Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-06 / 305. szám
* DUNANTÜU NAPlö 1971. november 6. Közvilágítás az ablakokból 3Ueiiltpsek oáluszeLnali „Jogos-e az ellenőrzési díj?“ Lapunk 1974. október 23-i számában a fenti címmel megjelent olvasói levélre az alábbi tájékoztatást kaptuk a Városi Tanács ipari osztályának vezetőjétől. A nehézipari miniszter 19/ 1970. (XII. 30.) MIM sz. rendelet mellékletében a „gázipari műszaki szabályzat" VM. fejezet 7. paragrafusa (1) bekezdésében kötelezővé tette a fogyasztói gázberendezések legalább háromévenkénti ellenőrzését, amelyért ellenőrzési díj számolható fel. A fenti rendelet értelmében a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, a vezetékes gázberendezések ellenőrzési díjának jóváhagyása végett felkereste osztályunkat — mint az ágazatilaq illetékes árhatóságot. E jóváhagyás a 12.460—47/1972. sz. alatt készülékenként 10 forint maximált árban meg is történt Tehát az ellenőrzési díjat — a berendezés tulajdonviszonyától fügaetlenül a berendezés használója köteles fizetni. Csak olyan esetben nem kell ellenőrzési díiat fizetni, ha a bérlő maga kérte készüléke ellenőrzését. Ez persze csak olyan esetben érvényes, ha a bérlő által kért ellenőrzés időpontja a fentebb említett háromévenként kőtelező ellenőrzési időn beiül történik. Dr. Hadnagy Árpád osztályvezető „tlzárra a külvilágtól" A helyszínen vizsgálatot tartottunk és megállapítottuk, hogy az építtető (Kócsag köz 11. sz. alatti lakos) a kifogásolt kerítéstámfalat az építésügyi hatóság által kitűzött helyre jogerős építési engedéllyel építette. A munkálat alatt kitermelt földet ideiglenesen valóban az úttestre rakta, melyet azóta már elszállíttatott, Németh Pété», a III. kér. Hivatal műszaki osztályának vezetője Több száz Krisztina téri lakos nevében kérjük, hogy még a téli időszak beállta előtt a Krisztina tér alsó sarkától az Éva utca sarkáig egy ideiglenes gyalogjárdát készítsenek. Igaz, hogy valamilyen szilárd anyagú út volna a legjobb, de ha ezt nem lehet, akkor azon a 120—150 méteres szakaszon legalább jó vastaqon salakoz- zák le. A mostani és a korábbi nagy esőzések szinte lehetetlen állapotot teremtettek a közlekedők számára. Nagyon sok kisgyermekes szülő viszi Harminc falumbeli bérletes és sok alkalmi utas nevében fordulok ama kérésemmel az illetékesekhez, hogy a falu alsó végén is létesítsenek buszmegállót. Ugyanis a falu közepén levőt már kb. 2 éve áthelyezték a felsőrészre, ahol a tsz irodánál is van egy megálló. Azóta több, mint egy kilométert kell gyalogolnunk a megállóig, majd onnan haza, ami újabb kilométer. Talán mondanom sem kell, hogy milyen fáradságot jelent ez, a sokszor esőben, sárban gyalogló idős Két nagyon kellemetlen esetre szeretném ezúton felhívni a Postaigazgatóság figyelmét. Az első még szeptemberben történt. Egy budapesti rokonom szeptember 6-j keltezéssel táviratot adott fel címemre, melyben közölte, hogy 8-án érkezik Dombóvárra. Nos, a rokon megérkezett, de g távirat nem, így hát el sem mentünk eléje Dombóvárra. Következmény? Dombóvártól Ág községiq 150 forint taxi számlát fizetett Szeptember 10-én felkerestem a kisvaszarj postahivatalt, ahol a következő választ kaptam: A távirat csak 9-én érkezett meg, s azért nem kézbesítették, mert a rokonunk már előtte való nap megérkezett, s így a távirat már elvesztette aktualitását. A másik: Október 8-án Szentlőrincen adtak fel címemre egy táviratot, amelyben közölték nagybátyám temetésének időpontját. Ez október 9- én délután 3 órára volt kitűzgyermekét korán és késő este ezen a szinte járhatatlan úton. Ugyancsak kérjük, hogy néhány villanyégőt szereljenek fel a tér különböző pontjain, mivel este szinte vaksötét van, csak a lakásokból kiszűrődő fény ad némi világosságot az ott közlekedő lakóknak. A rossz út és a sötétség igen sok kellemetlenséget okoz az egyébként szép és modern városrész lakóinak. Kérjük az illetékesek mielőbbi intézkedését! ifj. Kaponyi János Látványos ellenőriét, eredmény nélkül Az alábbiakban a komlói Alkotmány u. 52., 54., 55. számú épülettömb lakóinak panaszát foglaltuk össze, Méq 1973-ban, vagyis a beköltözésünkkor hibákkal vettük át lakásainkat. Ezek közül a legsúlyosabb a háztető és falak beázása, melyek a mai napig javítatlanul maradtak, egyrészt a lakásszövetkezet vezetőinek sorozatos mulasztásai, másrészt a Tolna megyei Áll. Építőipari Váll. garanciális munkáinak elmaradása miatt. Mivel g lakásszövetkezet vezetői nem továbbították panaszunkat az illetékes hatóságokhoz, ezért mi vettük kezünkbe az ügyet. Levélbeni sürgetésünkre a fentebb említett építő vállalat el is végzett eqy látványos tetőelárasztási munkát. Nos, e próba alatt a lakások nem áztak be, ami utón a vállalat arra a hibás megállapításra jutott, hogy az esőzés nincs összefüggésben g lakások beázásával. Ennek ellenkezőjét bizonyították be az utóbbi hetek esőzései, melyek során a beázások fél, illetve egy méter átmérőjűek, és a lakások állaga szemlátomást romlik. Többségükben kisgyermekes családok élnek s ez méginkább elkeseríti a lakókat. Kérdésünk: meqengedhető-e, hogy g nehezen összegyűjtögetett pénzünkért ilyen lakásokat kapjunk? 21 aláírás A Pécsi Vízmű köszöneté Kérelemmel fordultunk a város lakóihoz, hogy a nyári hónapokban csak a feltétlenül szükséges vízmennyiséget használják fel. Kérelmünk a város lakói körében megértésre talált, s az ebből adódó víztakarékosságnak és a vállalatunk erőfeszítésének köszönhető, hogy a nyári időszak alatt a város vízfogyasztóinak igényét a szükséges mértékben ki tudtuk elégíteni. Ezúton kívánjuk köszönetün- ket kifejezni takarékos vízfelhasználásukért. Kérjük, hogy a jövőbeni esetleges kérésünket is fogadják majd az elmúlt időszakban tapasztalt megértéssel,, Solti Dezsőv a Pécsi Vízmű igazgatója Egy kilométert gyalogolunk az autóbuszmegállóig Elkésett táviratok embereknek, betegeknek, vagy a kisgyermeket cipelő édesanyáknak. Ez év márciusában a Dunántúli Napló már foglalkozott a kérésünkkel és a szalántai tanácstól azt a választ kapta, hogy rövid időn belül megoldódik a problémánk. Nos, azóta sem oldódott meg. Türelmetlenül várjuk a tanács és Volán Vállalat közös intézkedését. Pávics Miklősné Szalánta 101. sz. *e, de a táviratot csak 10-én, azaz másnap találtuk meg a postaládában. Tehát lemaradtunk a temetésről, amely még az előző esetnél is kellemetlenebb volt a kínos magyarázkodás miatt. Kérdésem: Ml a véleménye minderről a Postaigazgatóságnak? Varga Tibor Ag, Alkotmány u. 57. Gyakorlattal rendelkezi pénzügyi adminisztrátort felveszünk azonnali belépéssel, PÉCSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, Megye a. 19. Leveleink nyomában eg érdekeltség! h®sxé§ám8á$ érdek nélkül ff 3 mg §2ség önkibe dm (Mycmiieiibäw W von egy törpevíxmü Béla tesstése, amelyhez érdé- keltőégi hozzájárulás címén házanként 10 ezer forintot keiU befizetni- Ä fenti összegét tőlünk is megkövetelik, pedig a 72 éves férjem 800 Ft-os tsz-nyug- díjából élünk, jómagam is munka- képtelen vagyok. Amikor arra hivatkoztunk, hogy egyébként sem vagyunk érdekeltek e szolgáltatásban — mert saját kutunk van — nem fogadták el ezt az érvelésünket sem. Ma már azzal fenyegetnek bennünket, hogy a férjem nyugdíjából vonják le ez összeget és lefoglalják a kis hízónkat is. Mivel járatlanok vagyunk az ügyben, kérjük, vizsgálják ki, bírálják el, hogy jogos-e a követelésük. Kényszeríthelne^-e bennünket arra, hooy a szluös nyugdíjunkból vonják le a fentebb említett 10 ezer forintot. MUHI SANDORNÉ Oiósviszló, Petőfi u. 13. Muhi Sándorné levelét okár többen is aláírhatták volna Diósviszlón, mert rajtuk kívül varrnak még a községben hasonló korú tsz-nyugdíjasok, akik szociális helyzetükre hivatkozva megtagadták az érdekeltségi hozzájárulás kifizetését. De maradjunk az idős házaspár példájánál. — Igazságtalannak tartjuk azt, hogy a hozzájárulás összegét házanként, vagyis egyformán porciózták ki, azokra is, ahol egy családban több jólke- seső ísz-íag van, és ránk Szakik a kis nyugdijunkból élünk — mondották. Nem kértek papírt, ceruzát ahhoz, hogy bebizonyítsák, mennyi marad kenyérre, sóra, cukorra, paprikára, ha a 800 forintjukból kifizetik az évenként esedékes 1040 forint adót, és a háztáji föld gépi megműveléséért járó 1400 forintot a tsz-nek. Egyébként sem értjük — mondották, hogy miféle „érdekeltségi hozzájárulás” az, amihez semmi érdekünk nem fűződik. Nekünk saját kutunk is van az udvarunkban, mi szükségünk van hát egy másikra *s. Akinek érdekében állt, az a^|i- tálós nélkül is belépett a társulatba, minket meg kényszeríteni akarnak rá. Előbb jó szóval, hogy gondoljuk csak meg, mennyivel többet ér majd tíz év múlva a házunk, ha a vízcsap az udvarunkban lesz. Újabban meg azzal ijesztegetnek, hogy behajtják rajtunk a To ezer forintot, ha nem lépünk be a társulatba. Törő Lajos tsz-elnökőt, — aki egyúttal a vízműíársulot elnöke Is — a községi tanácson találtuk meg, ahol éppen oz- ügyben tárgyalt a tanács elnökével. — Valójában igazat adunk Muhiéknak — mondotta — de mit tehetünk? Mi, egy érvényben lévő társulási alapszabály szerint jártunk el, amely félreérthetetlenül leszögezi, hogy az érdekeltségi járulékot házanként és egyformán kell kivetni a tagságra. Muhi Sándorék tehát ott követték el a hibát, hogy nem voltak hajlandók belépni a társulásba. Ugyanis csak o tagságnak van lehetősége orra, hogy a terhére kivetett járulék összegét kifogásolja, vagy kérje annak elengedését a társulat taggyűlésétől. És még valami. A kívülállót az a hátrány is éri, hogy elesik a 10 évre szóló kedvezményes törlesztéstől, és tőle hatósági úton kell behajtani a 10 ezer forintot. Ami ez utóbbit Illeti, tagadta, hogy foglalásokkal fenyegették válna Muhiékat — Mi csupán meg akartuk győzni őket arról hogy etz imént eímondoRakon kívül I nincs más lehetőségünk a szó- | ciólis helyzetük figyelembevételére ... Valóban így volna? De ezt a kérdést már dr. Bodnár Józsefhez. a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogászához intéztük. — A diósviszlói vízműtársulást megelőzően szervező bizottság mérte fel a társulásban érdekeltek számát, s e bizottságban a Megyei Tanács, valamint a Vízügyi Igazgatóság is képviselve volt A Községi Tanács állapította meg konkréten, hogy melyek azok a családok, akiktől szociális helyzetükre való tekintettel a már megalakult társulat nem követeli az érdekeltségi hozzájárulást. Húsz ilyen család van a községben, de az erről készült listán nem szerepel Muhi Sándorék neve. Ennek okát, körülményeit természetesen mi is megvizsgáljuk. De, mint mondotta, ettől függetlenül lehetőség van arra, hogy Muhiék kérvénnyel forduljanak a tansulat taggyűlésé- , A Bólyi Á. G. pártfogolja A gazdaság vezetősége, pártszervezete, szakszervezete, továbbá egyik szocialista brigádja évek óta patronálja rokkant nyugdíjasát, Tóth Ferencet, aki a figyelmességük megannyi tanújele közül a legjelentősebbre hivta fel figyelmünket Szerkesztőségünkhöz címzett levelében részletesen leírja, hogyan siettek segítségére, amikor a lábát amputálták: „ — Előbb kézihajtású kocsit kaptam, majd amikor látták, hogy nehezemre esik a meghajtása, akkor a gazdaság Hunyadiról elnevezett szocialista brigádja gondoskodott rólam. A kocsimat motorizálták, s azóta szinte újjá születtem. A helyhez kötöttség megszűnésével kitágult előttem a világ, s ezzel visszatért az életkedvem ., Köszönő sorait tudatosan hagytuk ki, azzal a meggyőződéssel, hogy a gazdaság társadalmi, politikai vezetői és az általa említett szocialista brigád emberbaráti kötelességének tartja a segitségnyújtást, amiért nem vár külön köszönetét Kimaradó autóbuszjáratok Nagy problémám van, de azt hiszem ez nemcsak nekem okoz gondot, hanem több mint száz embernek. Ugyanis, a pécsbányaj autóbuszjáratról van szó. Arról a 45-ös járatról, amely 7.00 órakor indul István-aknáról. Ha indul! Sajnos, sokszor kimarad és csak a Rigóder-tetői meqállónál 15 —20 ember várja hiába. 7.10- kor jön ugyan a 48-as járat, de az annyira tömve van, hogy a Sándor utcai megállónál már legtöbbször nem is tud újabb utasokat felvenni. Ha a 7.00 órás járat kimarad, a 7.10-es járattal kell mennünk és akkor már munkahelyünkről elkésünk, mert fél 8-ra nem érünk be. Nekem két kisgyermekem van és az ezelőtti járat kissé korai, mert reggel sokat számít a 15—20 perc is a gyerekek ellátására. Van méq egy 7.00 árakor Induló Rigóder-tetői járat, amely ki tudja mi okból, csak a Já- nos-kúti megállóig megy. Miért nem tud még egy megállót feljönni? Olvastam a Naplóban, hogy Rigóder-tetőrői 7.25 órakor indul majd egy [árat. Szerintem erre nincs szükség, mivel fél 8-kor jön a 48-as járat és a pécsbányaj járat is, nem beszélve arról, hogy akkor már kevesebb utas van, mivel a reggeli csúcsforgalom ebben az időben a véqe felé közeledik. Kérem a magam és a 7.00 órás járattal utazók nevében az illetékesek intézkedését. Majszterics Győrgyné Hétvezér u. 28. hez, hogy szociális helyzetükre való tekintettel engedjék el a terhűkre kivetett hozzájárulást. Ugyonis az idevonatkozó (XI. 28.) sz. kormányrendelet 14. §-a szerint kizárólag a társulati taggyűlés dönthet az érdekeltségi hozzájárulás mérsékléséiről, illetve elengedéséről. De a jogorvoslásnak van egy másik útja is. Eszerint a panaszos —• jelen esetben Muhiék — a hozzájárulás kivetése ellen kifogást emelhetnek. Illetve nyújthatnak be a Községi Tanács pénzügyi szakigazgatási szervéhez. E beadványra az említett szerv a Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye alapján hozhat jogorvoslati határozatot. Tehát két kínálkozó lehetőség is van arra, hogy Muhiék panaszát orvosolják. Ami pedig a huzavonát illeti, erről a következőket mondotta. — A jövőben fokozott gondot fordítunk arra, hogy a társulatok szervezése során ne hagyják figyelmen kívül a fizetésképtelen, vagy rassz anyagi körülmények között élő lakókat Amikor erre felhívjuk a községi tanácsok és vízműíársulatok vezetőinek a figyelmét, ezzel elejét akarjuk venni annak, hogy olyan állampolgárt kötelezze- | nek az érdekeltségi hozzájárulás befizetésére, aki anyagi és szociális helyzeténél fogva kép- telem erre. A*. Jogi tanácsadó Tóth N. « közeljövőben bóze»- sógot bőt. Saját lakása van, de leendő feleségének is. Kérdése: Iga*-«, hogy ax egyik lakást elveszik, vagy arról esetleg lemondhat 23 éves fia javára 1 A tanácsi bérlakások mértékét az 1/1974. (I. 9.) MT. sz. rendeletben szabályozták. A kiegészített 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 98/A §-ának (1) bekezdése szerint egy szemé,y, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet. A (2) bekezdés előírása szerint az a személy, illetőleg házaspár, aki egynél több tanácsi bérlakást bérel — 1974. január 1. napján meglévő többletlakás esetén e naptól, azt követően keletkező többletlc- kás esetében pedig a keletkezés napjától számított egy éven belül — köteles: a) a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanács/ bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak átadni, illetőleg b) a megtartani kívánt lakást kiválasztani és a többletlakás lakásbérleti jogviszonyáról az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86—89 §-ainak rendelkezései szerint meghatározott személy vagy — pénzbeli térítés ellenében — a lakásügyi hatóság javára lemondani. A rendelet értelmében a többletlakás fekvése szerint illetékes a) megyei tar ács végrehajtó bizottságának titkára felmentést adhat az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 98/A § (1), illetőleg (2) bekezdésének rendelkezései alól, b) a lakásügyi hatóság a fentebb ismertetett rendelet (2) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítésére pedig egy ízben — legfeljebb két évre — halasztást engedélyezhet. A most ismertetettekből egyértelműen megállapíthatja olvasónk, hogy lakásának igénybevételéről nincs szó, IHes-tfőCh U.-wé sdSft. Szeretné ea gyeiwekgowdoxósl se- gély€ »yétuybé vermi. Kérdéses Mikor és mí'yew körülmények fennálláséi esetén vem tehetőség tarra, hogy a segély folyósítását megszakítsa, majd a korúimé- wyek megszűnése uítáw űjbóB kérje a folyósítását? Az érvényes jogszabályi nsv delkezések értelmében a dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a gyermek három éves kora előtt megszakíthatja, de ezt 30 nappal előbb köteles a vállalatnak bejelenteni A gyermek gondozásé«« Igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakításának akkor van helye, ha azt a dolgozó személyi vagy családi körülményei indokolttá teszik. Ilyen Indok lehet — a férj, Illetőleg az elta-té halála, vagy tartós megbetegedése, — katonai szolgalatra való bevonulása, — szabadságvesztés büntetése, — az életközösség «egszakító ja, — a nő újabb «ülése vagy tartós Betegsége. Abban az esefben, ha a dolgozó nő a szabadságot egyéb címen szakította meg és később folytatni kívánja, a fizetés nélküli szabadság további vészére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A vállalat azonban egy alkalommal lh/ea esetben Is engedélyezheti c se- á'éjy iolyósiiásáL A ( 1 4