Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-07 / 306. szám

-1 VífáQ prötetérja!, egyesüljetek! Dunántúli ncrolo XXXI. évfolyam, 306. szám 1974. november 7., csütörtök Ara: 1 forint Ai MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A győzelmes október útján írtas dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára' O tventriét esztendeje árost főidő« kezdődött d a világ forradalmi wegiii- fi odása. A munkásosztály —- pártja irányításával —- a Nagy Októberi „Szocialista Forrada- íomban megdöntve a kízsábmá- «••oló osztályok uralmát, társa­dalmi vezető erővé emelkedett. Megteremtette hatalmát és a világtörténelemben először szo­cialista államot alapított. A győztes munkásosztály a szov­jet köztársaságok népeit erős, szabad közösségben egyesítet­te, létrehozta a Szovjetuniót és politikai szövetségben a dolgo­tokkal, elindította a szocialista átalakulást. Ezzel kezdetét vet­te a két rendszer — a szocializ­mus és a kapitalizmus — világ méretű küzdelme, amely jelen­leg is tart Otvenhét esztendő történelmi tapasztalatai elévülhetetlen ta­nulságokkal szolgálnak mind a nemzetközi, mind a magyar for­radalmi erőknek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit magáénak ' állottá és vallja a magyar nép is, amely sorsának fordulói, a legjobb reményei mór kezdettől a Nagy Októberhez, majd az első ■ szocialista államhoz, a Szovjetunióhoz kapcsolódtak. Erről tett tanúbizonyságot a százezer magyar internaciona­lista, ezt tanúsította a Magyar Tanácsköztársaság léte és har­ca. Hazánk utóbbi három évtize­dének történelme egyben az októberi eszméknek, hatásának és győzelmes térhódításának története. Felszabadulásunk tet­te lehetővé, hogy befejezzük 1348 és 1919 művét, kivívjuk a népi hatalmat, és kommunista pártunk vezetésével lerakjuk ha­zánkban a szocializmus alap­jait. Október nyomdokain halad­va, a magyar nép eredményes utat tett meg. Népköztársasá­gunk lendületesen fejlődik. Éle­tünk rendezett. Politikánk meg­felel népünk érdekeinek és ezért pártunk bizalmat élvez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta elmúlt évtizedek a szocializmus minden tudatos építőjét megtanították arra, hogy a politikai hatalom kiví­vása után következnek a bonyo­lultabb feladatok; kiépíteni és megszilárdítani a munkásosz­tály hatalmát, győzni a gazda­sági építésben és átalakítani a közgondolkodást. E feladatok bonyolultsága fő­képpen abban áll, hogy nem egy csapásra, hanem egy tör­ténelmi korszak folyamán lehet megoldani ezeket, alkotva. az újat, s fokozatosan megszaba­dulva az előző társadalmi rend jegyeitől. Olyan viszonyok kö­zött, amikor nincsenek kész sé­mák a fejlődéshez és a hala­dást szolgáló alapvető anyagi eszközöket is magunknak kell megteremtenünk. Ezért mi a harcot, a napi gondokkal való szembenézést természetes álla­potnak tekintjük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a ma emberének nemcsak történelmi hagyomá­nyokat és . tanulságokat jelent, hanem olyan kötelezettségeket is, amelyek a hétköznapok for- radalmíságát jelképezi. Olyan korban élűnk, amikor szinte naponként sor kerül a forradalmiság vizsgálatára és bizonyítására. Békés korszakban nehéz felismerni a forradalmi cselekvés lényegét és vita is {ehet azon, hogy mit értsünk teíűtta na piáink bar». Egy azon­ban bizonyos', a forradalmiság nem formai, hanem tartalmi kérdés. Lényege pedig nem egyszerűen a régi lerombolása, hanem az új felépítése. A for­radalmi, az új nem egyszerűen más, mint a régi, hanem több, fejlettebb, társadalmilag maga­sabb értékű. Forradalmi célunk a magasabb rendű társadalom, a szocializmus, a kommunizmus felépítése, a forradalmiság hor­dozója pedig korunkban a mun­kásosztály. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amikor a hétköznapi célok megvalósítá­sáért cselekszünk valamit, az ma forradalmi tett! Ez sokféle lehet: helytállás a munkában, e tanulásban, de lehet ideoló­giai harc az elavult, vagy ellen séges eszmékkel szemben, lehet politikai fellépés a negatív je­lenségek ellen és áldozatválla­lás társadalmi rendszerünk vé­delmében. Hogy a forradalmi tettek ma közvetlenül is jelent kéznek hétköznapjainkban, jó kifejezője ennek hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára, pártunk XI. kongresszusa tiszte­letére indított munkaversenyek vállalásai, a bányászok kommu­nista műszakjai és a különböző önkéntes társadalmi munka­akciók, amelyekben megyénk dolgozói mind nagyobb szám­ban vesznek részt A hétköznapi tettek soka­sága nyomán jöttek létre azok a gazdasági ered­mények is, amelyeknek össze­gezéseként megállapíthatjuk, hogy megyénk dolgozói többsé­gében teljesítették a pártunk X. kongresszusa határozatából és a IV. ötéves terv gazdasági céljaiból adódó feladataikat. Nagy szerepe volt ebben min­denekelőtt a gazdasági egysé­gekben dolgozó 54 ezer brigád­tagnak, akik az iparban és a mezőgazdaságban 4300 szocia­lista brigádban tevékenykednek, de megyénk valamennyi dol­gozójának, akiknek szorgalmá­val születtek meg a fejlődést előrevivő munkasikerek. A korai ősz és a vele együtt jelentkező rendkívül esős idő­járás Baranyában is odaveze­tett, hogy jelenleg még mint­egy 1 milliárd forint értékű ter­mény van a földeken. Me­gyénkben 10 hónap alatt több csapadék hullott, mint máskor egész évben, és mennyisége meghaladta 50 év átlagát. A szigetvári járásban '10 hónap­ban a csapadék 900 millimé­ter volt. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a szocialista me­zőgazdaságban a gyalogmun­kát felváltotta a gépek széles­körű alkalmazása. Megyénkben 2600 traktor, 2400 pótkocsi, 500 teherautó, 78 csőtörő és 99 cu­korrépa gépsor van. Ilyen technikai bázis mellett — nor­mális feltételek között — a ve­téshez 20—25, a betakarítás­hoz 35—40, a szántáshoz pe­dig körülbelül 60 napra lett volna szükségünk. Az átázott talaj, a belvizek, a mintegy 15 ezer hektáron jelentkező víz­borítás lehetetlenné teszi a rendelkezésre álló gépállomány hatékony felhasználását Szokás azt mondani, hogy nehézségek idején ismerjük meg, hogy ki az igaz barát. Megyénkben ezekben a hetek­ben olyan társadalmi összefo­gásnak vagyunk szemtanúi és részesei, amely mintegy nagy próbatétel, a munkás—paraszt Szövetséget még erősebbé, szi­lárdabbá teszi. Példák sokaságát sorolhat­nám annak bizonyítására, hegy az ipari mnukások, az iskolá­sok, a KISZ-szervezetek, a hiva­talok es intézmények dolgozói milyen társadalmi munkafel­ajánlásokkal siettek a mező­gazdaság megsegítésére. A honvédség, valamint a me­gyénkben állomásozó szovjet katonák személyes példamuta­tással ugyancsak élenjártak és járnak a munkákban. A mező­gazdasági üzemek dolgozói méltóaknak bizonyultak erre a hatékony segítségre, mert egész évi becsületes helytállásukkal kiérdemelték ezt, és ma is pi­henőnapokat, ünnepeket nem ismerve igyekeznek menteni a kintiévá hatalmas termésmeny- nyíséget Ezek o tettek egyúttal annak is bizonyítékai, hogy a szocia­lista forradalom erkölcsének megfelelő új embertípus von kialakulóban, aki magatartá­sában mindinkább megfelel a Nagy Október szellemének. Meggyőződéssel valljuk, hogy ez a folyamat megyénk dolgo­zóinál is kibontakozóban van és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit vállalva állnak helyt a munkában és járnak élen a közösségért vég­zett társadalmi vállalásokban. Itt kel! megemlítenem a Pé­csett felállítandó Felszabadu­lási Emlékmű felépítésére, in­dult társadalmi akciót is, amelyhez fizikai munkások és alkalmazottak, műszaki értel­miségiek és szövetkezeti dol­gozók, kisiparosok és más munkaterülethez tartozók szinte egy emberként tettek vállalá­sokat. A mecseki szénbányászok például 7934 tonna szenet ter­meltek ki kommunista műszak­juk során, amelynek ellenérté­kével az emlékmű építését se­gítik. Baranya megye dolgozói az elmúlt héten már közei más- félmillió forintot juttattak el az építést irányító szervekhez. Ügy véljük, hogy a szocialista erkölcsi séget, a munkához való megváltozott viszonyt ezek a példák is kifejezik. Megyénk lakossága is készül pártunk XI. kongresszusára. En­nek során pezsgőbbé vált a po­litikai élet, és a kongresszusi határozatok végrehajtásával gazdagabbá, eredményesebbé vált a pártszervezetek, tömeg­szervezetek tevékenysége. A pártszervezetek vezetőségei ei- időszakban értékelik a pártta­gok munkáját, magatartását. Ezek a számbavételek bár a hétköznapok részei, ugyanak­kor az előkészületet és a fel­készülést jelentik pártunk és népünk jelentős politikai állo­mására, a XI. kongresszusra. A nemzetközi munkásosztály ünnepén Baranya megye dol­gozói is testvéri üdvözletüket küldik a Nagy Októberi Szocc- lista Forradalom útján járó Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a Szovjet Szocialista Köztársaságák Szövetsége né­peinek. Ök hozták a legna­gyobb áldozatokat a -forradal­mi célok megvalósításáért, az emberi haladás ügyéért, Kö­szöntjük a Szovjetuniót, szilárd szövetségesünket! A mai napon is elmond­hatjuk, hogy a magyar munkásosztály a munkás- hatalom kikívásával, a szocia­lizmus eredményes építésével, proletár internacionalista köte­lességeinek teljesítésével iga­zolja, hogy híven követi Lenm útmutatásait. A Magyarorszá­gon is megvalósult szocialista hatalom, eredményes építő­munkánk legfőbb bizonysága annak, hogy vezérlő eszménk ma is a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom: A TARTALOMBÓL Beszélgetés dr Jerszl Istvánnal A baranyai ipar újdonságai Kitüntetések Tegnap a Pannónia Sörgyárban is ünnepi megemlékezést tar­tottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójá­ról. (Tudósításunk á 4. oldalon) Ünnepi kóssönfé Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulóján Óvári Miklósnak, az MSZMP KB titkárának beszéde a rádióban és televízióban- A forradalom 57. évforduló­ját ünnepeljük — mondotta be­vezetőben, A forradalomét, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—lenini elmélet és a forra­dalmi gyakorlat egyesítésével először mutatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja ren­díteni a rendíthetetlennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó nép összefogására és vezetésére, utat tud nyitni egy új, igazságos társadalom felé. 1917. novembere óta - Maja­kovszkij szavával — az emberi­ség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus, és ezzel új kor­szak nyílt a világtörténelemben. — Az egykori Oroszország el­nyomottjainak elemi erővel ki­robbant forradalma, amelyet a bolsevikek lenini pártja veze­tett diadalra, az emberiség év­ezredes vágyainak, oly sokszor meggyalázott, sárba tiport esz­ményeinek valóra váltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és na­gyobbik felének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzet! töke és minden haiadáseilenes erő vad támadásénak célpontja is. — Az Októberi Forradalom -győzelmével létrejött munkásál­lam évtizedeken át egyedüj -vr» seite.g világ békéjéért és hala­dásáért vívott, sok áldozatot kö­vetelő harc fő terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a vi­lág megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fasizmustól. A Szovjetunió léte, népének tuda­tosan és öntudatosan vállalt ál­dozatai lehetővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte szabadságát, hanem meg is tudja védelmezni azt, mert ma már nincs védtelesnü! kiszolgáltatva az imperializmus kényének-kedvének. — ötvenhét év alatt nagyot változott a világ, október győ­zelme meggyorsította a társa­dalmi haladás folyamatát. A (Folytatás a 2. oldalon.) KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ A Nagy Október? Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából szerda délelőtt megkoszo­rúzták a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet. Az MSZMP KB koszorúját Kádár János é* Bsszku Béla helyezte sl r

Next

/
Oldalképek
Tartalom