Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-04 / Mintapéldány
1974. NOVEMBER 4. Diinnntiili napló 3 A legnagyobb, a legmelegebb, a leggazdagabb... A Jövő bányaüzeme A gesztenyési dombok Magyarország legértékesebb szénbányáját rejtik. Tucatnyi leg-es jelzőt mondtunk, s írtunk le eddig a komlói Zobák-bányáról. ... A legmélyebb szénbánya, a legmelegebb, a legveszélyesebb, a legkorszerűbb . . . Most már kétségtelen: a legértékesebb is. A kutatások eredményei alapján 85 millió tonna kifejthető szenet teremtett itt a Pannon tenger a mostani ismereteink szerint. A geológusok azonban ennél sokkal többre esküsznek. A hazai kokszszéntermelés legnagyobb és minőség szerint legmegbízhatóbb bázisa Zobák-bánya. A szén átlagos kalória értéke ötezer, az előkészített széné hétezer kalória. A hamutartalom harminc százalék körüli . . . Dunaújvárosban talán egyetlen terv sem született, hogy Zobák-bánya termelés közben szóba ne kerülne. A geológus azt mondja a bánya széntelepeiről: a rétegek zavartök, a telepek dőlése, vastagsága, a fedő és fekű kőzetek nemcsak a csapás, hanem dőlés irányában is nagymértékben változtak . . . A vájár másként fogalmaz: kacskaringózik, kiszalad a fejtésből, mire fáradsággal utána megyünk a gurítóba ismét visz- szatér a fejtésbe, aztán ellaposodik, majd hirtelen feláll . . . Nyakunkba parázs hullik . . . A csapatvezető: huszonhárom esztendeje járom a bányát, de ilyen fejtést még nem láttam. Olyan a nyomás, hogy nyöszörög belé a fejtés. A rengeteg szénből hat millió tonnát kibányásztak — nemrégiben jött ki a feldíszített csille. Áldozatok árán, áldozatkészséggel. Az áldozatok azonban már nem riasztanak el senkit. A zo- bákiak nem kis áldozatkészséggel közel 33 kilométer hosszúságú vágathálózatot építettek, a fejtési teljesítmény műszakonként eléri a négy tonnát, de van olyan fejtési csapat ahol már egy alkalommal tíz tonnánál is többet értek el. Ma közel 1900 Zobákon a bányamunkások száma, a létszám negyede 30 éven aluli. Ma is sokan Zobákon vannak a bányaüzem első munkásai közül. Földes György, Kollár Dénes, Fábos Rudolf, Kosztolányi Péter, Horváth Gusztáv, Nagy György, Rótt József még 1964-ben, a termelés első napjaiban szocialista brigádokat alakítottak. De az ifjú bányaüzembe jöttek Pécsbányáról, Béta- ^ és Kossuth-bányáról, Szászvárról, csaknem száz községből találtak itt otthonra, találtak itt kenyeret. Zobák azért is a legértékesebb bánya mert az idejövő, többségükben tapasztalt, nagy tudású bányászok magukkal hoztak mindent amit érdemes volt, az új környezetben ugyanakkor nem kötötték meg az alkotó kedvet begyepesedett hagyományok, poros nosztalgiák. A műszaki újdonságok egész sorát vezették be. Az aknaházban automatizált a csilleforgalom, a táró- és a második szinten az aknarakodó. A hatalmas mélység, éppen ezért magas a kőzethőmérséklet, újszerű szellőztetést követelt: percenként 75 ezer köbméter levegő öblíti át a bányát. A nagyméretű vágatokban betonelemekből összeállított biztosítógyűrűk tartják a kőzetet... Talán érdemes még néhány percet a múltnak szentelni annak ellenére, hogy a bánya igazi értékét a jövőjében kell keresnünk. Az akna, illetve aknák helyét 1952-ben tűzték ki, a kutató fúrások jelezték, hogy ez lesz Magyarország legmélyebb bányája, a legfelső szintje megegyezett Kossuth-, Béta- és Anna-aknák legalsó szintjeivel. Az a kna mélyítés csak vontatottan haladt. Százötven-kétszáz méter mélységben nagy- mennyiségű víz tört az aknába. Később a pénz fogyott el. 1962 januáriában a sűrítettlevegős cső elhajlása miatt ötven bányász került kritikus helyzetbe, míg ebben az esztendőben a szellőzőqép meghibásodása miatt is nehéz napokat éltek át a zobákiak. Ezzel azonban nem fejeződtek be az 1962-es # 85 millió tonna síén C Irányvonatok Dunaújvárosba # A nehézségek ellenére év katasztrófái: szeptember 2-án kigyulladt a léqakna, átizzott a kast tartó drótkötél, s a lezuhanó kosár összetörte az akna valamennyi berendezését. 1964 augusztusában a sújtólég- robbanás szinte kétségbeesésbe taszította a zobákiakat: heten meghaltak, többen megse^ besültek. Szeptemberben a légakna negyedik szintiénél összeomlott az akna. 1969 decemberében gázkitörés volt az aknában négy bányász esett áldozatul .. . Az aknák azonban makacsul törtek a mélység felé, a centrális légakna közel 800 méter, a bánya évente 600 ezer tonna szenet ad. Talán már meg is térült az 1246 millió forint amibe a bánya építés került. S még mennyit hoz majd? A tervek szerint 1975 és 1980 között csak a mostani szénmeny- nyiségre számolnak, 1985 után azonban már évente 1,1 millió tonna szenet kell Zobóknak termelnie. Lombosi Jenő Nagy szövetkezet, nagy tervek Tenkes-hegyen építik az első dél-dunántúli jégvédelmi-lokátort Egy nagyüzem — 13 község Ahol a mohácsi út leágazik Kozármisleny felé, ott lépjük át az új termelőszövetkezet határát és csak Siklós alatt hagyjuk magunk mögött. Tizenhárom falu — Kozármisleny, Pécsud- vard, Személy, Egerág, Kishe- rend, Áta, Szőkéd, Kiskassa, Űj- petre, Pécsdevecser, Vókány és Kistótfalu — 1800 főt számláló termelőszövetkezeti tagsága, egy szebb jövő reményében, létrehozta itt a közelmúltban Baranya megye legnagyobb termelőszövetkezetét Fejlődő falvak A hatéves terv — ami 1980-ig szabja meg a főbb célokat — legfőbb jellemzője, az ember- centrizmus, s bár ez a terv a legteljesebb összhangban áll a népgazdasági célokkal, mégis mindent a szövetkezeti tagság összérdekének rendel alá. Ez nem újdonság, szép hagyományai vannak az egyesült szövetkezeteknek. És talán a legszebb hagyományuk éppen az ifjúsággal kapcsolatos. Nem véletlen, hogy éppen itt épült fel a megye első termelőszövetkezeti uszodája — az újpetrei — és az sem, hogy az új nagy tsz. első közös alkotása — mert ezt már a négy tsz együtt hozta létre félmillió költséggel — éppen egy ifjúsági park, a Kiskassa és Újpetre közötti erdőben kialakított gyönyörű nyári napközitábor, ahol az idén már 10 napos turnusokban nyaralhattak a termelőszövetkezeti tagok gyermekei. Úgy tervezik, hogy jövőre újabb beruházással megduplázzák itt a férőhelyet, hogy minden család gyermeke eljuthasson ebbe a kis nyaralóparadicsomba. Általánossá teszik a szabad szombat rendszert, ipari szintűre egészíti ki a szövetkezet a családi pótlékot, ösztöndíjjal segíti a tsMagok gyermekeinek továbbtanulását, a munkaidőkedvezménnyel, illetve fizetett tanulmányi szabadsággal a dolgozó továbbtanulását. Családi ház és lakásépítési alapot hoznak létre és megszervezik — máris van nyolc jelentkező fiatal — az ifjúsági lakásépítő akciót. A számítások bizonyítják, hogy a négy tsz egyesülésével egy korszerű, anyagilag és szervezetileg egyaránt erős nagyüzem jön létre. 187 milliós vagyon A közös földterület 18 174 ka- tasztrális hold, még megközelítőleg sincs ma ilyen nagy tsz Baranyában. A szántóföld 11 és félezer hold. Kevés növényféleséget termelnek ezen — búzát, kukoricát, borsót és takarmányféléket, — de azt iparszerűen. A jövő évtől már megtehetik — a nagy tsz közös alapjából csak gépvásárlásra 17 millió forintot tudnak fordítani. A szántón kívül van 1260 hold legelőjük, közel 400 hold rétjük, összesen 260 hold gyümölcsösük, szőlőjük és kertjük. Van továbbá 2037 hold erdejük, amelyből az évente kitermelt fát saját üzemükben maguk dolgozzák fel. A nagy szövetkezet évente 18 ezer hízottsertést állít elő — részben saját szakosított telepén, részben a háztájiban. Ez akkora mennyiség, amit 10 évvel ezelőtt az egész pécsi járás termelt meg. A fejlesztéshez a saját erőforrás koncentrálódott 1976-ban már 20 milliós, 1980- ra pedig már több, mint évi 30 milliós fejlesztési alappal rendelkezik a szövetkezet. Erőteljes fejlesztést terveznek a szarvasmarha-tenyésztésben. A tehénlétszámot már az első évben 160-nal növelik, s így az egerági, az újpetrei, a kozár- mislenyi és a vókányi férőhelyek kihasználásával 1200 tehén tartására nyílik lehetőségük. A sertéstenyésztést az újpetrei modern, szakosított telepen folytatják. Állatállományuk értékét már az első évben 10 millió forinttal növelik. Hatéves terv Nagy 'számok ezek s mögöttük nem kisebbek a feladatok sem. Tizenhárom község gondja is társul ezekhez, hisz az egyesült közös gazdaságnak is alapvető érdeke, hogy ezek a falvak fejlődjenek. A falvak kulturális, kommunális, oktatási, szociális és sportlétesítményeihez a támogatás eddig négy helyről érkezett, ezután egy kézből jön, koncentráltan nagyobb összegben, így egy-egy község is nagyobbat tud előre lépni. Miből él Baranya ? — Büszkeségünk a mezőgazdaság — Gyorsan fejlődik a harmadik szektor — Változik az iparszerkezet A z országlakónak, túl a megyehatáron, mi jut eszébe, ha a baranyai gazdaságot emlegetik? Természetesen a szén és az urán. Mit lehet ehhez még hozzátenni? Azt, hogy nemcsak ebből élünk. Magyarország közepes nagyságú megyéje vagyunk, ipari megye, bár e téren a megyék között elfoglalt előkelő helyünkről az utóbbi évtizedben a rangsorban az utolsó helyek egyikére csúsztunk. A bányászattal kell kezdenünk, a kokszolható fekete szén és az uránérc kitermelésén fáradozik a szocialista ipar munkásainak egyharma- da. Amit ezen kívül a baranyai gazdaságról kötelezően tudni kell: itt található hazánk egyetlen farostlemez- gyára, rostműbőrgyára — mellesleg a Pécsi Bőrgyár egy újabb, rostműbőrgyár várományosa —, itt van hazánk legnagyobb és legmodernebb cementgyára, a BCM, Baranyából kerül ki az ország porcelánszigetelő-termelésének majdnem száz százaléka, a bőrkesztyű-termelés és kivitel zöme, a kemény és puha bőrök, a porcelándíszmű és a füstszűrös cigaretta-termelés jelentős hányada. Jelentős a könnyűipar (a kesztyű és a bőr mellett bútorgyárak, konfekció üzemek, cipőüzemek stb.), ugyanakkor növekvőben van az élelmiszer- ipar szerepe (tejüzem az épülő tejporgyárral, épülő baromfifeldolgozó, konzervgyár, sörgyár stb.), termékeikből jut a világpiacra is. Ellenben, bár itt épül fel az ország első panelgyára és stasa üzeme, szűkös az építőipari kapacitás. Ami viszont van, annak tevékenységét — együtt az NDK- nak is tervező PTV-vel — sok szép alkotás fémjelzi. Feltűnő a gépipar fejletlensége is. E téren ugyan az elmúlt években örvendetes változás állt be, műszergyár épült, majd a világ minden táján szívesen látott vállalat-óriás, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., átvette az élelmiszeripari gépeket gyártó Sopiana Gépgyárat és a továbbiakban átáll a vákuumtechnikai qépek gyártására, új, a későbbiekben ötezer főt foglalkoztató üzemeket épít Pécsett. Iparunkról mégcsak annyit, sajnos teljesen hiányzik a vegyipar és a műanyagfeldolgozó-ipar, pedig például a vegyiparnak volna elegendő vize Mohács és a Dráva térségében. M ezőgazdaságunkkal dicsekedhetünk, Baranya az ország búza és kukorica termesztő övezete, az országosat meghaladó termésátlagokkal. Egyedül a zöldségünk kevés. Baranyában nagy hagyományokkal rendelkezik az állattenyésztés, az állatok tisztelete még abban is kifejezésre jut, hogy például sok régi falusi lakóház vályogból, ellenben az istálló téglából épült. A megye joggal büszke, mezőgazdaságában korszerű nagyüzemek alakultak ki — erre az idén kibontakozó újabb egyesülési hullám tette fel a koronát —, elterjedtek a zárt termesztési rendszerek, ugyanakkor Baranya néhány növény és állat — például a vetőmag, a nyúl, a hal — rendszergazdájának számít. A megye büszke arra is, hogy a háztáji gazdálkodás fellendítésének mozgalma innen indult ki. Ha még nem is elégséges, gyorsan fejlődik az úgynevezett harmadik szektor. Csak néhány dolgot említsünk, van erőművünk és gázgyárunk, több város és község be van kötve az országos távhívó hálózatba. (Pécs bekapcsolódott a vasúti konténer-szállításba, a megyében négy számítógép is működik stb. A fentiekből kitűnik, a gondokat az egyoldalú iparszerkezet, a kitermelőipar túlsúlya, a korszerű középüzemek hiánya, a pécsi—komlói agglomeráción kívüli városok iparának fejlettsége — amelyen csak központi támogatással lehet segíteni —, és az aprófalvak jelentik. A megye vezetői tisztában vannak, s azon munkálkodnak, biztosítva legyenek a növekedés jövőbeni feltételei, a most kiemelkedőnek ítélt életkörülmé- gyek holnap még kiemelkedőbbek legyenek. Miklósvári Zoltán A Havihegy lábánál szerényen meghúzódó földszintes lakóházak fölött messziről látni a Kesztyűgyár új, modern irodaépületét. • — Szokolai felv. —
