Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-02 / 301. szám
Vfíág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanio A vetés a legs XXXI. évfolyam, 301. szám 1974. november 2,, szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hunka és munkaidő Mennyi m napi, e hefi ma«' iáidé hossza Magyarországon? Napi nyolc, vagy heti 44—48 óra, attól függően, hogy aszó- banforgő munkahelyen már megvalósiihatták-e e munkaidő csökkentését vagy még nem. A válasz komplikáltabb, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi a napi vagy heti munkaidő hossza a valóságban, A napi fizetett félórányi ebédidőt le kell vonnunk, de a heti 44, vagy 48 órás munkaidőbe ez is beleszámít Köny- nyedén kiszámolható, hogy a tényleges munkaidő heti 41, vagy 45 óra. Sár esak így lenne! — mondják joggal a munkaügyi szakemberek, a műhely- főnökök s általában mindazok, akiknek hivatali kötelmei közé tartozik a munkarend, a munkafegyelem, a munkaintenzitás figyelemmel kísérése, vagy éppen az ezzel kapcsolatos írott szabályok és íratlan normák betartatása. Hol az a munkahely, ahol ntondjuk a reggel hat órakor kezdődő műszakot valóban hatkor kezdik, s hol az a hivatal, ahol reggel nyolckor, fél kilenckor mindenki munkával kezdi a napot? A műhelyekben fél- egy óra telik el az anyagért, szerszámokért, alkatrészekért való futkosással, az irodákban szokás a reggeli kávézás tere- ferével fűszerezve. E közjátékok két-három óránként megismétlődnek, további negyed-fél- orákkal csökkentve a munkaidőt. Statisztikai közhely, hogy az Iparban a műszak együttható mindössze 1,4 körül mozog s már hosszú évek óta nem sikerűi feljebb tornáztatni. Ez azt jelenti, hogy az ipari termelőberendezések, az optimális három műszak helyett alig másfél műszakban dolgoznak, s korántsem csak a munkaerőhiány miatt. Mindez esak adalék a kérdés megválaszolásához; mennyi is a munkaidő hossza Magyarországon? Ha nem lenne szervezetlenség, ha lényegesen szilárdabb lenne a munkafegyelem, ha megfontoltabb lenne a technológiai tervezés és a gyár- iáselökészítés, ha ésszerűbb módszereket alkalmaznának az ügyvitelben, akkor a munkával eltörött idő feltehetően erősen megkötelítené a törvényes heti *4, vagy 48 órát Ha mindezeket figyeiembevesszük, $ valamilyen módszerrel megpróbálnánk kiszámítani az ilyen-olyan okokból adódó veszteségeket, akkor is bajba lennénk az iménti kérdésre adandó válasz- szal. Előfordul, hogy valóban munkával múlik el a napi nyolc ara. Rendszerint a túlórázások idején, amikor a napi műszak minimum 10, de inkább 12 óra hosszat tért. Vagyis lehetetlen megmondani, hogy mennyi is «I valóságos munkaidő s ez a bizonytalanság alapvető szervezési hiányosságokra, ebből következően pedig kiaknázatlan tartalékokra utal. S utal a tennivalókra is. Igaz; nagyszabású, az egész munkamenetet felforgató rendszerszervezéseket végrehajtani nem tartozik a könnyen, gyorsan megoldható feladatok közé. De ha módszeresen kutatni kezdjük, hogy miért is rövidebb a tényleges munkaidő a törvényesen megállapítottnál, akkor minden munkahelyen tucatnyi — különösebb erőfeszítések és beruházások nélkül is végrehajtható _ tennivalóra bukkanunk. Közérdekű témák a Pécs városi Tanács V. B. előtt Az 1975. évi lakáselosztás ímmraluAi * WW H az »Icákat? i ra nyelvei ^ a(miiS ^.n en^m u n^g háza Az építöanyog-ellőtés helyz®- te, az Ifjúsági Ház, mint szervezet létrehozása, a jövő évi úthitel felosztása, az ugyancsak jövő évi lakáselosztási és szanálási terv megállapítása, a pécsi szennyvíztelep bővítési proramjának jóváhagyása szerepelt egyebek között a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésének napirendjén. A három megye területén működő TÜZÉP Vállalat számolt be az építőanyag-ellátásról. A pécsi beszámolást az is indokolta, hogy a vállalat teljes építőanyagforgalmának csaknem 20 százalékát itt bonyolítja le, s ez alapvetően a magánerős építkezéseket szolgálja. Az ellátás nem egyenletes, egyes anyagféleségekből időszakonként nem tudják kielégíteni az igényeket, esetenként pediq minőségi kifogások is merülnek fel. A TŰZEP indoklása szerint ezek mögött legtöbbször gyártási problémákat kell keresni. A BÉV kijelentette; az Ifjúsági Ház építését olyan ütemben folytatják, hogy az április 4-i avatást semmi ne akadályozza. Ez az ígéret adta az időszerűségét annak, hogy a végrehajtó bizottság határozatban mondja ki: 1975. április 14 hatállyal létrehozza az Ifjúsági Házat. A határozat alapján az illetékes tanácsi szervek már most megkezdhetik az előkészületeket a nagyon fontos és rég várt ifjúsági intézmény valamennyi működési — anyagi és személyi — feltételeinek biztosítására. Ugyancsak a most elfogadott határozat teszi lehetővé, hogy a KISZ Pécs városi Bizottsága hivatalosan is kezdeményezze, hogy a pécsi Ifjúsági Ház Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Központi Bizottsága nemrég elhunyt titkárának nevét vehesse fel. Legutóbbi ülésén már tár- qyalt a végrehajtó bizottság az 1975. évi útfelújítási munkákról. Az építési és közlekedési osztály most új javaslatot terjesztett elő a rendelkezésre álló 41 millió forint felhasználására. TMK-jellegű fenntartási munkát terveznek a pécsbá- nyaíelepi úton és az Alkotmány utcán, nagyobb arányú útkorszerűsítésre kerül sor 31 millió forint értékben egyebek között a Bacsó Béla utcán, a Vasút utcán, a Janus Pannonius utcán, a Kossuth Lajos utcán. Tárgyalt a végrehajtó bizottság az 1975. évi lakáseiosztási irányelvekről is. A jövő esztendőben Pécsett 907 lakás épül — tanácsi bérlakásként 300, tanácsi értékesítésűként 382, OTP-lakásként 135, munkáslakásként pedig 90. Az épülő lakásokból 193-at szanálási célokra fordítanak, s 483-at osztanak ki lakáskiutalási és értékesítési névjegyzékek alapján. A lakáselosztás irányelvei alapjukban nem változtak a korábbi években eredményesen alkalmazott gyakorlathoz képest. A végrehajtó bizottság ismét kiemelte, hogy a lakásel- osztásnál előnyben kell részesíteni a 3 vagy többgyermekes lakásigénylőket. Döntés született a pécsi szennyvíztelep bővítését illetően is. A jelenleg üzemelő, napi 20 ezer köbméter kapacitású szennyvíztelep 40 ezer köbméter szennyvizet dolgoz fel. A január 1-én Induló 81 millió forint költségű kapacitásbővítő rekonstrukcióval a telep a mai igényekhez zárkózik fel, a város további fejlesztését azonban már így sem bírja el. Ezért ve-* tödött fe| a bővítés szükséges- i ségének gondolata. Az előmun- j kólátok két változatra terjedtek | ki. Az egyik a Megyeri úti telep délnyugati irányú kiterjesztésére vonatkozik, a másik az új telep elhelyezésére a peilér- di halastavak vidékét ajánlja. A végrehajtó bizottság a város- fejlesztés és a környezetvédelem kérdéseit egyaránt mérlegelve végül is a Megyeri úti telep bővítése mellett foglalt állást azzal, hogy a szennyvíz- iszap kezelésére olyan korszerű módszereket kell alkalmazni, amj kiszűrj a környezetet szeny- nyező tényezőket. Tárgyalások az MSZMP és a Finn KP képviselői között Pénteken délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága székhazában megkezdődtek a tárgyalások a Finn Kommunista Párt küldöttségével, amelyet Aarne Saarinen, a párt el-ncke vezet és tagjai: Erkki Tuominen, a PB tagja, Olavi Poikolainen, a titkárság tagja, V. Portanén körzeti titkár és E. Antikomén körzeti lapszerkesztő. A tárgyalásokat az MSZMP részéről Biszku Béla. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A megbeszélésen részt vesz Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Móna Gyula, a KB Agitációs és Propaganda Osztály helyettes vezetője. A jövő esztendő kenyérgabona-biztosítása érdekében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok minden percet kihasznál" nak, hogy földbe kerüljön a búza vetőmag. Képünkön: a Pécsi Állami Gazdaság egyik tábláján vetik a búzát. — Szokolai felv. — Előrehaladás a betakarításban Gyorsítani kell a cukorrépa szedését és szállítását A mezőgazdasági munkák segítésére létrehozott megyei operatív bizottság tegnap délután ülést tartott. Az időszerű munkák helyzetét értékelve dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese rámutatott, hogy a változatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a betakarításban jelentős előrehaladás történt az elmúlt héten. Befejeződött a gyümölcsszedés, két állami gazdaság kivételévei a szőlőszüret és a burgonya-betakarítás is végétért A terület 53,4 százalékán szedték fel a cukorrépát,, a répa elszállítását lassítja a .sáros, iszapos terep. így is nagy eiedmény, hogy a jelenlegi ütem már biztosítja a cukorgyár folyamatos üzemelését. A kukorica 30 százalékát takarították be a megyében — az állami gazdaságok már 44 százalékánál tartanak. A szárítás szervezetten halad. A Gabona Vállalat november 1-ig 2500 vagon szárított és 550 vagon adapteres — nyerskukori- cát vett át. A fagyérzékeny zöldségfélék betakarítása befejeződött. Sárgarépából van még jelentős mennyiség a földben, j ami érintheti a lakosság árualapját. Ezért az operatív bizottság segítséget küld ezeknek a gazdaságoknak. A betakarításban a rendelkezésre álló gépi- és kézierőt toA Piac tér fölött, a Szafa; András utcában útburkolat betonozását végzik a Hídépítő Vállalat dolgozói. Az új, 250 méteres útszakasz a Rózsa Ferenc utcát fogja összekötni ti Sajcsy-Zsi- fiimky úttal és a későbbiek során része lesz majd m új 6-os útnak» vábbra is a legnagyobb értéket képviselő termények megmentésére keli összpontosítani, lyen mindenekelőtt a cukorrépo, melynek elszállításához az operatív bizottság felszabadult terepjárókat csoportosít át az állami gazdaságokból a szigetvári és siklósi járás termelőszövetkezeteibe. Erre a munkára összpontosítják a társadalmi segítségként jelentkező munkaerőt is, a termelőszövetkezeti tagok családtagjait, a faluban élő, onnan eljáró dolgozókat, oz üzemekből és • intézményekből étkező segítőket és a kiqtanárkot Az operatív bizottság úgy foglalt állást, hogy a diákokat, okik már eddig is megtették a magukét, a továbbiakban nem irányítják át ezekbe az egyre mostohább körülmények között folyó nehéz fizikai munkákba A megye mezőgazdaságának ma legsúlyosabb problémája az őszi búza vetésének helyzete. November 1-ével a búza területének csak 17 százalékán történt meg a vetés. Helyzetünk rosszabb az országosnál is, megyénkben 18 termelőszövetkezet november 1-ig egyetlen hold búzát sem vetett el, ugyanokkor, amikor a babarci Béke Tsz a búzaterületének 58 százalékát, a kisharsányl 50 százalékát, a majsi tsz 45, a szederkényi 37, a sombereki 36, a geresdlaki 35, a beremendi 32 százalékát elvetette. A talajviszonyok sehol sem ideálisak, de azok a szövetkezetek, amelyek igyekeztek kihasználni a vetésre alkalmas félnapokat vagy órákat, mégis szép eredményeket értek el. Az operatív bizottság határozott álláspontja: Baranya megyében el kell vetni a búzát! Minden gépnek készen kell állni, s az arra alkalmas órát, félnapot, éjszakát kihasználva földbe kell juttatni a magot. A rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi, hogy egy nap alatt 10 százalékkal haladjunk előre. Nem szabad tétlenül jobb időre, optimális körülményekre várni. A búza elvetése az üzemeknek éppúgy elsőrendű é-deke, mint a népgazdaságnak. A következő napokban az operativ bizottság tagjai, a járási hivatalok képviselői minden olvan termelőszövetkezetet felke‘es- nek, ahol elakadt vagy meg sem indult a vetés. Az állan i gazdaságok megkezdték a teiü- letek átcsoportosítását, egyes gazdaságokban a tervezettnél több búzát vetnek majd, hogy ezzel ellensúlyozzák a belvizes üzemek kiesését. A iövő évi termésért érzett felelősséget minden gazdaság és termelőszövetkezet vezetőségének és tagsá® gának át kel! éreznie KS/D. NAPLŐ, TELEFOTŐ
