Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-30 / 328. szám
Egy népművelő portréjához Matusek László./ Lágyan ívelő dombhajlatok ölén apró falucska, üdefriss levegőt szippant az ember a tetőn, igézetes csöndben, hová a negyedórányi vaspályától a vonatfütty is épp, hogy odaér. A falu: Áfa. Két sor háza közt ketten ballagunk Matusek Lászlóval, aki a falu tanítója és népművelője immár 35 éve. A kiskapuk mögül innen is onnan is ráköszönnek: „Dobar dán goszpodin ucsitelj . . Ejtenek pár szót, ahogy illik, itt-ott magyarra váltva olyan természetességgel, miként a csermely vize fut a dombok alatt. Matusek Lászlót nagyon szeretik és tisztelik itt, és ez az érzés kölcsönös. Aranyfedezete van. Fiatal tanítóként jött ide 1939-ben a bosnyák lakta Kökényből, ahol meglegyin- tette a még élő népművészet: a viselet, a tánc, a dalok varázsa. (Ő maga magyarajké, de szlavóniai ősei nyelvét is bírta a nagyszülőktől. Ez pedig kulcs az emberekhez, a népművészet csodálatos értékeihez.) Átán ugyanezek a hatások érték. Akkor határozta el, hogy mindezt a sok szépet meg kell őrizni a jövőnek. Megtanulta valamennyi táncukat. A magnószalagok több mint 200 népi dallamot őriznek. Leírva-följegyezve már az átai lakodalmi, karácsonyi vagy a halálozási népszokások anyaga; a gyógymódok; építkezésük, népi viseletűk; továbbá közmondások, a falu története (a XVIII. századtól); földrajzi nevei és az iskola története csakúgy. Matusek László még idejében kezdte el a gyűjtést: három és fél évtizede. Az akkori 70—80 évesektől.. . Egy-egy magvas szólás ma is megüti a fülét, az átaiak pedig büszkék rá, hogy a tanító úr följegyzi. Sőt, évek során bennük is. tudatosult a népművészet érték-fogalma. Ma már nem egy átai lakás legszebb szobadísze egy-egy szőttes ing, hímzett mellény, vagy ing, a „rukávé”, mely azelőtt a „szökröny” mélyén pihent. Van persze a falumúzeumban is: a legszebb darabokat odaadták. A tárgyi anyagot itt őrzik, szeretik, tisztelik. Nagy lakodalmaknál beöltöznek; színes viseletében együtt táncol, dalol ilyenkor a falu apraja- nagyja. Áta népművészete már régen túljutott a megyehatáron és úgy, ahogy van, ez is Matusekék nevéhez fűződik. 1960-ban alakult meg a táncegyütes. Kisiskolásokból, akik közben felnőttek, cserélődtek, de a táncok, a dalok maradtak, sokasodtak. Most tíz éve pedig megalakult az átai énektrió — a két Matu- sek-lány ma is itt énekel. Az utóbbi években tizenötször szerepeltek sikerrel a televízió műsorában. A falu tanítója és népművelője nyugdíjba készül a jövő évben. Végre hozzájut, hogy a felgyűjtött — alighanem teljesnek mondható — folklóranyagot rendszerezze. De addig is még gyakran tanúja lehet az átai magvetés beérett gyümölcseinek. Ebben a faluban nemcsak szeretik, őrzik a népművészet több évszázados hagyományait. Sikerült élővé tenni és életben is tartani őket. Eszéki vendégegyüttes szerepelt minap az átai kultúr- házban. Műsor után a vendégek muzsikáltak, az átai lányok szomorkás boszniai nótákat daloltak, majd széthúzták a székeket és tüzes kólóra perdült a falu fiatalsága. Ez nem volt megrendezve. Ez jött magától. Belülről ... És a nagy kör közepén alig 6-7 éves pöttöm kislányok járták a kólót. Boldogan, kipirult arccal. W. E. Vár a Mecsek... fl belföldi turizmus fejlesztésének tervei 1974. márciusában és áprilisban vizsgálták a turizmus fejlesztését elősegítő és akadályozó tényezőket, a közlekedés, a szállás és az ellátás problémáit. Az egyéni turizmust főleg az Autóklub és a Természetbarát Szövetség segíti. Baranyában 38 sportegyesületi szakosztályban mintegy 2500 igazolt természetbarát van. Ez a szám országosan jónak mondható, de helyileg nagyon kevés. Idegenforgalmi és közegészség- ügyi szempontból is fejleszteni kellene. A fejlődést főleg az gátolja, hogy kevés az 1—2 napi igényeket kielégítő szálláshely. A kulcsosházak építésével még a helyi igényeket sem tudták kielégíteni. Elősegítené a fejlődést, ha a Mecsekben lévő megüresedő községeket üdülőfálvakká alakítanák. Hiányos a turisztikai felszerelések választéka. Elsősorban sátrakból, kerékpárokból, kemping- és nyugágyakból van hiány. Komló, Mohács és Szigetvár zöldövezete egy-két napos tartózkodásra alkalmas, de az ellátást, főleg a reggelizési lehetőségeket javítani kell. Harkányban, az új téli üdülőben még ebben az évben elkészül egy gyorsbisztró, Orfűn is új bisztró épül. A szállásgond megoldását a következő évekre tervezik, 1990-ig a szállodai helyek számát Pécsett 628-ról 1500-ra növelik. A felső- és középfokú kollégiumok nyári hasznosításával további 800—1000 fiatal elhelyezésére nyílik lehetőség és épül két újabb kemping is. A Nádor Szállodában a fizetővendég szolgálat szabad szobáinak bejelentésével az esti órákban érkező turistáknak tesznek jó szolgálatot, valamint így kívánják biztosítani a szobák jobb kihasználását. A megyében összesen 1094 szobában 5474 hely van. Pécsett csak azért nem katasztrofális a helyzet, mert csúcs- forgalomban a diákszállók szállodai funkciót töltenek be, ez viszont nem segíti az ifjúsági turizmus fejlesztésére hozott rendelet végrehajtását. A Mecseken a turistautak rendezettek, 1974-ben a Ten- kes hegyen is megkezdték a turistautak kialakítását. QHÉTVÉGE A baranyai népművészet kincsei Látogatóban a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán l/ A, néprajzi kiállítás egyik része: a lakószoba. Csapravert egy szilfát, ha megszomjazott az erdei ember. Az üdítő nedvet vékony csövön szívta ki a törzsből. Hogy ez nem mese, azt a néprajzi múzeumban látható — szilfacsapoló embert ábrázoló — fénykép tanúsítja. Erdők-mezők, vizek voltak a táplálékadói a baranyai falusi lakosság jelentős részének még néhány évtizede is. A gyűjtögetés, a méhészet, a halászat és a pásztorkodás eszközei láthatók a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának első kiállítótermében. Haló$z<éh Az 1874-es folyamszabályozás előtt g mai Dél-Baranya nagyrészét élővizek hálózták be. A szeszélyesen kanyargó folyamok gazdag halállománya jelentős foglalatossággá, megélhetési forrássá emelte a halászatot. Merítőhálók, varsák, vastag fatörzsből kivájt csónak és különböző szigonyok idézik ennek a kornak az emlékét. A halászoknak Pécsett külön céhük volt. Ebben a teremben látható a pécsi halászcéh pecsétje is. Hasonló fontosságú volt a sertés-, szarvas- marha- és juhtenyésztés. A szilaj- és istállózó állattartás eszközeit, a juhászkampót, birkanyíró ollót, karikásostorokat, ivócsanakokat ugyanitt szemlélheti meg a látogató. A csillogó ünnepek kellékei csak később ötlenek szemünkbe majd. Ezzel a kiállítás rendezőinek, Füzes Endrének és Mándoki Lászlónak az volt a céljuk, hogy a termeket végigjárni viszonylag teljes képet alkothassunk a baranyai népek életéről — tájékoztat Sáfrány Zsuzsa, a néprajzi osztály munkatársa. A jelenlegi kiállítás éppen ezért a Baranya népe címet viseli. A megyét — mint az köztudott — három fő népcsoport lakja, a magyar, német és a délszláv. Ide tartoznak még a második világháborúval Baranyába sodródott bukovinai székelyek és moldvai csángók, akik voltaképpen szintén magyarok. Külön népcsoportot, jelentős néprajzi tényezőt képez a cigányság is. Ezeknek a csoportoknak az elhelyezkedését — a múlt század utolsó nép- számlálása alapján készült térkép szemlélteti. Különböző történelmi és társadalmi adottságok következtében négyfajta településtípus alakult ki az évszázadok során. Kemse — elrendezését tekintve körfalu. Mecsekpölöske kertes település. Szórt település például Dinnyeberki volt — rendezés előtt. Pincenegyeddel egybeépült utcás falutípus Né- metpalkonya. A mezőgazdaság, amelynek fejlődését a gabonanyomtatástól a kézi csépektől, szalmából, vesszőből fonott sárral tapasztott gabonatartó edényektől kísérhetjük nyomon — időszakos elfoglaltságot jelentett a parasztságnak. A télen felszabaduló idő az otthoni tevés- vevés, szövés-fonás, szerszámkészítés és -javítás lehetőségét kínálta. De egyben kényszer is volt az efajta foglalatosság. A parasztember nem szaladhatott minden apró-cseprő javítanivalóval a mesterekhez. Asszonyként is aligha jöhetett szóba az olyan fehérnép, aki szőni- fonni ne tudott volna. Radonok .>< A kiállítás tengelyének tekinthető látnivaló az ormánsági parasztház, amelybe díszesen faragott kapufélfa mellett érkezünk. A rakodóban helyezték el a gabonatartó bodono- kat. Itt volt a morzsolószék és a köpülő. Kéziszerszámok lógtak a mestergerendán — sarlók, kapák, kaszák, szekercék, kaszakő-tokmányok. De ide kerültek a kiselejtezett, megkopott, korábban díszes szökrö- nyök is. A füstös konyhának kéménye nem volt. Sárból tapasztott boglyakemence magasodott az egyik sarokban. A másik oldalon szabad tűz ro- tyogtatta a tűzikutyákra helyezett fazékban a levest, töltöttkáposztát. Innen fűtötték a szoba szeneskályháját, amelynek sutjában a beteg gyerek, vagy az öreg szülő tartózkodott. Lebontják Mándoki László azt mondta, hogy a jelenlegi kiállítást hamarosan lebontják, mert elavult, Elavult? A szőttesek kissé porosak ugyan itt-ott, de azért amit az ember itt lát, fölöttébb tanulságos. És velem együtt sokaknak így is tetszik. A házi szövés kellékei és szerszámai. — Szokolai felv. — Bebesi Károly Pécsi decemberi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színházban Offenbach Hoffmann meséi című operájának bemutatójára kerül sor. Megtartják a fiatal vendég-koreográfusok: Tímár Sándor, Kricskovics Antal, Györgyfal- vay Katalin „Gondolatok néptáncformában” című alkotásának ősbemutatóját. A műsoron szerepel még a „Három a kislány”, „Dupla vagy semmi, azaz két életet vagy egyet se", „Don Juan”, „Zára”, valamint a „Balettek fehérben — Gustav Mahler zenéjére" című alkotás. A Kamaraszínházban továbbra is játsszák a „Csu- dakarikás” ördögűző és a „Gyere velünk Betlehembe!" című szeretetvarázsoló játékot. FILMSZÍNHÁZ A színes, szovjet film, a „Vágtass, lovam!" két gyermekcsapat háborúját mondja el. „Verseny a Veszélykategóriában” című csehszlovák film a bűnöző fiatalokról szól. Egy másik szovjet film. „A párbaj” Csehov novellája alapján készült. „A Mattéi ügy” című olasz film a maffia elleni harcot ábrázolja. ZENE A Pécsi Filharmonikus Zenekart 1—2-án Ajmone Marson (Olaszország) vezényli, míg ugyanez a zenekar 15—16-án Nagy Ferenc vezényletével hangversenyezik, ekkor közreműködik Nora Grumlikova (Csehszlovákia). Pécsett koncertezik 4-én a Bartók Vonósnégyes. Majd 6—7-én a város vendége Szvjatoszlav Richter, a világhírű szovjet zongoraművész. Kocsis Zoltán zonaoraestjét 11-én rendezik meg. KIÁLLÍTÁSOK A Déryné utcai kiállítóteremben 4-én a Pécsi Grafikai Műhely I. tárlat, a Rákóczi út 15-ben pediq 13- án dr. Lózár Béla műgyűjteményéből kiállítás nyílik. A Doktor Sándor Művelődési Központban 13-án Stje- pan Kés eszéki fotóművész munkáit tekinthetik meg a látoaatók. Halász Károly grafikus mutatkozik be 5-én a Ságvári Műv. Házban. RENDEZVÉNYEK A Pécsi Nemzeti Színházban 9-én a „Csendül a nóta” című műsor a dalok kedvelőit vonzza majd. A József A. Műv. Házban „Találkozás vezetőinkkel”-soro- zat vendége 9-én Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. Duqa Ilona maqyar népdalokat énekel 12-én a folk- beat klubban. A tízéves műv. ház iubileumi ünnepségén 16-án közreműködik Keres Emil és Madaras József. Bessenyei Ferenc és Győri Franciska estie 20-án lesz uavanitt. A Gárdonyi Műv. Házban a Mecsek Tánceavüttes a Nemzedékek című kamaraműsorral szereDel 14-én. A Doktor S. Műv. Központban 2-án a retorikapálvózat városi döntőiét tartiák meg. A Budapesti K-Stúdió a Pécsi Kamaraestéken 7-én a Bankett című kollektív alkotást adja elő. A Csepeli Munkásotthon Csepel Tánc- eqyüttese vendégszerepel 7-én a Kodály Z. Műv. Házban. A Csontváry-matinén 22-én Lázár Ervin felnőtteknek szóló meséit Pásztor Erzsi tolmácsolja, a csellóirodalom leaszebb remekeit Závorszky Kálmán és Bodó Árpád szólaltatja meg.
