Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-25 / 323. szám

A gyengébb nem az erősebb Kaposváron? A női röplabda­és asztalitenisz-sikerek nyomában A Rákóczi labdarúgóinak őszi sikerei Kaposvárott kissé elterelték a figyelmet más sportágak eredményeiről, bal­sikereiről. Vannak viszont, akikről — bárhogy is alakul­jon a legnépszerűbb kaposvá­ri csapat őszi helyezése —, nem illik megfeledkezni. Az asztalitenisz NB I. 6, helyén végzett női csapat meg az NB I. kapujába elérkezett női röplabdázók ezek közé tartoz­nak. A legjobb női csapat Ezt a címet az NB I. női bajnokságban szereplő kapos­vári lányok vívták ki, az idei bajnoki évben. Igaz, hogy a múltban is voltak már a leg- jofobak között női asztaliteni­szezők Kaposváron. Nem sza­bad viszont számításon kívül hagyni, hogy az ötvenes évek ,,aranycsapata" nagy űrt ha­gyott maga mögött. 10 eszten­dőn keresztül szinte csak a múlt emlékeiből élt ez a sport­ág. Két év óta viszont, a Va­sas-lányok éppúgy, mint a Kaposvár férfi asztaliteniszezői az I. osztályban játszanak. Idén imár a réqi hagyomá­nyokhoz méltóan. Az őszi idényben Boldizsár Gabiék a rangot jelentő első csoport­ban szerepeltek. Igaz, hogy itt a Statisztika meg az FTC, túl nehéz ellenfélnek bizonyult, a többiekkel szemben azon­ban csupán azért gern sikerült a pontszerzés, mert a csupa fiatal játékosból álló együttes­nek -még nincs rutinja. A 6. hely azonban mégiscsak ran­got jelent, és azt bizonyítja, hogy Boldizsár, Diószegi, Vá- radi, Dobos meq Harkányi dr. ütőképes csapatot alkot. No meg azt is, hogy a női együt­tes edzője, Végh János nagy hozzáértéssel alakította ki csa­patát. Akik „irigylik" a Vasas-nők sikereit, azok szívesen emlege­tik, hogy nem hazai gyökér­ből táplálkozott ez a csapat. Valóban, az együttes „idegen toliakkal is ékeskedett", per­sze az is igaz, hogy mindez mondva csinált probléma. Na meg aztán a legjobb vidéki csapat mögött növekszik már a hazai utánpótlás. Torma Szilvi a bajnoki hajrában már be is mutatkozott az NB I- ben, bizonyítva, hogy az ered­ményes csapatnak az asztali- teniszben is van húzó hatása. Kaposvár női röplabdázói korábban ugyan már megkós­tolták az NB l-es bajnokság édes ízét, a végén azonban keserűen kellett belátniuk, ma­gas volt a mérce. A kiesés úgy szétzilálta a sorokat, hogy az utóbbi években senki nem gondolt arra, hogy az Izzó esetleq visszaverekedje magát az élvonalba. Pedíq időközben sok minden történt, az átszer­vezett röplabda-csapatnál, előbb Anker Irma, aztán Ku­tas Zita tagja lett a magyar ifjúsági válogatottnak. Anker- ra a bajnok NIM is felfigyelt, és a fiatal kaposvári lány, ma már a bajnokcsapatnál játszik. Pont kerül-e az i betűre? A „meggyöngült” Izzótól az idén talán csak Vermes Ká­roly edző remélt bajnokságot, noha a rajt előtt ő sem na­gyon merte ezt hangoztatni. Aztán Kaposvárott minden röplabdás szem inkább a Dó- zsás fiúkat figyelte. Annál na­gyobb volt a meglepetés, ami­kor a K. Dózsa nem, a K. Va­sas Izzó viszont bajnok Jett, A bajnoki kiírás szerint — a ka­posváriak bánatára — ez most nem jelent egyenes feljutást, de az Izzó így is ott áll az ígé­ret földjének kapujában. * Kaposvárott tehát, úgy fest, hogy a gyengébb nem koránt­sem gyenge, két női csapat idei sikerei bizonyítják ezt. Kovács Sándor Egy revühöz szerződött, versenyzett, tanult. Adódott egy lehetőség... Almássy Zsuzsa csak kedvtelésből korcsolyázik Donald Jackson, minden idők legnagyobb férfi műkorcsolyá­zója egy amerikai tv-társaság riportereként vett részt tavaly a pozsonyi műkorcsolyázó és jégtánc világbajnokságon. — A korcsolyázás — fejte­gette egyszer a sajtóközpont­ban — rokon a balettel, akro­batikával, legalább annyira művészet is, mint sport. Éppen ezért én nem tartom bűnnek, ha valaki — sportpályafutását befejezve — jég revühöz szerző­dik, s akárcsak a többi művész, gázsiért lép föl. — Törvényszerű, hogy ebben a sportágban a legjobbak idő­vel a prolik közé álljanak? — Nem feltétlenül, hiszen senki sem tud és akar élete végéig a korcsolyázásból élni — válaszolta Jackson —, ám azt igenis tudomásul kell ven­ni, hogy az európai és ameri­kai jégrevük hallatlan nagy vonzerőt jelentenek. Nemcsak az anyagiakról van szó, hiszen a jégen senki sem lesz millio­mos ... A mi sportágunk is egyre fiatalodik, húszon felül a korcsolyázó már „öreg”. A világversenyeken már képtelen újítani, marad tehát a revü, ott még áldozhat szenvedélyének, gyönyörködtethet. Jackson szavai elgondolkod­tatóak. A korcsolyázó a revü- nél inkább előadóművész, mintsem profi sportoló. Persze, azon kár vitatkozni, hogy Almássy Zsuzsi profi volt-e vagy sem. Tizenkét esztendőt töltött a sportág hazai és nem­zetközi élvonalában. Nyolcszo­ros magyar bajnok részt vett három téli olimpián (Sap­Nemzetközi teniszverseny A nyugatnémet H. Masthoff és K. Ebbinghaus nyerte a női párost a nemzetközi teniszver­senyen, miután a döntőben 6:0, 6:1 arányban nyert a mexikói B. Araujo, R. Giscafre kettős ellen . A férfi egyes döntőt az ar­gentin Vilas és a spanyol Orantes vívja, az elődöntőben Vilas a brazil Mandarinot 6:1, 6:3, 6:4-re verte, Orantes pe­dig a kolumbiai Molinónál bizonyult jobbnak 6:1, 6:1, 6:3 arányban. Karpov bizakodik A Csajkovszkij koncertterem­ben köszöntötték Karpovot és Korcsnojt, a két kiváló szovjet nemzetközi sakknagymestert, akik több mint két hónapon keresztül hatalmas harcot vív­tak egymással, s küzdelmük az egész sportvilág érdeklődését felkeltette. Karpov Max Euwe-hez, a nemzetközi sakkszövetség (FI­DE) elnökéhez intézett beszé­dében többek között a követ­kezőket mondotta: — Rendkívül nehéz utam volt, amíg eljutottam a Fischer elleni világbajnoki döntőig. A világbajnokság selejtező mér­kőzésein hatvan játszmát kel­lett megvívni sikerrel. Nagyon nehéz volt. Remélem, hogy a világbajnoki döntőre, 1975-ben az amerikai Fischer ellen meg­teremtik mindazokat a feltéte­leket, amelyek a tisztességes, becsületes versengéshez szük­ségesek és nem ismétlődnek meg azok a kellemetlen ese­mények, amelyek 1972-ben Szpasszkij Fischer elleni vi­lágbajnoki döntőjét kísérték. poróban 5. volt), hét világbaj­nokságon (1969-ban bronzér­met nyert) és nyolc Európa- bajnokságon (1971-ben ezüst­érmet szerzett). A sikerlista még nem teljes, hiszen számos nem­zetközi versenyről tért haza győztesen vagy értékes helye­zéssel. 1972-ben visszavonult, s külön engedéllyel az Egye­sült Államokba, Hollywoodba, a Metrodamia konszernhez szerződött. — Amióta hazajöttem, gyak­ran hallom vissza, hogy er­kölcstelen dolog volt elmennem profinak — mondta Zsuzsa. — Pedig higgyék el, nem anya­giakért mentem ki, hanem ta­nulni. Adódott egy lehetőség, éltem vele. Közel másfél évet töltöttem az Egyesült Államok­ban, s ezalatt koreográfusi ok­levelet szereztem Tony Calby iskolájában. Az iskoláért fizet­nem kellett, önellátó voltam, a drága tandíjat, szállást, ét­kezést, utazást fedeztem a re- vünél kapott gázsiból. Szép volt, de nagyon nehéz és fá­rasztó. iilipiiil Egy ízben Almássy Zsuzsa versenyen is indult, 1973-ban a tokiói profi Világ Kupa ver­senyen bronzérmet nyert az amerikai Janet Lynn, s a kana­dai Kathy Erwin mögött. A fér­fi versenyt az amerikai Robert­son nyerte (éppen Donald Jackson előtt), páros műkorcso­lyázásban a szovjet Protapopov házaspár győzött. Koreográfusi diplomával a zsebében néhány hete tért ha­za Almássy Zsuzsa. — Hogyan fogadták? — A Műszaki Egyetemen na­gyon kedvesen. Évhalasztás után folytatom tanlumányai- mat, remélem, két év múlva kezemben lesz a mérnöki dip­loma. A jégen?... Nos, egye­sületem, a Ferencváros biztat, hogy számít rám, legyek edző, de egyelőre pihenjek .. . Le­mentem a Kisstadionba. Meg­látott egy kislány, jégóvodás kora óta ismerem, odajött, adott egy puszit. Jólesett. A folytatás viszont megdöbben­tett. A kislányt edzője elránci- gálta tőlem, s lehordta a sár­ga földig. Miért. . .? Féltékeny talán a tanítványára, vagy at­tól fél, hogy „megfertőzöm profi-szellemmel" . . .? Magad «ram, ha szolgál nincs mm:*:: Öntevékeny szerviz az Endresz Gy. utcában — Hol vetted ezt az áll- vártyt? — Sehol, öregem. Magam fabrikáltam a barkácsműhely- ben. Már régóta vágytam egy ilyesmire, nagyon kellett az akváriumok alá, meg a virá­goknak, de sehol nem lehet kapni készen éppen ilyent. Megcsinánli? Ahhoz anyagot kell vásárolni, öregem. Találni kell egy műhelyt, mert otthon nem kopácsolhatok. Tudod, a panelház . .. Megtudtam, hogy itt megvehetem az anyagot és mindjárt meg is csinálhatom a műhelyben. Nézd, milyen jól sikerült! — Ami igaz, igaz, szép lett. El tudnád intézni, hogy én is elmehessek? — Már el is van intézve. A cím Endresz György utca ti­zenkilenc. A Tüzér utcából fordulsz jobbra, a pályánál. □tietföi Ott van, a vége felé, ahol az orvosi rendelők, meg a patika. Bemész a boltba és nyilatko­zol, hogy mit óhajtasz? Négy­zetes vas kell? Van. Alumí­nium profilok? Kapható. Csö­vek? Nagy választékban. Zo- máncos huzalok, asztallapok, betonvas, ékszíj, önindítómo­tor.. . Megveszed, ami kell és máris mehetsz a műhelybe. — Lámpabúrát akarok ké­szíteni. Horganyzott huzalból. Kiszabnám, de el kell vinni akkor meghegesztetni . . . — Egy tapodtat sem. Meg­hegesztheted magad is, ha meg tudod, de ott ül a szak­ember, és megcsinálja neked. — Ingyen? — Voltaképpen igen. Hi­szen, az anyagokat nem szá­mítva, amit a szokásos keres­kedelmi áron kaphatsz meg, a műhely használatáért órán­ként mindössze tíz forintot kell fizetned. Ebben benne van a munkapad, a satu és a szerszámgépek használata. Ha nem viszel magaddal semmi­féle szerszámot, három forint hatvan fillérért, tízféle szerszá­mot válthatsz ki . .. Ha he­geszteni akarsz, magad, a tíz forinton felül még ötöt kell adnod, ha pedig hegesztetsz, a szakmunkás óradíja huszon­öt forint, — Na, de ha csak egy ne­gyedóráig hegeszt hekem? — Akkor negyedannyit fi­zetsz. — Holnap már megyek is. — A bolt hétköznapokon délelőtt kilenctől délután ötig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig tart nyitva. A műhely viszont min­dennap délután kettőkor nyit és este nyolcig dolgozhatsz, szombaton reggel nyolctól, délután négyig. Ha nem ké­szülsz el, otthagyhatod a rríun- kát, vihetsz magaddal kö­penyt, kapsz szekrényt is, für­dő is van, ahol megmosakod­hatsz a barkácsolás után . .. összkomfort. — Ha még esztergáltatni is lehetne ... — Lehet. — Akkor már most megyek. És mondd: ki üzemelteti ezt a csodaműhelyt? . — A Baranya megyei Vil­lamosipari és Gépjavító Szö­vetkezet. Zsuzsa hangja kesernyés. Amióta itthon van ismét, azt tapasztalja, hogy szakmai kö­rökben nem nézik jó szemmel. No- persze: világhírű korcso­lyázó volt, élő, közvetlen kap­csolata volt a nemzetközi él­mezőnnyel. Végigcsinálta a kor­szerű edzésmunka minden fá­zisát, koreográfusi diplomája van, tudja mit jó, mit kell a jégre állítani, melyik gyakorlat arathat átütő sikert a nemzet­közi zsűrinél. Igaz, edzői dip­lomája még nincs, a TF-re ta­lán csak a műszaki egyetem si­keres elvégzése után iratkozik, de — segíteni szeretne. — Nem akarom senkitől el­venni tanítványait — mondta —, legszívesebben egészen apró gyerekekkel foglalkoznék. De, úgy látszik, nem kellek ... ISii! Vajon miért nem ., .? Olyan jól áll a magyar műkorcsolyázó sport, hogy nincs szükség Al­mássy Zsuzsa segítségére, ta­nácsaira? — Elég volt néhány nap, hogy elhatározzam, nem me­gyék a versenyzők közé. — Zsuzsa a csalódást nehezen leplezi, de próbál erős marad­ni. így folytatja: —- A városli­geti műjégre járok, körözök a tömegben, saját kedvtelésemre korcsolyázok. Ez kielégít — egyelőre. És közben, persze, tanul, épületgépésznek készül, álma, vágya, hogy egyszer majd kor­szerű műjégpályát tervezzen, Budapestnek vagy egy vidéki városnak. — Óriásit lendülne a sport­ág, ha több vidéki város kö­vetné Dunaújváros példáját, másutt is nyílnának műjégpá­lyák — mondja. — Sokszor nem is annyira az anyagiak hiányoznak, hanem egy csöpp­nyi találékonyság. Amerikában például nagyon sok olyan jég­pálya működik, melyet egy hű- t(fházhoz csatoltak. A hűtőház­ban húst, almát, élelmiszert tá- nolnak, s a berendezések mű­ködtetnek egy kis jégpályát is. Nyáron kisebb, télen nagyobb felületet. Praktikus, olcsó, cél­szerű megoldás. Ilii! — Véleménye szerint ideha­za, mondjuk Pécsett is megold­ható Így a műjégpálya gond?-— Egy kis jóakarattal, némi áldozattal föltétlenül. Az anyagiak hamar megtérül­nének, hiszen ha naponta csak 5—6 órát tartana nyitva a kö­zönség számára a műjég, te­kintélyes lenne a bevétel. Ar­ról nem is beszélve, hogy hal­nyolc új vidéki műjégpálya esetleg a műkorcsolyázás és a jégkorong megújhodását is je­lentené. Vincze Jenő A belépődíjakat már megállapították Átadás előtt a pécsi fedettuszoda Korábbi híradásunkkal el­lentétben november 29-én még nem veheti igénybe a nagyközönség Pécs első nagy fedettuszodáját. A Hullámfürdő versenyme­dencéje felett hetek óta fe­szül már a legnagyobb Gra­boplast sátor. A belső szere­lések jó ütemben haladnak, de a hőközpont elkészültétől — a hőszolgáltatás és a me­legvízszolgáltatás megindulá­sától — valamint a belső vil­lanyszereléstől függ, hogy a kitűzött időpontban, tehát no­vember 29-én meg lehet-e tar­tani a műszaki átadás-átvételi eljárást. A nagyközönség ré­szére kéthetes próbaüzemelte­tés után nyitják meg a fedett­uszodát. — A próbaüzem alatt a sportolókat már beengedjük, hogy segítségükkel tapaszta­latokra tehessünk szert — mondta Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója. — Az uszo­da elsőszámú igénybevevői egyébként is a sportolók lesz­nek, akik számára számottevő létesítmény mind ez ideig nem volt Pécsett. — És a nagyközönség? — Rengetegen várják Pé­csett a fedettuszodát, bizo­nyára rengeteg vendége is lesz az új létesítménynek. De azt is figyelembe kell venni, hogy akik ettől a lehetőségtől mind ez idáig el voltak zárva, szervezetileg sincsenek felké­szülve a téli időszakban való fürdésre. Mire tehát a nagy- közönséget beengedjük, teljes üzembiztonsággal kell működ­nie a melegvízszolgáltatásnak és biztosítani kell az egyen­letes hőfokot is. A nagyközönség számára fontos az is, hogy az új szol­gáltatásért mennyit kell fizet­ni. Nos, a várhatóan magas üzemeltetési költségek indo­kolják, hogy a nyárinál maga­sabb belépődíjat vezessenek be. Ez egyébként minden fe­dettuszodánál így van. Az egésznapos belépő ára 10 fo­rint, a félnaposé — déltől számítva — 7 forint lesz. Ta­nulók, katonák, nyugdíjasok egységesen 5 forintot fizet­nek. Iskolások csoportosan 2 forintos belépőjegyet kap­nak. H. I. Türvényszerű?

Next

/
Oldalképek
Tartalom