségi eredményei elérésében nem kis részük van a felügyeletet gyakorló elvtársaknak. A megyének jó párthatározatai vannak, s az ezek alapján készülő tervek jól segítik a nemzetiségek ügyét is. A mostani ülésünkön elhangzott jelzések alapos vizsgálatára megnyugtató ígéretet kaptunk. A célunkat, szándékunkat elértük. Elvi döntés született a pécsi délszláv klub létrehozásának szükségességéről és a Pécsi Tanárképző Főiskola „Baranya" néptánceqyüttese — melynek tagjai között délszlávok mellett a németek és a magyarok is megtalálhatók — rendszeres, folyamatos anyagi és erkölcsi támogatásáról. A megyékben a Közművelődési Bizottságot megalakították. A közművelődési tevékenység összehangolt irányítása, a lehetőségek jobb kihasználása érdekében létrehozott bizottságban megtaláljuk a megyék nemzetiségi lakosságának képviselőit Jó úton járunk tehát. A szocialista nemzetiségi po- i lifika elvi kérdés. Befejezésül egy idézetet ragadnék ki: „Elutasítjuk a nemzetiségi kérdés iránti közömbösséget is, mert az végső soron a szocializmus iránti közömbösség megnyilvánulása.” Mándics Mihály, Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára &SÍ *N API ■ELLEKLÜY A Mecseki Ércbányászati Vállalat korszerű rendelői Izgalmas napok Radnóti Miklóssal Pórolgő fekete és az ízes aranyhegyi bor aromája ösz- szeölelkezik a könyvekkel teli szobában, miként a múlt a jelennel, az emlékezés fehérasztalán. Kezemben Radnóti Miklós Üj Hold című verses kötete, melyet a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 1935-ben adott ki. A cím előtti lapon ajánlás: „Uppenszky Médlnek barátsággal és szeretettel, ay együtt eltöltött izgalmas napok emlékére. Radnóti Miklós és az egésznek a tanúja: Buday György is. 1935. 5. 7. — 24-ig.“ A kötet tulajdonosa és az ajánlás címzettje: Csethe Istvánná Lippenszky Erzsébet, a Janus Pannonius Gimnázium nyugalmazott magyartanára, a leányifjúság szeretett „Erzsi néni"-je. — Szokatlan szövegű ajánlás ... — Igen. A szegedi egyetemen Médinek becéztek diáktársaim, s így Radnóti is. — Nem a névre gondolok ... Eineveti magát, megérti d célzást — Az „Izgalmas napok1“ nem szerelmi légyottokra vonatkoznak. Ekkor, 1935-ben, én már menyasszony, Radnóti pedig esküvő előtt álló, szerelmes vőlegény volt. Augusztusban meg is kötötte a házasságot Gyarmati Fannival. Az izgalomnak más volt az eredője. Radnóti tulajdonképpen egy évvel fölöttem járt a magyar-francia szakra, de mivel nyelvészetből megbukott, évfolyamismétlőként ösz- szekerültünk. — Kinél bukott meg Radnóti nyelvészetből? — Aki nem engedte József Attilát vizsgázni: Horger Antal professzornál. — Még mindig hátravan az Jzgalom"! — Radnóti is, én is nagyon féltünk, hogy Horger Antal kivág bennünket a vizsgáról. Radnótira nézve ez végzetes lett volna. Tudta ezt Sik Sándor professzor, az ifjúság nagy barátja is, s ezért bizalmasan arra kért, tanuljak együtt Radnótival. Mivel a Horger-anyagból kettőnknek csak egy jegyzete volt, kénytelenek voltunk közös tanulásra adni a fejünket Minden hajnalban a szegedi egyetem szemklinikájának kertjében találkoztunk, s gyakran este is folytattuk a tanulást — A költészetről nem esett szó? — Gyakran. Radnóti pihenésként több versét is felolvasta. A Pontos vers az alko- nyatró! címűre még ma is emlékszem. ■— És a vizsga? —■ Elhatároztuk, hogy nem vizsgázunk Horgernél. Valahogy megtudta ezt Sik Sándor professzor, magához hfvo- tott bennünket a dolgozó szobájába, majd szabályszerűen ránk zárva az ajtót, egész délelőtt fogságban tartott bennünket. Itt tanultunk addig, ami^j Sik tanár úr, úgy ahogy voltünk át nem vitt bennünket a vizsgára. Nemcsak bevitt bennünket Horger szobájába, de Zolnai Béla professzorral együtt ott maradt a vizsgán is. — Sikerült? — Radnóti közepesen ment ét, én dicséretesen. Röviddel az eredményhirdetés után kaptam hálából az Üj hold dedikált kötetét — Az eddig még le nem irt történet itt megszakad .. — Megszakította a háború kitörése, a német megszállás, a munkatáborok kegyet*zis(D! mmoK MŰVÉSZE Í8 KOUÍGJŰMA XV. SBAOVÁMY ß WÍAÍ, eAfiOóé s't^eJéejnJ! «lywé «ciKté kouotßJr$AiÄ!fc, len valósága. Pedig Radnői. Miklós fanatikusan hitt abban, hogy az infernális időket a béke évei követik, amikor „a sziklaszál ... visszadalolja majd, mit néki mondok és megértik nagyra növő fiúk és leányok." Tóth István * k i *
