Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-07 / 306. szám

1974. november 7. DUNÁNTÚL! NAPLÓ 3 A beszámoló és vezetőségválasztó párttaggyűlések előtt Beszélgetés dr. Jerszl Istvánnal, a megyei pártbizottság titkárával A X). kongresszusra készülő­dés jegyében folynak az előké­születek a beszámoló és a ve­zetőségválasztó taggyűlésekre. Erről a munkáról kértünk inter­jút dr Jerszi Istvántól, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkárától. Erősödtek a párt- szervezetek — Bevezetőül arra kérem: foglalja össze pártszervezete­inknek a pártépítésben — el­sősorban a párt munkásjel- legének további erősítése ér­dekében — végzett tevékeny­ségét, annak eredményeit — A X. kongresszust köve­tően az elmúlt négy évben je­lentős mértékben megerősödtek megyénk pártszervezetei -— kezdte válaszát dr. Jerszi Ist­ván. — Ez a X, kongresszus ha­tározatai következetes végrehaj­tásának eredményeként követ­kezett be. Megfelelő mérték­ben nőtt a párttagsóq száma, erősödött marxista—leninista felkészültsége és ennek követ­keztében mint a párt általá­ban, így a megye pártszervei és szervezetei eredményesen teljesíthették feladataikat, veze­tőszerepüket a társadalom fej­lesztésében a szocializmus épí­tésének jelenlegi szakaszában. A X, kongresszus erre vonatko­zó határozatai végrehajtása szempontjából nagyjelentőségű a Központi Bizottság 1972-es novemberi határozata. Ez előír­ta azokat a feladatokat, ame­lyek elvégzése a X. kongresszus határozatainak végrehajtását segítették elő. A* elmúlt két év­ben pozitív változás következett be a párttagság szociális ösz- szetételében, a párt munkásjel­legének erősítésében. Az új párttagok több mint kétharma­da fizikai munkás. Jelentős mértékben nőtt a fiatal korosz­tályhoz tartozók és a nők ará­nya is. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásával sikerült a megye pártszervezeteit megerő­síteni friss, fiatal erőkkel. A tagfelvételi munkánál a X. kongresszus, illetve a Központi Bizottság 1972-es novemberi határozatában megszabott kö­vetelményeket vettük alapul. Ez a követelményrendszer nemcsak az új párttagokkal szemben ál­lítható fel, hanem ezeknek megfelelően kellett emelni a meglévő párttagsóq eszmei, po­litikai, erkölcsi színvonalát is. Ez azt jelentette, hogy szembe kellett nézni az eqyes párttag­jainkkal kapcsolatban Jelent­kező gondokkal, amelynek kö­vetkeztében a pártból kikerült néhány alkalmatlan személy. Az intézkedések jelentős mér­tékben hozzájárultak a párt­szervek és szervezetek megerő­södéséhez, ami nélkülözhetet- len volt a X. kongresszus más irányú határozatai eredményes végrehajtásához, A X. kongresszus határozatai közismertek, Az ezekben meg­fogalmazott célkitűzésekkel és feladatokkal az ország, a me­gye lakosságának nagy több­sége egyetért, azt magáénak vallja és tetteivel támogatja végrehajtását. Párttagságunk ebben a munkában is — mint annyiszor —, példásan kivette a részét. Példamutatása magá­val ragadta a pártonkívüli dol­gozók nagy tömegeit és ilyen módon a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtása társa­dalmi üggyé vált. Ezzel készül párttagságunk és megyénk la­kossága legméltóbban a XI. kongresszusra. Kedvező tapasztaltok — A XI. kongresszusra ké­szülve a X> kongresszus hatá­rozatai végrehajtásának számbavétele alapszerveze- teínkbcn a pártcsoportok ér­tekezleteivel megyénkben is megkezdődött. Hallhatnánk-e az első tapasztalatokról? — A XI. kongresszus előké­szítésére vonatkozó szervezeti és tartalmi feladatokat a Bd- ranya megyei pártvégrehajtó- bizottsáq 1974. júniusában el­fogadott intézkedési terve tar­talmazza. A beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlése­ket megelőzően minden párt- szervezetben pártcsoportértekez- leteken, illetve csoportos és egyéni beszélgetéseken kell először felmérni az elmúlt négy évben végzett munka eredmé­nyeit, a gondokat is. Elsősor­ban azt kell mérlegre tenni, hogy a X. kongresszus, a fel­sőbb pártszervek és a saját ha­tározataikból az adott üzemre, munkahelyre vonatkozó felada­tokat hogyan hajtották végre. Ebben értékelni kell a pártcso­portok és az egyes párttagok, valamint a pártszervezet és a pártvezetőséq tevékenységét is. Ez a munka október elsejével megkezdődött, összesitett érté­kelésünk még nincs az emlí­tett beszélgetésekről. Az első tapasztalataink kedvezőek. Sor­ra veszik az említett határoza­tokból adódó feladatok végre­hajtásának eredményeit, de ezekkel együtt nagyon őszintén, kritikusan és önkritikuson szó- váteszik a fejlődést; a határo­zatok végrehajtását qátló hibá­kat, hiányosságokat is. A párt- csoportülések és csoportos be­szélgetések eddigi tapasztalatai alapján joggal bízhatunk ab­ban, hogv a beszámoló és ve- zetőségválosztó taggyűlések is betöltik feladatukat, Beszámoló taggyűlések — A pártesoportulések és csoportos beszélgetések után november 15. és december 15. között kerülnek sorra a beszámoló taggyűlések. Mi lesz ss főfeladatuk? — Alapvetően két feladatuk lesz, Az egyik: az elmúlt négy évben végzett munka értékelése és az előttük álló feladatok meghatározása. A másik: q ve­zetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőinek megválasztá­sa. Az első feladat végrehaj­tásával kapcsolatban kértük az alapszervezetektől, értékeljék saját tevékenységüket, hoqy mi­lyen eredményességgel dolgo­zott a X. kongresszus, a felsőbb szervek és saját határozataik végrehajtásáért. Itt természete­sen alapul kell venni a Politi­kai Bizottsáq 1972 decemberi, az alapszervezetekre vonatkozó határozatát, — A X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972 no­vemberi határozatai alapján elemezzék a pártszervezetek működési területének gazdasá­gi, társadalmi és kulturális hely­zetét, — adjanak számot: a párt- szervezetek hogyan hajtották végre a párt politikáját, a pártvezetőség és a párttagság munkájáról, a pártszervezet belső életéről, a párttagság kö­rében jelentkező elméleti, poli­tikai fejlődésről, — értékeljék az egyes párt­tagok által vállalt pártmeg- bizatások teljesítését, illetve vizsgálják meg azoknak a párt- tágoknak a munkáját, maga­; tartását, akik saját hibájukból nem tettek eleget a Szervezeti Szabályzatban rögzített követel­ményeknek, — elemezzék a vállalat, a szövetkezet, az intézmény, vala­mint az alapszervezetekhez tar­tozó tömegszervezetek és tö­megmozgalmak pártirányítását, az ott dolgozó kommunisták te­vékenységét — A végzett munkáról szóló beszámoló értékelések készíté­sénél arra kell törekedni, hogy azok reálisak legyenek, ismer­jék el az eddig végzett munka pozitívumai mellett a meglévő hiányosságokat is, továbbá ar­ra, hogy ezáltal is elősegíthes­sük a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysé­gének erősítését. A beszámoló taggyűlések szervezésénél és meg-( tartásánál természetesen ügyel­ni kell arra, hogy a párttag­ságnak a szervezeti szabályzat­ban biztosított jogai érvényesül­jenek és ezek biztosításával a pártélet demokratizmusa is erő­södjék. — Mi lesz a feladata a beszámoló taggyűléseket kö­vető vezetöségválasztó tag­gyűléseknek? — Vezetőségválasztó tag­gyűléseket 1975. január 2. és 31. között kell megtartani. Ezeknek két alapvető felada­tuk lesz. Egyik: a KB kongresz- szusi irányelveinek és a Szer­vezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatok megvita­tása. A másik: a titkár, a ve­zetőségi tagok, valamint a fel­sőbb pártszerv értekezletére a küldöttek megválasztása. A no­vember 15. és a december 15. között tartandó beszámoló tag­gyűléseken meg kell választani a vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit, így többek kö­zött a jelölő bizottságot is. A jelölő bizottságnak az lesz a feladata, hogy a két taggyűlés — Sző »oft a pártvezetősé­gek és pártszenrek újjáválasz- fásáról is. A választások elő­készítése a káderpolitikai fel­adatok végrehajtását is je­lenti ,,. — A pánivezetőségek és párt- szervek újjáválasztása nagyon jelentős feladatokat ad a párt­tagságnak. a jelölő bizottságok­nak és a hatáskörileg illeté­kes pártszerveknek. A választá­sokkal összefüggő káderpoliti­kai munkát a Központi Bizott­ság 1973. november 28-i, a ká­derpolitikai munka megjavítá­sára hozott határozata alapján kell végeznünk. A pártszerveze­tek vezetőségeibe, felsőbb párt- szervekbe olyan vezetőségi ta­gokra, testületi tagokra és párt- vezetőkre van szükség, akik ér­tik és következetesen képviselik a párt politikáját, megvalósítá­sáért hatékonyan dolgoznak, képesek a helyi feladatok kiala­kítására, a dolgozók aktivizálá­sára. A személyek kiválasztásá­ban elsőrendű követelmény a politikai, mozgalmi munkára való felkészültség és készség, politikánk szilárd tettekben megnyilvánuló képviselete és között beszélgessen minden tag­gal, kérje ki véleményüket a leendő titkár, vezetőségi tagok és a felsőbb' szervek pártérte­kezletére küldendő küldöttekre vonatkozóan. A jelölőbizottság a beszélgetések alapján össze­síti a véleményeket és kialakít­ja elképzeléseit a párttitkár, a vezetőségi tagok és a küldöt­tekre vonatkozóan és ezt a je­lölő bizottság javaslataként a vezetőségválasztó taggyűlések elé terjeszti. Végül a jelölő bi­zottságok javaslata alapján a párttagság titkos szavazással választja meg a titkárt, a veze­tőségi tagokat és a küldötteket. Hangsúlyozom, hogy a pártcso­port értekezletek, a csoportos és egyéni beszélgetések szer­vezeti és tartalmi előkészítése jelentős feladatokat ró a fel­sőbb pártbizottságokra, a váro­si, a járási, q járási jogú és a megyei pártszervekre egyaránt Ezeket a feladatokat az emlí­tett megyei intézkedési terv tar­talmazza. Az alapszervezeti tag­gyűlések után a jövő év elején — a XI. kongresszust megelő­zően — sorra kerülnek a fel­sőbb pórtszervek pártértekezle­tei is. szoros kapcsolat a dolgozókkal. Az összetétel kialakításánál figyelembe kell venni az adott terület társadalmi összetételét és arra kell törekedni, hogy a pártvezetőségekben és a párt- szervekben a jelenleginél na­gyobb arányban legyenek mun­kások, nők, fiatalok. A termelő jellegű területeken működő alapszérvezetek vezetőségeibe és pártszervekbe olyan fizikai dolgozókat is be kell választani, akik aktív politikai tevékenység­gel, jó szakmai munkával bizo­nyították eszménk és politikánk képviseletét, akik élvezik a dol­gozó kollektíva többségének bizalmát, megfelelő tekintéllyel rendelkeznek és a munkában, magánéletben egyaránt példa- mutatóak. Az új vezetőségek és pártszervek megválasztásával el kell érni, hogy az osztály és rétegpolitikánk érvényesítéséhez jó személyi feltételek jöjjenek létre, a vezetés színvonala erő­södjék és a határozatok végre­hajtása még következetesebb legyen, — fejezte be nyilatko­zatát dr. Jerszi István, a Bara­nya megyei Pártbizottság tit­kára. Qatay Ferenc KS/D. NAPLÓ, TELE FOTÓ November 7. tiszteletére szerdán a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját Legalkalmasabbakat a vezetésbe Egy kis körkép... A baranyai ipar termékújdonságai A fejlődés néhány példája Milyen újdonságokat tud fel­mutatni Baranya ipara? Nern egészen egy év alatt milyen új termékekkel gazdagodtunk? Az alábbiakban néhány jelentő­sebb baranyai termék nyomába szegődtünk. Extra nubuk és velúr A termékek kétfélék: a ter­melőeszközök és fogyasztási cikkek. Mindjárt mentegetőz­nünk is kell, ez utóbbiakkal meglehetősen nehéz a dolgunk, hiszen számos könnyűipari és sok kis, fogyasztási cikkeket előállitó üzemünk van, s ezek minden évben felfrissítik válasz- tétukat, miután a divat minden évben mást diktál, más az anyag és a fazon, az idén más ruhában, cipőben és kesztyű­ben járunk, mint tavaly. Új­donság akad tehát bőven, de vajon ki merne vállalkozni ar­ra, hogy számba vegye, mennyi minden újdonságot kreáltak könnyűipari üzemeink, tanácsi vállalataink és ipari szövetke­zeteink. Ennyivel ne vegyük el- intézettnek az ügyet, lássunk mutatóban egy könnyűipari új­donságot. A sertésbőrből készült ruhá­zati bőrök világpiaci kereslete q ragyogó felfutás után az utóbbi években visszaesett, ezért a Pécsi Bőrgyár, hogy versenyképességét növelje, újabb ruházati bőröket kisér'e- tezett ki. így született meg az extra nubuk és az extra velúr, mindkettő nagy sikert aratva az idei párizsi bőrhéten. Az új ter­mékek tetszetősebbek, drágáb­bak a szokványos ruházati bő­röknél. Egyelőre mintarendelé­sek vannak, a további rendelé­sektől függ, jövőre mennyit gyártanak belőlük. Ha befut az extra nubuk és az extra velúr, a Pécsi Bőrgyár kivitele a tőkés országokban ismét fellendülhet. GFFG—SO Könnyebb a dolgunk a ter­melőeszközökkel, hiszen itt egy- egy újdonsáq kifejlesztésének hosszabb előzményei vannak, s általában nagyértékű termékek­ről van szó. Jó példa erre a meglehetősen hosszú nevű — GFFG—50 Delta típusú gabo­nafelszedő és forgató, vagon ki- és berakó — univerzális gép. A VOSZK hidasi ipartele­pe az eredeti konstrukció gyár­tási jogát két pécsi feltalálótól négy éve vásárolta meg. Lát­szólag nem új termékről van tehát szó, s mégis az. Hidas to­vábbfejlesztette a gépet, ame'y műszakilag és esztétikailag is olyannyira tökéletesedett, hogy az idei Budapesti Nemzetközi Vásár szakmai zsűrije arany­éremre érdemesítette. Az erkölcsi siker után nem maradt el az üzleti siker sem. Az univerzális gépet a vásáron sokan látták, így a régi vásárló­kon, a Gabonatröszt vállalatain kívül a mezőgazdasági nagy­üzemekből is sok rendelés ér­kezett. Az immár végleges For­mát kapott GFFG—50-ből a tervek szerint jövőre 70 darabot készítenek, ezzel azonban oz igényeket egyelőre nem tudják teljesen kielégíteni. Amennyi­ben sikerül kooperációs part­nert találni, még több lehet a termelés. SMT—224 A Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyó-c- ban az idén újabb nagy vál­lalkozásba fogtak. Elkészült és ezekben a hetekben történik az SMT—224 jelű stúdiómagneto­fon bemérése, beszabályozó-a. Ilyen Pécsért még nem készü't, ez a stúdiómagnetofon felül­múlja bármelyik eddigit. Osz- szeszerelése műszakilag sokvcl bonyolultabb feladat volt, a készülék négysávos, szemben az eddigi egysávosokkal, telje­sítménye sokkal nagyobb. Ara is több, háromszor annyi, mint az eddig készült stúdiómagne­tofonoké; az SMT—224-es 3ó0 ezer forintba kerül. Tulajdon­képpen egyedi darabnak mi­nősül, nincs mód nagyobb so­rozatok gyártására. A megren­delésektől függ, hogy jövőre mennyit gyártanak. IMS Feszített vázszerkezet, Töp­rengtem rajta, összeállításunk­ba kívánkozik-e, avagy sem. Az IMS építési technológia — technológia, ez igaz. Ám a pé­csi panelgyárból kikerülő IMS- eiemek és a belőlük készülő házak mégiscsak új termékek­nek számítanak. Mint ismeie- tes, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az IMS— Belgrádtól vásárolta a licen- szet, majd az eljárást tovább­fejlesztette. A feszített vázszer­kezet magyarországi főpróbája az idén Mohácson volt, ahol ezzel az eljárással lakóépüle­tek magasodtak fel. Az IMS most Pécsett, a Szigeti város­részben vizsgázik, ahol Pécs legújabb magasházát építik. A huszonötemeletes épület a ha­zai állami építőipar egyedül­álló és legnagyobb ilyen vál­lalkozása lesz. Az IMS-elemek — ez a legújabb építőanyag — a BÁÉV volt stasa-üzemének helyén készül, évente 35 ezer négyzetméternyi kerül ki innen. Á Sopiana ff m mw | mm is u/szulottei Talán elsőként kellett volna említenünk, de — mintegy csat­tanóként— utoljára hagytuk;-3 mert időrendben így követke­zik: q Sopiana Vákuumtechni-' kai Gépgyárban szeptemberben elkészültek az első vákuumtech­nikai gépek, megszületett az új profil. Az eseményt jelentős állomásnak mondhatjuk Bara­nya kedvezőtlen iparszerkezeté­nek átalakítása útján. Az első gépek: egy ballonmosó és egy ballonfestő berendezés. Elké­szítésük nehéz feladat elé áhí­totta az eddig élelmiszeripari gépgyártással foglalkozó for­gácsoló és szerelő szakmunká­sokat. hiszen a vákuumtechni­kai gépek sokkal nagyobb mé­retpontosságot, finomabb meg­munkálást igényelnek. A Sopio- na műszaki és szakmunkás gár­dája a pesti tervező irányítá­sával végül is rendben elkészí­tette q gépeket, s azokat már el is szállították a nagykani­zsai fényforrásgyárba. Ezzel párhuzamosan több más vákuumtechnikai gép elő­állításán is dolgoznak, közöttük olyanokon is, amelyeket az anyagyár, az Egyesült Izzólám­pa és Villamossági Rt. a kül­piacokra szállít majd. Az idén körülbelül 30 millió forint ér­tékű vákuumtechnikai gép hagyja el a pécsi gyárat és ez az éves termelési érték majd­nem egyharmada. * íme, egy visszapillantás, ha mégoly hézagos is, mi minden­nel rukkolt elő nem egészen egy év alatt a baranyai ipar. A fejlődést e téren, úgy gondol­juk, c fenti példák megfelelően reprezentálják. Miklősvári Zoltán Bolgár vifla^ros­szakemberek Pécsett öt napot töltött városunkban az a bolgár villamos szakem­berekből álló delegáció, amely a MTESZ Szlivenben működő testvérszervezetének, az NTC- nek képviseletében és a két szervezet között létrejött tapasz­talatcsere-egyezmény keretében érkezett Pécsre. A Magyar , Elektrotechnikai Egyesület Pé- | esi Csoportjának vendégei múlt heti látogatásuk során megis­merkedtek a DÉDÁSZ, a Hő­erőmű munkájával, feladatai­val

Next

/
Oldalképek
Tartalom